Ung, 1899. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)
1899-07-23 / 30. szám
Melléklet az „UNG“ 1899. évi 30-ik számához. ii. Üzletszámla az 1898. üzleti évről. Kiadások: Általános igazgatás: frt kr. frt kr. a) Igazgatósági szolgálat . . . 9,754-82 b) Üzlet vezetőség .................... 17,293'11 26,947'93 Pályaíentartási szolgálat: Vonalszolgálat .............................4,311*19 Pályalelügyelel ......................... 3,733'G9 Biztonsági eszközök íentartása . 79'96 Alépítmény .................................. 1,306-64 Felépítmény ......................... . 4,64 L91 Magas építmény ......................... 989 92 19,06331 Forgalom és kereskedelem : Táviró-lentartás és szolgálat . . 1,411'03 Állomási szolgálat .................... 15,856 62 Vonalkiséret .............................3,134'84 20,40249 Vontatási és műhely i szolgálat: Vonlalási szolgálat .......................12.982 94 Mű helyi „ .................... 2,362 79 Forgalmi eszközök íentartása . 5,099 13 20,444'80 Anyagszertári szolgálat .... 650-— Vasútvonalak és pályaudvarok stb. használatáért fizetett dijak . . 4,050 50 Tulajdonképen nem üzleti kiadások 20,183 22 1898. évi nyeremény .... 85,308 63 ~~ 193,050 94 Bevételek: I. Szállítási bevételek: frt kr. frt kr. Személyszállítás ........................ 27,088'46 Katona ,, ......................... 821'25 Podgyász „ 61162 Gyorsára „ .......................... 503 54 Teheráru „ .........................136,488’15 165,51302 II. Különféle bevételek: Épületek, lakások stb. bérlete . 325'60 Kocsibérek .................................. 24,862'44 Távirdai bevételek ................... 727-55 Idegen lelek részére teljesitelt munkák uláni haszonpóllékok . . 70'49 Egyéb bevételek ........................1,551'84 27,537'92 193,050 94 Ung’vármeg'ye közg-azdaságT állapota Ungmegye közgazdasági előadója, Kende Zsigmond az e hó 18-án tartott közigazgatási bizoitsagi ülésen a következőkben számolt be vármegyénk közgazdasági állapotáról : „Tekintetes Közigazgatási Bizo\tság! Hivatalos tisztemből kilolyó kötelességemhez képest a gazdasági állapotokról ez év első lekben szóló jelentésemet a következőkben vau szerencsém előterjeszteni. A jelen időjárás már a lefolyt télen előre vétellé árnyékát. A szokatlan enyhe idő, a hó teljes hiánya, a száraz derekkel, lagyásokkal váltakozó gyakori eső előre jelezték gazdák tapasztalatai szerint a tényleg bekövetkezett túl nedves nyarat. A csapadékban különben nem szűkölködő lelet követte a száraz, meleg tavasz, a mely a tavaszi munkálatokra a mily kedvező volt, másrészről ép oly hálrá- nyosan halott az őszi és más elvetett tavasziak lejlődé- sére, a hó hiánya folytán beállott tavaszi szárazság a iegelő és takarmány-lüvek növekedését oly mértékben belolyásolta, hogy azt már a későbbi esős időjárás sem bírta többé helyrehozni, ennek következménye lett azután a természetes s vetett takarmányokban mutatkozó, gyenge hozam, melynek további fo yománya lesz a takarmány árának emelkedése és a tenyészállatok nagymérvű érték csökkenése. Végre megjött a várva várt cső, de fajdalom nincs köszönet benne; eső, zápor, fellegszakadás, hidegszél váltakozott gyors egymásutánban, siettek a gazdák szép reményekre jogosító ős/i vetéseit rongálni; a búzát a rozsda lepte el, a különben is csorba kalászu rozs lefeküdt, a tengeri növése megállóit, a laposabb helyeken el is pusztult. A lekaszált takarmány-növények renden pusztullak el, a leömlő eső kilúgozta, a tőidbe beverte, a szárítást lehetetlenné telte, a megye alsó, mélyebb lekvésü részein az árvíz teljesen tönkretette a kaszálókat, a magasabb fekvésekben a mit fölszedtek és bcdakarjlotlak ■is fekete, értékében tetemesen csökkent. A nyári- munkálatok, kapálás teljesen fölakadt; ez az általános képe a gazdasági állapotoknak. Részleteiben: A repeze jelentékey részben kiszántva, a megmaradt részét a fény bogár támadta meg virágzása kezdetén, de az áprilisi eső folytán magához jött. A szemképződést azonban a rovarok, valamint a cziptogommok a legutóbbi