Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1900-03-04 / 9. szám
XXXVIII. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1900. márczius 4. 9. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: Ungvár, Vármegyeház-tér 1. szám. A szei Ijesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kilől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap. KIADÓHIVATAL: Székely és Illés könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt. | Negyedévre 1 frt Félévre ... 2 > j Egyes szám 10 kr Hirdetések, előfizetések, valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Nyilttér soronkint 20 kr. ÜNG VÁRMEGYE ÉS AZ ÜNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A „Polgári leányiskola“ kérdéséhez. (ly.) E lapok f. óvi 6-ik számában egy ve- zérczikk látott napvilágot leánynevelósiink érdekében. Polgári iskolát kértünk, mert meggyőződésünk, hogy erre égető szükség van. Ugyancsak leánynevelósünk érdekében czikkezett nemrégiben az ..Ungvári Közlöny“ azon különbséggel azonban, hogy felsőbb leányiskolát követelt. — Nem tudjuk, ki irta laptársunk czikkét, a tény csak az, hogy ugyanolyan húrokat pengetett, mint mi, pedig e két lap sokszor ellentétes nézeten van. Mindkelten egyet mutattunk ki, azt, hogy állami leánynevelő- és oktató-intézetre van szüKsége Ungvárnak. A nyilvánosság két orgánuma, melyek egyike sem áll felekezeti érdek, hanem tisztán az ügy, a közjó szolgálatában, tehát egy czél felé tart. Ezt kellett mindenekelőtt, mint a helyzetet jellemző tényt constatálnunk. Vezérczikkünkkel a folyó évi januárral megindult uj lap, a „Görög Katholikus Szemle“ nincs megelégedve, önzetlenségünket kétségbe vonja, Ungvár keresztény polgárai nevében beszél: „mert bizony már eleget adóztunk felekezetien iskolai czélokra“ ; üt egyet a „zsidó“ reáliskolán, az állami népiskolákon s avval érvel (?), hogy „Ungváron állami polgári leányiskolára csak egyes zsidó és felekezetien családoknak van szükségük. így kedó- lyeskedik velünk a kis hamis „Gór. Katii. Szemle“, melynek a dicső múltú és halottaiból újra feltámasztott „Szent Bazil-Társulat“ humanismusából fakadó antisemita jellegét tagadni nem lehet. — No még az is fáj neki, hogy lapunk egy szóval sem emlékezett meg a már régóta fennálló gór. kath. polgári leányiskoláról. Ez az utóbbi igaz is. Nem akarjuk követni a „Gör. Kath. Szemle“ példáját, mert az ügynek akarunk szolgálatot tenni s nem egyéni, avagy felekezeti liarczot provokálni; a szándék távol van tőlünk. Mivel ilyen czél vezérli toliunkat s mivel az igazságot szeretjük és akarjuk, ha már szóvá tet'te a Szemle a gör. kath. polg. leányiskolát, kijelentjük, hogy azért nem említettük ezen intézetet, mert még árnyékát is kerülni akartuk, mintha czikkünk ezen iskola ellen irányulna. Igenis, készséggel elismerjük, hogy ezen intézet nemcsak Ungvár város közönségének volt hasznára, de a megyének, sőt annak határain túl is tett szolgálatokat. Midőn ezt nyíltan valljuk és nyomatékkai hangoztatjuk, hogy a gör. kath. polg. leányiskolát támadni, azt egy állami polgári leányiskolával alapjaiban megrendíteni eszünk ágában sincsen, újra hirdetjük, hogy igenis Ungvárnak állami polgári leányiskolára van szüksége a mostani papírra leánynevelő-intézet mellett is : 1. Mert Ungvár városában, a megyében es az ide gravitáló vidéken van annyi, a polgári leányiskola nevelésére és oktatására reá szorult leányka, hogy Ungvárt két polgári leányiskola is megfér egymás mellett a jelenben és a jövőben is. 2. Mert nekünk polgároknak, hivatalnokoknak, kik nap-nap után csak nagy fáradtsággal keressük meg a saját és családjaink fentartására szükséges kenyeret, kik közül nem egynek főbb gyermeke is van, nemcsak jó, de olcsó iskolázásra is van szükségünk. 3. Mert leányainkat kenyérkereseti pályára kell nevelnünk, akiknek pedig erre esetleg nincsen kedvük, azoknak a kor színvonalán álló műveltségre van szükségük, amit bizony sokan, a mai viszonyok között, a magas tandíj mellett nem képesek megszerezni, az elemi iskola ezt pedig nem adja meg. 4. Mert leányainkat a háznál akarjuk nevelni. 