Ung, 1899. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)

1899-07-23 / 30. szám

* Óvodai zárünnepély. Az Ungvár város által fentartott radvánczi-utczai óvodában, tegnap, e hó 22-én tartatott meg a zárünnepély Hidasi Sándor kir. tanfelügyelő, Ivántsy László dr. iskolaszéki elnök több iskolaszéki tag és nagyszámú szülő jelenlétében, s 64 gyermek részvételével. A záróünnepélyen tapasz­tallak ismét arról tettek tanúságot, hogy az óvoda ve­zetője Dudinszkyné Fenczik Róza a legtehetsége­sebb és legtevékenyebb óvónők egyike, aki a gyerme­kek szórakoztatásán kívül nagy gondot fordít az óvo­dások értelmének fejlesztésére, mely általános megle­petésre abban is nyilvánult, hogy 34 gyermek mutatta be önállóan az óvodában tanultakat, szavalatok és és párbeszédek sikerült előadásával. Igen szépek vol­tak a közös énekek és társasjátékok is, melyeknek befe­jeztével a jelenlevők, — élen a kir. tanfelügyelő és iskolaszéki elnökkel, siettek is kifejezést adni elisme­résük és megelégedettségüknek. A zárünnepély befe­jeztével a gyermekek megvendégeltettek. Az óvodába, a tegnapi nappal befejeződött 1898 - 99-iki óvdai év­ben 93 gyermek irattatolt be, bizonyságául annak, hogy a szülők igen szívesen küldenék oda gyermekeiket, ha ugyan az óvodai helyiség képes volna őket befo­gadni. * Lemondás. Liiley Sándor dr. polgármester legközelebb lemond az ungvári állami anyakönyvvezető- ségről, tekintettel arra, hogy az anyakönyvvezetői ügyek­kel foglalkozni nincs ideje. * Jótékonyság. A múlt hét folyamán egy ismeretlenül maradni akaró helybeli keresztény vallásu úriember jelent meg az ungvári orth. izr. hitközség irodájában, s a jegyzőnek 6 frt értékű savanyuvizi fürdő-jegyet adott át, azon kéréssel, hogy azt szegény sorsú izr. vallásit betegek között ossza szét. Ezen ne­mes tett, mely az adakozásnak legnemesebb módját képezi, megérdemli, hogy nyilvánosságra hozassák. * Műkedvelői előadás Sólymoson. Sóly­moson az e hó 16-án a csecsehói templom javára rendezett s batyubállal egybekötött műkedvelői előadás, daczara a kedvezőtlen időjárásnak, várakozáson felüli sikerrel folyt le. Szinre került Pajor János ez alka­lomra irt Parasztszerelem czimü énekes népszín­műve. A darab conczeptiója, bár a fiatal szerző csak első szárnypróbálgatása, eléggé érdekes s feldolgozása is sikerült. Az előadás sikere első sorban a darab fő­szereplőit: Felföldi Olga ér Pásztélyi Emma kisasszo­nyokat illeti, a kik szerepük hű visszaadásával termé­szetes mozdulatukkal és taglejtésükkel valóban meg­érdemlik a lehető legnagyobb elismerést s a kik bájo­san csengő hangjukkal csalogányok módjára hoztak hevesebb rezgésbe a szivek húrjait; nemkülönben Felföldi Anna kisasszonyt, aki oly kitünően adta sze­repét, hogy a közönséget úgyszólván migával ragadta. Könyves Irma és Kososak Lina kisasszonyok szintén derekasan állták meg helyüket. Ugyancsak elismerés­ben részesítendő Felföldi Jenő, a műkedvelők lelke, a ki színpadra területiségével és komikus ' tehetségével egynéhányszor fakasztotta hangos kaczajra a közön­ségét, Semsey Zsiga és Pajor Jánosnak szintén nagy részük van azon gyönyörben, melyet az előadás a díszes vendégkoszorunak nyújtott. Az előadás után következeit a kedélyes vacsora, melyet a nagy szám­mal összegyűlt fiatalság nyugtalankodása folytán csak­hamar a táncz váltott fel, mely Miklós Jancsi nagy- mihályi zenekara mellett csapkodó jókedv közepette folyt esti féltiz órától kiviradtig. Reggeli hat óra vetett véget annak a párját ritkító mulatságnak, melyhezjha- sonlót Sólymos