Ung, 1899. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)

1899-07-23 / 30. szám

Melléklet az „UNG“ 1899. évi 30-ik számához. ii. Üzletszámla az 1898. üzleti évről. Kiadások: Általános igazgatás: frt kr. frt kr. a) Igazgatósági szolgálat . . . 9,754-82 b) Üzlet vezetőség .................... 17,293'11 26,947'93 Pályaíentartási szolgálat: Vonalszolgálat .............................4,311*19 Pályalelügyelel ......................... 3,733'G9 Biztonsági eszközök íentartása . 79'96 Alépítmény .................................. 1,306-64 Felépítmény ......................... . 4,64 L91 Magas építmény ......................... 989 92 19,06331 Forgalom és kereskedelem : Táviró-lentartás és szolgálat . . 1,411'03 Állomási szolgálat .................... 15,856 62 Vonalkiséret .............................3,134'84 20,40249 Vontatási és műhely i szolgálat: Vonlalási szolgálat .......................12.982 94 Mű helyi „ .................... 2,362 79 Forgalmi eszközök íentartása . 5,099 13 20,444'80 Anyagszertári szolgálat .... 650-— Vasútvonalak és pályaudvarok stb. használatáért fizetett dijak . . 4,050 50 Tulajdonképen nem üzleti kiadások 20,183 22 1898. évi nyeremény .... 85,308 63 ~~ 193,050 94 Bevételek: I. Szállítási bevételek: frt kr. frt kr. Személyszállítás ........................ 27,088'46 Katona ,, ......................... 821'25 Podgyász „ 61162 Gyorsára „ .......................... 503 54 Teheráru „ .........................136,488’15 165,51302 II. Különféle bevételek: Épületek, lakások stb. bérlete . 325'60 Kocsibérek .................................. 24,862'44 Távirdai bevételek ................... 727-55 Idegen lelek részére teljesitelt mun­kák uláni haszonpóllékok . . 70'49 Egyéb bevételek ........................1,551'84 27,537'92 193,050 94 Ung’vármeg'ye közg-azdaságT állapota Ungmegye közgazdasági előadója, Kende Zsigmond az e hó 18-án tartott közigazgatási bizoitsagi ülésen a következőkben számolt be vármegyénk közgazdasági ál­lapotáról : „Tekintetes Közigazgatási Bizo\tság! Hivatalos tisztemből kilolyó kötelességemhez ké­pest a gazdasági állapotokról ez év első lekben szóló jelentésemet a következőkben vau szerencsém előter­jeszteni. A jelen időjárás már a lefolyt télen előre vétellé árnyékát. A szokatlan enyhe idő, a hó teljes hiánya, a száraz derekkel, lagyásokkal váltakozó gyakori eső előre jelezték gazdák tapasztalatai szerint a tényleg bekövet­kezett túl nedves nyarat. A csapadékban különben nem szűkölködő lelet kö­vette a száraz, meleg tavasz, a mely a tavaszi munká­latokra a mily kedvező volt, másrészről ép oly hálrá- nyosan halott az őszi és más elvetett tavasziak lejlődé- sére, a hó hiánya folytán beállott tavaszi szárazság a iegelő és takarmány-lüvek növekedését oly mértékben belolyásolta, hogy azt már a későbbi esős időjárás sem bírta többé helyrehozni, ennek következménye lett az­után a természetes s vetett takarmányokban mutatkozó, gyenge hozam, melynek további fo yománya lesz a ta­karmány árának emelkedése és a tenyészállatok nagy­mérvű érték csökkenése. Végre megjött a várva várt cső, de fajdalom nincs köszönet benne; eső, zápor, fellegszakadás, hidegszél váltakozott gyors egymásutánban, siettek a gazdák szép reményekre jogosító