Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-18 / 7. szám

nisterek, sem azok megbízottjai és egyéb intéző férfiak nem úgy kontemplálták ezt a mozgalmat, hogy ez felekezeti, nemzetiségi kérdés legyen, vagy hogy anti- szemitikus ' legyen, mert az égbekiáltó tökéletlenség "volna. Itt arról van szó, hogy felhívni a népet, ahol az nagyszámba él, hogy potiori fit denominatió, épp azért az állam is távol áll attól, hogy a mozgalommal a ruthénok kiirtását czélozza, mert nem áll érdekében, hogy egyes nemzetiségek itt e hazaban kiirtassanak, hanem igenis az állam jogosan követeli, hogy minden Szent István birodalmában lakó polgár legyén jó hazafi és igyekezzék megtanulni az ország nyelvét (Éljenzés és taps) s ha e mozgalomban mégis volt valami poli­tika, az nem más mint a magyar állam érdeke, hogy egy 400.000 re menő népcsalád a véginségtől meg­mentessék és a hazának visszaadassék. Ez a nagy és messze jövőre kiható fontosságú mentési munkálat napjainkban történik, tehát ma, midőn az emberiséget egy egészen ellentétes világnézlet uralja, mely elfordul a forrástól melyből ivott, elfeledi az anyát, melynek kebelén táplálkozott s el akarja az életét szakítani a forrástól. És ime, felötlő tény, hogy az a világnézlet, amely ezt elvileg megtagadja, a gyakorlatban ezt be­vallja. Paradokszonnak látszik ugyan, de nem az, mert nincs neme a jótékonyságnak, melyet a mái kor fel ne karolna; kórházakat .építtet, gondoskodik a csecse­mőkről, lelenczekről, palotákat, iskolákat emel, men- házakat az elagottaknak stb. Mit bizonyít ez ? azt bizonyítja, hogy az emberi­ség öntudatlanul is a keresztény fejlődés, kér. evolutió hatása alatt áll s folytonosan halad és minél mélyeb­ben hatol be a szivekbe, annal ékesebben igazolja azon nagy kérdéseket, melyek a kereszténység alapjában le vannak téve, melyeket az hirdet és egyik tétele igy szól: szeresd felebaratodatodat, mint tenmagadat. Ez alapon lehet szerencsésen megoldani a ruthén kérdést is, mert a kér. morál tiltja a gyűlölködést és azt ta­núsítja, hogy mindnyájan testvérek, embertársak va­gyunk. Ha ez alapon rendezkednek be az erkölcs, társadalom és politika, higyjék el, hogy az emberi bajok, keserűségek egy nagy része mindjárt elesnék. T. Uraim! Önök is, midőn e mentési munkához segédkezet nyújtanak, felebaráti cselekvényt visznek végbe ; e népes, illusztris gyülekezetből reményt meritek s midőn üdvözlöm a ministerek kiküldötteit, főispán, alispán és törvényszéki elnök urakat, főszolgabirákat és t. papjaimat, a sajtó jelen levő képviselőit, — felkérem arra, hogy jóakaratukkal tárgyalják e fontos kérdést s kívánom, hogy munkásságukat Isten áldása kisérje. Az értekezletet megnyitottnak nyilvánítom. Firczák Gyula püspök megnyitó-beszédének vé­geztével hosszan tartó lelkes éljenzés tört ki a jelen­levőkből, — jeléül, hogy a püspök szeretettől áthatott szép és igazan keresztényi szavai minden jelen levőnek szivében visszhangra talaltak. Majd Hagara Viktor dr., beregi főispán üdvözölte az értekezletet s különösén annak nagyérdemű elnökét, Firczák Gyula püspököt, a ki atyai gondossággal leg­első sorban is egyházmegyéjének leggyengébb gyer­mekét vette védő szárnyai aíá s e közben megtalálta leggyengébb gyermekét az egész országnak. Firczák püspök indítványára ezután az értekezlet jegyzőiül Hegedűs Béla és Lator Sándor orsz. kép­viselők választattak meg, kik helyeiket elfoglalván, Egan Ede ministeri titkár, a szolyvai