Ung, 1899. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)

1899-08-13 / 33. szám

Melléklet az „UNG“ 1899. évi 33-ik számához

VII. FEJEZET

A szövetkezet ezégjegyzésének módja.

46. §. A szövetkezet ezége akkép jegyeztetik, hogy a teljes cziinet tartalmazó pecsét mellé nevét két igazgatósági tag, kik közé az elnök és ügyvivő igazgató is tartozik, sajátkezüleg aláírja.

Vili. FEJEZET. •

A mérleg készítése, a nyereség kiszámítása és felosztása.

47. §; A szövetkezet üzleti éve deczember hó 3l-én végződik, tehát a mérleg a szövetkezetnek az üzleti év utolsó napján való állását mulatja.

48. §. A vagyon értékének megállapítása a következő elvek szerint történik :

a) a borok értéke becslés utján számit tátik ki, mely becslésnél felvételik a bor beszerzési ara, hozzászámít tátik a felmerült kezelési költség, a benne fekvő tőke 5°/0 kamata és az apadás értéke. Az ekként elért becsár azonban nem lehet magasabb, mint azon ár, mely nagybani eladás esetén elérhető;

b) az ingók és felszerelési tárgyak beszerzési árban veendők tel, melyből azonban évenként avulás fejében 10u/o 'leszámítandó;

c) az ingatlanok értéke szakértő által állapittatik meg;

d) a szövetkezet birtokában levő értékpapírok az. ü/.lel- év végén levő árfolyam szerint vételnek lel;

e) a szövetkezet kint levő követeléseiből a behajthatatlanok leiratnak és az igy fennmaradlak teljes összegükben az üzletév vegéig lejárt kamatokkal együtt vétetnek fel.

49. g. A vagyonértékből a következők számítandók le:

a) az alap- és tartaléktöke ;

b) a szövetkezet adósságai, melyek közölt a fel nem vett osztalék is foglaltatik.

Azon tartozások, melyek után a részvénytársaság kamatfizetésre van kötelezve, ezen kamatok az üzletév végéig a tőkéhez hozzászámitandók ;

c) a letelt óvadékok ;

d) a jövedelemből az igazgatóság és felügyelő-bizottság dijjazására szolgáló 7%

50. §. A cselekvő és szenvedő állapot összehasonlításából levont eredmeny képezi a .szövetkezet tiszta jövedelmét vagy veszteségét.

51. §. Az üzletév végén mutatkozó tiszta jövedelemből a 9. §. értelmében tarlaték-tőke készpénzre úgy a 87. és 44. §-ok alapján az igazgató és íelügyelő- bizotlság dijjazására fordított összeg után lennmaradt s a közgyűlés állal felosztani határozott rész a részjegyek arányában oszlalékkép a tagoknak a közgyűlés állal meghatározandó határidőre Ungváron a pénztárnál kifizetendő. ,

52. g. A szövetkezet tagja a mérleget megállapító közgyűlés napjától számítandó 5 év alatt lel nem vett osztalékhoz való igényét elveszti s ezen összeg a tarta- lék-lőkékéz csaloltatik.

IX. FEJEZET.

A szövetkezet hirdetményei az Ungvári inogj« lenő helyi lapok valamelyikében egy ízben leendő beiktatás által tetetnek közzé és az igy közzétett határozatok a tagokra föltétlenül kötelezők.

Városi közgyűlések.

— Aug. 11., 14. —

Rendkívüli érdeklődés mellett tartott közgyűlést Ungvár képviselőtestülete e hó 11-én, amikor nemcsak a képviselő-testületi tagok jelentek meg nagy számban, de az érdeklődő közönség is állott legalább negyven főből, ami Ungváron teljesen szokatlan dolog.

A közgyűlést, melynek napirendjére a közönséget általában nagyon is közelről érdeklő ügyek voltak kitűzve, Liiley Sándor dr polgármester vezette.

A napirend első pontja Széli Kálmán miniszterelnöknek a hozzá intézett üdvözlő feliratra küldött s lapunk más helyén közölt válaszának felolvasása volt.

A miniszterelnök válaszát a képviselő-testület zajos éljenzéssel vette tudomásul.

Tomsics György, mint a Fekete-Sas volt bérlőjének óvadékát utalta ki továbbá a közgyűlés, egyúttal a perből okozott költségeknek és kamatoknak levonását rendelve el.

Néhai Raith Jenő volt városi pénztáros (ivadékai most sem adta ki a képviselőtestület, mert az ő pénztarosságanak idejere eső zárszámadás a varmegye részéről jóváhagyva még nincs.