ős/i vetéseit rongálni; a búzát a rozsda lepte el, a különben is csorba kalászu rozs le­feküdt, a tengeri növése megállóit, a laposabb helye­ken el is pusztult. A lekaszált takarmány-növények renden pusztul­lak el, a leömlő eső kilúgozta, a tőidbe beverte, a szá­rítást lehetetlenné telte, a megye alsó, mélyebb lekvésü részein az árvíz teljesen tönkretette a kaszálókat, a magasabb fekvésekben a mit fölszedtek és bcdakarjlotlak ■is fekete, értékében tetemesen csökkent. A nyári- mun­kálatok, kapálás teljesen fölakadt; ez az általános képe a gazdasági állapotoknak. Részleteiben: A repeze jelentékey részben ki­szántva, a megmaradt részét a fény bogár támadta meg virágzása kezdetén, de az áprilisi eső folytán magához jött. A szemképződést azonban a rovarok, valamint a cziptogommok a legutóbbi napokig károsították, mi által a termés nagyobbára közepes, csak néhol mondható jónak. Rozs úgy kalaszra, mint szalmára szépen mulat- kozott, azonban a szemképzés a virágzáskor beállott esőzés folytán hiányos lett Búza hasonlóan sokat ígért, azonban a teljes mérvben fellépett rozsda, különösen a késői vetésekben igen jelentékeny károkat okozott. Árpa és zab általában jól és szépen fejlődtek, az általános elemi csapás súlyát érzik, mutaljak, eredmé­nye ennek is minőségileg és mennyiségileg csak csök­kenés. Az őszi árpát már learatták többnyire kielégí­tően fizet. Burgonya, répa s kerti veteményekben ha­sonló szomorú viszonyról kell beszámolnom. Gyümölcstermés megyeszerle nagyon csekély s még azt is az ormányos bogár rongálja. Nem hagyhatom lelemlilés nélkül a hernyó járás okozta nagy pusztítást, egész községek összes gyümölcs­fái lekopasztva állottak s sinylik mai napig a leszedetlen hernyó garázdálkodásul s hirdetik népünk indulenliáját, Takarmány úgy a természetes, mint a mestersé­ges gyönge termést adott, az is tönkrement legnagyobb részben. Legelők: Fentebbi részletekben az eső helyre­hozta ugyan a kezdetben silány legelőt, azonban a mé­lyebb tekvésekben teljesen elromlottak a lezuhanó eső következtében s a besározott lü eléggé komoly aggodal­makat kelt a gazdákban nem csak a jelenben, hanem a telelésre nézve állategészségügyi szempontból, mert az ilyen lulnedves időjárás után szokott a májmételykór pusztítani. Szőlő. A régiekről már nincs mit jelentenem, a a felújított szőlők kezdetben szép termést igértnk, de a kedvezőtlen időjárás itt is megtette hatását, a szemek hullanak le a fürtökről. Marhatenyésztésünk jelenben a legelő, télen pe­dig a bekövetkező takarmányhiány folytán nem csak, hogy semmi jövedelmet nem biztosit a gazdának, ha­nem kemény megpróbáltatásnak viszi eléjét. Juhtenyésztésünk az emelkedő gyapjú árak mel­lett kedvezően indult volna meg, de az általános csapás ez ágában is éreztetni lógja hatását. Sertéstenyésztésünk sínyli a sertésvészl. Méhtenyésztésünk sem mutat kedvező képet. Általános a panasz a tenyésztők részéről, a rajok elmara­dása miatt. Végül felhozom, hogy ez évben történt meg elő­ször a tenyészapaállalok közigazgazgatási felülvizsgá­lata s bizony-bizony igen csekély eredményről kell be­számolnunk s már ez alkalommal meg kell jegyeznem, hogy a tenyészkerületekben lentartandó állapotokról szóló miniszteri rendelet minálunk aligha vihető keresz­tül teljes