kirendeltség ve­zetője vette át a szót s negyedfél órás beszédben ismer­tette a már tett intézkedéseket s a tennivalókat. Sajnálattal jegyezzük meg itt, hogy többszöri fel­kérésünknek sem lett meg az az eredménye, hogy a jelen volt gyorsírók munkájának egy sokszorosított példányát megkaphattuk volna s igy Egan beszédének kivonatát a Budapesti Hírlap közleménye után adjuk: Egan Ede ministeri megbízott, a Hegyvidék föld- mivelő népének megmentésére való ministeri kirendelt­ség vezetője előadja, hogy első sorban csak Bereg- megye szolyvai járásra terjedt ki a töldmiveiési mi­niszter utasítása s ennek eredményéhez képest fogják kiterjeszteni az akcziót az egész Hegyvidékre. A föld- mivelési minister három eszközt használt föl: az első a íÖld. A Schönborn-fele birtokrész kibérlésével 4300 ember jutott olcsó földbérlethez, előbb egy évre, utóbb tizenegy évre. A második eszköz az állattenyésztés. Oly támogatás, a milyent uz állam e tekintetben Be- regnek és a szomszéd megyéknek nyújt, páratlan Középeurópában. Ezrével hozatja a legjobb üszőket . és adja el részletfizetésre a népnek, előbb öt évre, utóbb négy évre. Eddig a szolyvai kirendeltség 1600 üszőt adott igy el. Az intézkedés eredményéről még nem lehet szólni, de sikerrel kecsegtet. A sertés-, juh-, sőt a lótenyésztést is támogatni fogja a minister s a ministeri megbízott hosszabban ismertette az állat- tenyésztés érdekében a Verhovinán már is tett intéz­kedéseket, létesített intézményeket, melyeket zajos tet­széssel fogadtak. A harmadik eszköz a nép kiszabadítása mostani elnyomói kezéből. Ezt a hitelszövetkezetek utján kezdték meg. A szolyvai járásban létesített hitelszö­vetkezetek, addig mig saját lábukra allhatnak, bizonyos ellenőrzés allatt állanak s ezért a ministeri kirendeltség hivatalból tagja a szövetkezet igazgatóságának s pénzt nem lehet kölcsön adni a ministeri kirendeltség alá­írása nélkül. (Mozgás, helyeslés.) Nagyon kell vigyázni, hogy a hitelszövetkezetet tömeges belépéssel éppen azok ne kerítsék hatalmukba, a kik eddig elnyomták a né­pet, s hogy azt a pénzt a mit a szövetkezet kis kamatra ad, ne ' lehessen kiadni 25—30 perczentre — vagy többre. Ezért kell egy független vezető a pártok fölött. A kereskedőnek van hitele, az úgy is kap pénzt a bankokban, de azokat, a kik nem foglalkoznak uzso­rával, beveszik a szövetkezetbe, persze vigyázattal, hogy a parasztot ne majorizálják I Vigyáz a hitelszö­vetkezet arra is, • hogy a kölcsönt nyert paraszt arra fordítsa a pénzt, a mire kéri s ezért ott, a hol garan* czia nincs erre, maga a szövetkezet fizeti ki a paraszt adósságát a kereskedőnek, [vesz számára földet vagy tehenet, mert csak e czélra adja a kölcsönt. Önálló­ságra kell nevelni a népet s a nevelés tendencziája kezd beválni. Nincs Budapesten bank, melyben nagyobb rafinériával vizsgálnák meg a hitelképességet, mint a szövetkezetek paraszt igazgatósága. Akárhogy jósolták tehát, e szövetkezetek nem fognak megbukni. A hitel szövetkezetek azért fognak beválni, mert a paraszt beválik a szövetkezetek vezetőjéül. Eddig van a szoly­vai járásban nyolez szövetkezet és 460 kölcsönkérő tegnapig 45,000 koronát kapott kölcsönt földvételre, mar­havételre s ily czélokra. Mivel azonban a paraszt akkor jár az örvény szélén, mikor elfogy élelmi szere és az uzsorás kezébe jut, a szövetkezet gondoskodik arról is, hogy élelmi szert, fogyasztási czikket a tagja tőle kapjon. E czélra áruraktárt