Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-04 / 9. szám

Tudomásul vétetett, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minister azon összeget, melylyel a vármegye a törvényhatósági közutak műszaki szolgálatát ellátó kir. államépitészeti hivatal személyi és dologi kiadásaihoz közúti alapja terhére aránylagosan hozzájárulni köteles, az 1899. és 1900. évekre, évi 2682 kor. 92 fillérben állapította meg.

A földmivelésügyi minister rendelete értelmében a gazdasági munkás-közvetítésnek teljesítésére a nagy-bereznai és szobránczi járásokban, ahol a munkaközvetítés indokolt, az illető körjegyzők, törvényhatósági munkásközvetitőül Brujmann Károly irodaigazgató jelöltettek ki.

A földmivelésügyi ministernek körrendeleté, melyben a gazdaközönség tájékoztatása czéljából értesíti a törvényhatósági bizottságot, hogy a kötelező koronaérték számításával kapcsolatosan a budapesti áru- és értéktőzsde a hivatalos tőzsdei árfolyamjegyzékben a gabonára nézve az eddig érvényben volt 100 kilogrammos sulyegység helyett 50 kilogrammos sulyegységet használ, tudomásul vétetett s minél szélesebb körben közzététetni határoztatott.

Michailovits Döme oki. gyógyszerésznek az iránti kérvénye, hogy Ungvárt gyógyszerárú-kereskedést nyithasson, véleményezés végeit kiadatott a törvényhatósági közegészségügyi bizottságnak.

Ungvár város 1891. és 1892. évi zárszámadásai több észrevétel tevésével jóváhagyást nyertek.

Ungvár városának a szikviz megadóztatása tárgyában alkotott szabályrendeletétől az állandó választmány véleményétől eltérőleg, 32 szóval 27 ellen a jóváhagyást a törvényhatósági bizottság megtagadta Az állandó választmány véleményének elfogadása mellett Kende Péter alispán, Mocsáry Géza és Gaar Iván, ellene Thuránszky Tivadar és Ország Jakab dr. szólották.

Kis-Berezna község földeladása nem nyert jóváhagyást.

Nagy-Szlatina és Csap községek íöldvételi ügye jóváhagyatott.

Tudomásul vétetett az alispánnak abbeli jelentése, hogy a daróczi szeretethaz telkén emelt épületet és mellékhelyiségeit állami óvoda czéljára 10 évre,

évenkénti 200 Irt bérösszeg fizetése mellett bérbeadta.

Jóváhagyást nyert Ungvár városának a városi óvodák állami kezelés alá bocsátása ügyében hozott határozata.

A körorvosok napi, működési, fuvar- és látogatási dijára vonatkozó szabályrendelet elkészítésére egy bizottság küldetett ki.

A füzesi és lugosi dűlőben Ungvár városa részéről eladott földek eladási ügye jóváhagyást

nyert.

Hontvármegyének a pálinkaivás meggátlása tárgyában a képviselőházhoz intézett lelirata hason szellemű felirattal pártolni határoztatott. Addig is azonban, mig ezek alapján a törvényes intézkedések megtétetnek, a nagy-bereznai járásban és az ungvári járás szerednyei vidékén pénz- és áruhitelszövetkezetek sürgős felállítása iránt a belügyminiszterhez felterjesztés intézése határoztatott.

Győr szab. kir. város törvényhatóságának a hazai ipar pártolása, Hevesvármegyének a boritaladó leszállítása, ugyanannak az olasz bor behozatalának megszorítása, Budapest székes-fővárosnak a tüzkár- biztositó intézeteknek a tűzoltói kiadásokhoz való hozzájárulásra törvény utján leendő kötelezése, ugyanannak az államvasuti alkalmazottaknak községi és ut- adó-kötelezettsége ügyében hozott határozata hason- szellemü felirattal pártolni határoztatott.

Végül Rosenberg Jenő Ungvárt letelepedett orvostudornak oklevele hirdettetett ki.

Nehány szó

a gazdasági ismétlő iskoláról.

Közoktatásügyünk lánglelkü vezére a gazdálkodással foglalkozó nép anyagi helyzetének javitását tűzte ki czélul akkor, a midőn 1896-ban kimondotta, hogy az eddigi ismétlő-iskolát gazdasági irányú ismétlő-iskolává változtatja, mert sajnálattal bár, de be kell vallanunk, hogy 1896-ig az általános ismétlő oktatás — dicséret a csekély kivételnek — legtöbb helyen csak papíron létezett.