érvényben s jelentékeny mérvben módosítandó lesz, mivel rideg végrehajtása nem csak, hogy a kitű­zött czéll meg nem közelíti, ellenben jelentékeny gaz­dasági kárt lógna okozni. Mindazoknak, kik gazdasági ügyekkel foglalkoznak, általános vél' menyét szólaltatom meg csupán, midőn már most felvetem e kérdést azon nézetem nyilvánításával, hogy a mi tenyészkerületünk- ben eddig kitűzött lajtak, más, a keresletnek meglelőbbel cserélendő lel. Szomorú képet kellett bemutatnom tekintetes köz- igazgatási bizottság a megyei közgazdasági állapotokról, az aratás meg előttünk van, eredménye még ismeret­len, bízzunk a gondviselésben, hogy a termés s az árak, a sok calamitás daczára is némileg legalább kárpótolni Ingják a gazdát munkája gondjaiért. Nagy-Geőcz, 1899. julias hó 9 én. Kende Zsigmond, közgazdasági előadó. T A RK A SÁ GO K Ungvár, mint világváros­Ámbátor kiteszem magam annak, hogy soraim czime a ké­telkedés mosolyát csalja szives olvasóim ajkaira, nem vagyok hajlandó megadni magam, mielőtt kibeszéltem volna magamat, mielőtt napnál világosabban ki nem bizonyítom igazamat. Előre is jelzem különben, hogy czáfoiatot nem fogadok el, legyen bár csupán rögeszmém, hogy szülővárosom világváros. Íme bizo­nyítékaim : Kezdjük a kövezeti kérdésben; nincs-e aszfaltunk? de bizony van. Hogy a kocsi ut göröngyös, az nagyon jó a kocsi és kerékgyártóknak, mert van legalább munkájuk elég s igy azáltal, hogy az utakat nem javítja, takarékosak is vagyunk, egyúttal iparosaink megélhetésén is gondoskodunk. Különben is Ungvárt kevés a lótartó gazda, a kinek pedig jut kocsitartásra, legalább annyi örömünk legyen nekünk szegény proletáriusoknak. ha lát­juk az urakat minden döczögésnél, a mint nyelvüket majd leha­rapják. Különben ezek mellékkörülmények ; a fődolog, hogy van aszfaltunk és igy aszfalt betyárunk is, ez pedig határozottan nagyvárosi alak. Minden nagyváros elengedhetlen feltétele, hogy gondos­kodva legyen mentői számosabb szórakozási helyről. Nos e tekin­tetben igazán előljárunk. Alig hagyott el bennünket egy hat bi­tig működött színtársulat, a sastéren van panoráma, körhinta, amerikai ezéllövészet, búvár, akár csak a pesti városligetben vol­nánk ; tegnap óla pedig egy nagy lovarda is működik 15 ló és dó emberrel a falragasz adatai szerint. Mit mondjunk a tiz kávé­házról, vendéglőkről, 1 katona és három czigány bandáról. Való­ban, csak aroszakarat foghatná ránk, hogy kisvárosiak vagyunk. De beszéljünk a közvilágításról! Több mint 5 éve tárgyal­juk a villanyvilágítás kérdését és a mit a városatyák ennyi idő óta nyélbe ütni nem bírtak, magától nyer megoldást. Az egész város be van hálózva villanydróttal, az egész város villanynyal világit, természetesen csak saját lakosztályában. Az utczák ugyan még a Hold jóvollára vannak bízva, de ennek is meg van a maga jó oldala; mert közerkölcsileg nagyon helyes gondoskodás az, hogy a hol egymás mellett annyi korcsma és kávéház van, az utczák ne legyenek túlságosan fényesek! De végre itt is a lényeg az, hogy vil lány világi tá-unk van, ez pedig nagy városi jelleg. Hogy vagyunk a köztisztasággal ? Azt hiszem, egészen rend­ben. Utczaseprőink, pöczegödör tisztítóink vannak, működnek is. Ha mégis valami kivánalom e téren volna, az tisztán az ut- czán