nem látott soha. Az anyagi eredmény­hez külön hozzájárult Berziczky Béla, aki a meghí­vókat nyomatta ki s küldötte szét saját költségén. Továbbá felülfizettek : Köröskényi Elek 5 frt, Baján Imre 2 frt, Pajor Bertalan 2 frt, Felföldi Gyula 2 Irt 20 kr., Kalniczky János 2 frt, Semsey Béla 1 frt 40 kr., Tomcsányi István 1 frt 20 kr., F'ekete Imre 1 frt 20 kr., Szniscsak Nándor 1 frt 20 kr., Felföldi István 70 kr., Bucsinszky Lajos 1 frt, Fekete Zsigmond 60 kr., Strausz Mihály 50 kr., Szinnay István 50 kr., Szabó Antal 50 kr., Pekary Pál 50 kr., Füzélyné 40 kr., N. N. 20 kr. * Egy tiszt öngyilkossága. Báró Fried­berg Lajos, a Munkácson állomásozó 65. gyalogezred második zászlóaljának főhadnagyi, e hó 9-én d. u. lél 4 órakor sugárúti lakásán szolgalati revolveré­vel agyonlőtte magát. A nem közönséges képességek­kel megáldott tiszt, kinek atyja nyugalmazott altábor­nagy Prágában, úgy látszik — írja a „M.“ — régóta foglalkozott az öngyilkosság gondolatával, melyet aztán egy önfeledt pillanatában végre is hajtott magán. Mar két testvére vált meg hasonló módon az élettől s a családi fátum őt is addig zaklatta rettenetes s nem is elemezhető hatalmával, mig megzavarodott lelkének és fáradt idegeinek a megsemmisülésben keresett enyhü- letet. Most már mélyen nyugszik a föld alatt s örök álmát nem zavarják a kétség rémei. Bajtársai gyász- jelentést bocsátottak ki az őitet ért veszteségről s illő dísszel temették el a megboldogultnak hült tetemeit. Egy század katonaság lépdelt a halottas kocsi előtt és Után, ennek nyomában az Ungvárról átment katonai zenekar s az ottani tisztek ; végül hosszú kocsisorban a gyászoló közönség. A szokatlan érdeklődés a merre a menet elvonult, a Beregszászi-, Fő- és Uj-utczán, százakat állított meg a gyalogjárókon, kik a katonai disz s a zenekar bus indulói hatása alatt nagyrészt követék is jó darabon a menetet. A temetői szertar­tást Csató r. k. káplán végezte a kath. temetőben, a katonák búcsú üdvözletül egy sortüzet adtak s a ha­talmas emberáradat visszafelé özönlött a zenekar nyomában, mely magyar dalokat já szva tért a ka­szárnyába. * Északkeleti színi szövetkezet. A s.-a.- ujhelyi színi bizottság feliratot intézett a munkácsi színi bizottsághoz azzal a felszólítással, hogy hajlandó volna-e Munkács városa a Munkács, Ungvár, Nyíregy­háza, S.-A.-Ujhely és Eperjes városokból tervezett északkeleti színi szövetkezethez csatlakozni, mely eset­ben meg volna a lehetőség, hogy egy nagyobbszerü magasabb igényeknek is megfelelő színtársulat e váro­sokban az évet megszakítás nélkül kihúzhatná. A mun­kácsi színi bizottság a felszólításra adott előzékeny válaszában hajlandóságát nyilvánította a csatlakozásra nézve, azzal a kikötéssel azonban; hogy a deczember és január hónapokra tart igényt s továbbá, hogy csak a következő évben fog a kerülethez csatlakozni abban az esetben, ha a fent megnevezett városok Kunhegyi Miklós színigazgatóval, kinek Munkácson egy évre már engedélye van. Megegyezésre jutni nem tudnának. * A közutak és vámokról szóló 1890. 1. t.