A gazdasági ismétlő-iskolák az ország majdnem minden vármegyéjében az iskolafentartó anyagi képességéhez aránylag lettek felállítva s ezen felállított gazd. ismétlő-iskolák szolgálják is a kitűzött czélt legjobb igyekezettel. Igaz, hogy a kezdet nehézségein — mint minden uj intézménynek — ennek is át kell esni, de a jó vezetők, kik bírják a tanulók szüleinek szeretetét, kik a köznépet meg tudják nyerni ezen üdvös intézkedésnek, azok könnyen törik át a jeget.

Ezen pár sorban a nemzetiségi vidékeken fennálló gazdasági ismétlő-iskolákról akarok egyet-mást elmondani szerzett tapasztalataim után, mert én is vezetek ily irányú ismétlő-iskolát nem magyar ajkú honfitársaink között.

Szerény nézetem szerint a gazdasági ismétlő-iskola csak akkor fogja tudni az 1896. évi november hó

16-án 60764. számú miniszteri rendelettel kiadott »Tanterviben felvett anyagot értékesen feldolgozni, ha ezen iskola czélját, gyakorlati hasznát — a tanító — a gyermekek szüleivel is megismerteti s megkedvelteti, mert pór népünk minden uj intézménytől idegenkedik s csak azt tudja megkedvelni, a minek gyakorlati hasznát látja. Köznépünk akkor, amidőn elrendeltetett a gazd, ism,-iskola felállítása, majdnem minden községben azt mondotta, hogy ha apáink nem tanultak könyvből gazdálkodni és megéltek, mi is csak megtanítjuk gyermekeinket ezen ősi foglalkozásra; bezzeg, most örvend a lelkűk a szülőknek, ha hallják gazd. ismétlő-iskolás gyermekeiktől, hogy ők szakszerűen akarják földjüket művelni, mint azt az iskolában tanulták.

Igaz, hogy a gazd. ism.-iskola előhaladása a vezető tanító ügybuzgóságától függ; azért a nemzetiségi vidéken csak úgy tudja a tanító a ministeri tantervnek megfelelőig vezetni növendékeit, ha azok mindazt, amit elméletileg tanulnak, meg is értik; erre tehát már a mindennapi iskolában kell gondolni. Mindennapi tanköteleseinket tanítsuk meg a magyar nyelvre és helyes írásra, úgy, hogy a gyermek mindennapi iskolában szerzett ismereteit az ismétlőben érvényesíteni tudja. Tanítsunk az életnek és ne a feledésnek.

Azt mondottam előbb, hogy a gazd. ism.-iskola előhaladása a vezető tanító ügybuzgóságától függ, de itt még hozzáteszem azt, hogy a gazd. ism.-iskola tanítójának ki kell képezve lenni arra, hogy mikép kell a szakszerű gazdálkodást vezetni ; adassék tehát arra alkalom, hogy minden gazd. ism.-iskola vezetője képez- tessék ki, mert könyvből — gyakorlat nélkül — a szakszerű gazdálkodást annyira elsajátítani, hogy másokat is tudjunk rá tanítani; nem lehet, még a legnagyobb ügybuzgóság mellett sem. Továbbá a községi elöljáróságnak támogatni kell a tanító a gazd. iskolavezetésében; ha a gazd. ismétlő-iskola gyakorlati tanítási czéljára szükséges föld ki van mérve, intézkedjék a község elöljárósága annak körülkerítéséről, ennek megtörténte után adjon minden községi polgár a szükséghez képest bizonyos mennyiségű trágyát, végre pedig kutat ásasson a község a gyakorló-kertbt n ; midőn igy rendben van az iskolákért, a gazdálkodáshoz szükséges eszközökkel együtt adassék át rendeltetésének.

Ha értelmes tanítványaink lesznek a gazd. ismétlőben és mi — tanítók — ki leszünk képezve az ily irányú iskolák vezetésére, akkor gazdasági ismétlő-iskolánk >hajléka lesz az élet iskolájának».

Grigássy Károly.

Az uj bűnvádi eljárás.

IV. FEJEZET.

58. §. A bíróság köteles a védő kirendelésének szükségéről a törvényszék elnökét haladéktalanul értesíteni.

Az ügyvédi kamara székhelyén a védőt a törvény szék elnökének megkeresésére esetről-esetre a kamara, más helyeken, a védők névsorába felvett ügyvédek közül, a törvényszék elnöke nevezi ki. A védők névsorát a kamara minden év elején a törvényszék elnökéhez teszi át.

Sürgős esetekben, különösen ha a halasztás a terheltre káros volna, az ügyvédi kamara székhelyén is a törvényszék elnöke rendeli ki a védőt a védők névsorába bejegyzettek közül.

59. §. A kirendelt védő a védelem alól csak fontos okból kérhet felmentést. E kérelem felett az határoz, a ki a védőt kirendelte.