járó lovak, tehenek, disznók nagyon is illetlen viseletének tulajdonítható, de hát azok ellen nincs paragrafus. Ezen a bajon csak valami jótékony járvány segíthet, mely az állatvilágot egy kissé megtizedelné. Bízzuk ezt tehát egy alkalmas véletlenre. Rendészet és tűzbiztonság tekintetében megtettük, ami csak módunkban állott és bárgyuság volna annak nagyvárosi jellegit fel nem ismerni. Teszem azt, rendőreink tollas csákója egy-egy tábornokot sejtet ; hosszú tiszti kardja, hatalmas kardbojtja el­árulja, hogy nem valami hajdú, vagy drabantos, de igazi rednőr áll előttünk. Tűzoltóink uj veres sipkát kaptak, némelyiknek bal­gája is van; a trombitás elfujja az extra indulót, mint valami operai művész És hogy dolgoznak a tűznél ! meg kell nézni őket mikor tűz után fáradságaikat kipihenik valamelyik vendéglőben; akkor látni csak mennyien vannak és milyen derék legények ! És milyen vizipuskájuk van, hogy vetélkednek, ki tartja a csövet, hogy kapkodják ki egymás kezéből, pedig alig ad ki egy kis vizet. Szeretem a tételt, mit felállítok, teljesen beigazolni. Nag y városnak egyik feltétele, hogy mindig beszéltessen magáról, hogy a világ figyelme felé legyen fordítva. Ungvár város ugyan kiállí­tást nem rendez, — legfeljebb a kis iskolás leányok munkakiál- lilást asztalkendőkből; — miniszterek és más nagy potentátok nem keresik fel, még újságírót is csak nagy ritkán lát s igy e czimeken nem veheti fel a fővárosi sajtó; gondoskodnunk kellett tehát a város falain belül olyan eseményekről, hogy a minket sötétségben hagyni akaró budapesti lapok agyon ne hallgassanak. Ebbeligondoskodásunknak most meg van érett gyümölcse :| gondnok­ság alá helyeztettük magunkat, csakhogy beszéltessünk magunkról. Üres ráfogás, mintha azért nem fizetne a város a zsidónak, mert nincs pénze ; de hogy is nincs, felesleg is van ; tudjuk mi azt jól a legutóbbi képviseleti ülésből. Hiszen másként nem sza­vaztunk volna meg annyi segélyt, pótlékot stbbit- Az igaz ok, a miért nem fizettünk, hogy végre a fővárosi sajtó kénytelen legyen szemét felnyitni, bennünket észrevenni és mi most már büszkén mondhatjuk : igen is vagyunk, létezünk. — Ungvár városa ott szerepel minden pesti újságban; belekerülünk a viczlapokba is remélhetőleg és akkor elhallga* minden roszakarónk és kénytelen lesz elismerni azt, a mit igazolni volt itt czélom, hogy Ungvár — világváros.; KÜLÖNFÉLÉK. * Ungvár város jövedelmi zár alatt. A pesti kereskedelmi bank Ungvár városának jövedel­meiből az összes katonai jövedelmeket, az italmérési jog kártalanítási kötvény kamatjövedelmeit, kétharmad °/0 pótadót, a vásárjog jövedelmeit, a közvágóhíd jöve­delmeit és a földbirtokok jövedelmeit zár alá vétette, tekintettel arra, hogy a .város a banktól kölcsönvett tőkék törlesztéses részleteit immár fél év óta be nem küldötte. Az alispán zárgondnokul Grabovszky Roman vm. főszámvevőt nevezte ki. A zár alá vételnek hír­adását az Ungvári Közlöny igy kezde be : „Laptársunk az „Ung“ ezelőtt öt héttel ujdon- ságolta, hogy a várost egyik hitelezője azzal lénye­gétté meg, hogy ha kötelezettségeit nem fogja pon­tosan teljesíteni, a zárgondnokság elrendelését fogja a lekötött jövedelmekre kérni. Laptársunk nyomán bejárta a hir az egész ország sajtóját és belekerült a