Ung, 1899. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1899-01-29 / 5. szám

XXXVII. ÉVFOLYAM. UngTá, 1899. január 29. SZERKESZTŐSÉG: Ungvár, Vármegyeház-tér 1. szám. A szói közlőhöz inlézendő minden köz­lemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok nem adatnak viasza. A lap megjelen minden vasárnap. 5. SyAM KIADÓHIVATAL: Székely és Illés könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt. I Negyedévre 1 frt Félévre ... 2 » | Egyes szám 10 kr. Hirdetések, előfizetések, valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők. Nyilttér soronkint 20 kr. ÜNG VÁRMEGYE ÉS AZ ÜNGMEGYEI GAJMSÁGÍ EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Levél a szerkesztőhöz. Ungvár, 1899. január 26. Kedves ‘Barátom ! Midőn I). lapod legutóbbi számában az Ung- vármegyei Közművelődési Egyesület művészeti szakosztályának meghívóját közli, egyuttal e meg­jegyzést fűzi hozzá: Szívesen közöljük e meghívót, de ugyanekkor lehetetlen elhallgatni, hogy az egye­sület mai napig választmányi üléseken kiviil egyéb életjelt nem adott magáról. Az ígért felolvasásokat, a jelzett műkedvelői előadásokat mindekkoráig nél­külözzük. Tisztelettel kérünk tényeket, nemcsak határozatokat. Távolról sincs szándékom ezen megjegyzésért neked szemrehányást tenni, sőt megengedem, hogy a látszat némileg még igazolja is. Ha azonban a dolog lényegét tekintjük, ha elgondoljuk, hogy az oly természetű egyesületeknek szervezése, mint amilyen az U. K. E oly csekély erkölcsi és anyagi ténye­zőkkel, mint a milyenekkel mi rendelkezünk, akkor megjegyzésednek azonnal más színezete lesz. Az első, a mit meg kell jegyeznem az, hogy egyesületünket úgy kell tehát tekinteni, mintha az tagjainak hazafias felbuzdulásából csak a múlt év­ben alakult volna meg. A 70-es években fönnállóit hasonló ezélu társulattal mi semmi fák szem.'., ös­szefüggésben nem állunk. Még csak jegyzőkönyvek sem maradtak ránk, vagy pénztárosi jelentések, me­lyekből annak szellemi működése és anyagi álla­pota tűnnék ki. E szerint tehát a U. K. E. nek mindazon nehézségekkel meg kell küzdenie, melyek az ilyen fontos feladatú, a társadalmi életre igen nagy kihatással biró egyesületeknek mindenütt, a hol alakulnak, útjában állanak. Biztosíthatlak téged, de hiszen te épen úgy tudod mint én, hogy értelmiségünknek az a lelkes kis csoportja, mely közművelődésünknek minden iráhyában való fejlesztését, a magyar nyelv és nem­zeti szellemnek ápolását és terjesztését, az egyesü­leti erők felhasználásával megyénkben is szüksé­gesnek tartja, eddig is megtette és jövőben is meg fogja tenni kötelességé, igaz, hogy a nyilvánosság előtt még nem lépett *, de a helyett előkészítette az egyesület szervezeté/ megalakította szakosztá­lyait és igy előkészítető azon alapot, melyen ered­ményes életműködése uiát már lehetővé vált. Ezt az eredményt fj«m kell kicsi nyelnünk. Volt idő, meg nei is olyan régen, midőn az U. K. E. megalakításnak puszta gondolata is sokak előtt visszatetszóá^szült. Az első kísérlet ku- darcz.a oly mélyen befészkelte magát az elmékbe, hogy a megalakítás ujalb kísérlete fagyos közöuy- nyel találkozott. Hát ét a fagyos közönyt, az újabb kísérletezéstől vak'viegenkedóst sikerült meg szüntetni és hazafias ren ':iyt ébreszteni ott is, a hol azelőtt legfölebb jéikaratu semlegességet ta­pasztaltunk. A régi alapszabályor elavultak és egészen uj alapszabályok szerkesztés) vált szükségessé. E vég­ből az E előkészítő bizottsága bárom Ízben, az uj alapszabályok tervezeteim: elkészítésére fölkért bi­zottság pedig 5 ízben ta'tott értekezletet, melyen a legalaposabb megbeszéld után pontonkint állí­totta össze az uj alapszalályokat. Hogy erről egy­általán nem lehet kicsinylőieg szólani, azt te leg­jobban tudhatod, hisz te is kivetted ezen alapozó munkából a magad részét. ^ Von két''közgyűlésünk is. Az Visöifnu-galakuít az E. és megválasztotta tisztikarát, a másodikon kihirdettük a miniszterileg jóváhagyott alapszabá­lyokat és megalakítottuk az irodalmi és művészeti szakosztályokat. A választmány több Ízben ülése­zett és megállapította működésűnknek programmját, melynek egyik főpontja úgy szól (a mint azt