napokig károsították, mi által a termés nagyobbára közepes, csak néhol mondható jónak. Rozs úgy kalaszra, mint szalmára szépen mulat- kozott, azonban a szemképzés a virágzáskor beállott esőzés folytán hiányos lett Búza hasonlóan sokat ígért, azonban a teljes mérvben fellépett rozsda, különösen a késői vetésekben igen jelentékeny károkat okozott. Árpa és zab általában jól és szépen fejlődtek, az általános elemi csapás súlyát érzik, mutaljak, eredménye ennek is minőségileg és mennyiségileg csak csökkenés. Az őszi árpát már learatták többnyire kielégítően fizet. Burgonya, répa s kerti veteményekben hasonló szomorú viszonyról kell beszámolnom. Gyümölcstermés megyeszerle nagyon csekély s még azt is az ormányos bogár rongálja. Nem hagyhatom lelemlilés nélkül a hernyó járás okozta nagy pusztítást, egész községek összes gyümölcsfái lekopasztva állottak s sinylik mai napig a leszedetlen hernyó garázdálkodásul s hirdetik népünk indulenliáját, Takarmány úgy a természetes, mint a mesterséges gyönge termést adott, az is tönkrement legnagyobb részben. Legelők: Fentebbi részletekben az eső helyrehozta ugyan a kezdetben silány legelőt, azonban a mélyebb tekvésekben teljesen elromlottak a lezuhanó eső következtében s a besározott lü eléggé komoly aggodalmakat kelt a gazdákban nem csak a jelenben, hanem a telelésre nézve állategészségügyi szempontból, mert az ilyen lulnedves időjárás után szokott a májmételykór pusztítani. Szőlő. A régiekről már nincs mit jelentenem, a a felújított szőlők kezdetben szép termést igértnk, de a kedvezőtlen időjárás itt is megtette hatását, a szemek hullanak le a fürtökről. Marhatenyésztésünk jelenben a legelő, télen pedig a bekövetkező takarmányhiány folytán nem csak, hogy semmi jövedelmet nem biztosit a gazdának, hanem kemény megpróbáltatásnak viszi eléjét. Juhtenyésztésünk az emelkedő gyapjú árak mellett kedvezően indult volna meg, de az általános csapás ez ágában is éreztetni lógja hatását. Sertéstenyésztésünk sínyli a sertésvészl. Méhtenyésztésünk sem mutat kedvező képet. Általános a panasz a tenyésztők részéről, a rajok elmaradása miatt. Végül felhozom, hogy ez évben történt meg először a tenyészapaállalok közigazgazgatási felülvizsgálata s bizony-bizony igen csekély eredményről kell beszámolnunk s már ez alkalommal meg kell jegyeznem, hogy a tenyészkerületekben lentartandó állapotokról szóló miniszteri rendelet minálunk aligha vihető keresztül teljes érvényben s jelentékeny mérvben módosítandó lesz, mivel rideg végrehajtása nem csak, hogy a kitűzött czéll meg nem közelíti, ellenben jelentékeny gazdasági kárt lógna okozni. Mindazoknak, kik gazdasági ügyekkel foglalkoznak, általános vél' menyét szólaltatom meg csupán, midőn már most felvetem e kérdést azon nézetem nyilvánításával, hogy a mi tenyészkerületünk- ben eddig kitűzött lajtak, más, a keresletnek meglelőbbel cserélendő lel. Szomorú képet kellett bemutatnom tekintetes köz- igazgatási bizottság a megyei közgazdasági állapotokról, az aratás meg előttünk van, eredménye még ismeretlen, bízzunk a gondviselésben, hogy a termés s az árak, a sok calamitás daczára is némileg legalább kárpótolni Ingják a gazdát munkája gondjaiért. Nagy-Geőcz, 1899. julias hó 9 én. Kende Zsigmond, közgazdasági előadó. T A RK A SÁ GO K Ungvár, mint világvárosÁmbátor kiteszem magam annak, hogy soraim czime a kételkedés mosolyát csalja szives olvasóim ajkaira, nem vagyok hajlandó megadni magam, mielőtt kibeszéltem volna magamat, mielőtt napnál világosabban ki nem bizonyítom igazamat. Előre is jelzem különben, hogy czáfoiatot nem fogadok el, legyen bár csupán rögeszmém, hogy szülővárosom világváros. Íme bizonyítékaim : Kezdjük a kövezeti kérdésben; nincs-e aszfaltunk? de bizony van. Hogy a kocsi ut göröngyös, az nagyon jó a kocsi és kerékgyártóknak, mert van legalább munkájuk elég s igy azáltal, hogy az utakat nem javítja, takarékosak is vagyunk, egyúttal iparosaink megélhetésén is gondoskodunk. Különben is Ungvárt kevés a lótartó gazda, a kinek pedig jut kocsitartásra, legalább annyi