Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-21 / 3. szám

Melléklet az „UNG“ 1900. évi 3-ik számához. leiében is saját kezdeményezésük folytán éber figyelem­mel kísérni, illetőleg ellenőrizni és a lelmerült szabály­talanságok megszüntetése, illetve megtorlása iránt, intézkedni ; teendőik pontos teljesítésétől lügg, hogy az orvosrendőri felügyelet ezen ága a közszolgálat minden terén úgy a község, mint a járás és törvényhatóság területén kielégítő eredménynyel kezeltessék. E tekintetben különösen megkivántatik, hogy a járás orvos az 1867. XIV. t. ez. 156. § t) pontja alap­ján a törvényhatóság első tisztviselőjéhez a főszolgabíró utján beterjesztendő évnegyedes és időszaki jelentésében az orvosrendőri felügyelet ide vágó körében felmerült mozzanatokat felsorolja. Ezenfelül a belügyminiszter a törvényhatóságnak e téren kifejtett tevékenységét a közegészségügyi felü­gyelők utján esetről-esetre közelebbről felülvizsgáltaja. A törvényhatóság első tisztviselője arra is ki lógja terjeszteni figyelmét, hogy alantos közegei a ren- uöri és közerkölcsiségi követelmények pontos betartását szigorúan ellenőrizzék. KÜLÖNFÉLÉK. * Az „ungvármegyei nőegyesmlet“ és a „Fehér-kereszt“ egyesület ungvári fiókja javára tar- i indó piquenique igen erdekes s élvezetesnek kínál­kozik, amennyiben abban nem csak városunk és vi­dékünk közönsége, hanem iránt jól értesült helyről májuk, Szabolcs és Zemplén varmegyék is képviselve lesznek. — Ez a hir bizonyára sok ik előtt örvende­tes lesz, mert a régi Ungmegye fenyes előkelő bá­jait fogja eszünkbe juttatni. — Reméljük azért, hogy o fényesnek Ígérkező mulatságon mindenki igyekezni fog az élvezetből részét kivenni. * Jutalmazás. A m. kir. belügyminiszter Ung- vármegye közigazgatasi bizottságának előierjesztésere Szalóka Mihály jenkei lakos részére 3 emberelet megmentéséért 78 frt 75 kr jutalmat engedélyezett. * A dalárda mulatsága. Az ungvári dalarda e hó 13-án kitünően sikerült estelyt rendezett a »Koronádban. Oly hirtelen elhatározással tartatott meg az estély, hogy alkalmunk sem volt arról előzé­ken megemlékezni, a közönségnek pedig általában tudomást venni róla, és mégis a „Korona“ nagyter­me és mellékhelyisége szinültig megtelt közönség­gel, jeléül, hogy dalárdánk mulatságai jelenleg is köz­kedveltek. Altalanos elismerésben részesült a da­lárda szabatos éneke, Dudinszky István karmester vezetese alatt, Gulácsy íren kisasszony ügyes és he­lyes felfogással elmondott monológja (Férjhez menjek-e?) Margittay Tihamér szavalata, Kaminszky Józef zon­gora jateka, s Vidor Mór síjat költeményének felol­vasása. Zombory Dezső „Azt mondják“ czimü felol­vasása eleinten némi visszatetszést keltett, végül azon­ban zajosan megtapsoltak érte. A műsor befejeztével tánc/, következett, mely a legjobb hangulatban a reg­geli órákig tartott. — A dalestely összes bevétele 207 kor. 56 fillér. Kiadás 140 korona 55 fillér. Maradt tisz­tajövedelem 60 kor 1 fillér. Felülfizettek Gelsey Gutt- man Izidor 17 korona, Gulácsy Ignácz 10 korona, Török József gr. 3 korona, Kaminszky Géza, Novak Ferenczné, Popovics Miklós 2—2 korona, Neviczky Szilárd, Weinberger Zsigmond, Blanár Ödön, Tomcsa nyi Miklós, Oeszterreicher Lipót, Fekete Jenő, Halpert Bernát, Rózsa Leo, Schulcz Kelemen, Bródi Zsigmond, Csengery Jenő, Jäger Bertalan, Berzeviczy István 1 — 1 korona. Összesen 49 korona. * Az