60. §. A védő a főtárgyalás elhalasztását kérheti, ha a kirendelésétől a fötárgyalás határnapjáig terjedő időt a védelem előkészítésére rövidnek tartja.

Védőül nem rendelhető ki:

1. a sértett, a sertettnek, a terheltnek vagy a vádlónak házastársa, jegyese, testvérének házastársa, házastársának testvére, egyenes ágban rokona vagy sógora, oldalágban rokona unokatestvérig bezárólag, vagy az, a ki a sértettel, a terhelttel vagy a vádlóval örökbefogadó, nevelőszülői, gyámsági vagy gondnoksági viszonyban van, vagy volt;

2. a ki az ügyben mint nyomozó közeg, biró, közvádló, vagy a sértett képviselője járt el, illetőleg bármit tett, a mi a terhelt érdekével ellentétben áll.

Az, a ki a főtárgyalásra tanukép van megidézve, a főtárgyaláson védő gyanánt nem járhat el, kivéve, ha a 205. és 206. § okon alapuló mentességet igénybe veszi.

62. §. A védő védettje érdekében az eljárás bármely szakában, különösen a nyomozás alatt is eljárhat ; a védelem érdekében beadványban, vagy szóval előterjesztést tehet. A szóbeli előterjesztés jegyzőkönyvbe veendő.

Letartóztatott védettjével a védőnek rendszerint joga van hatósági személy közbenjötte vagy ellenőrzése nélkül is érintkezni.

Ha azonban az eljárás czélja kívánja, a nyomozást teljesítő rendőri hatóság (85. §.), a vizsgálat folyamában pedig a vizsgálóbiró kötelesek elrendelni, hogy a védő levelei csak részükről elolvasva és külön engedet műkkel kézbesíthetők a letartóztatott terheltnek és hogy ez a nyomozás folyamán csak hatósági személynek, a vizsgálat folyamán pedig csak bírósági személy jelenlétében értekezhetik a védővel.

A rendőri hatóság intézkedése ellen az ügyben illetékes elsőfokú bíróságnál tehető előterjesztés, melyet törvényszéki ügyekben a vádtanács intéz el.

A vádirat benyújtásától s ha vizsgálat volt tartva, attól az időponttól kezdve, midőn a vizsgálóbiró a vizsgálatot befejezettnek nyilvánítja (129. §.), a védő érintkezése a letartóztatott terhelttel nincs többé hatósági személy ellenőrzésének alávetve.

63. §. A terheltnek és védőjének joga van az ügy

iratait és csatolmányaikat megtekinteni.

Ha azonban az eljárás czélja az ügy iratainak, vágy egyrészüknek közlését meg nem engedi, a nyomozást teljesítő rendőri hatóság (85. §.), a vizsgálat folyamán pedig a vizsgálóbiró kötelesek azoknak a terhelt, vagy védője által leendő megtekintését megtagadni. Ez esetben is megengendő azonban a terhelt kihallgatásáról, a szakértők nyilatkozatáról és ama birói cselekményekről felvett jegyzőkönyvek megtekintése, a melyeknél a terhelt jelenléte, vagy a védő közbenjárása meg van engedve.

A rendőri hatóság intézkedése ellen az ügyben illetékes elsőfokú bíróságnál tehető előterjesztés, melyet törvényszéki ügyekben a vádtanács intéz el.

A vádirat benyújtásától s ha vizsgálat volt tartva, atlól az időponttól kezdve, midőn a vizsgálóbiró a vizsgálatot befejezettnek nyilvánítja (129. §), az ügyiratainak és csatolmányaiknak megtekintése a terhelttől, vagy védőjétől meg nem tagadható.

A letartóztatást, illetőleg vizsgálati fogságot elrendelő, továbbá minden oly birói határozatot, mely ellen perorvoslat használható, indokolásával együtt a védő előtt ki kell hirdetni, vagy neki kézbesíteni és az előbbi esetben kívánatéra vele másolatban is közölni.