a helyi lapok közölték is), hogy az E. a\ első évet inkább erkölcsi és anyagi erőgyűjtésre használja fel, s csak a mennyiben s körülmények engedik, terjeszti ki működését, egyéb irányban is. És ezen határozat daczára a szakosztályok már is óletjeit adtak magukról. Az irodalmi szakosztály megalakulásakor annak elnöke Novák Endre dr. kimerítő programmot adott, mely a hozzá fűződött megbeszélés folytán olyan alakot nyert, melytől e szakosztály működését, illetőleg a legjobb ered­ményt várhatjuk. E programúi felöleli a szakosztály nyilvános felolvasásait is, melyekre már eddig is 8 tag jelentkezett s melyek a jövő hó közepén kez­detüket is fogják venni. A művészeti szakosztály Popovics Miklós el­nöklete alatt két ülést tartott és nemcsak megálla- pitotta programmját, hanem már is igen örvendetes eredményt mutat föl, mert a városunkban fönnállóit s általános elismerésnek örvendő műkedvelő társu­latot magába olvasztotta s ezáltal oly erőket nyert, melyek sikeres működésének biztos alapul szolgál­nak. Hogy az általa tervezett műkedvelői előadások csak márczius és áprilisban fognak foganatosíttatni, annak, mint legjobban tudod, nem az egyesület, hanem az idei kivételes időjárás az oka. Ha mindehhez hozzáadjuk, hogy a tagok által befizetett tagsági dijakból a junius hóban tartandó közgyűlésen nehány olyan tanítót, a ki a magyar nyelv tanítása körül idegen ajkú községekben kiváló eredményeket mutat föl, a helybeli kir. tanfelügyelő ajánlatára jutalomban fogunk részesíteni, a mi a mellett, hogy a földi javakban nem túlságosan ré­szesedő tanítóknak jól fog esni, egyúttal ösztön­zésül is fog szolgálni hasonló törekvésekre a töb­bieknek, úgy azt hisze n, hogy egyesületünket u s; vtid, ifogyLéhány Vaiász.mányi tuósen kívül egyé : életjelt nem adott magáról, csak igazságtalanul és avatatlanok részéről érheti. Tervben van a vármegye monográfiájának előké­szítése is. Ha megérik az eszme s elegendő szellemi és anyagi erőnk lesz, megindítunk egy havi folyó­iratot is : Adatok Ungvármegye monográfiájához czim alatt, melyben minden a vármegye viszonyaira vonatkozó közleményeknek helyt ad, s idővel oly for­rásmüvet hozunk létre, mely annak, a ki Ungvár­megye monográfiáját meg fogja Írni, megbecsülhe­tetlen segítségére lesz. A vármegyei óvókra is gondot fogunk fordi- tani. A kormány segélyével, melyre bizton számít­hatunk, vármegyénk ölj an helyén, a hol legnagyobb szükség mutatkozik rá, uj óvót is fogunk állítani, Kedély és kedélyesség1. — Az „Ung" eredeti tárczája. — Irta : Blanár Odón, Az erkölcsi érzés szépre, jóra és igazra ösztönöz. Ahhoz, hogy az ember az erkölcsi érzés magaslatára jusson, nem elegendő pusztán a józan ész, szükséges uhhoz a nemes és tiszta kedély is. Az egyiket épen úgy, mint a másikat ápolni és fejleszteni kell, annál inkább, mert mindkettő igen nagy szerepet játszik ér­telmi és akarat-világunkban. Az ész Ítél, a kedély fel­emel; az ész munkára serkenti az akaratot, a kedély eszméket tart ébren, lelkesít. A mit a nemzet lelkesedésének hatalma, a költé­szet szépségé és a művészetek varázsereje teremtett, az mind a kiművelt kedély forrásából (akadt; az emberies ténykedés, a békés és helyes társadalmi élet is a nemes kedély müve. Nem volna bennünk annyi szív­telenség és kegyetlenség embertársaink iránt, ha kedé­lyünk nemesítésével többet gondolnánk és sokkal job ban tudnók méltányolni akkor az emberi és baráti ér­zelmek becsét. Ha kedélyünket nemesítjük — mondja Seneca, az ókor e nagy gondolkodó elméje, — úgy semmit sem fogunk olyasmit elkövetni, a mit különben csak a sö­tét lelkű, romlott s műveletlen kedélyű ember véghez visz. Távol lesz tőiünk az elcsüggedés, mely beláthatat­lan szerencsétlenséget szült már ; távol lesz az irigység, gyűlölködés, a boszu — eme rut kinövései élelünk Iá­jának, melyek sokak nyugalmát, békéjét képesek töldulni s annyi elégedetlenséget, boldogtalanságot okoztak már. A nagy emberek dicsőségét csak emelte derült és finoman művelt, szelíd kedélyük. Emeli, nemesíti kedé­lyünket a költészet bűbája, a dal varázsa, a zene dal­lama és harmóniája, a szabályos táncz édes mámora s általában a művészet