5. Mert legtöbbjeinknek nincsen anyagi ereje, hogy távolabbi vidékre vihessük polgári iskolába gyermekeinket. 6. Mert az állam, mint máshol, nekünk is segítségünkre lesz, mert mi is édes és honszerető gyermekei vagyunk. 7. Mert polgári leányiskolához jogunk van, sőt azt felállítani a városnak az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 59., illetve 67 §-a alapján kötelessége volna, de mi tudjuk jól, hogy ez a város velünk együtt szegény s igy jogában áll a kormánynak segítséget nyújtani. Végre ha a „Görög Kath. Szemle“ kedvéért azt is ki kell mondani — mert nem vagyunk egy pásztornak nyája, nem vagyunk mindnyájan görög katholikusok, de egyaránt buzgó szívvel dicsérjük az Urat, akár a rém. katolikusokhoz, akár az evang. reformátusokhoz, vagy ágostai evangélikusokhoz, akár az izraelitákhoz (ha jobban tetszik zsidókhoz) tartozunk, hisz tudva van, hogy mindenki boldogulhat a maga hite szerint és mi abban a meggyőződésben élünk, hogy a mi leányaink megférnének az állami polgári leányiskolában egymás mellett békében, mint a hogy megférnek fiaink a róm, kath. jeliegü és részben gör. kath. valláson levő tanárok vezetése mellett a gymnasiumban, vagy a keresztény tanárok által vezetett „zsidó“ reáliskolában. Azt hisszük, hogy ezek elég fontos okok arra, hogy nyiltan kérhessünk a gör. kath. polgári leáuy- iskola mellé állami polgári leányiskolát is. Sajnáljuk, hogy számszerű adatokkal nem bizonyíthatunk, mert a kir. tanfelügyelő -- nem tudjuk, mi okból — a kért számadatokat nem adta ki, de ha kiadta volna, bizonyára pontos statisti- kával bizonyítottuk volna be, mennyire indokolt létjoga van Ungváron egy polgári leányiskolának ; azért röviden csak a következőket jegyezzük meg : Ki tagadhatja, hogy a gör. kath. leányiskolában nincsenek túlzsúfolva a termek ? Nemde a más felekezetbeliek okozzák a íi^ltömöttséget? Tessék csak leszámítani a nem görög kátholikusokat s mindjárt ki fog tűnni, hogy az állami polgári iskolának bőven jut növendék, sőt tovább menve, ha hozzávesszük azokat is, akik jelenben nem járnak iskolába, vagy idegenbe mennek, sok is lesz s a gör. kath. polg. iskolának is elég bőven marad, tehát két iskolának jut is, marad is elég növendéke. Avagy nem sok a 60 korona tandíj, 3 korona be- iratási dij ? — Hol vannak még a tankönyvek, 20 — 30 korona kézimunka-taníttatás, zongorázás, franczia nyelv, ez mind külön-külön díjazás alá tartozik ; móltóztassék csak felszámítani, hogy 2—3 leány neveltetése mennyibe kerül, bizony nem egy szülőnek csordul ki a könnye, látva azt, hogy az egyetlen, mit gyermekének adhatna, a nevelés mily megterheltetósébe kerül s nem egy esetben anyagi megrontására is vezet, pedig már. kevesebbet egy szülő sem adhat gyermekének, mint a jó nevelést. Ellenben ha egy állami polgári leányiskolánk van, hol a legmagasabb tandíj 5 frt és a tandíjmentességhez minden szegény szülőnek joga van, kisül, hogy mily nagyíontosságu szegény városunkban egy ilyen iskola s hány szülőnek volna megkönnyítve gyermekének neveltetése. De nem folytatjuk, mert aki érteni akar, megértette a fentiekből, s a ki szándékosan nem akarja megérteni, annak hiába magyarázzuk. Nem hagyhatjuk szó nélkül — végezetül — a következőket: Azt mondja a „Gör. Kath. Szemle“, hogy Ungvár keresztény polgárai már eleget adóztak felekezetien iskolai czélokra. Ugyan kérdjük, hol vannak azok a nagy áldozatok ? Talán az a 400 korona óvi hozzájárulás a mit a város az állami iskolának ad, s ha felépülnek az uj iskolák, többé nem fog fizetni? Úgy tudjuk, bogy a törvény értelmében a városnak volna kötelessége önerejéből gondoskodni népiskoláiról és hogy örömmel fogadtuk azt a 28—30000 korona óvi áldozatot, amit a kormány az itteni állami népiskolákra költött. Megbirná ezt a város ? Azt sem