Nehogy azonban a számadások jóváhagyásának késedelmezése miatt a biztosíték kiadasa soka huz«)d- jek, Oaar Iván indítványára a képviselőtestület kimondotta, hogy úgy az 1891. és 1892. évi, valamint a további évekre vonatkozó zárszámadások mielőbbi felülvizsgálására a törvényhatósági bizottság jegyzőkönyvi kivonattal felkérendő.

Néhai Pólányi István örököseinek kamatelengedés iránt beadott kérvényükre a közgyűlés úgy határozott, hogy az általuk kért összeget nem, de 158 Irtot leirasba hoz.

Kulin Géza budapesti lakosnak arra irányuló kérvényét, hogy Ungvári, a hidontuli részen egy negyedik gyógyszertárt nyithasson, a képviselőtestület teijesitendőnek nem találta, mert a lelenlegi gyógyszertárak úgy a helybeli, mint a vidéki közönség igényeit teljesen kielégítik.

E pontnál (íaarlván azon indítványt tette, hogy a képviselőtestület keresse meg a törvényhatósági bizottságot az iránt, hogy Ungvárt egy második közjegyzői állás szervezése ügyében t'gye meg a kezdeményező lépéseket, tekintettel arra, hogy Ungvarmegye területén csak egyetlen közjegyző van, az pedig állandó helyettest nem tart, s igy az ügyek nagyon lassan intézteinek, s olyankor, mint a jelen esetben is, midőn a közjegyző hosszabb szabadságra megy, a közönség kénytelen a bírósághoz fordulni, ahol másfélszeres dijak fizetése mellett is csak a délutáni órákban intézheti el ügyeit. (Általános helyeslés.)

Mocsáry G.za t. ügyész teljesen helyesli felszólaló indítványát s örömmel üdvözli azt, mert tény, hogy Ungvarmcgyeben a közjegyző által elintézendő ügyek, hagyaték-letárgyalások stbbi, nagyon késedelmesen történnék, éppen azért, mert a közjegyzőnek állandó helyettese nincs.

Liiley Sándor dr. polgármester szintén életre valónak találja az indítványt, de mert írásban beadva és napirendre tűzve nincs, felkéri indítványozót, hogy indítványát Írásban adja be, s akkor ő azt a legközelebbi közgyü'és napirendjére tűzi

Reismann Bertalan, tekintettel arra, hogy voltak már indítványok, melyek előzőleg írásban beadva nem lettek, s mégis tárgyaltattak, kéri Gaar indítványának tárgyalását, mert annak tárgyalása es keresztülvitelét a vármegye közönségének érdekei teszik szükségessé.

A többség az indítványt helyeselve, Gaart indítványának írásbeli beadásara utasította, s ezután egyhangúlag kimondotta, hogy a negyedik gyógyszertár felállításának szükségét nem érzi, s a beadott kérvény telje-itésenek mellőzéséi kívánja.

A város jövedelmeinek a kereskedelmi bank részéről történt zár ala vétele került ezután a sorra.

Általános figyelem között adta elő a polgáimes- ter, hogy a pesti kereskedelmi bank a resztörleszté- sek nem teljesítése miatt a város különböző jövedelmeit zár ala vétette. Minthogy' pedig a zár ala vétel úgy erkölcsileg mint anyagilag káros a városra, a tanács és a pénzügyi bizottság azon javaslatot terjesztik elő, hogy e resztörlesztések fedezésére vegyen fel a város egy két év alatt lejáró és a hátralékos községi pótadokban fedezettel biró kölcsönt, egyik helybeli pénzintézettől. E kölcsönnel a bank november hó 1 éig terjedő követelései kiegyenlittetnének, s a város a zárgondnokság alul felszabadulna. Kijelenti egyben, hogy a zargondnokság sajnálatos bekövetkeztének egyedüli oka, hogy a városi jövedelmek nem folynak be, s magából a községi pótado hátralékokból is mintegy 21,000 fit reális követelés van künn

Arky Fulöp szolt ezután, hosszasabban előadván a módokat, mely szerint a mintegy 17,000 frt kölcsön- szükséglet felvehető volna. Beszédében kijelentette azt is, hogy a város pénzügyeinek vezetéseben radikálisabb módhoz kell ny úlni, a pótadóhátralékosakat szigorúbban kell a fizetésre szorítani.

Hehelein Károly indokolta meg ezután a pénzügyi bizottság javaslatát. Hosszabb, élénk figyelemmel hallgatott, s az egész ügyet teljesen megvilágító beszédében utalt arra, hogy a jelenlegi körülmények közölt nincs más mód. mind a kölcsönt felvenni, hacsak a varost továbbra is nem akarjuk e kellemetlen helyzetben hagyni, s nem akarjuk azt, hogy a vármegye törvényhatósági bizottságának legutóbb hozott határozata alapján a községi pótadók emelkedjenek.