-cz. revidiálasával foglalkoznak az arra hivatott ke­reskedelemügyi miniszteűumban. A törvény módosítása azt czélozza, hogy a novellaris rendelkezés a mainál közelebb jusson az osztóigazgatósaghoz. A törvény módosításához megkivántató statisztikai adatokat vár­megyénkben most gyűjti a szamvivőség. A minisztérium­tól kibocsátott statisztikai táblázatnak egyik rovata feleletet kivan erre a kérdésre is, hogy a pénzintézetek a náluk elhelyezett tőkék kamatai után mennyi adóval vannak megróva? ami arra vall, hogy ezután a pénzintézetek is magasabb útadó-kvótával fognak megrovatni, — ellenben nyilvánvaló a miniszter sta­tisztikai táblázatából, hogy a szegény ember utadó- terhén tetemesen könnyíteni szándékozik. * Gazdák adója. A gazdaközönség, különösen a kisgazdák évek óta panaszkodnak a miatt, hogy adó­jukat augusztus 15-ig feltétlenül be kell fizetniük, kü­lönben végrehajtást vezetnek ellenök. A panasz alap­oka tulajdonképen az, hogy a gabonát rögtön az ara- tas után kénytelen a gazda piaczra vinni, mert egyéb pénzforrása nincsen. így önkéntelenül is hozzá járul mindig ahhoz, hogy a gabona ára csökkenjen. Lukács László pénzügyminiszter segíteni akar e bajon, s most behatóan tanulmányozlatja azt a kérdést, hogy mily módozatok mellett lehetne az adóbefizetés határidejét esetleg későbbre kitolni. Ha a pénzügyminiszter ezt az üdvös szándékát keresztül tudja vinni, nagy szolgála­tot tesz az ország gazdálkodóinak. * A Pannoniabeli színkörben ezután már nem lehet előadásokat tartani. A Pannónia főépü­letét ugyanis megvették az agyagipari szakiskola he­lyiségéül, a színkörhöz vezetett kapubejárással, vala­mint a színkör baloldaláig terjedő udvarral. Ezt az udvart most teljesen a színkör mellé húzott kerítéssel elzárták, s igy a szinkorb n tűz- és élet-biztonsági szempontból már előadásokat tartani nem lehet. * Vendéglősök zárórája. A városi rendőr- kapitányság sorba bünteti Ungvár varos vendéglőseit, mert üzleteiket 11 órán túl egynegyed vagy fél órával nyitva tartják. Szép dológ ugyan a rendtartás, de azt hisszük, hogy épen e szabályrendeletnek oly pontos betartása a közönség érdekéből nem kívánatos, s egy­általán nem is képez oly kihágást, mely egesz hnjszasze- rüséggel volna folytonosan büntetendő, különösen ha figyelembe vesszük, hogy egy frt és 50 kroknak elő- leges lefizetése esetén a zárórát a vendéglősök bármi­kor meghosszabbíthatják. Az ungvári vendéglősök sza­badulni akarván a rendőrség folytonos zaklatásaitól, a szabályrendelet módosítását fogják kérelmezni. * Baleset az ungvári műmalomban. E hó 19-én délután V22 órakor nagy csődület támadt, melynek oka a műmalomban történt szerencsétlenség volt. Ober Ferencz asztalos mester, ki a malom bel­sejében szakjába vágó munkákkal v lt már hosszabb idő óta elfoglalva s ki érteim esség, ügyesség, de bár­mely más tekintetben is törekvő iparos mintaképe, vi­gyázatlansága folytán a második emeletről a földszintre zuhant. Úgy értesülünk, hogy két helybeli orvos, kik a szerencsétlenül jártat rögtöni első segélyben része­sítették, miután őt alaposan megvizsg lták, azt con- statálták, hogy Ober törést semmi esetre, valószínűleg pedig belső sérülést sem szenvedett s igy ha a beteg­ség nem complicalódik pár heti pihenés u án a szen­vedett agyrázkódtatásból ki fog gyógyulni. A baleset úgy az iparhatóságnál, mint a „Magyar malmok se- gelyző egyezménye balesetek ellen“, hol az ungvári műmalom munkásait, saját költségén baleset ellen biz­tosiba, szabályszerűen be lett jelentve. * Szélhámosság. E hó 11-én Fedorinka Gyula, a „Szt.