Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1900-02-18 / 7. szám
Melléklet az ,VUNG“ 1900. évi 7-ik számához. kát a rutén nép nyakáról, de ha tényleg beszédével egyes honpolgárokat bántott meg, úgy helytelenül cselekedett. * * * Mindehhez mi a magunk részéről csak azt jegyezzük meg, hogy úgy helybeli izraelita polgártársaink, mint a felvidékiek többsége teljesen igazat ad Egan Edének, s maguk is nagyon helyén levőnek találják a galicziai és orosz zsidóság beözönlésének megakadályozását. * * * A ruthének sorsa megbolygatta a diákpolilikusok nyugodalmát is. Az egyetemi ifjúságnak vagy kétszáz tagja gyűlt össze e hó 15-én, délután, a Fodor-féle vívóteremben, hogy számot adjon az Ug-án-ügyben elfoglalt, álláspontjáról. Brázovay Káinján joghallgató terjesztette a diak-parlament elé az ügyet. A beszéd veleje az volt, hogy a diákparlament minden tekintetben egyetért Egán Edének a ruthén kérdésről mondott beszédével. A gyülésező diákok ebből az alkalomból a, következő táviratot in-tézték Egán Edéhez. „Az egyetemi ifjúság tekintélyes része, mely méltóságod üdvözlésére mai napon összegyűlt, lelkesedéssel és szeretettel üdvözli méltóságodat ama bátor fellépéséért, melylyel fajunk védelmére kelt a betolakodó idegen elemek ellen. Bármely támadással szemben megnyugtatásul szolgálhat méltóságodnak a tudat, hogy az igazság és a meghamisitatlan magyar közvélemény méltóságod mellett van. — Isten segítse nemes törekvéseiben.“ A közig’azg’atásl bizottság1 üléséből. — Febr. 13. Ungvármegye közigazgatási-bizottsága az elmúlt kedden tarlotta február havi ülését Török József gróf elnöklete alatt. Az ülés közérdekübb tárgyait a következőkben adjuk : Az alispán jelentése szerint a vármegye területén a vagyon- és személybiztonság január hóban megnyugtató és kielégilő volt. A junuár hóban előfordult tüzesetek 2484 korona kari okoztak, melyből biztosítás folytán 2124 korona térül meg. Törvényhatósági útadóban befolyt 328 korona 45 fillér, s igy hátralék marad 38,892 korona 51 fillér. A t. íó'orvos jelentése szerint a január havi egészségi állapot általában véve kedvező volt. Sem a fertőző, sem a nem fertőző betegségek jelentékenyebb szaporodást nem mutattak, sőt a deczember havihoz képest a betegségek számában némi csökkenés is volt észlelhető. Veszett-gyanús eb általi tnegmaratás egy esetben fordult elő: Szobránczon. Január hóban összesen 678 gyermek született, elhalt 378 egyén. Orvos- rendőri bonczvizsgálat és hullaszemle összesen 7 esetben lett loganatositva ; és pedig Felső-Kibnyiczén és Lakár - ton vizbefult, Zaricson és Nagy-Bereznán öngyilkos, Uzsokon megégett, Ungvárt és Budaházán hirtelenüI elhalt egyének hullain. Akir. tanfelügyelő beszámol iskolalátogatásairól és egyéb külszolgálatairól. Majd jelenti, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister a huttai állami iskolának egészen uj bútorzatot, a minaji és mokcsai áll. iskoláknak bútorzat-pótlást, a sztrajnyáni, nagy-bereznai és poroskói all. iskoláknak újabb tanszereket, a radvánczi áll. óvodának uj foglalkoztató eszközöket és részben uj bútort és a csertészi gk. iskolának tanszereket engedélyezett. Tudatja egyúttal a tanfelügyelő, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister egyik korábbi rendeletét oda magyarázta, hogy az ismétlő-iskolába járó tanulók nemcsak a tandíj fizetése alól mentesek, hanem felvételi dijat sem tartoznak fizetni. A kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy ez évi január hóban befolyt állami adóban 26,298 korona 78 fillér, (a múlt év hasonidőszakáénál + 12,986 kor. 95 fillérrel); haddijban 76 kor. ( — 49 kor. 47 fillérrel); bélyeg- és jogilletékben 9879 kor. 94 fii. ( — 1724 koronával); fogyasztási italadóban 99,849 kor. 19 fillér ( T- 13,628 kor. 03 fillérrel; dohány-jövedékben 42,364 kor. 23 fillér ( + 39,293 kor. 04 fillérrel). Tudomásul vétetett a földmivelésügyí