örömünk legyen nekünk szegény proletáriusoknak. ha látjuk az urakat minden döczögésnél, a mint nyelvüket majd leharapják. Különben ezek mellékkörülmények ; a fődolog, hogy van aszfaltunk és igy aszfalt betyárunk is, ez pedig határozottan nagyvárosi alak. Minden nagyváros elengedhetlen feltétele, hogy gondoskodva legyen mentői számosabb szórakozási helyről. Nos e tekintetben igazán előljárunk. Alig hagyott el bennünket egy hat bitig működött színtársulat, a sastéren van panoráma, körhinta, amerikai ezéllövészet, búvár, akár csak a pesti városligetben volnánk ; tegnap óla pedig egy nagy lovarda is működik 15 ló és dó emberrel a falragasz adatai szerint. Mit mondjunk a tiz kávéházról, vendéglőkről, 1 katona és három czigány bandáról. Valóban, csak aroszakarat foghatná ránk, hogy kisvárosiak vagyunk. De beszéljünk a közvilágításról! Több mint 5 éve tárgyaljuk a villanyvilágítás kérdését és a mit a városatyák ennyi idő óta nyélbe ütni nem bírtak, magától nyer megoldást. Az egész város be van hálózva villanydróttal, az egész város villanynyal világit, természetesen csak saját lakosztályában. Az utczák ugyan még a Hold jóvollára vannak bízva, de ennek is meg van a maga jó oldala; mert közerkölcsileg nagyon helyes gondoskodás az, hogy a hol egymás mellett annyi korcsma és kávéház van, az utczák ne legyenek túlságosan fényesek! De végre itt is a lényeg az, hogy vil lány világi tá-unk van, ez pedig nagy városi jelleg. Hogy vagyunk a köztisztasággal ? Azt hiszem, egészen rendben. Utczaseprőink, pöczegödör tisztítóink vannak, működnek is. Ha mégis valami kivánalom e téren volna, az tisztán az ut- czán járó lovak, tehenek, disznók nagyon is illetlen viseletének tulajdonítható, de hát azok ellen nincs paragrafus. Ezen a bajon csak valami jótékony járvány segíthet, mely az állatvilágot egy kissé megtizedelné. Bízzuk ezt tehát egy alkalmas véletlenre. Rendészet és tűzbiztonság tekintetében megtettük, ami csak módunkban állott és bárgyuság volna annak nagyvárosi jellegit fel nem ismerni. Teszem azt, rendőreink tollas csákója egy-egy tábornokot sejtet ; hosszú tiszti kardja, hatalmas kardbojtja elárulja, hogy nem valami hajdú, vagy drabantos, de igazi rednőr áll előttünk. Tűzoltóink uj veres sipkát kaptak, némelyiknek balgája is van; a trombitás elfujja az extra indulót, mint valami operai művész És hogy dolgoznak a tűznél ! meg kell nézni őket mikor tűz után fáradságaikat kipihenik valamelyik vendéglőben; akkor látni csak mennyien vannak és milyen derék legények ! És milyen vizipuskájuk van, hogy vetélkednek, ki tartja a csövet, hogy kapkodják ki egymás kezéből, pedig alig ad ki egy kis vizet. Szeretem a tételt, mit felállítok, teljesen beigazolni. Nag y városnak egyik feltétele, hogy mindig beszéltessen magáról, hogy a világ figyelme felé legyen fordítva. Ungvár város ugyan kiállítást nem rendez, — legfeljebb a kis iskolás leányok munkakiál- lilást asztalkendőkből; — miniszterek és más nagy potentátok nem keresik fel, még újságírót is csak nagy ritkán lát s igy e czimeken nem veheti fel a fővárosi sajtó; gondoskodnunk kellett tehát a város falain belül olyan eseményekről, hogy a minket sötétségben hagyni akaró budapesti lapok agyon ne hallgassanak. Ebbeligondoskodásunknak most meg van érett gyümölcse :| gondnokság alá helyeztettük magunkat, csakhogy beszéltessünk magunkról. Üres ráfogás, mintha azért nem fizetne a város a zsidónak, mert nincs pénze ; de hogy is nincs, felesleg is van ; tudjuk mi azt jól a legutóbbi képviseleti ülésből. Hiszen másként nem szavaztunk volna meg annyi segélyt, pótlékot stbbit- Az igaz ok, a miért nem fizettünk, hogy végre a fővárosi sajtó kénytelen legyen szemét felnyitni, bennünket észrevenni és mi most már büszkén mondhatjuk : igen is vagyunk, létezünk. — Ungvár városa ott szerepel minden pesti újságban; belekerülünk a viczlapokba is remélhetőleg és akkor elhallga* minden roszakarónk és kénytelen lesz elismerni azt, a mit igazolni volt itt czélom, hogy Ungvár — világváros.; KÜLÖNFÉLÉK. * Ungvár város jövedelmi zár