fővárosi lapok hírrovatába is. Nekünk is volt róla tudomásunk, de hittük és reméltük, hogy a város sietni log az ügvet a bankkal rendezni és nem akartuk a szenzácziós hir világgá bo­csátásával városunk reputáczióját egy szenzá­cziós hírrel csorbítani és nehéz anyagi helyze­tét még jó hírnevének, hitelképességének alább szállításával súlyosbítani és hallgattunk. Csak akkor emeltük föl szavunkat, a mikor már a váró1 polgármestere is jónak latta egy fővárosi lapban a hirt deszavuálni.“ Minthogy pedig mi a zár alá vételről előzetesen hirt egyáltalán nem adtunk, s erről csak akkor tettünk említést, amikor az a város képviselőtestületének m. hó 26-án tartott közgyűlésén szóba került s igy a fő­városi lapok nem ujsagolásunk után adtak hirt Ung­vár szomorú pénzügyi helyzetéről : az U. K. fenti so­rait nem tekinthetjük egyébnek, mint nagyképűsködés­nek, s a valótlanságok halmazának; mi hogy az U. K.- nél ismételve elő ne forduljon, ajánljuk a lap szer­kesztőségének a lelkiismeretesebb munkálkodást. * Toliban maradt üdvözlet. Ungvár vá­ros képviselő-testülete több képviselő-testületi tag indít­ványára az ez évi április hó 12-én tartott közgyűlésen egyhangú lelkesedéssel azon határozatot hozta, hogy az uj kounány, de különösen annak elnökéhez kine- veztetésök alkalmából, Apponyi Albert gróf orsz. képv. és varosunk díszpolgárához pedig azon alkalomból, hogy elveinek érvényesülésével belépett a szabadelvű pártba, üdvözlő felirat intéztessék. Ezek az üdvözlő feliratok azonban még mind a mai napig sem kül dettek el, s az indítványok egyszerűen irattárba helyeztettek. A képviselőtestület határozatának ilyen törvényellenes mellőzése miatt az indítványozók fegyelmi eljárás megindítását kérik a mulasztó tisztviselők ellen. * Miniszterek a Beszkiden. Darányi föld­művelésügyi m. kir. miniszter még e hó folyamán, leg­később pedig augusztus elején ellátogat Bereg-t Ung-, Ugocsa- és Máramaros vármegyrékbe, hogy ruthé- neink anyagi sorsának jobbra fordításáról gondoskod­jék. Széli Kálmán miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy erre a szép útjára maga is el fogja kisérni Da­rányi minisztert. * Tanárok kinevezése. A vallás- és köz- oktatásügyi m. kir miniszter Barajevácz Szvetozár pancsovai allami főgimnáziuma és Geőcze Zoárd podo- lini kath. gimnáziumi h. tanárokat az ungvári áll. reál­iskolához rendes tanárokká nevezte ki. * A neviczkei mulatságnak múlt szá­munkban ismertetett tervet esetleges félreértések elke­rülése végett, közvetlen forrásból vett értesülés alapján és felkérésre helyesbitjük. Az augusztus 18-án dél­előtt induló kü önvonat csakis az ország különböző részéből városunkba érkező azon erdőtiszteket fogja vinni, akik a neviczkei vár restaurálása óta letelt 20 év alatt az ungvári erdészeti hivataloknál alkalmazva voltak. A múlt számunkban részletezett kirándulási terv, e jubiláris összejövetelnek programmja, mely zárt körben lesz megtartva. Ellenben az ugyanazon nap délutánján 2 óra tájt induló különvonat rendes évi szokás szerint az erdőtisztek családjait fogja Kivinni, valamint a vármegyei közönségnek azt a részét, mely külön meghívó nélkül mi tdig szívesen látottak, az erdészek mulatságán résztvenni szokott, vagy szóra­kozni óhajt.

Next

/
Thumbnails
Contents