Novak Endre dr. szerint bármely erélylyel fogjanak is hozzá a pótadók behajtásához, az mindaddig eredményes nem lesz, mig a pénzhiányban szenvedő adózóknak nem adatik mód adójuk kifizetésére kölcsönt felvenni. Szerinte minden adóhátr..lékosnak, aki jelenleg fizetni nem bir, kölcsönt kellene felvennie, melyeknek váltóit más jótálló hiányában a város polgármestere forgatná a varos vagyoni felelősségére.

Ivántsy László dr. a pótadók szigorú és sürgős behajtását ajánlja.

Milcsik Mihály nem hajlandó a felvenni óhajtott kölcsönt megszavazni. Ha a városnak nincs pénze, adja el a regi gimnáziumi épületet s a pénzügyőri laktanyát.

Hevesi Mihály hozzájárul Milcsik javaslatához. Sőt tovább megy; ha a varos a jelenlegi pótadókkal nem bírja háztartását fentartani, úgy nehány évre vissza kell állítani a nagyközséget.

Bródy Sándor a mai sajnálatos állapotot a költségvetések irrealitásának tulajdonítja. Kimutatást kellene készíteni az utóbbi 10 ev alatt leirt állami adókról, s ennek 10°/o-a után eső póladót minden költség- vetésbe mar előre le kellene Írni. Ha igy lesz a költségvetés összeállítva, rendes vezetés mellett a város sohasem kerülhet zargondnokság alá.

Fincicky Mihály nem találja sehol a tanács és a pénzügyi bizottság javaslatát. Az eddig hallott számok sehogy sem egyeznek azokkal a számokkal, a melyek a kereskedelmi bank részéről az ungvári kir. járásbírósághoz beadott s bírósági zárlatot kérő megkeresésben előfordulnak. Kéri tehát első sorban a javaslatot.

Hehelein Karoly és a polgármester felvilágosítása után, hogy az előadott számok azért nem egyeznek már a bírósághoz beadott megkeresés számaival, mert az 1898. éyi hátralékok mar befizettettek, Gaar Iván szólalt fel, aki kijelenti, hogy az eddigi felszólalók mindegyikének voltszava a pesti kereskedelmi bank azon szerződes-biztositotta eljárása ellen, hogy a város jövedelmeit zár alá vétette, de nem volt szava senkinek a tanács ellen, holott a zár alá vétel a tanács mulasztásából történt, amennyiben a bank többször figyelmeztette a tanácsot, hogy nem fizetés esetén a zár alá vételt elrendeli. Nézete szerint a képviselőtestület mindaddig újabb kölcsönt fel nem vehet, mig az összes függő tartozásokról, az 1898. évi zárszámadás elkészi tesével,, tiszta képet nem nyer.

Liiley Sándor dr. polgármester védelmére kel a tanács eljárásának, s kijelenti, hogy tisztább vagyoni kezelés, mint az ő polgármestersége alatti, Ungvár városánál még nem volt. Gaar gyanúsításait visszautasítva, az érdem másik oldalának megfigyelését ajánlja. Óit van pl. hogy a füzesi és a borsólázi földek vételárának résztörleszlését egy hóval előbb kell a városi pénztárnak eszközölnie, mint azt a vevők a városnak fizetik. Ilyen s azon körülmény között, hogy a pótadók nagyon késedelmesen folynak be, okozzák, hogy a tanács nem tud minden irányban megfelelni a város anyagi kötelezettségének. Ami azt illeti, hogy a kereskedelmi bank figyelmeztette a várost, hogy nemfizetés esetén a városi jövedelmeket zár alá véteti, elismeri, hogy igaz. Üe ily figyelmeztetés minden évben jött a nélkül, hogy a zár el 'is rendeltetett volna. Mulasztás tehát itt sem követtetett el. Ha a mulasztás vádja erheti, az csak az lehet, hogy a városi jövedelmek behajtásánál éppen a közönség érdekéből nagyon is engedékeny volt. Függő adósságai a városnak hogy vannak, szintén ellismcri. Ezek azonban alig rúgnak 7000 írtnál többre, s e 7000 írttal szemben sokkal több a városnak biztosított, s bérletek s járdafelépit- ményckből eredő követelése, úgy. hogy a függő tartozások fedezéséről külön gondoskodni nem kell.

Gaar Iván tartozik a polgármesternek és magának annyival, hogy kijelentse, mikép ő a polgármestert a város vagyonának nem tiszta kezelésével soha sem gy anusitotta s ezert csodálkozik, hogy akkor, midőn mint képviselőtestületi tag a kritika jogával él, mindenkoron azzal gyanúsítják, hogy ő gyanúsít.

