Ung, 1899. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)

1899-08-13 / 33. szám

is fel fogja emelni, hogy a fenti iskola minél előbb áldásos működését megkezdhesse. Sőt reméljük, a társadalom is kötelességének fogja ismerni, megtenni mindazt, hogy Ungvárnak meglegyen az áll. polg. leányiskolája.

*

* *

■Adjuk e czikket, mint t. munkatársunk véleményét, elismerjük mi is, hogy Ungvár város és a vármegye közönségé nagyon szívesen fogadná egy állami polgári leányiskola felállítását, sőt elismerjük azt is, hogy még egy polgári leányiskolára feltétlenül szükség van, különösen a gör. kath. leánynevelő és tanintézet magas tandíjait fizetni nem képes közönség érdekéből, mégsem bízunk abban, hogy ez rövid idő alatt létesittessék, épen abból az okból, mert nincs épület, mely az iskolát befogadni képes lenne. A régi gimnáziumi épület ma már a város tulajdona, s amennyiben a jelenlegi városházából a városi hivataloknak a jövő év tavaszán ki kell költözködniük, ezt a helyiséget a város iskolai czé- lokra át nem engedheti, mert akkor a város — városháza nélkül marad.

A közigazgatási bizottság üléséből.

— Aug. 8. —

Török József gróf fűispán távolléte folytán a vármegye közigazgatási bizottsága augusztus havi ülését Kende Péter alispán elnöklete alatt tartotta meg az elmúlt kedden.

Az ülésen előfordult közérdekübb ügyeket a következőkben ismertetjük :

Az alispán jelentése szerint a julius havi vagyon- és személybiztonság teljesen kielégítő volt. Csupán a tüzesetek okoztak nagyobb, 1503 írtra menő kárt, amennyiben a füzeknek 2451 írtra becsült martalékából biztosítás folytán csak 945 Irt térül meg. A Szered- nyén m. hó 27-én Maczkó György égő házából Sza- lóka Mihály saját élete koczkáztatásával mentette meg Maczkó György három gyermekét.

A t. íóorvos jelentése szerint a julius havi általános egészségi állapot általában véve kedvező, sőt he- lyenkint igen kedvező volt. A heveny-fertőző bántalmak csekély számban mutatkoztak. A julius havi születések és halálozásokról kimutatás nem volt előterjeszthető, mert a bereznai és ungvári járásokból a jelentések be nem érkeztek. Orvosrendőri és bonezvizsgálat 4 esetben lett foganatosítva és pedig: Dubrinicson talált csecsemő, Záhony és Perecsenyben agyonvert s Kis-Bereznán ökör által hasbadöfött egyének hulláin. Az egészségrendőri szemlék alkalmával tisztátalannak találtatott a szentesi

i.ajtkészitő telep, s ugyanott a korcsma; Csapon a vágószék.

A kir. tanfelügyelő jelentésében előadja, hogy a radvánczi-ulczai és a Drugelh-léri állami óvodák záróünnepélyein jelen volt, s mindkét helyen, lőképen a radvánczi-utczai óvodában a foglalkozás és ápolás igen jó. Jelenti továbbá, hogy a sárvári tejgazdasági tanfolyamra Szabó Béla csapi ev. ref. tanító vétetett tel államköltségen s hogy a közoktatásügyi miniszter a mok- csai áll. iskola javítási és részben építési munkálatait engedélyezte; hasonlóképen engedélyeztettek az ó-ke- menczei és tasolyai javítások, mig Ruszkóczon egészen uj fő és melléképületre hagyatott jóvá a szerződés.

A kir. pénzügy igazgató jelentése szerint julius hó folyamán befolyt állami adóban 15,399 Irt 09 kr. (a múlt év hasonidöszakáénál + 4286 frt 49 krrai); hadmentességi díjban 91 frt 74 kr. (— 9 frt 03 krrai); bélyeg- és jogillelékben 14,766 frt 08 kr. (+ 10,998 frt 07 krrai); fogyasztási és haladóban 39,147 frt 69 kr. (+ 3563 Irt 79 krrai) ; dohányjövedékben 24,317 frt 70 kr. (— 8847 frt 65 krrai).

Formágyi Imre dobóruszkai segédjegyzőnek a dobóruszkai anyakönyvi kerületbe, Budai István ungvári állami tanítónak az ungvárvidéki anyakönyvi kerületbe helyettes anyakönyvvezetővé leendő kineveztetése iránt a belügyminiszterhez felterjesztés intézése határoztatok

A különböző magántermészetű felebbezések, kivételes nősülési engedélyek és adóügyek elintézése után a közigazgatási bizottság helvt adott Gaar Iván ungvári lakos felebbezésének, melyben kéri, hogy az Ungvár városi községi választók névsorára tett észrevételei első sorban az arra hivatott névsor-összeállitó választmány által biráltassanak el, s hogy az ez ügyben hozott igazoló választmányi határozat megsemmisittessék.