m. kir. mi- nisternek leirata, mely szerint a gazdasági munkások és napszámosok segély-alapjának létesítésére 5600 koronát engedélyezett. Hozzájárult a közigazgatási-bizottság ahhoz, hogy Eördarma község az ungvári posta- és távirdahivatal torgalomköréből kivonassák és a tarnóczi postahivatalhoz csatoltassék. Tudomásul vétetett, hogy a vármegyei iparlanácsba a kassai kereskedelmi és iparkamara rendes tagokul Lévai Mórt és Juhász Jánost, póttagul Flach Jakabot nevezte ki. Kivételes nősülési engedély iránti kérvényt adtak be: Hakó István székói lakos, Tóbiás István mo csári lakos, Csermák György kereszti lakos, Kandúr Mihály kereknyei lakos, Ondarik János vinnabankai lakos, Auszliinder fczhok hlubokai lakos, Tibold György nagy-bereznai lakos, Butala János pálóczi lakos, Vovkulics (Bogdán) János neviczkei lakos, Szabó János zahari lakos, Karsnyák Pál kis-zalacskai lakós, Szabó István bési lakós, Pigos János nagy-bereznai lakos. A kérvények pártolólag terjesztetnek fel a honvédelmi ministerhez. Kustán József jegyzői Írnoknak az ubrezsi anya- könvvezetői kerületbe h. anyakönyvvezetővé leendő kinevezése iránt a belügyministerhez felterjesztés intézése határoztatolt. Falvaink néptelenedése. Ha széjjel tekintünk vidékünk környékén, és bepillantunk egyes lalvak nép életébe, szomorú tapasztalatra jutunk : Utón útfélen nem hallani másról tárgyalni, mint az Amerikába való kivándorlásról, mely valósággal extázisbán tartja már nemcsak a szegényebb néposztályt, hanem a jobbmóduakat is. Hogy hová fogunk jutni népünk ezen mániája folytán, arra csak borzalommal gondolhat mindenki. Eltekintve a felvidék északibb részén fekvő községeit, hol a megélhetési mód : a talaj- és égalji viszonyok‘következtében mondhatni nehézségekkel jár; de a délibb vidék lakói is, — hol már a földtalaj kedvezőbb alakulásai a megélhetést kedvezőbbé teszik, mint például : Császlócz, Kereknye, Hosszumező, Nagy- és Kis Geőcz stb. községek lakói, honnan a férfi lakosoknak biztos adatok szerint 20—30°/0-a kint van, s mely a helyeit hogy csökkenne — rohamosan emelkedik, — ez már valóban komoly megfontolásra szolgáltat okot Már most tekintsük azt a hátrahagyott anyát, számos apró gyermekeivel, — mindenki levonhatja a kon zekvenliát arra, minő életmód — és gyermeknevelés fejlődik ki egy ilyen helységben. Váljon képes-e egy ilyen — megélhetési viszonyokkal küzdő anya megadni annak a gyermeknek azt a felügyeletet, mely hivatva volna őt visszatartani minden rossz befolyástól, melyre a mai viszonyok között mindkét szülő is csak nagy ellenőrzés mellett — és nagy megerőltetéssel képes ? Szomorúan kell bevallanunk, hogy daczára az iskolák fejlesztésének s minden iránybani hazafias és erkölcsös alapon nyugvó intentióinak — visszamaradást, — mi több, — hanyatlást tápasztalunk a gyermekek viselkedését illetőleg ; és miért ? Az iskolában elhangzott oktatás-nevelés, fájdalom, visszapattan róla mindjárt, mihelyt a szülei ház küszöbéi átlépi, mert hiányzik az abstrakczió erő, — mely ót paizsként megaczélozná a jóban, — a munkás, szorgalmas, erényes viselkedésében; hiányzik az apa, aki hivatva volna őt' az erényes életmódban tovább fejleszteni. A csemete nap-nap után nem az ő igényének s jövendő helyzetének — mely őt a családi tűzhelyhez kötné — megfelelő oktatást kap, hanem ezek helyett arany hegyekről álmodozó, ábrándozó beszédeket, mert az anya Amerikával kél és lekszik elannyira, hogy az édes hazáról teljesen megfeledkezve — azt csaknem megutálva mintegy vérébe megy át a kis pukkancsnak is az eszme, mely szerint eldorádóját egyedül csak Amerikában találhatja föl; itt elveszti munkakedvét s a szó teljes értelmében csak tengeti életét addig mig kissé felcserepedik és uzsorás pénzen — avagy a reá eső atyai osztalékból kikunyorálja részét, — búcsút mond hazájának. De nézzük a dolog másik oldalát. A munkabíró elem hiányozván, legérzékenyebben