Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-21 / 3. szám

Melléklet az „UNG“ 1900. évi 3-ik számához.

leiében is saját kezdeményezésük folytán éber figyelemmel kísérni, illetőleg ellenőrizni és a lelmerült szabálytalanságok megszüntetése, illetve megtorlása iránt, intézkedni ; teendőik pontos teljesítésétől lügg, hogy az orvosrendőri felügyelet ezen ága a közszolgálat minden terén úgy a község, mint a járás és törvényhatóság területén kielégítő eredménynyel kezeltessék.

E tekintetben különösen megkivántatik, hogy a járás orvos az 1867. XIV. t. ez. 156. § t) pontja alapján a törvényhatóság első tisztviselőjéhez a főszolgabíró utján beterjesztendő évnegyedes és időszaki jelentésében az orvosrendőri felügyelet ide vágó körében felmerült mozzanatokat felsorolja.

Ezenfelül a belügyminiszter a törvényhatóságnak e téren kifejtett tevékenységét a közegészségügyi felügyelők utján esetről-esetre közelebbről felülvizsgáltaja.

A törvényhatóság első tisztviselője arra is ki lógja terjeszteni figyelmét, hogy alantos közegei a ren- uöri és közerkölcsiségi követelmények pontos betartását szigorúan ellenőrizzék.

KÜLÖNFÉLÉK.

* Az „ungvármegyei nőegyesmlet“ és

a „Fehér-kereszt“ egyesület ungvári fiókja javára tar- i indó piquenique igen erdekes s élvezetesnek kínálkozik, amennyiben abban nem csak városunk és vidékünk közönsége, hanem iránt jól értesült helyről májuk, Szabolcs és Zemplén varmegyék is képviselve lesznek. — Ez a hir bizonyára sok ik előtt örvendetes lesz, mert a régi Ungmegye fenyes előkelő bájait fogja eszünkbe juttatni. — Reméljük azért, hogy o fényesnek Ígérkező mulatságon mindenki igyekezni fog az élvezetből részét kivenni.

* Jutalmazás. A m. kir. belügyminiszter Ung- vármegye közigazgatasi bizottságának előierjesztésere Szalóka Mihály jenkei lakos részére 3 emberelet megmentéséért 78 frt 75 kr jutalmat engedélyezett.

* A dalárda mulatsága. Az ungvári dalarda e hó 13-án kitünően sikerült estelyt rendezett a »Koronádban. Oly hirtelen elhatározással tartatott meg az estély, hogy alkalmunk sem volt arról előzéken megemlékezni, a közönségnek pedig általában tudomást venni róla, és mégis a „Korona“ nagyterme és mellékhelyisége szinültig megtelt közönséggel, jeléül, hogy dalárdánk mulatságai jelenleg is közkedveltek. Altalanos elismerésben részesült a dalárda szabatos éneke, Dudinszky István karmester vezetese alatt, Gulácsy íren kisasszony ügyes és helyes felfogással elmondott monológja (Férjhez menjek-e?) Margittay Tihamér szavalata, Kaminszky Józef zongora jateka, s Vidor Mór síjat költeményének felolvasása. Zombory Dezső „Azt mondják“ czimü felolvasása eleinten némi visszatetszést keltett, végül azonban zajosan megtapsoltak érte. A műsor befejeztével tánc/, következett, mely a legjobb hangulatban a reggeli órákig tartott. — A dalestely összes bevétele 207 kor. 56 fillér. Kiadás 140 korona 55 fillér. Maradt tisztajövedelem 60 kor 1 fillér. Felülfizettek Gelsey Gutt- man Izidor 17 korona, Gulácsy Ignácz 10 korona, Török József gr. 3 korona, Kaminszky Géza, Novak Ferenczné, Popovics Miklós 2—2 korona, Neviczky Szilárd, Weinberger Zsigmond, Blanár Ödön, Tomcsa nyi Miklós, Oeszterreicher Lipót, Fekete Jenő, Halpert Bernát, Rózsa Leo, Schulcz Kelemen, Bródi Zsigmond, Csengery Jenő, Jäger Bertalan, Berzeviczy István 1 — 1 korona. Összesen 49 korona.