A turja-völgyi törvényhatósági közút 0—1 kim. közti útszakaszán szükséges korlátok és kerékkötők házilag és 2186 frt erejéig való elkészítése engedélyeztetett, s annak keresztülvitelével az alispán meg- bizatott.

Az ungvármegyei szőlészeti és borászati szövetkezet alapszabályai.

Az alábbi alapszabályokat a szőlőtulajdonosok és szőlőgazdaság iránt érdeklődők szives figyelmébe ajánljuk azzal, hogy az alakuló közgyűlés, amennyiben megfelelő érdeklődés fog nyilvánulni e hó végén vagy f. é. szept. hó elején meg fog tartatni.

I. FEJEZET.

A szövetkezet ezége, székhelye, czélja és tartalma.

1. §. A szövetkezet ezége: »Az ungvármegyei szőlészeti és borászati szövetkezet.

2. §. A szövetkezet székhelye: Ungvár.

3. §. A szövetkezet czélja: a philoxera által elpusztított Szerednye és a nagy-szlatinai völgy által határolt borvidéknek, esetleg ungvár—gerényi és más ungme- gyei borvidéknek újbóli betelepítése és esetleg fajtiszta vesz- szők termelése és eladása, továbbá a szőlő és musttermésnek szüret alkalmával lendő megvételeésszakszerüpinczekezelés által a fogyasztás és kereskedelemre való alkalmassá tétele.

4. §. A szövetkezet határozatlan időre és korlátolt felelősséggel alakul,

II. JEZfíT.

A szövetkezet részjegi, alap- és tartaléktőkéje.

5. §. A szövetkeze aptőkéje határozatlan számú, egyenként 100 koronát Iviselő részjegyből képeztetik.

6. §. A részjegyekéi) korona az aláíráskor, 40 korona 1899. évi szeptóer hó végéig és 40 korona 1099. évi deczember hó igéig fizetendő.

Azon tag, ki fizeté kötelezettségének a keresk. törvény 170. §-ában fogl eljárás foganatba vétele után sem tesz eleget, a befizet összeg és a tagságra való igényét elveszti.

7. §. A részjegyek :vre szólanak s azok csak a részjegy összeg és a kiállsi- és nyomtatási költségének lefizetése után állittark ki és adatnak át a tulajdonos részére.

8. §. A részjegy átnázása, bírói határozat esetét kivéve, csak a tulajdono sajátkezű aláírása utján és pedig a részjegy hátlapjáilevő megfelelő rovatban eszközölhető, érvényességéin szükséges, hogy az átruházás, illetőleg a változás aagok jegyzékkönyvébe is be vezettessék, illetve ott a:uj tulajdonos nevére átirat- tassék. Átruházás bevezéseért minden egyes részjegy után kettő korona és a byegdij fizetendő.

9. §. A tartaléktőke évenként a tiszta jövedelem tizenöt százalékából a réjegyekre befizetett s a késedelmes adós által a 6. Rendelkezése alapján elveszített összegekből és az efiült osztalékokból képeztetik és ez a netáni vesztese esetében annak fedezésére szolgál.

10. §. A tartaléktői az alaptőkétől elkülönítve kezelendő s a mérlegben ülőn kimutatandó.

III. EJEZET.

A szövetkezet krmányzó testületéi.

11. §. a) közgyűlés;

b) az igazgatóág;

c) a felügyelt bizottság.

IV. EJEZET.

A kagyülés.

12. §. Évenként redes közgyűlés csak egy larta- tik, a naptári év első nejedében mindenkor Ungváron, ezenkívül joga van az ellöknek rendkívüli közgyűlést bármikor összehívni, azoiban az igazgatóság, felügyelő- bizottság vagy az alaptők! x/2o-ad részét képviselő legalább 10 szövetkezeti tag indokolt írásbeli kérelmére 8 nap alatt szintén köteles ast összehívni.

13. §. A közgyűlésre t szövetkezeti tagok Ungváron, a szövetkezet irodájában, a közgyűlést megelőzőleg 14 nappal kifüggesztendő s úgyszintén az ungvári lapok valamelyikében egyszer közzéteendő hirdetmény utján hivatnak meg.