létesítettek szolyvai központtal, melyet a szolyvai hitelszövetkezet vezet. Ez áruraktárnak a já­rásban tizenöt szövetkezeti üzlete van. Az aruraktár 60.000 korona értékű árut vett és ebből befolyt már 30.000 korona. Az áruraktár október végén keletkezett, a legtöbb üzlet csak deczember végétől. Az átlagos napi bevétel volt 600 korona. Volt egy üzlet, Alsó Vereczkén, melynek 460 korona napibevétele is volt. A szolyvai központ évi 120—150 000 korona forgalmat jelent. Több üzlet most nyílik meg és terveznek ily üzleteket Ungban és Máramarosban is. A szóló ezután szükségesnek tartja a vadászati törvény revízióját, mert ha a nép zabot vet, azt nem a vadsertésnek veti. (Zajos helyeslés.) A föltétien erdő sem tartható fönn, a hol legelőre van szükség. (Éljenzés.) Sokan azzal a kifogással élnek ez akczió ellené­ben, hogy drága. Nem drága. Schönborn grófnak a bérlétért fizetett az állam 23,400 forintot s ezért be­vesz 28.000 frtot, az üzlet tehat nem rossz, különösen azért nem, mert a ruthén becsületesen fizet. Az első évben a hátralék 110 frt, a második evbeu 83 frt volt, ez is mind halálozás s effele miatt történt, a miről a paraszt nem volt hibás. Igaz, hozott az állam áldoza­tot, de ez részint hasznos befektetés, előleg, részint olyan áldozat, a milyent az egész országra áldoznak. Ennyit megtehet az állam egy veszendő népért. Elég­tétellel említi a szóló, hogy a közoktatási minister ebben ez évben 23 állami iskolát állít é vidéken. Rossz lábon áll az igazságszolgáltatás A Felvidéken — úgymond a szóló — nem lehet igazságszolgáltatás, mert ott a hamis eskü uralkodik. Egyes községekoen taksája van a hamis eskünek, a gyújtogatásnak és pedig a szerint, a mint cserép­vagy fazsindelyes vagy szalmafödeles házat kell Rá­gyújtani. Itt csak egygyel lehet segíteni: esküdjék mindenki a maga Ltenére! Vissza kell állítani a rituális esküt — vagy törölni kell az eskü bizonyító erejét. (Nagy mozgás.) E vidéken, a hol a kiskorú ruthén nép mellett egy másik éles eszü nép is él, mely jobban ismeri a törvényt az ügyvédnél, különleges in­tézkedések kellenek. Az uzsoratörvényt mai alakjában föntartani nem lehet, ne küldjék a hegyek közé a ki­fáradt, vagy kevésbbé jeles bírákat, ne tekintsék a Hegyvidéket aziliumnak. Kéri a jelenvoltakat, hogy egészen az ő magán véleményének vegyék azt, a mit most mondani kény­szerű szükségesnek tart. Ezt a szót: zsidó, a szóló a száján akczió közben ki nem ejtette. Valláskülönb­ség nélkül részesített minden arra szorulót a ministeri kirendeltség a bérletben. A szóló egész sor zsidó nevet olvas föl, a ki bérletet kapott, sőt a hitelszövetkezetbe is fölvettek zsidót, többen üszőt kaptak, de persze kellő óvatossággal. Felekezeti jellege tehát az akczió- nak nincs. De tény az, hogy a kivándorlás főoka a bevándorlás. (Zajos: Úgy van !) Erről a kérdésről eddig helyes volt hallgatni, de most veszedelmes lenne a további hallgatás. Itt harcz folyik s a hol hat ez van, ott van ellenség is. Ez az ellenség a Galiczia felől be­vándorló zsidók óriási tömege, mely ravaszsággal és nagy eszével kizsákmányolja és kiszipolyozza a föld népét. De a szóló tagadja, hogy ez a faj zsidó volna. (Nagy mozgás). Meg kell őket nézni. Ezek az embe­rek herkulesi alakúak, fizonomiájuk szőke, fejalkatuk karakterük más, mint a hazai zsidóságé, ez bátor, vakmerő, szinte vad nép és erőszakossága mellett ravasz. Ez nem zsidó, ez kazar renegát, a ki csak később lett