ungvári Kereskedelmi és Ipar­bank február hó 2-an tartja ez évi rendes közgyűlé­sit. Az intézet múlt évi forgalma s az elért eredmény ismét annak bizonyítéka, hogy a vezetés szakértelmes, körültekintő és figyelmes. A hozzánk is beküldött zár­számadások szerint a bevételi forgalom 3.864,624 kor. 76 fillér volt. A részvények szelvényei pedig 18 koro­nával fognak beváltatni. * Halálozások. Özv. kézdi pólányi Pólányi Istvánná szül. tomcsinyi Tomcsányi Zsuzsánna úrnő e hó 14-én életének 66-ik évében Ungvárt elhunyt. Az agg úrnő temetése f. hó 15-én ment végbe nagy részvet mellett. Elhunytét nagykiterjedésü rokonság gyászolja. — Dndinszky Anna, Dudinszky Tivadar rovicsói arany érdemkeresztes gk. lelkész leánya e hó 14-én meghalt. — Ifj Fésűs József, volt ungvári könyvnyomda tulajdonos e hó 17 én Budapesten el­hunyt. Nyugodjanak békében 1 * Jótékonyság. Stahlberger Mór ungvári magánzó és neje Pieisz Róza abból az alkalomból, hogy e hó 30-an házasságuk 50-ik évfordulóját lógják ünnepelni, 2000 koronát juttattak különböző jótékony czelokra, melyből 1500 koronát a következő sorok kise- reteben juttattak Ungvár város tanácsához: Tekintetes városi Tanács 1 Egy hosszú munkás élet alkonyán a jó Isten kegyelme elemem engedte azon kevés halandónak adott örömet, hogy a hitvesi és női erényekkel egy­aránt megáldott drága nőmmel, viszonylag jó egész­ségben, e hó 30-án házasságunk 50-ik évfordulóját elérjük 1 Visszapillantva eme felszázados múltúnk emlékein, — ma is fájdalmasan érezzük szivünknek azon még mindig sajgó sebét, mit szeretett gyermekeink elvete- level mért reánk a Gondviselés. Emlékeink között lat­juk azonban, hogy ezen csapás juttatott minket oly meggyőződésre, hogy az örökül maradt fajdalom kö- zepett a Mindenható intézkedésében való megnyugvá­son kívül csakis u.y találunk igazi enyhülést, ha arra fogunk törekedni, hogy fáradozásaink összetakariiandó gyümölcsével — illetve annak nagyobb részével — a szenvedők és nélkülözők könjeit segítjük majdan le­törőim. Ezen érzelmekből fakadt megmásithatlanul elha­tározásunk alapján a helybeli közjegyzőnél már ren­delkeztünk az iránt, hogy halálunk után maradó va­gyonunk átlag nagyobb fele emberbaráti czelokra foi- dittassék. A fentjelzett családi ünnepünk alkalmából azon­ban úgy érezzük nőmmel együtt, hogy az csak akkor válhatik részünkre teljessé, ha annak örömeit már ma is megosztjuk a nélkülözőkkel, kik 50 éves családi életünk alatt különben is gondoskodásunk tárgyai voltak. A fentiek alapján úgy magam mint kedves nőm nevében tiszteletteljesen telkérem a tekintetes városi tanácsot, kegyeskedjéK az idezárt 1500 azaz egyezer­ötszáz koronát f. hó 30-án tartandó 50 éves házassági évforduló ünnepünk alkalmából átvenni s azt az alant megjelölt cZimeknek a jelzett aranyban szétosztani. Tisztelettel, Ungvár, 1900 január hó 18-án alá­zatos szolgája, úgy magam mint nőm, szül. Preisz Róza nevében : Stahlberger Móritz s. k. 1. A tekintetes városi tanács belátása szerint Ungvár városi szegények közötti szétosztásra 200 kor. 2. Az „ungvári nőegylet“ és „fehér kereszt-egye­sület“-nek 60 kor. 3. Az ungvári közkórház igazgatósága által ke­zelt kórházi jótékonysági alap czéljaira 80 kor. 4. Az ungvári állami iskolai gondnokság kezei­hez jobb tanuló-gyermekek között a gondrokság be­látása szerint szétosztandó jutalmazásokra 100 kor. 5. Megboldogult fiam emlékére az ungvári gym­nasium részére egy 1000 koronás alapítványt teszek oly czélból, hogy annak kamatja minden év november hó 25 én (fiam halálának évfordulója) egy izraelita és egy keresztény felekezetbeli I-ső osztályú szegény sorsú jobb tanuló között osztassák ki. Ezen alapítványom felét ide mellékelve kérem azt a helybeli gymnasiumi igazgató urnák a fent jel­zett czélból átadni. Az alapítvány másik felének kifi­zetéséről később logok gondossodni. 