14. §. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabályok megállapítása és módosítása ;

b) az alaptőke lesszál litása vagy lelemelese;

c) a szövetkezet felosztatása;

d) a zárszámadás és mérleg megállapítása, á nyeremény felosztása;

e) a szövetkezet elnöke, igazgatósága, felügyelő-bizottsága megválasztása, ezek felmentése, elmozdítása ;

f) kartell-szerződések kötése;

g) a szövetkezet feloszlása esetén a felszámolók kirendelése ;

h) a tagok által az igazgatóság intézkedései ellen emelt panaszok és a részvénytársaság érdekeit érintő indítványok tárgyalása, melyek azonban csak úgy vehetők tárgyalás alá, ha azok a közgyűlés napját megelőzőleg legalább 30 nappal, az igazgatóságnál Írásban beadatnak.

15. §. A közgyűlés a tárgyalás végett kitűzött s a gyűlést összehívó hirdetményben közzétett ügyeken kívül más tárgyban kötelező határozatot nem hozhat.

16. §. A szabályszerűen összehívott közgyűlés csak akkor határozatképes, ha azon legalább 10 szövetkezeti tag megjelent s a kibocsátott részvények V20 ad része általuk képviselve van.

17. §. Ha az egyszer összehívott közgyűlés nem határozatképes, akkor a második ízben hasonló módon, de csak 8 nappal előbb közzéteendő hirdetménynyel összehívott közgyűlés a megjelent tagok és a képviselt részvények számára való tekintet nélkül határozatképes leend, de csak azon tárgyakra nézve, melyek az első közgyűlésre is kitűzve voltak.

18. §. Ha a közgyűlés a szövetkezet feloszlatását tárgyalja, akkor szükséges, hogy a tagoknak legalább 2/3 része képviselve legyen s a feloszlatást is csak az összes részjegyeknek 2/s részét képviselő tagok határozhatják el érvényesen.

19. §. A közgyűlést a szövetkezet elnöke nyitja meg, mely után a közgyűlés a jelenlevő tagok közül jegyzőt választ. — Az elnök a tárgyalást a kitűzött sorrend szerint vezeti.

20. §. A közgyűlésről a megválasztott jegyző a felvett jegyzőkönyvet két példányban állítja ki. melyeket rajta kívül az elnök és a közgyűlés áltál választandó két tag aláírásával hitelesít.

21. § A vitás kérdések a közgyűlésen egyhangúlag vagy szavazat utján döntetnek el. Ha az elnök a többséget meg nem állapíthatja, szavazást rendel el, mely nyílt és szó szerinti. Szavazatok egyenlősége esetén az elnök szavazata dönt. öt tag írásbeli kérelme folytán az elnök név-zerinti szavazást köteles elrendelni.

22. §. A választások szavazat utján eszközöltetnek, és pedig előbb a szövetkezeti elnök, külön szóval azután 8 igazgatósági, végül külön 5 felügyelő-bizottsági tagra Írott jegyzékkel együttesen. Az igazgatóságnál a legtöbb szavazatot nyert 8 tag tekintendő megválasztottnak, a felügyelő bizottságnál pedig a 3 legtöbb szavazatot nyert egyén rendes, az ezután következő kettő pedig póttagnak tekintetik.

Ha az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagok közül többen egyenlő szavazatot kaptak s ez alapon az egyenlő szavazatot nyert egyének az igazgatóság, illetve a felügyelő-bizottságba mindnyában be nem jutoltak,

zen egyénekre nézve az elnök ujabbi szavazást foga- latosit.

23. § A szavazatok összeszámolása egy az elnök .Ital kinevezendő 3 tagú bizottság által történik.

24. §. A közgyűlésen szavazati jog minden tagot negillett. Tagnak tekintetik az, aki az alapszabályok rtelmébeni fizetési kötelezettségeinek megfelelt.

25. §. A közgyűlésen az elnök a jelenlevő bár- nelyik tag indítványára a gyűlésben résztvevő egyénekül a tagsági jegyeik felmutatását kívánhatja, mit ha az lletö nem teljesítene, a gyűlésen szavazati jogot nem [yakorolhat.

26. §. A szövetkezeti tagot minden részjegy után :gy szavazat illeti, azonban senki, akár saját részjegyei, ikár megbzás alapján 5 szavazatnál többet nem gya- lorolhat.

27. §. Minden tagnak joga van magát a közgyü- ésen valamelyik tag által Írásbeli meghatalmazás alapján íépviseltetni, de egyszerre két egyént képviseletével nem fizhat m;g.

28. §. A kiskorúakat törvényes képviselőjük, a társulatok, testületek vagy jogi személyeket pedig a törvény /agy alapszabályaikban kijelöltek képviselik

V. FEJEZET.

Az igazgatóságról

29. §. Az igazgatóság áll: a közgyűlés által megválasztott 8 rendes és 2 póttagból.