zsidóvá. (Zajos taps és derültség.) Ellen­ben a hazai zsidó, a ki Judeából való, alacsony ter­metű, göndör hajú, barna, simulékony, alázatos. Ne keverjék hat a kérdésbe az antiszemitizmus jel­szavát, mely mindenkit idegessé tesz. A szóló nem filo­szemita. Bartha Ödön : Látjuk. Egan Ede: Bámulja azonban a zsidóság eszét, szorgalmát. Bartha Ödön : De kegyes. Egan Ede: Bámulja, de félti tőle az országot. A hol a közvetítés, a pénz mind az ő kezükben van, ott a kérdést szóvá kell tenni. Ettől a szóló nem ijed vissza. (Éljenzés.) A mit a zsidók óriási üzleti szelle­mének köszönni lehet, a kereskedelmet, az veszedelmes Két dolog nélkül : első föltétel a magyarosodás és le­gyen üdvözölve az a magyar zsidóság, mely nem tarl össze a párisi Alliance-szal, mert sajnos, sokan most is külföldről lesik a jelszavakat. Ezt a külön klikket sprengolni kell, mig a másik részszel kezet fog a nép védelmére. A másik dolog az, hogy a kik itt vannak a hegyvidéken, azokat kissé meg kell rostálni. Itt van Munkács példája. Itt van 14.000 lakos, ebben 8000 zsidó, kik közt van igen sok derék, tisztességes em­ber, de a javarésze a bevándorlók itt ragadt salakja. Kétharmad részének nincs semmi keresete, ott ácso- rognak csapatosan az utczán, a vasútállomásnál, igaz, keresnek, de nem tisztességes keresetet. Megdöbbentő hogy egy kis városban olyanok legyenek a közbizton­sági állapotok, a milyenek itt. Azért az államhatalom­nak tudnia kellene, kik jönnek ide be s a ki csak azért jött, hogy a népet kizsarolja. Ki vele 1 (Helyes! lés.) Azért az egész határvidéken szigorú határrendőil intézkedést kell tenni. Végül az italmérési jogot kívánj! kieszközölni a hitelszövetkezetek részére és beszédé! zajos éljenzés közt berekeszti. Hozzászóltak a jelentéshez és az abban lev! indítványokhoz Nedeczey, Nyegre és Bartha Ödön képi viselők, a kik ha egyes részletre nem is értettek egyel Egan szavaival, lényegében helyeselték az akcziót él egyetértettek a czéllal. Mindannyian azt hangoztatták! hogy föl kell kérni a kormányt, hogy az akcziót téri jeszsze a szomszéd járásokra és megyékre is. Elleni ben György Endre ellentétes állást foglalt el és különl véleménynyel szemben a mintegy 200 tagú gyüléa Egan Ede jelentését egyhangúlag tudomásul vette,I kijelentette, hogy helyesli és annak értelmében fölkéri! a kormányt, hogy az akcziót az egész vonalra ter-l jeszsze ki. Firczák püspök az akcziót a keresztényi erények legszebbjének, a felebaráti szeretetnek mondta, s a gyűlést bezárta. Először Széli miniszterelnöknek és Darányi földmivelési ministemek üdvözlő sürgönyt küldött az értekezlet. # * * Az értekezlet délutáni 3 óra tájban ért véget, mit úgy négy óra felé bankett követett a Csillagban, ahol azonban már csak mintegy 70-en vettek részt. Az itt el­hangzott felköszöntők is mindannak voltak bizonyíté­kai, hogy a felvidéki nép helyzetének javítására irá­nyuló mozgalomban részt vevők komolyan igyekeznek a nép sorsán javítani. * * * Következmények. Előre volt latható, hogy Egan Edének szavai különösen azok, melyek a galiczai és orosz zsidók bevándorlására vonatkoznak, a legkülönfélébb értel­mezésekre fognak okot szolgálni, nemcsak a felvidéken de az országgyűlésen is. így is történt. A képviselőház e hó 14-én tartott ülésén a napi­rend előtt Fest Lajos szólalt fel, aki a következőket mondotta: „A sajtóban Egan ministeri biztosnak a Munkácson tartott jelentéséből oly részleteket közöltek a hírlapok, melyek igazságuk esetén mélyen sértik az izraelita felekezetek hazafias érzületét. Felszólalásom­mal alkalmat kívánok adni a földmivelésügyi minis- temek, hogy a közlemények valósága felől nyi­latkozzék.