VI. FEJEZET.

Bírák, jegyzőkönyvvezetők és a kir. ügyészség tagjainak kizárása és mellőzése

64. §. A bűnvádi ügy elintézéséből ki van zárva és abban sem mint biró, sem mint jegyzőkönyvvezető nem vehet részt:

1. a sértett, illetőleg a ki a bűncselekményt feljelentette (89. §.);

2. az, a ki a terheltnek vagy a sértettnek félje, vagy a ki az volt, továbbá jegyese;

3. a ki a vádlónak, a terheltnek, a sértettnek vagy képviselőjüknek, illetőleg a védőnek egyenes ágban rokona vagy sógora, oldalágban rokona unokatestvérig bezárólag, nejének fivére, vagy nővérének férje;

4. a ki a terhelttel, a vádlóval, a sértettel vagy képviselőjükkel, illetőleg a védővel örökbefogadó vagy nevelőszülői viszonyban van, ki valamelyiküknek gyámja, gondnoka, vagy a ki az volt;

5. a ki az ügyben, mint a kir. ügyészség tagja, mint védő, vagy mint magánvádlónak, illetőleg a sértettnek képviselője, vagy mint rendőri közeg közreműködött ;

6. a ki az ügyben, mint tanú vagy szakértő ki volt hallgatva, a mennyiben vallomása nem egyedül hivatalos utón tudomására jutott tényeknek előadásából áll.

65. §. Az, a ki valamely ügyben nyomozó, vagy vizsgálati cselekményt teljesített, a vádhatározat hozásánál és a főtárgyaláson sem mint biró, sem mint jegyzőkönyv- vezető nem járhat el.

Az, a ki az ügyet a vádlanács ülésén előadta, a főtárgyaláson bíróként nem lehet jelen.

A vádhatározat hozásánál közreműködött többi bírák ugyanná . az ügynek főtárgyalásán eljáró tanács egybeállításánál lehetőleg mellőzendők.

66. §. A per felsőbb fokú elintézéséből ki van zárva az a biró, a ki az ügy alsóbb fokú elintézésénél mint vizsgálóbiró,. mint a vádtanács tagja, vagy mint itélő- biró közreműködött.

67. §. Az itélöbiró és a jegyzőkönyvvezető, mihelyt a 64. és 66. §-okban, vagy a 65. §. első és második bekezdésében meghatározott kizáró esetek valamelyike tudomására jut, köteles azt hivatali főnökének azonnal bejelenteni és abban az ügyben minden hivatalos tevékenységtől tartózkodni.

(Folylatása következik.)

KÜLÖNFÉLÉK.

* A nőegyestllefc által múlt hó 26 án tartott társas-összejövetel (reunion) — eltekintve a csekély, de mégis számbavehető jövedelemtől — igen szépen sikerült. Az étkezés után az asztalok gyorsan kivitetvén, már kevéssel 10 óra után tánczra perdültek a párok. Fesztelen jókedv és kedélyesség honolt a »Korona» fényesen kivilágított termében, mig a mellékhelyiségekben a nem tánczoló közönség vidám hangulatban borozott. A jelen volt hölgyek névsora a következő: Bródy Béiáné, Bródy Sándorné, Gornidesz Györgyné, Csák Ilona (T.-Sz.-lmre), Csuha Malvin (Császlócz), Fincicky Ida, Ferderber Vilmosné, Forró Ignáczné, Gébé Alicze (Lőcse), Grabovszky Románné, Grabovszky Jolán és Berta, Gulácsy Ida (Perecseny), Haraszthy Lajosné, Haraszthy Jolán, Homoky Antalné, Homoky Anna, Kende Péterné Sztáray Sarolta grófnő, Kőrösy Antalné, Kőrösy Malvin és Margit, Lám Sándorné, Lám Margit, Lüley Sándorné, Neviczky Konstan'tinné a leányával (Radváncz), Novák Endréné, Novák Magda, Ország Jakabné, Polonyi Ilona (S.-A.-IIjhely), Popovics Miklósné, Popovics Irénke, Preusz Adolfné, Paksy Irén, Szab » századosné, Szakai Emilné (Nyírbátor), Szomráky Istvánná, Szomráky Aranka, Tabódy Ida, Volosiu Ágostonná, Weinné-Hethársy Mária, Weinberger Zsig- mondné. A fényesen sikerült mulatság rendezéséből az oroszlánrész Popovics Miklósné alelnöknek jutott, ki minden irányban kiterjedő figyelemmel s táradhatlan buzgalommal intézte a mulatság ügyeit. Fel kell említenünk továbbá Kende Péterné Sztáray Sarolta grófnőt, ki Budapestről történt megérkezése után minden tevékenységét a mulatság rendezésére fordította.

* Felolvasó est. A kath. kör huszonhatodik felolvasó-estéjét ma, vasarnap, délután 5 órakor tartja a vármegyeháza nagytermében a következő műsorral: 1. Gyászdal Szögedi Endrétől. Előadja a képzőintézeti énekkar. 2. A kath. kör elhunyt világi elnökének, Nehrebeczky Györgynek emlékezete. Felolvassa Blanár Ödön főgimnáziumi tanár. 3. Gyászd. 1

l Meder Mihály tói, 4 Isten, Király, haza Szövege