tudtuk még, hogy Ungvárt csak a keresztények fizetnek adót; lám, milyen naivak vagyunk! — — A „zsidó“ reáliskolát még nem is védjük, mert mindnyájan jól tudjuk, hogy az keresztény apáktól fogamzott, csak bölcsője ring egy „zsidó“ polgártársunk fedele alatt, s az is addig, míg uj otthona felépül — és keresztény dajkák ápolják az életerős csecsemőt. És mit szóljunk a reál- és agyagipari szakiskolának, állami népiskoláinknak nem minden gúnytól menten odavetett „felekezetlen“-ségóről?! . . . . Hát bizony erre az a válaszunk, hogy igenis ezek felekezetlenek, azok a szó igaz és nemes értelmében, mert azokban mindenkinek saját papja hirdeti Isten igéit, arra oktat, hogy a Teremtő előtt egyformák vagyunk, ott nincs személyválogatás, tanáraik, tanítóik pedig felebaráti szeretetről, bóke- türésről beszélnek gyermekeinknek; ott nincsen — elfogultság; ezért is szükséges és kérünk állami polgári leányiskolát. Vármegyei közgyűlés. — Febr. 2tí. Ungvármegye törvényhatósági bizottsága múlt hó 26-án tartotta ez évi első rendes közgyűlését, Török Jó- zset gróf főispán elnöklete alatt, aki megnyitó-beszédében a fölötti örömének adott kifejezést, hogy a második évezred kilenczedik századának utolsó évében ő vezetheti e nemes vármegye gyüléstermében a tanácskozást. Majd visszapillantást vetett a század történelmi eseményeire, lelkes szavakkal emlékezett meg az 1867. évről, amikor a legalkotmányosabb király (Éljenzés), dicsőén uralkodó I. Ferencz József (Hosszas éljenzés), aki joggal mondhatja magát Isten kegyelméből uralkodónak, kibékült nemzetével s megteremtette azt az alkotmányos állapotot, melynek szabadságát ma is élvezzük. Végül üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja. A napirend előtt első sorban Török József grófnak következő indítványa tárgyaltatott: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Köztudomású lévén, hogy nemcsak a hazafiság szempontjából, de nemzetgazdaságilag is oly fontos és már régen érzett hátrányokat megszüntető naptáregye- sités kérdésének kezdeményezése, illetve a kérdés megoldásának siettetése tenkölt szellemű hazafias püspökünknek: Firczák Gyula ur Ő Méltóságának érdeme; miután meg vagyok győződve arról, hogy a naptáregye- sités nagy fontosságát a törvényhatósági bizottság minden tagja belátja és elismeri, a nélkül tehát, hogy annak indokoltságát és hasznosságát magam részéről bővebben fejtegetném, azon tiszteletteljes indítványt terjesztem a tekintetes törvényhatósági bizottság elé, hogy Firczák Gyula munkácsi püspök ur Ő Méltóságának, kinek minden téren s úgy ezen ügyben is kitűnő hazafias működése országszerte méltó elismeréssel találkozott: ezen mindenesetre nehéz kérdés megoldását czélzó törekvésért hálás köszönetünk és elismerésünk jegyzőkönyvileg fejeztessék ki. A lelkes és általános éljenzéssel fogadott indítványt Török József gróf főispán és Mocsáry Géza biz. tag beszéde után a törvényhatósági bizottság egyhangúlag magáévá tette. Következvén ezután a napirend s annak első pontja : az alispán évnegyedes jelentése, mely a gazdasági állapotot illetőleg jelenti, hogy az őszi vetések jól állanak, takarmányhiány nincs, ínség pedig a tél folyamán nem volt. Örvendetes tudomásul vétetett, hogy a földmive- lésügyi m. kir. minister a munkás segélyalap megteremtésére 5600 koronát adományozott. Ezzel kapcsolatban a törvényhatósági bizottság e czélra a kavics- szállitási alapból 1000 koronát szavazott meg. A körorvosok fizetésének pótadó utján leendő felemelése iránt kiadott belügyministeri leiratot a törvényhatósági bizottság egyszerűen tudomásul vette, tekintettel arra, hogy a törvényhatóság közönsége a jelenlegi közterhek súlya alatt újabb megadóztatás viselésére képtelen, s tekintettel arra, hogy a ministeri leiratban a közegészségügy államosítása küszöbön állónak jeleztetik. ............................................................ ............| Lapunk mai száma 6 oldalra terjedt