A vita ezzel befejeződvén, a kölcsön feletti szavazás e hó 14-ére halasztatott.

A hétfői közgyűlés napirendje:

1. A tanács áltál a „Pesti Magyar Kereskedelmi. Bank" hátralékos követeléseinek kielégítése tárgyában tett s a folyó hó 11-én tartott közgyűlésben letárgyalt

javaslat megszavazása.

2. A nagy Unghidfő balparti lejáró lépcsőjének elkészítésére vonatkozólag megtartott árlejtés eredménye feletti határozathoz ital.

8. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter részéről a város által a kéményseprést illetőleg megalkotott szabályrendeletre vonatkozókig megküldött leirat kihirdetése s ezzel kapcsolatban e szabályrendeletnek a leirat szerint megváltoztatott szövegben való előterjesztése és annak tárgyalása.

4. A m. kir. belügyminiszter részéről a borital- és husfogyasztási adók kezelésére vonatkozólag a város által alkotott szabályrendeletet illetőleg meghozott határozatának kihirdetése és ezzel egyidejűleg ezen adók kezelésevei megbízott ügyvivő és ellenőr állásokra a pályázat kihirdetése iránti intézkedés.

5. A Fehér-hajó bérhelyiségeinek értékesítésére vonatkozó tanácsi javaslat.

6. Több városi polgár által közs. közmunkáiéiról iránt intézett kérvény feletti határozathozatal.

7. A nagy Unghid feljáróinak az állam tulajdonába leendő átengedése tárgyában megtartandó közgyűlés kitűzése.

8. A polgármester és közgyám szabadságidő engedelyez.se iránt beadott kérvényeiknek elintézése es az állasok ideiglenes helyettesítésére vonatkozó határozathozatal.

KÜLÖN FÉLEK.

* Széli Kálmán miniszterelnök válasza. Széli Kálmán miniszterelnök, Ungvár város képviselőtestületéhez a hozzá intézett üdvözlő-iratra a következő választ küldte:

Budapest, 1899. évi augusztus hó .'t-án.

Igen tisztelt Polgármester Ur!

Ungvár város képviselőtestületének f. é. julius hó 22-én tartott üléséből hozzám intézett bizalmi föl- ratukért fogadják őszinte köszönetemet.

Nagy súlyt helyezek reá és őszinte örömmel tölt el, hogy Ungvár, a magyarságnak ez az északkeleti véd- bástyája, eddigi politikámat helyesli, a jövőre nézve pedig bizalmát előlegezi. Kiváló tisztelettel

Széli.

* Az uj laktanya épitése ügyében a m. kir. honvédelmi minisztertől e hó 11 én érkezett meg a rendelet, mely szerint a vármegye közönsége részéről Ungvárott újonnan építendő laktanyára nézve helyi vegyes bizottságilag újólag kidolgozott általános építési tervezetet a részletes építési tervek szerkesztésének alapjául a közös hadügyminiszterrel együtt elfogadja s hogy a térítési díjnak 25-éven át való szakadatlan fizetését biztosítja.

* Az ungvári főordőhivatal tisztikar által f. hó 18-án a neviczkei várromok között terveze mulatság rossz idő esetén az ó-ketnenczei gereb nag zsilip-házában fog megtartatni.

* Eljegyzések. A kassai kereskedelmi és ipr kamara titkárának: Deil Jenőnek leányát, Elza k asszonyt, a napokban jegyezte el Hermann Viktor d a kassai katonai alreáliskola ezredorvosa. — Lapu nyomdájának szakavatott gépmestere : Németh lm ™ e hó 6-án váltott jegyet Vágner Paulin kisasszonya; Vágner Emánuel polgártársunk nevelő leányával.

* Káplánváltozás. Az ungvári róin. k£;h. plébániához Fiszter Károly káplánnak Fehér-Gyarmatra történt áthelyezése folytán Komka Vilmos felső- vissói segédlelkész neveztetett ki káplánnak.

* Hangverseny. Odry Lehel, a hivneves énekművész, a m. kir. operaház ny. baritonistája Várkonyi Béla zangoraművész és zeneszerző közreműködésével f. hó 13-án d. u. 6 órakor a vármegyeház nagy tanácstermében hangversenyt rendez* az „Ungmegyei Közművelődési Egyesület" javára a következő műsorral: 1.Thom a lantos ballada Leöwe C -tői, énekli Odry Lehel. 2 Sonata: előadja a szerző: Várkonyi Béla. 3. Hajde a Szultán szép leánya, ballade.