* Az ungvári Kereskedelmi és Iparbank február hó 2-an tartja ez évi rendes közgyűlésit. Az intézet múlt évi forgalma s az elért eredmény ismét annak bizonyítéka, hogy a vezetés szakértelmes, körültekintő és figyelmes. A hozzánk is beküldött zárszámadások szerint a bevételi forgalom 3.864,624 kor. 76 fillér volt. A részvények szelvényei pedig 18 koronával fognak beváltatni.

* Halálozások. Özv. kézdi pólányi Pólányi Istvánná szül. tomcsinyi Tomcsányi Zsuzsánna úrnő e hó 14-én életének 66-ik évében Ungvárt elhunyt. Az agg úrnő temetése f. hó 15-én ment végbe nagy részvet mellett. Elhunytét nagykiterjedésü rokonság gyászolja. — Dndinszky Anna, Dudinszky Tivadar rovicsói arany érdemkeresztes gk. lelkész leánya e hó 14-én meghalt. — Ifj Fésűs József, volt ungvári könyvnyomda tulajdonos e hó 17 én Budapesten elhunyt. Nyugodjanak békében 1

* Jótékonyság. Stahlberger Mór ungvári magánzó és neje Pieisz Róza abból az alkalomból, hogy e hó 30-an házasságuk 50-ik évfordulóját lógják ünnepelni, 2000 koronát juttattak különböző jótékony czelokra, melyből 1500 koronát a következő sorok kise- reteben juttattak Ungvár város tanácsához:

Tekintetes városi Tanács 1

Egy hosszú munkás élet alkonyán a jó Isten kegyelme elemem engedte azon kevés halandónak adott örömet, hogy a hitvesi és női erényekkel egyaránt megáldott drága nőmmel, viszonylag jó egészségben, e hó 30-án házasságunk 50-ik évfordulóját elérjük 1

Visszapillantva eme felszázados múltúnk emlékein, — ma is fájdalmasan érezzük szivünknek azon még mindig sajgó sebét, mit szeretett gyermekeink elvete- level mért reánk a Gondviselés. Emlékeink között latjuk azonban, hogy ezen csapás juttatott minket oly meggyőződésre, hogy az örökül maradt fajdalom kö- zepett a Mindenható intézkedésében való megnyugváson kívül csakis u.y találunk igazi enyhülést, ha arra fogunk törekedni, hogy fáradozásaink összetakariiandó gyümölcsével — illetve annak nagyobb részével — a szenvedők és nélkülözők könjeit segítjük majdan letörőim.

Ezen érzelmekből fakadt megmásithatlanul elhatározásunk alapján a helybeli közjegyzőnél már rendelkeztünk az iránt, hogy halálunk után maradó vagyonunk átlag nagyobb fele emberbaráti czelokra foi- dittassék.

A fentjelzett családi ünnepünk alkalmából azonban úgy érezzük nőmmel együtt, hogy az csak akkor válhatik részünkre teljessé, ha annak örömeit már ma is megosztjuk a nélkülözőkkel, kik 50 éves családi életünk alatt különben is gondoskodásunk tárgyai voltak.

A fentiek alapján úgy magam mint kedves nőm nevében tiszteletteljesen telkérem a tekintetes városi tanácsot, kegyeskedjéK az idezárt 1500 azaz egyezerötszáz koronát f. hó 30-án tartandó 50 éves házassági évforduló ünnepünk alkalmából átvenni s azt az alant megjelölt cZimeknek a jelzett aranyban szétosztani.

Tisztelettel, Ungvár, 1900 január hó 18-án alázatos szolgája, úgy magam mint nőm, szül. Preisz Róza nevében :

Stahlberger Móritz s. k.

1. A tekintetes városi tanács belátása szerint Ungvár városi szegények közötti szétosztásra 200 kor.

2. Az „ungvári nőegylet“ és „fehér kereszt-egyesület“-nek 60 kor.

3. Az ungvári közkórház igazgatósága által kezelt kórházi jótékonysági alap czéljaira 80 kor.

4. Az ungvári állami iskolai gondnokság kezeihez jobb tanuló-gyermekek között a gondrokság belátása szerint szétosztandó jutalmazásokra 100 kor.