30. §. A szövetkezet elnöke és a 8 igazgatósági tag a közgyűlés által 3 évre választatik s ha időközben közülök valaki az igazgatóság tagja lenni megszűnik, helyébe a legtöbb szavazatot nyert póttag hivatik be. Ha az igazgatóság tagjainak száma, az elnököl is beleértve, 5-re leapad, az esetben a szövetkezeti elnök az igazgatóság kiegészítése végett tartozik azonnal közgyűlést összehívni.

31. tj. Az igazgatóság hatáskörébe tartozik:

a) A sajal kebeléből az elnök, az ügyvivő igazgató, könyvelő, pénztárnok s jegyző megválasztása, valamint a szükséges segéd-személyzet félfogadása és elbocsátása.

b) a szövetkezet üzletének vezetése;

c) a szövetkezet érdekében szerződések kötése és felbontása;

d) kölcsönök felvétele;

e) a szövetkezet ezégenek jegyzése;

t) az ügyrend megállatitása;

g) a leltár, nyereség, veszteség, szám a, mérleg és a nyereség felosztására vonatkozó tervezet elkészítése;

h) a szövetkezeti tagok által beadott indítványok tárgyalása és a közgyűléshez intézett beadványok előterjesztése;

i) a beszerzések illetve vételek megszavazása s a hitelbe való eladások engedélyezése;

k) fizetési előleg engedélyezése ;

l) a borok vétel- és eladási árának meghatározása ;

m) az ügyvivő igazgató, könyvelő és pénztáros tiszteletdijának, valamint a segédszemélyzet bérének megállapítása, mely költségek üzleti költségenként számolandók el;

n) a segéd személyzet részére 8 napon túl térjedő szabadság engedélyezése.

32. §. Az igazgatóság havonként legalább egyszer tart gyűlést Ungvárt, az általa meghatározott időben.

33. §. Az igazgatósági gyűlésen az igazgatósági elnök akadalyoztatása esetén a jelenlevők által választott igazgatósági tag elnököl, a jegyzőkönyvet pedig a jegyző vezeti.

34. §. Az igazgatósági gyűlés jegyzőkönyve a következő gyűlésen két jelenvolt igazgatósági tag aláírásával hitelesíttetik.

35. §. Az igazgatósági gyűlés határozatképességéhez szükséges, hogy a gyűlés elnökön kívül legalább még az igazgatóság két tagja jelen legyen.

36. §. Az igazgatósági gyűlés határozatait szótöbbséggel hozza, egyenlő szavazatok esetében az elnök szavazata dönt.

37. §. Az igazgatóság tagjainak dijjazására a tiszti jövedelem 5°/o szolgál, mely a közgyűlésekben való részvétel arányában az igazgatóság állandó fizetéssel, illetve tiszteleldijjal nem biró tagjai közt egyenlően osztatik lel.

38. §. Az igazgatóság választott tagjai tartoznak tejenként 2 részvényt a pénztárnoknál óvadékul letenni.

VI. FEJEZET.

A íelügyelő-bizottság.

39. §. A felügyelő-bizottság áll 3 rendes és 2 póttagból, sik a közgyűlés által egy évre választatnak.

40. §. Ha a rendes felügyelő-bizottsági tagok száma bármi okból lejjebb száll, akkor az évi rendes közgyűlésig helye a több szavazatot nyert póttag által töltetik be.

41. §. A felügyelő-bizottság a kereskedelmi törvény 195. §-ában körülirt teendőket végzi e czélból joga van a bizottság tagjainak akár az általuk tartandó gyűlésen, akár pedig más időben egyenkint is bármikor a szövetkezet könyveit, pénztárát, üzlet- és pinczekezelését, szőlő- gazdaságát vizsgálat alá venni, köteles azonban a lel - ügyelő-bizottság negyedévenként legalább egyszer gyülésL és vizsgálatot lartani.

42. §. A felügyelő-bizottság elnököt és jegyzőkönyvvezetőt a saját kebeléből maga választ sa jegyzőkönyvet a jelenlevők mindannyian aláírják. — Ez a jegyzőkönyv beiktatandó és az igazgatóságnak haladéktalanul átadandó.

43. §. A felügyelő-bizottság kivánatára az ügyvivő igazgató a vizgálatnál megjelenni és a szükséges felvilágosításokat megadni köteles.

44. §. A felügyelő-bizottság díjazására az évi jövedelem kettő százaléka szolgál, mely a rendes tagok kö; zött egyenlő arányban osztatik fel.

I 45. § A felügyelő-bizottság rendes tagjai tartóz- , nak 2—2 részvényt a pénztárnál óvadékul letenni,