van sújtva a gazdaközönség. Nem értem itt a nagybirtokosokat, kiken a munkás törvény behozatala által segítve van, amennyiben Magyarország bármely részéből nyilván tartott úgynevezett >Tartalék munkások»-hoz hozzájuthatnak ; hanem igenis értem a kisebb gazdaközönséget, — kik nagyon is reá voltak — és vannak utalva a szorgos nyári időben a helyi munkásokra —napszámosokra! A fértinem kint van az uj hazában, a nőknek pedig derogál a munka, a napszám, amennyiben elhiteti magával hogy : »elég nekem a magam baja, hál még dolgozzam is» ! Várja, hogy a »sült galamb» az uj hazából szájúba repüljön, igy a gazda magára van hagyatva. Szomorú kép ez, de való ! Magából a népéletből — melyben forgom — vettem ezen adatokat, mely minden esetre megszivlelésre — megfontolásra méltó. Ha ez igy halad, egy évtized után szomorú képet fog mutatni egy-egy ily község. A hatóságok erélyes föllépése — s az útlevelek — kivándorlási engedélyek megrendszabályozása segíthet csak ezen mizériákon, mely hivatva volna visszaszorítani az apát a családi tűzhelyhez, hogy itt, — az édes haza földjén találják föl azt a boldogulást — melyet oly sokan rizikóra tesznek. Müller István, tanító. Az uj bűnvádi eljárás. IV. FEJEZET. A magánvádló és a magánfél. A sértett, mint főmagánvádló, a kir. ügyészségnek a vád képviseletére való előleges felhívása nélkül, vádat emelhet az 1878. évi V. t.-cz. 258. és 259., 261., 327., 332,, 418. és 441. §-ai szerint büntetendő vétségek, valamint az 1878. évi V. t.-czikk 301. §-ában meghatározott könnyű testi sértés vétsége, továbbá az 1879. évi XL. t.-czikk 126. és 127. §-aiban, Végre az 1895. évi XLL t.-czikk 8. és 9. §-aiban körülirt kihágások esetében. Mindazáltal, ha az említett vétségek és kihágások esetében a főtárgyalást törvényszék vagy esküdt- biróság tartja, ennek határnapjáról a kir. ügyészség értesítendő. Közérdekből a kir. ügyészség a vád képviseletét a tennebb felsorolt vétségek és kihágások tekintetében is az eljárás egész folyama alatt átveheti. E'. esetben a vádat első sorban a kir.. ügyészség képviseli es a magánvádlót csak kisegítő hatás kör illeti. Ennek érvényesítése végett a magánvádló az iratokat megtekintheti, mindi7okban az esetekben értesítendő és megidűzendő, a melyekben ezt a törvény akir. ügvészégre nézve rendeli, és indítványokat lehet, vádlottnak bűnösül kimondása, áü ellene ail»aí«i«aut ;tb büntetési tétel tárgyában is, a kiszabandó büntetés mennyisége iránt azonban indítványában nem szabad nyilatkoznia. 42. §. Ha a kir ügyészség azokban az esetekben, melyekben a vádemelés joga őt illeti, megtagadta a vád képviseletét, a sértett, a 4. §-ban meghatározott esetek kivételével, a kir. ügyészség elutasító határozatának kézbesítésétől számitolt nyolc/, nap alatt vagy átveheti a vád képviseletét, vagy a főügyészhez folyamod hátik. Ha a főügyész nem utasítja a kir. ügyészt vádemelésre, a sértet a főügyész határozatának közlésétől számított nyolc', nap alatt veheti át a vád képviseletét. Ha a kir. ügyészség az eljárás alatt ejti < l a vádat, ennek képviseletét a sértet átveheti. E végből a bíróság, illetőleg ennek az elján.st vezető tagja azt a sértettet, a ki feljelentést (89. §.) vagy magáninditványt (90. §.) lett, vagy igényét bejelentette (51. §.), szóval vagy Írásban felszólítja, hogy a vád képviseletét vegye át, mert ellenkező esetben a bíróság az eljárást meg lógja szüntetni. Ha a sértett a bíróság előtt személyesen jelen van, köteles a felhívásra élő szóval azonnal felelni, ellenkező esetben pedig nyilatkozatát a bíróság írásbeli felszólításának vételétől számított nyolez nap aiatt Írásban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani. Ha a kitűzött idő alatt a vád képviseletét a jogosultak egyike sem vette át, a bíróság az eljárást megszünteti. Az a sértett, a kit a kir. ügyészségnek a vád képviseletétől történt elállásáról