5. Megboldogult fiam emlékére az ungvári gymnasium részére egy 1000 koronás alapítványt teszek oly czélból, hogy annak kamatja minden év november hó 25 én (fiam halálának évfordulója) egy izraelita és egy keresztény felekezetbeli I-ső osztályú szegény sorsú jobb tanuló között osztassák ki.

Ezen alapítványom felét ide mellékelve kérem azt a helybeli gymnasiumi igazgató urnák a fent jelzett czélból átadni. Az alapítvány másik felének kifizetéséről később logok gondossodni.

6. Az ungmegyei közművelődési egyesületnek 50 kor.

7. Az ungvári gyermekbarát-egyesület 50 kor.

8. Az orthodox izraelita nőegyletnek 50 kor

9. A haladó izraelita nőegyletnek 25 kor.

10. Több helybeli izraelita felekezeti intézmény és helybeli izraelita szegények részére 385 kor.

* Az „ung vármegyei nőegyesület“ elnöksége a következő sorok közzétételére kert fel bennünket : Több oldalról hallottuk, hogy a február 3-iki Piquenique és gyermekestélyre szóló meghívót többen, kik igényt tárthatnának rá, nem kaptak. Ezzel szemben kijelentjük, hogy ez csakis tévedés lehet és ismételten kérjük mindazokat, kik e mulatságra tévedésből meghívót nem kaptak, szíveskedjenek hozzánk fordulni. Az elnökség.

* A beperelt város. Lendvai Ignácz volt helypénz- és kövezetvám-bérlő 17,000 frt erejeig kártérítési pert indított Ungvár varosa ellen, a kövezet vám bérletéből előállott differenciák miatt.

* Ügyforgalmi kimutatás. A nagy-berez- nai főszolgabírói hivatalhoz az 1-899. év folyamán beérkezett ügydarab összes szama 10,803 és pedig : közigazgatási ügydarab 4281, katonai ügydarab 1902, kihagási ügydarab 5195, adóügyi 223, arvaügyi 322, útlevél és igazolási jegy 226, cseledkönyv 207, munka kötly-v 89, halászati jegy 7, zéheenfedély 71.

* Vadászati tilalom felfüggesztése. Az ungvári m. kir. főerdőhivatalnak előterjesztesére a föld - nevelésügyi m. kir. miniszter, megengedte, hogy r> nevezett m. kir. főerdőhivatalhoz tartozó radvánczi erdőgondnokság B. C. és D. üzemosztalyaiban, a fővadak által okozott erdő és mezőgazdasági karok csökkentése czéljáből 16 drb. szarvastehén f. évi február ho végéig terjedő tila'mi időszak alatt is lelövethessék és érteke- sittethessék.

* Az ungvári kath. legényegylet folyó évi február hó 4-én, vasarnap este a >Korona«-szalló dísztermében egyesületi házának alapja javára zártkörű farsangi mulatságot rendez. A tanc/.mulatságot dal- és szinielőadás előzi meg, ezekhez pedig egy allego^n „élőkép“ járul az ipart és löldmivelest ábrázolva. Színre kerül Ilosvai Hugó altat magyarra átdolgozott „Az idegesek“ ez. bohózat 1 felv. és Gabányi Á. fordításában megjelent „Valami hibája van“ ez tréfás vígjáték egy felvonásban. Az egyesület iránt érdeklődők becses figyelmébe ajánljuk újólag ezen minden mozzanatában hasznos és tanulságos előadást, melylyel a legényegyesület ismételten bizonyságot fog tenni azon művelődési nemes irányról, mely kebelében honol. A mulatságra külön meghívók fognak megfelelő müsorozattal szétküldetni

* Gajdosi-Stern ur bölcselkedése. Lapunk január 6-an megjelent számában „indemnitás után“ címen vezércikkeztünk, melynek egy kifejezése nagy felháborodást keltett Gajdoson; egy kifejezés, melyre legkevésbé fektettünk súlyt Ugyanis e hó 12-én keltezett levélben e lap szerkesztősége Stern Jakabtól, előttünk különben teljesen ismeretlen olvasónktól levelet kapott és ebben alaposan ránk ront, hogy mi az 1900-ik évet a huszadik évszázad kezdetének jeleztük. A különben is e helyre való levél érdekes fejte- gése igy hangzik :