alatt. A pesti kereskedelmi bank Ungvár városának jövedelmeiből az összes katonai jövedelmeket, az italmérési jog kártalanítási kötvény kamatjövedelmeit, kétharmad °/0 pótadót, a vásárjog jövedelmeit, a közvágóhíd jövedelmeit és a földbirtokok jövedelmeit zár alá vétette, tekintettel arra, hogy a .város a banktól kölcsönvett tőkék törlesztéses részleteit immár fél év óta be nem küldötte. Az alispán zárgondnokul Grabovszky Roman vm. főszámvevőt nevezte ki. A zár alá vételnek híradását az Ungvári Közlöny igy kezde be : „Laptársunk az „Ung“ ezelőtt öt héttel ujdon- ságolta, hogy a várost egyik hitelezője azzal lényegétté meg, hogy ha kötelezettségeit nem fogja pontosan teljesíteni, a zárgondnokság elrendelését fogja a lekötött jövedelmekre kérni. Laptársunk nyomán bejárta a hir az egész ország sajtóját és belekerült a fővárosi lapok hírrovatába is. Nekünk is volt róla tudomásunk, de hittük és reméltük, hogy a város sietni log az ügvet a bankkal rendezni és nem akartuk a szenzácziós hir világgá bocsátásával városunk reputáczióját egy szenzácziós hírrel csorbítani és nehéz anyagi helyzetét még jó hírnevének, hitelképességének alább szállításával súlyosbítani és hallgattunk. Csak akkor emeltük föl szavunkat, a mikor már a váró1 polgármestere is jónak latta egy fővárosi lapban a hirt deszavuálni.“ Minthogy pedig mi a zár alá vételről előzetesen hirt egyáltalán nem adtunk, s erről csak akkor tettünk említést, amikor az a város képviselőtestületének m. hó 26-án tartott közgyűlésén szóba került s igy a fővárosi lapok nem ujsagolásunk után adtak hirt Ungvár szomorú pénzügyi helyzetéről : az U. K. fenti sorait nem tekinthetjük egyébnek, mint nagyképűsködésnek, s a valótlanságok halmazának; mi hogy az U. K.- nél ismételve elő ne forduljon, ajánljuk a lap szerkesztőségének a lelkiismeretesebb munkálkodást. * Toliban maradt üdvözlet. Ungvár város képviselő-testülete több képviselő-testületi tag indítványára az ez évi április hó 12-én tartott közgyűlésen egyhangú lelkesedéssel azon határozatot hozta, hogy az uj kounány, de különösen annak elnökéhez kine- veztetésök alkalmából, Apponyi Albert gróf orsz. képv. és varosunk díszpolgárához pedig azon alkalomból, hogy elveinek érvényesülésével belépett a szabadelvű pártba, üdvözlő felirat intéztessék. Ezek az üdvözlő feliratok azonban még mind a mai napig sem kül dettek el, s az indítványok egyszerűen irattárba helyeztettek. A képviselőtestület határozatának ilyen törvényellenes mellőzése miatt az indítványozók fegyelmi eljárás megindítását kérik a mulasztó tisztviselők ellen. * Miniszterek a Beszkiden. Darányi földművelésügyi m. kir. miniszter még e hó folyamán, legkésőbb pedig augusztus elején ellátogat Bereg-t Ung-, Ugocsa- és Máramaros vármegyrékbe, hogy ruthé- neink anyagi sorsának jobbra fordításáról gondoskodjék. Széli Kálmán miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy erre a szép útjára maga is el fogja kisérni Darányi minisztert. * Tanárok kinevezése. A vallás- és köz- oktatásügyi m. kir miniszter Barajevácz Szvetozár pancsovai allami főgimnáziuma és Geőcze Zoárd podo- lini kath. gimnáziumi h. tanárokat az ungvári áll. reáliskolához rendes tanárokká nevezte ki. * A neviczkei mulatságnak múlt számunkban ismertetett tervet esetleges félreértések elkerülése végett, közvetlen forrásból vett értesülés alapján és felkérésre helyesbitjük. Az augusztus 18-án délelőtt induló kü önvonat csakis az ország különböző részéből városunkba érkező azon erdőtiszteket fogja vinni, akik a neviczkei vár restaurálása óta letelt 20 év alatt az ungvári erdészeti hivataloknál alkalmazva voltak. A múlt számunkban részletezett kirándulási terv, e jubiláris összejövetelnek programmja, mely zárt körben lesz megtartva. Ellenben az ugyanazon nap délutánján 2 óra tájt induló különvonat rendes évi szokás szerint az erdőtisztek családjait fogja Kivinni, valamint a vármegyei közönségnek azt a részét, mely külön meghívó nélkül mi tdig szívesen látottak, az erdészek mulatságán résztvenni szokott, vagy szórakozni óhajt.