fensége; mindannyian a ke­délyvilág örök és igaz táplálékai, mert örömben és bú­ban vigasztaló tarsai az ember kedélyének; lelke­sítenek és örvendeztetnek ott s a mikor csak szükség van reá. A kedély tüze nélkül rideg, zárkózott lesz az ember, azt hiszi, bogy a gondviselés csak egymás Ler- hére teremtett bennünket és nem egymás támogatására. * * * A mindennapi élet idegölő, lelkesedés és eszme pusztító harczában alig jut eszünkbe, hogy testünk táp­lálásán kívül neha-néha kedélyünk is rászorul egy kis felvidító táplálékra. Ma az élet elemező ereje letörölte a dolgok, az események képéről azt az ideális zomán­czol, a kedély üdeségének azt a báját, mely szint és verőlényt képes kölcsönözni nekik. Ügy látszik, hogy a gyárak kéményeinek lüslje jelzője ama fárasztó küzde­lemnek, mely megsokasitva a nehéz munkát, gyönyör helyébe izinol erjesztő egyhangúságot teremtett; a gé­pek zakatoló lármája mintha végkép elölte volna az igazi vidámság kaczagásának jól eső csengéséi. Pedig teremtő munkára és hosszabb kitartásra csak azok képesek, kiknek kedélyük adott pillanatban lel tud hevülni; kiknek lényét azután ez a hevület egészen át tujja hatni s az igy (ellelkesült kedély azu­tán valóságos lelki erő, a melyre minden nagyobb és magasztos cselekvésnél szükség van. Az élet boldogitóbb rugói a kedélyvilágban talál­hatók föl. A fagyasztó érzésű, hideg és közönyös ke­délyű ember minden dolgot egyformának vesz s mind­egyikben csakhamar ki is lárad; csak a kedély rugé- konysága őrzi meg legjobban a szellemi éberséget és képessé tesz tartósabb munkára. Az emberi természet lemondó melancholiája olt kezdődik, a mikor az ember belsejéből lassankint ki­pusztulnak a kedélyes — hogy ne mondjam — gyer­mek érzések. Ilyenkor nincs többé fénye, poezise, illata, igaz derűje az életnek, hanem fárasztó, kemény tusává változik át s akkor nem egyszer kelletlenül végzi az ember napi munkáját a kötelesség taposó malmában. Bölcs Salamon mondta: »A kedélyből jön az élet» Az ős héber Példabeszédekben is (17. r. 13. vers) meg vagyon Írva, hogy : >A vidám kedély egészséges szint kölcsönöz, de a szomorú kedély megszárilja a csontokat.» És ez évezredes igazság, mert az üde kedély nem engedi, hogy lelkünk finom szálai elszakadozzanak, a melyekkel együtt sokszor szakad az élethez való ragaszkodás vágya is. Magok a mélyebb érzelmek a kedély forrásából erednek, melyek jótékony melegséggel, nemességgel áraszt­ják el egész bensőnket. Ezek a mély érzelmek a lélek s/.irmai, melyek a kedély világban a legüdvösebb vál­tozások okozói, sőt szervi betegségben is gyógyító erejű mozzanatok. Elképzelhetlek hogy bárki is valódi szivnemee- ségre képes legyen, kinek kedélye nem tud felderülni. Az ép testű, ép lelkű ember rendesen kedélyes, vig, jó ember; az ily egyén csupa élet, csupa vidámság. Oh, mennyire különbözik a finoman kedélyes ember attól, ki erőszakkal beleképzeli magát önhittségében, gőgjében abba, hogy ő külömb, tökéletesebb lény min­den más embernél. A lelki tök iletLenség egy sajátságos neme az ilyen dölyl, az ilyen gőg és fenhéjázás; a nemes kedélylyel biró ember ilyenkor, megtudja gondolni, fon­tolni, hogy az emberi tudás csak parányi kis sziget a tudományok végtelen óceánján, értelmünk összes ereje csak pislogó mécs halvány világossága a szellem mérhe­tetlen birodalmában. Az igazán kedélyes ember nem gőgös, nem dölylös, nem önhitt, senkit se néz le. Mi lehet azonban a kedély ? A bölcsek, a lángel­mék többfélekép fejtegetik, magyarázzák a kedély értelmét s fogalmát, ha ugyan lehet az ilyesmit fejtegetni és ma­gyarázni. Lelki világunk egy hatalmas erőmüve a kedély, melynek mibenlétét hatásai, nyilvánulásai világítják meg legjobban. A kedély a lélek egyik jelensége. Wundt, a hires psychologus azt állítja, hogy : »A kedély a lélek lappangó melege.» Vegyünk azonban egy hasonlatot: Ha az ész világító fáklya, akkor a kedély annak melegsége és lángja. Ez a láng lobogott minden fontos és nagy törté­neti eseménynél a keresztes háborúk, a retormatio, a világíorradalmak, a nemzetek nagy változásai, a ma­kapunk mai saáma 6 oldalra terjed. VEGYES TAFTALMU HETILAP.

Next

/
Thumbnails
Contents