Tekintetes »Ung«-lap szerkesztősége 1

Az 1900. évi 1. számú lapja, »indemnitás után« kezdődő szakasza, melynek ü. bekezdéséből kitűnik, hogy kiadó- hivatalából az 19i)0. évi január havában már a 20. évszázad első lapja bocsáttatott ki ; ezen intézkedése iránt mély alkalommal és bocsánatkérésemmel becses figyelmét irányítom, miszerint az 1900. évben a 20. évszázad 1. lapja megjelenésének helye nincs, mert:

az l90). év nem a 20. évszázad 1. évének sorolható, illetve szám álható, hanem a 19. évszázad évi közé tartozik, ill> tőleg azon évszázad utolsó, vagyis a 100. éve, a melylyel a századnak megfelelendő száz éve kiegészíttetik.

Bő értelmezésül a következő példa szolgál:

100 krajezár 1 kr. század = 1 forint, tehát 99 krból nem lesz forint, mig a WO elő nem kerül, meri 100 kr. tesz 1 frtot;

épugy 99. évből sem válik egész évszázad, mert század alatt százat értünk, ill. 100 év képez egy évszázadot.

Tehát eddigi indoklásom szerint 1900. évi január 1-sejéig megjelenő lapok a 19. évszázadbeli lapok közzé sorolandó.

Kérem tehát, miszerint a tekinletes szerkesztőség fenti adatomat becses figyelmébe venni és azon tévedést helyesbíteni, ill. a legközelebben megjelenő lapjában a javítást a figyelembe hozó nevében kihirdetni igyekezzék, különben kénytelen leszek becses cziménél előfordult megtapintható szerkesztői hibáját más szerkesztőségekkel is tudatni.

Kelt Szobráncz-Gajdosori, 1900 évi január hó 12-én.

Kiváló tisztelettel : Stern Jakab.

Tehát a mi kedves olvasónk nemcsak megdorgál bennünket, de meg is fenyeget. Hat mi közre adiuk levelét egész terjedelmében, a ki ekként furcsaságaink munkatársai közé lépett, tálán akarata ellenére. Bármily tekintély is legyen azonban Stern Jakab uram, kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy midaddig, mig a német császárt és XIII. Leo pápát igazáról meg nem győzi, mi sem hajolhatunk meg előtte. Tudtunk- kal a pápa a 20 ik századot nagy ünnepségekkel nyitotta meg, sőt rendelésére minden katholikus pap misézett is az uj század eh.ő napján ; a német császár is hasonlag az 1900-ik évet tekinti az uj század megnyitójának, sőt az egész müveit világ is elfogadta annak ; ilyen körülmények között mi sem tehetünk egyebet, mint meghajolunk a tekintélyek előtt és Stern Jakab ur kérelmét, minden bölcs okoskodása daczára, nem teljesilhetjük. Ismételten kijelentjük tehát, hogy lapunk a 20-ik században jelenik meg ezután is, habar kitesszük magunkat annak, hogy az előfordult megtapintható hibánkat más szerkesztőségekkel fogja tudatni. t— Stern ur! Önnel végeztünk

* Öngyilkossági kisérlet. Felíöldy Károly szerednyei lakos kocsisa a napokban öngyilkossági szándékból felakaszlotta magat. Tettét azonban észrevették, s igy hat órai ápolás után sikerült életre hozni. Hogy az öngyilkosságot megkisérlette, okul azt hozza fel, mert neki csak 3 frt havi fizetése volt, mig egy másik kocsistársának 5.

* A Bantlin-féle vegyigyárak munkásai által rendezendő tánczmulatsag nem február hó 3-án, hanem 10-en fog megtartatni Perecsenyben, a gyári vendéglő helyiségében, még pedig katonazene közreműködésével.