“ Darányi Ignácz földmiveléeügyi minister: T. Ház! Köszönettel tartozom Fest Lajos t. barátomnak, hogy alkalmat adott nekem, hogy erre a kérdésre azonnal nyilatkozzam. Egan Ede ur meg van bízva, mint miniszteri megbízóit, a ruthén akczió felvidéki érdekeltségét vezetni, Egan ur működését illetőleg tar­tozom azzal, hogy kijelentsem, hogy ő rövid idő alatt rendkívüli tevékenységet fejtett ki (Igaz úgy van ! a jobboldalon.) és hogy az akczió, amelyet a kormány egy pár év előtt megindított, máris oly sikert mutat fel, aminőkkel kevés hasonló akczió dicsekedhetik. (Helyeslés a jobboldalon.) Meg kell azonban jegyeznem, hogy nekem is feltűntek azok a körülmények, melyek az ő legutóbb tartott munkácsi beszédéről megjelentek. Minthogy ezen körülmények nem fedezik egymást és különböző lapokban különbözőképpen jelentek meg; ennélfogva tekintettel arra, hogy a lapok közlései félreértésekre adhatnak alkalmat, Egan Éde urnák módot kívánok nyújtani arra, hogy ő nekem beszede szöveget be­mutathassa. Tisztelt Ház! Méltóztássék megengedni nekem, hogy ha már felszólaltam, egy pár megjegyzést kap­csoljak felszólalásomhoz (Halljuk 1) A rutén akczió sikerének eddig legfőbb titka az volt, hogy abban a magyar társadalom minden rétege különbség nélkül hazafiasán közreműködött. (Tetszés.) A rutén akczió gyermekbetegségeit már túlélte és én nem félek attól, hogy ezt az akcziót eredménynyel ne folytathatnók tovább. Ezt az akcziót csak az veszélyeztethetné, ha abba idegen szempontok kevertetnének. A kormány elutasít magától minden oly feltevést, mintha olyan áramlatoknak tért engedne, amelyek a jogegyenlőség nagy elveivel ellenkeznek. (Helyeslés a jobboldalon.) A magyar allam faji, felekezeti és nem­zetiségi különbség nélkül a törvény keretében mindenki egyenlő oltalmat, egyenlő védelmet talál. (Altalanos elénk helyeslés.) A rutén akczió, t. Ház, az ember­szeretet jegyében született és az emberszeretet jegye­ben kívánjuk azt folytatni is. (Helyeslés.) így fog eljárni a kormány és igy fognak eljárni a kormány közegei. (Helyeslés a jobboldalon.) Legyen t. Ház meggyőződve, hogy az akczió, mely eredményesnek mutatkozott, azokon az alapokon, amelyeken megindult, változatlanul fog folytattatni és reményiem, eredményeket is fog felmutatni. Semmiféle visszaélést leplezni és takarni nem fogunk. (Helyeslés a baloldalon.) De másfelől, midőn ily nagy, hazafias és mond­hatom szent ügyről van szó, mert a magyar nemzet­nek mondhatom a legszegényebb rétege van itt érde­kelve, oly rétege, amely a magyar állameszméhez hü maradt, mikor mondom, ilyen szent ügyről van szó, akkor nemcsak erclylyel, hanem minden elfogultság nélkül és teljes tárgyilagosaggal is kívánunk eljárni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középén.) Kérem a felszólaló képviselő urat, hogy ezerP nyilatkozatomat tudomásul venni méltóztássék. (Helyes­lés jobbfelől.) Ugrón Gábor konstatálja, hogy sem Fest felszó­lalásából, sem a minister liberális kijelentéséből az igazságot kihímozni neu) lehet; kéri azért a ministeri, hogy a kormánybiztos beszéde kinyomattassék. Abban a véleményben van, hogy Egan bátor fellépésével valószínűleg el akarja csak távolítani az orgyilkoso-

Next

/
Thumbnails
Contents