-Bazil-Tarsulat“ nyomdájának gépmestere, beállított Jármy Imre eperjeskei (Szabolcs m ) föld- birtokoshoz és magát Lám Gyula ügyvédjelöltnek mu­tatva be, kérte a házi urat, hogy engedné meg neki a szép park megtekintését. Jármy Imre, ki az ungvári Lám családot jól ismeri, kérelmét szívesen teljesítette, s kérdezősködni kezdett az ungvári Lámok felől, mire ő elmondta, hogy Lám Gyula ügyvéd és Lám Sándor gyógyszerész nagybátyjai. E czimen aztán ebéden is ott maradt s beleakarvan magát a helyzetbe találni, felemlítette, hogy a Jármy család egyik tagjának, ki most Nyíregyházán huszarönkéntes, igen jó barátja s együtt jogászkodtak Debreczenben. A házi urban azon- bau gyanút keltett a fiatal ember viselkedése s tuda­kozódni kezdett utánna, mire a turpisság kiderült. Az ügynek az ungvári rendőrkapitányság előtt lett folyta­tása, hol Fedorinka álnév használatáért — miután már ilyen kihágásért egyszer büntetve is volt — 50 frt pénzbírságra, behajthatlanság esetén 5 napi elzá­rásra ítéltetett. Az Ítéletbe azonban nem nyugodott bele, s most ügye felebbezés alatt,áll. * Nehézhallás. Egy gazdag nő, ki a dr. Nicholson-félé művészi füldob által a nehézhallásból és fülzugásból kigyógyult, a dr. Nicholson-féle inté­zetnek 20,000 márka ajándékot adott, hogy süket és nehezen halló egyéneknek, kiknek viszonyai nem enge­dik a füldob beszerzését, ingyen kaphassák. Levelek a következő czimre kéretnek: Das Institut Nicholson, Longott, Gunnersburg, London, W. England. * Ungvármegyei ember halála Ame­rikában. Kocsis György szelmenczi illetőségű, keasbey-i N. J, lakost e hó 3-án munka közben érte a halál. A viz mellett ugyanis a rakodónál volt elfog­lalva a derék fiatal ember, midőn megérkezett egyik kocsi valami 40 darab kandussal. A kocsit leszokták ereszteni egész a kikötő szélére, a legkönnyebb lera­kodás végett, de a leeresztő gépezet kerekének két foga ki volt törve, s a terhes kocsi hirtelen neki szaladt a lejtőnek és Kocsis Györgyöt oda szorította, kinek agy­veleje rögtön kilocsant és szörnyet halt. Kocsis bele­zuhant a vízbe, a kocsi utánna és csak sokára bírták szerencsétlen honfitársunk testét a vízből kihúzni. * A czigányok ellen. Fáraó népére rossz idők járnak. Annyi galibát csináltak már, hogy a ha­tóságok megunják a folyton ismétlődő „czigany stik- liket“, melyek tényleg már nem illenek bele a modern század keretebe. Mint a belügyminisztériumtól leérkezett rendeletben közölt statisztikai kimutatás igazolja, a vi­déki községek és falvakban elkövetett lopások, betö­rések, lókötések hetven százalékát czigányok követték el; ennélfogva aztán elrendeli a belügyminiszter, hi- vatkozássol 1881. évben ez ügyben már hozott rende­letre, hogy a c/.igányokat a hatóságok ne engedjék a községek és falvak határában huzamosabb ideig lete­lepedni. Kivételt képeznek ezen tilalom alól azok a czigánykaravánok, melyek vásárrá menetelük közben, községről-községre bizonyos meghatározott időre tar­tózkodási engedélyt nyernek. * Házassági statisztika. Ungvár város anyakönyvvezetői hivatalában 1899. évi juliushó 15-től 22-ig a következő kihirgetések voltak: Wagner Ernő és Wagner Krisztina, Beilen Mihály és Kvacskai Anna, Bőna Janos és Jávorszky Mária, Osadeczyk Demeter és Mudrák Juliánná, Almási György és Szvoboda Ilona, LatzKÓ János és Román Gizella, Táhy Izsák ésMacz- kanicz Irma, Weinstein Sija és Bródi Bine. * Az E. K. E.fürdője. Az Erdélyi Kárpát-Egye­sület hivatásának megfelelőleg, Erdélyben, a legszebb helyen fürdőt létesített. Radna-Borberek (Besztercze- Naszódmegye) ez a fürdő, mely fenyvesek között, gyö­nyörű erdős környezetben, 700 m. magasan fekszik. A völgy, a hol a fürdő van, őserdők örökzöldjétől csodás szépségű. Az itt felbuzogó Széchenyi-viz orvosi tapasztalat szerint a sápadtság, vérszegénység, gyen­geség és vérszegénységen alapuló idegbetegségek ese­teiben, női betegségekben, úgyszintén hosszan tartó betegségek után mutatkozott rendkívül jó hatásnak. Gyógyító tényezők még: a meleg és