6. Az ungmegyei közművelődési egyesületnek 50 kor. 7. Az ungvári gyermekbarát-egyesület 50 kor. 8. Az orthodox izraelita nőegyletnek 50 kor 9. A haladó izraelita nőegyletnek 25 kor. 10. Több helybeli izraelita felekezeti intézmény és helybeli izraelita szegények részére 385 kor. * Az „ung vármegyei nőegyesület“ el­nöksége a következő sorok közzétételére kert fel ben­nünket : Több oldalról hallottuk, hogy a február 3-iki Piquenique és gyermekestélyre szóló meghívót többen, kik igényt tárthatnának rá, nem kaptak. Ezzel szem­ben kijelentjük, hogy ez csakis tévedés lehet és ismé­telten kérjük mindazokat, kik e mulatságra tévedésből meghívót nem kaptak, szíveskedjenek hozzánk for­dulni. Az elnökség. * A beperelt város. Lendvai Ignácz volt helypénz- és kövezetvám-bérlő 17,000 frt erejeig kár­térítési pert indított Ungvár varosa ellen, a kövezet vám bérletéből előállott differenciák miatt. * Ügyforgalmi kimutatás. A nagy-berez- nai főszolgabírói hivatalhoz az 1-899. év folyamán be­érkezett ügydarab összes szama 10,803 és pedig : közigazgatási ügydarab 4281, katonai ügydarab 1902, kihagási ügydarab 5195, adóügyi 223, arvaügyi 322, útlevél és igazolási jegy 226, cseledkönyv 207, mun­ka kötly-v 89, halászati jegy 7, zéheenfedély 71. * Vadászati tilalom felfüggesztése. Az ungvári m. kir. főerdőhivatalnak előterjesztesére a föld - nevelésügyi m. kir. miniszter, megengedte, hogy r> ne­vezett m. kir. főerdőhivatalhoz tartozó radvánczi erdő­gondnokság B. C. és D. üzemosztalyaiban, a fővadak által okozott erdő és mezőgazdasági karok csökkentése czéljáből 16 drb. szarvastehén f. évi február ho végéig terjedő tila'mi időszak alatt is lelövethessék és érteke- sittethessék. * Az ungvári kath. legényegylet folyó évi február hó 4-én, vasarnap este a >Korona«-szalló dísztermében egyesületi házának alapja javára zártkörű farsangi mulatságot rendez. A tanc/.mulatságot dal- és szinielőadás előzi meg, ezekhez pedig egy allego^n „élőkép“ járul az ipart és löldmivelest ábrázolva. Színre kerül Ilosvai Hugó altat magyarra átdolgozott „Az idegesek“ ez. bohózat 1 felv. és Gabányi Á. fordításá­ban megjelent „Valami hibája van“ ez tréfás vígjáték egy felvonásban. Az egyesület iránt érdeklődők becses figyelmébe ajánljuk újólag ezen minden mozzanatában hasznos és tanulságos előadást, melylyel a legény­egyesület ismételten bizonyságot fog tenni azon műve­lődési nemes irányról, mely kebelében honol. A mu­latságra külön meghívók fognak megfelelő müsorozattal szétküldetni * Gajdosi-Stern ur bölcselkedése. La­punk január 6-an megjelent számában „indemnitás után“ címen vezércikkeztünk, melynek egy kifejezése nagy felháborodást keltett Gajdoson; egy kifejezés, melyre legkevésbé fektettünk súlyt Ugyanis e hó 12-én keltezett levélben e lap szerkesztősége Stern Jakabtól, előttünk különben teljesen ismeretlen olvasónktól leve­let kapott és ebben alaposan ránk ront, hogy mi az 1900-ik évet a huszadik évszázad kezdetének jelez­tük. A különben is e helyre való levél érdekes fejte- gése igy hangzik : Tekintetes »Ung«-lap szerkesztősége 1 Az 1900. évi 1. számú lapja, »indemnitás után« kezdődő szakasza, melynek ü. bekezdéséből kitűnik, hogy kiadó- hivata­lából az 19i)0. évi január havában már a 20. évszázad első lapja bocsáttatott ki ; ezen intézkedése iránt mély alkalommal és bo­csánatkérésemmel becses figyelmét irányítom, miszerint az 1900. évben a 20. évszázad 1. lapja megjelenésének helye nincs, mert: az l90). év nem a 20. évszázad 1. évének sorolható, il­letve szám álható, hanem a 19. évszázad évi közé tartozik, ill> tőleg azon évszázad utolsó, vagyis a 100. éve, a melylyel a századnak megfelelendő száz éve kiegészíttetik. Bő értelmezésül a következő példa szolgál: 100 krajezár 1 kr. század = 1 forint, tehát 99 krból nem lesz forint, mig a WO elő nem kerül, meri 100 kr. tesz 1 frtot; épugy 99. évből sem válik egész évszázad, mert század alatt százat értünk, ill. 100 év képez egy évszázadot. Tehát eddigi indoklásom szerint 1900. évi január 1-sejéig megjelenő lapok a 19. évszázadbeli lapok közzé sorolandó. Kérem tehát, miszerint a tekinletes szerkesztőség fenti adatomat becses figyelmébe venni és azon tévedést helyesbíteni, ill. a legközelebben megjelenő lapjában a javítást a figyelembe hozó nevében kihirdetni igyekezzék, különben kénytelen leszek becses cziménél előfordult megtapintható szerkesztői hibáját más szerkesztőségekkel is tudatni. Kelt Szobráncz-Gajdosori, 1900 évi január hó 12-én. Kiváló tisztelettel : Stern Jakab. Tehát a mi kedves olvasónk nemcsak megdor­gál bennünket, de meg is fenyeget. Hat mi közre adiuk levelét egész terjedelmében, a ki ekként furcsa­ságaink munkatársai közé lépett, tálán akarata elle­nére. Bármily tekintély is legyen azonban Stern Jakab uram, kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy midaddig, mig a német császárt és XIII. Leo pápát igazáról meg nem győzi, mi sem hajolhatunk meg előtte. Tudtunk- kal a pápa a 20 ik századot nagy ünnepségekkel nyitotta meg, sőt rendelésére minden katholikus pap misézett is az uj század eh.ő napján ; a német csá­szár is hasonlag az 1900-ik évet tekinti az uj század megnyitójának, sőt az egész müveit világ is elfogadta annak ; ilyen körülmények között mi sem tehetünk egyebet, mint meghajolunk a tekintélyek előtt és Stern Jakab ur kérelmét, minden bölcs okoskodása daczára, nem teljesilhetjük. Ismételten kijelentjük tehát, hogy lapunk a 20-ik században jelenik meg ezután is, habar kitesszük magunkat annak, hogy az előfordult megtapintható hibánkat más szerkesztőségekkel fogja tudatni. t— Stern ur! Önnel végeztünk * Öngyilkossági kisérlet. Felíöldy Ká­roly szerednyei lakos kocsisa a napokban öngyilkos­sági szándékból felakaszlotta magat. Tettét azonban észrevették, s igy hat órai ápolás után sikerült életre hozni. Hogy az öngyilkosságot megkisérlette, okul azt hozza fel, mert neki csak 3 frt havi fizetése volt, mig egy másik kocsistársának 5. * A Bantlin-féle vegyigyárak munkásai által rendezendő tánczmulatsag nem február hó 3-án, hanem 10-en fog megtartatni Perecsenyben, a gyári vendéglő helyiségében, még pedig katonazene közre­működésével. * Szecessiós-bál Debreczenben A debre- czeni jogász- es tisztviselői-kör február hó 1-én sze- czessios-bált rendez. Az est érdekében fáradhatatlanul dolgozik a rendezőbizottság elnöke Dobieczki Sándor lovag allamvasuti üzletvezető, ki más években is buz- gólkodott a jogasz és tisztviselői kör mulatságának si­kerén. Az „Arany Bika“ díszterme e mulatságra telje­sen szeczessiós modorban lesz díszítve s a mit ott fo­gunk látni, az mind hü képe lesz a szeczessiós irány­zatnak, mely a művészetben és társadalomban gyor­san tért hódított. Száz és száz kéz dolgozik és nincs ok a kételkedésre, hogy a rendezőbizottság odaadó faradozása a nagy látogatottságban bőségesen jutal­mazva lesz. A hölgyek — úgy értesülünk — szintén szeczessiós toalettben fognak megjelenni javarészben, úgyszintén a férfiak öltözete is a szeczessiót fogja ez estén követni. A frakkokon sárga gombok lesznek zöld mellénynyel, óriási lilaszin csokorral, melyhez pompásan fog állani a veres paróka. Nemcsak Debre­czenben és közel vidékeken érdeklődnek e páratlan sikerűnek Ígérkező mulatság iránt, hanem amint a ren­dezőség értesülve van, lesznek vendégek Szabolcs, Szatmár, Ung, Bereg, Jász-Nagy-Kun-Szolnak, Heves, Szilágy és Biharvármegyékböl. * A hirdetés és naptárbélyeg eltör­lése. Lukács László pénzügyminiszter leközelebb törvényjavaslatot terjeszt a képviselőház elé Az újság­hirdetések, a naptarak és a plakáthirdetmények bé­lyegilletékének eltörléséről, az újsághirdetések, vagy miként hivatalosan nevezik : a hírlapi beiktatások bé­lyegilletéke bénitólag hatott az üzletvilág egészséges versenyére s nyomasztó teher volt a lapkiadókra nézve is. A hírlapokba iktatott minden hirdetménytől ugyanis 60 fillér bélyegillették járt az államkincstárnak. Ez a fizetési kötelezettség az 1900. év julius hó 1-ső nap­jától meg fog szűnni. A naptárak, akár önálló egészet Jkotak, akár más nyomtatványok alkotó részei, ma minden példány után 12 fillér bélyegilleték ala esnek. A naptarak ily módon való megadóztatása a népne­velést hátráltatja. A naptár a legalsóbb néposztály kö­rében is vevőkre találva, az előítéletek elosztására, a helyes gazdasági elvek s általában a közművelődés terjesztésére igen alkalmas eszköz. * Postai kézbesítés. A belügyminiszter m évi deczember hó 22-én 125,637 szám alatt kelt ren­deletében kimondja, hogy az ország keleti és északi határszélein fekvő hegyes vidékeken, ahol a postahi­vatalok gyérebbek, s több egymástól távol eső kis­község egy körjegyzői csoportot képez s ahol még hozzá — a mi gyakori eset —- a biro sem tud írni, a hitelesítés előirat módja nehéz és időt rabló, miért is az ily esetekben az irastudatlan községi biró, vagy helyettese névirójaul, oly községekben, hol a körjegyző helyben nem lakik, a körjegyző helyett a községi elöljáróság bármelyik Írástudó tagja, sőt a községnek valamely más Írástudó tagja (Például a tanító vagy lelkész) is megbízható. * Érdekes telepathikus esetről értesül a »Kelet« özv. Pólányi Istvánná elhunyta alkal­mából. B. Béla, pestmegyei járási orvos f. hó 14 én azt álmodta, hogy megjelent nála nagynénje özv. Pó- lanyi Istvánné ungvári lakos és azt mondotta neki: „Béla, nagyon rosszul vagyok.“ Erre az orvos felébredt és csudálkozott a különös álomjelenés fölött. Alig me­rült ismét álomba, nagy nénje újra előtte állt és ismé­telte előbbi szavait. Az orvos nrosszat sejtve, reggel a vonatra ült és elutazott Ugvárra és éppen jókor érke­zett, hogy boldogult nagynénijének a temetésén jelen lehessen.

Next

/
Thumbnails
Contents