* Szecessiós-bál Debreczenben A debre- czeni jogász- es tisztviselői-kör február hó 1-én sze- czessios-bált rendez. Az est érdekében fáradhatatlanul dolgozik a rendezőbizottság elnöke Dobieczki Sándor lovag allamvasuti üzletvezető, ki más években is buz- gólkodott a jogasz és tisztviselői kör mulatságának sikerén. Az „Arany Bika“ díszterme e mulatságra teljesen szeczessiós modorban lesz díszítve s a mit ott fogunk látni, az mind hü képe lesz a szeczessiós irányzatnak, mely a művészetben és társadalomban gyorsan tért hódított. Száz és száz kéz dolgozik és nincs ok a kételkedésre, hogy a rendezőbizottság odaadó faradozása a nagy látogatottságban bőségesen jutalmazva lesz. A hölgyek — úgy értesülünk — szintén szeczessiós toalettben fognak megjelenni javarészben, úgyszintén a férfiak öltözete is a szeczessiót fogja ez estén követni. A frakkokon sárga gombok lesznek zöld mellénynyel, óriási lilaszin csokorral, melyhez pompásan fog állani a veres paróka. Nemcsak Debreczenben és közel vidékeken érdeklődnek e páratlan sikerűnek Ígérkező mulatság iránt, hanem amint a rendezőség értesülve van, lesznek vendégek Szabolcs, Szatmár, Ung, Bereg, Jász-Nagy-Kun-Szolnak, Heves, Szilágy és Biharvármegyékböl.

* A hirdetés és naptárbélyeg eltörlése. Lukács László pénzügyminiszter leközelebb törvényjavaslatot terjeszt a képviselőház elé Az újsághirdetések, a naptarak és a plakáthirdetmények bélyegilletékének eltörléséről, az újsághirdetések, vagy miként hivatalosan nevezik : a hírlapi beiktatások bélyegilletéke bénitólag hatott az üzletvilág egészséges versenyére s nyomasztó teher volt a lapkiadókra nézve is. A hírlapokba iktatott minden hirdetménytől ugyanis 60 fillér bélyegillették járt az államkincstárnak. Ez a fizetési kötelezettség az 1900. év julius hó 1-ső napjától meg fog szűnni. A naptárak, akár önálló egészet Jkotak, akár más nyomtatványok alkotó részei, ma minden példány után 12 fillér bélyegilleték ala esnek. A naptarak ily módon való megadóztatása a népnevelést hátráltatja. A naptár a legalsóbb néposztály körében is vevőkre találva, az előítéletek elosztására, a helyes gazdasági elvek s általában a közművelődés terjesztésére igen alkalmas eszköz.

* Postai kézbesítés. A belügyminiszter m évi deczember hó 22-én 125,637 szám alatt kelt rendeletében kimondja, hogy az ország keleti és északi határszélein fekvő hegyes vidékeken, ahol a postahivatalok gyérebbek, s több egymástól távol eső kisközség egy körjegyzői csoportot képez s ahol még hozzá — a mi gyakori eset —- a biro sem tud írni, a hitelesítés előirat módja nehéz és időt rabló, miért is az ily esetekben az irastudatlan községi biró, vagy helyettese névirójaul, oly községekben, hol a körjegyző helyben nem lakik, a körjegyző helyett a községi elöljáróság bármelyik Írástudó tagja, sőt a községnek valamely más Írástudó tagja (Például a tanító vagy lelkész) is megbízható.

* Érdekes telepathikus esetről értesül a »Kelet« özv. Pólányi Istvánná elhunyta alkalmából. B. Béla, pestmegyei járási orvos f. hó 14 én azt álmodta, hogy megjelent nála nagynénje özv. Pó- lanyi Istvánné ungvári lakos és azt mondotta neki: „Béla, nagyon rosszul vagyok.“ Erre az orvos felébredt és csudálkozott a különös álomjelenés fölött. Alig merült ismét álomba, nagy nénje újra előtte állt és ismételte előbbi szavait. Az orvos nrosszat sejtve, reggel a vonatra ült és elutazott Ugvárra és éppen jókor érkezett, hogy boldogult nagynénijének a temetésén jelen lehessen.