nem értesítettek, a vád képviseletét az elállástól számított harmincz nap alatt átveheti. Ha a vád képviseletét a magánvád emelésére jogo- sitoitik bármelyike átveszi, az eljárás a többiek értesítése, illetőleg nyilatkozatuk bevárása nélkül megindítandó vagy folytatandó A sértett, a ki a kir. ügyészség részéről a 41. §. esetén kívül el nem vállalt vagy elejtett vádnak képviseletét átvette: pótmagánvádló. A fő- és a pótmagánvadló a vád képviselete körül általában véve a kir. ügyészség jogait gyakorolják. Nem illetik azonban a magánvádlót a kir. ügyészségnek közhatósági jellegéből folyó jogai, különösen a nyomozás teljesítése végett a hatóságok és közegeik működését kötelezőleg nem veheti igénybe, az ügy iratainak hozzá való áttételét nem kívánhatja, a vizsgálat mellőzését és a 282. §. második bekezdése esetének kivételével, a lötárgyalásra való közvetlen idézést nem indítványozhatja, végre a vádtanács határozatai ellen, az eljárás megszüntetésének esetét kivéve, perorvoslattal nem élhet. A pótmagánvádló nem kérheti az eljárás ujra- felvételét. 44. §. Ha a magánvád emelésének joga egy bűncselekmény alapján több sértettet illet, közülök az lesz a mugánvádló, a ki először jelentkezett a bíróságnál; ha pedig többen jelentkeztek egyszerre, az, a ki a beadványban vagy jegyzőkönyvben első helyen van megnevezve. A sértettek azonban ettől közmegegyezéssel bármikor eltérhetnek és megállapíthatják, hogy közülök ki képviselje a vádat. 45. §. Ha a magánvád emelésére több sértett van jogosítva, az azok egyikének vádja alapján megindított vagy folytatott eljáráshoz a többiek is csatlakozhatnak. A csatlakozás után is az a sértett marad a magánvádló, a kinek vádja alapján az eljárást megindították, illetőleg folytatták. A sértettek azonban közös megállapodással a vád képviseletére más sértettet jelölhetnek ki. A csatlakozóknak csak ellenőrző és kisegítő hatáskörük van, melynek érvényesítése czéljából az ügy iratait megtekinthetik és indítványokat tehetnek. A minősítés és a büntetés kiszabása tekintetében azonban nincs joguk inditványtevésre. A csatlakozás folytán sem a vádiratok, sem a vádbeszédek száma nem szaporítható. A bíróság határozatait csak a magánvádióval közli, külön idézést a csatlakozók csak a főtárgyalásra kapnak. A bíróság a csatlakozókat az eljárás minden szakában közös meghatalmazott választására utasíthatja. Ha a magánvádló a főtárgyalás előtt ejtette el a vádat, a csatlakozók a 42. §. szabályai szerint és jogkövetkezményei mellett szólitandók fel a vád képviseletének átvételére. Hogy melyikük fogja a vádat képviselni, arra nézve a 44. § rendelkezései irányadók. 46. §. Az által, hogy a vád képviseletét más vádló vette át, illetőleg, hogy csatlakozó lépett tel, az előbb teljesített bírói cselekményeknek és a korábban eljárt vádló indítványainak és nyilatkozatainak hatálya nem változik. A magánvádló, illetőleg a csatlakozók a korábban hozott bírói határozatokat, a mennyiben azok ellen lelebbezésre vagy felfolyamodásra joguk van, csak az alatt a határidő alatt támadhatják meg perorvoslattal, a mely az előbb eljárt vádlónak nyitva állana. A perorvoslatok használásának joga mindegyik csatlakozót önállóan megilleti, tekintet nélkül arra, hogy a korábbi eljárás folyamán közős meghatalmazott által volt-e képviselve, vagy nem. Minden határozat, mely a terheltre nézve kedvező, valamennyi vádlóval és csatlakozóval szemben hatályos. (Folytatása következik.) KÜLÖNFÉLÉK. * Közgyűlések. Az „Ungvári Társaskör“ vasárnap, f. hó 25-én d. u. 4 órakor rendes évi közgyűlést tart. Napirend. 1.) Elnöki megnyitó. 5.) Jelentés az egyesület múlt évi állapotáról. 3.) A számvizsgáló-bizottság jelentése. 4.) A folyó évi költségelőirányzat. 5) A leltárvizsgáló bizottság jelentése. 6.) A könyvtár vizsgáló-bizottság jelentése. 7.) Az évi tagdíj megállapítása, 8.) Indítványok, 9.) A tisztikar és vá*