hideg fürdő s a kitűnő levegő. Vérszegényeknél páratlan hatású. Ko­lozsvártól Beszterczéig vasúton, Beszterczétől kocsin lehet ide jutni. (Felkérésre kocsiról Beszterczén Jungsz József E. K. E. ügyvivő gondoskodik.) Szobák ara mérsékelt. Az E. K. E. vendéglőjében kaphatók ké­nyelmes berendezésű szobák. A magas fekvés, a pompás hegyi utak, a fenyvesek kigőzölgésétől fűsze­res, friss, tiszta levegő, a kitűnő viz, az érdekes ki­ránduló helyek: elsőrangú klimitikus gyógyitóhelylyé tettek a fürdőt. Fürdőidőszak jun. 15-től szept. 15-ig. A fürdőre nézve felvilágosításokkal szolgál az Erdélyi Kárpát-Egyesüjet ügyvivősége (Hunyady Imre dr. fő- szalgabiró) Ó-Radnan. * Sertésvész. Ungvár városában ismét kiütött a sertésvész és e mialt, de különösen azon okból, hogy a vármegye területén is erős mérvben uralkodik e baj, a szerdai sertésvásarok beszüntettettek. A rend­őrkapitányi hivatal a sertésvész fellépte folytán a kö­vetkező hirdetményt bocsátotta ki: Hirdetmény. Miután Ungvár város egyes utczáiban a sertésvész ismét járványosán lépett föl, felhívom Ungvár város serléslulajdonosait, hogy az aláhb felsorolt óvintézkedéseket a legszigorúbban tartsák be, nehogy ezen felette ragályas betegseg a város területén el­terjedjen. 1. Minden egyes sertés megbetegedés és elhullás haladék­talanul jelentessék be a városi r. kapitányi hivatalnak vagy a városi állatorvosnak. 2. ' értéseket az utczákon vagy a köztereken, járatni úgy­szintén az Ung folyóban és csatornában füröszteni tilos. 3. Oly istállók és ólak, melyekben megbetegedések vagy elhullások fordultak elő, a legalaposabban tisztittassanak és fer- tőtlenittessenek. 4. Állati hullák folyóba való dobálása, vagy a gyepmesleri telepen kívüli elásatása a legszigorúbban tiltatik. 5. A járvány tartama alatt újabb sertések szemezése és el­helyezése tilos. ti. A városból sértési k ki nem vihetők, a behozatal csakis henteseknek esetről, esetre szóló külön engedély mellett, tenge­lyen szállítva van megengedve. Ezen óvintézkedések be nem tartását a rendőrkapitányi hi­vatal a törvény teljes szigorával torolja meg. Kelt Ungvárt, 1899. julius hó 14-én. Berzeviczy István, r. kapitány. * Elhaltak névsora. Ungvár városákan 1899. évi julius hó 15-től 22-ig a következő halálese­tek történtek : Merczel József ágostai hitv. evangélikus 35 éves ács, Pasztelyák József gör. kath. 4 hónapos gyermek, Bohaly Jánosné sz. Pajda Borbála gör. kath. 35 éves cseléd, Fuchs Ferencz róm. kath, 7 éves gyermek, Trebicsák György róm. kath. 2 órás gyer­mek, Birgány Ferencz ev. ref. 36 éves czipész, Puszta Ilona róm. kath. 7 éves gyermek, Soltész János róm. kath. 49 éves napszámos, Marincsák Pálné sz. Kara- bincsák Julia gör. kath. 58 éves napszámos, Braun Jakab izr. 6 kónapos gyermek. Ezen 10 halálesettel szemben a szülöttek száma 11. * A záhonyi tiszahidon az 1891. évi ju­lius hó 14-én 39.543. sz. a. kiadott engedély okirat il­letve az 1894. évi január hó 29 én 4087. szám alatt kiadott függelék alapján gyakorolt, vámszedési jogot az újbóli endedélyezés iránt folyamatba tett tárgyalá­sok befejeztéig az idézett számit engedélyokiratban, illetve függelékben részletesen felsorolt feltételek és kikötések szigorú betartása mellett a keresk. minisz­ter ideiglenesen továbbra is engedélyezte. * Tüzeset. E hó 13-án Vajnatina községben Widder Jenő ottani birtokosnak mintegy 80 szekér mennyiségű szalma kazla, 150 szekér törek és egy szekér tűzifája 545 frt értékben leégett. A kár bizto-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents