Ung, 1899. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1899-01-15 / 3. szám
A közigazgatási bizottság üléséből. — Jan. 10. — Ungvármegye közigazgatási bizottsága január havi ülését az elmúlt kedden tartotta meg, a tőispán elnöklete alatt. Az ülést megelőzőleg Török József gr. tőispán melegen üdvözölte a bizottság tagjait, akik az újévben első ülésüket tartották. Majd felolvastatott a törvényhatósági bizottság határozata a múlt év deez. hó 29-én tartott választás eredményéről, mely szerint a legközelebbi két évre a bizottság tagjaiul megválasztattak: Bradács Gyula, Fejér Emánuel, Novák Endre dr., Szabó Endre és Thuránszky Tivadar ; h. ügyészül: Lám Gyula alügvész, ennek akadályoztatása esetére Preusz Adolf dr., tb. főügyész. Az alispán havi jelentése olvastatott tel ezután, melynek megtörténtével Thuránszky Tivadar a darúczi tűzre vonatkozólag kijelenti, hogy ott a nép annak helyhez kötésére mit sem tett. Minthogy pedig a népnek ily indolencziája kiszámíthatatlan kárt idézhet elő, a járás lőszolgabirájál utasítani kéri a vizsgálat megejtésére, amit a bizottság el is logadott. Novak Endre dr. és Ivántsy László dr. felszólalására pedig oda utasittatott az alispán, hogy a községek tűzi fecskendőinek állandó kezelése a községeknek szigorúan meghagyassék s az elért eredményről a lő- szolgabirák utján az alispán jelentést legyen. Végül Novák Endre dr. indítványára határozatba ment, hogy az illető miniszterhez felterjesztés intéztes- sék az iránt, hogy az ungvári kir adóhivatalnál a pénzkészlet maximuma 30,000 írtról 40,000 Írtig engedélyeztessék. Az árvaszék jelentése szerint az 1398. évben a gyámság alatt állók száma 4687 fő volt, az év végével pedig 4235 maradt; gondnokság alatt állott az 1898 év lolyamán 114 egyén, az év végével gondnokság alatt maradt 113 egyén. A gyámoltak és gondnokoltak ingatlan vagyonának összes értéke az 1898. év végén 223,998 frt 40 kr. A t. íőorvos jelentése szerint a m. évi deczem- ber havi egészségi állapot általában véve kedvezőtlen volt, annyira, hogy még hólyagos himlő esete is fordult elő Perecsenyben, egy galicziai famunkásnál, aki járvány-kórház hiányában az ungvári közkórházba szállíttatott. — Ileveny-íeitóző bántalmak a következők voltak: roncsoló toroklob 2 községben 3 esettel, vör- heny 20 községben 317 esettel (melyből 02 halálozással végződött); kanyaró 18 községben 263 esettel, hasi hagymáz 8 községben 10 esettel, szamárhurut 2 községben 109 esettel. TYacAoma-betegülés egy újabb esete is fordult elő Vaján községben. Veszett eb általi megmaratás Kis-Pásztélyon fordult elő. A születések száma az 1898. év november havában összesen 536, a halálozásoké 396 volt. Orvosrendőri bonezvizsgálat és hullaszemle deczember hóban 5 esetben fordult elő ; Nyarádon öngyilkos, Felső-Remete-vasgyárban megégett, Mátvóczon és Felső-Németiben hirtelenül elhalt egyének es Ó-Szemerén kora-szülött ikergyeriiíekek “hulláin. Az orvosrendőri vizsgálatok alkalmával több korcsmahelyiség találtatott Ungvári tisztátalannak; a felvidék több községében a borok gyanúsaknak találtattak, a borvizsgáló-bizoltság által 9 palaczk bor vegyvizsgálat végett Budapestre küldetett. A t. főorvos jelentése általában tudomásul vétetvén, Novák Endre dr. indítványára határozatba ment, hogy az ungvári közkórháznál szükséges és a ragályos betegeket elkülönítő osztály létesítése iránt felterjesztés intéztessék a belügyminiszterhez. Bene Sándor vm. t. főorvos jelentése, a felvidéki vörheny-jár vány ellen alkalmazandó óvintézkedések tárgyában, tudomásul vétetett, — Török József gr. főispán indítványára pedig úgy Benő Sándor dr. t. főorvos, mint Bosnyák Béla járási és Gulácsy Árpád dr. körorvosnak elismerés szavaztatott azon önfeláldozó működésért, amit a járvány elfojtása és a betegek gyógykezelése körül kilejlellek. A kir. taníelügyeló jelentéséből kiemeljük, hogy m. év deczember 16-án megnyílt a lekelemezői állami népiskola 47 tanulóval s hogy a közoktatásügyi m. kir. miniszter elhatározta, hogy ez év szept. hó 1-től átveszi és kibővíti a nagy-szelmenczi községi iskolát. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint deczember hóban befolyt allami adóban 69,268 fit 11 kr. (az 1898. év hasonidőszakáénál 4916 Irt 63 krral kevesebb) ; hadmentességi díjban 5169 frt (-f- 394 frt 28 krral); bélyeg- és jogilletékben 11,689 Irt 03 kr. (+ 2531 frt 85 krral); fogyasztási és italadóban 43,521 frt 14 kr. (+ 6047 frt 33 krral); dohány jövedékben 30,255 Irt 81 kr. (+ 5188 Irt 44 krral) É jelentés megemlíti, hogy daczára, mikép az egyenes adók befizetése az 1898. év deczember havában csökkent az előző évihez képest, mégis az 1898. évi összeredmény 6376 írt 36 krral kedvezőbb az előző évinél. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter rendeleté, mely szerint a főispán állal tett telterjesztésben hangsúlyozott különösebb közérdekre való tekintettel hajlandó az ungvár-szerednyei távirdai vonalat lelállitani, ha az érdekeltség a kilátásba helyezett kézi és igás erőt díjtalanul szolgáltatja s a közönséges munkák végzéséhez szükséges munkaerőt ingyen rendelkezésre bocsátja, — örvendetes tudomásul vétetett s a szükséges intézkedések megtételére az ungvári járás főszolgabirája utasittatott. A m. kir. pénzügyminiszter rendeletileg kimondta, hogy a községek (városok) mint jogi testületek terhén álló összes állami adóhátralékok s egyéb kincstári tartozások azonnal hitelesen megállapitandók, megállapításuk után a legközelebbi költségvetésbe felveendők, s ott, ahol azok a községi törzsvagyon jövedelméből nem fedezhetők, azok fedezéséről községi pótadó kivetése utján teendő gondoskodás. A közigazgatási bizottság e rendeletet tudomásul vette n a szükséges intézkedéseket elrendelte, s kimondta egyúttal azt is, hogy a község törzsvagyonát nem képezik az úrbéres erdők és legelők. A belügyminiszter Ungvár városának az árvaszéki ügyvitel és árvapénztári kezelés és számvitel, megvizsgálása alkalmával felvett jegyzőkönyvet, illetve a vizsgálat folyamán felmerült észrevételeket és azok pótlása iránt teendő intézkedések jegyzékét azzal küldte meg a közigazgatási bizottságnak, hogy a kiküldött min. titkár jelentéséből arról győződött meg, hogy úgy az árvaügyek vitele, mint az árva-pénzkezelés nagyon elhanyagolt állapotban van Ungvári. Miért is több intézkedés léteiét rendeli el. A közigazgatási bizottság a miniszteri leiratot másolatban s a rovancsőTasi jegyzőkönyvet a vármegye árvaszéki elnökének azon utasítással rende'i kiadni, hogy az Ungvár városi árvaügyek vitelét, valamint az arvapénzkezelést a miniszteri rendelet követelményeinek meglelelőleg a számvevőség közbenjötte mellett vizsgálja meg s a nehézményezett tételek és pontoknak törvényszerű keresztülvezetését eszközöltesse s az eredményről február hó 25-ig jelentést tegyen A mennyiben pedig a miniszteri rendeletben a városi pénzkezelés és számvitel tekintetében is kiíogás emeltetett, — ennek a számvevőség közrevonásával leendő ellenőrzésére s^havonkénti megvizsgálására az alispánt, a vm. főjegyzőt, a kir. penzügyigazgatót, Bradács Gyula, Hehelein Károly, Nehrebeczky György és Spiczer Sándor dr. biz. tagokat bízta meg. A különböző bizottságokba történtek meg ezután a választások. Megválasztanak : A fegyelmi választmányba : Nehrebeczky Gy. id., Thuránszky Tivadar. Póttagul: Benkö Józsel. Az ipartanacsba: Rendes tagokul: Tomajkó István, Peltsarszky Béla. Póttagokul: Weinberger Mór vaskereskedő, Klein Ignácz. ~ A gyámhatósági íelebbviteli küldöttségbe : Rendes tagokul : Nehrebeczky György id., Ivántsy László dr. Póttagul: Benkő József. Az erdészeti albizottságba elnökül: Kende Péter, tagokul : Nehrebeczky György id., Spitzer Sándor dr. n A vármegyei pótádó-felszólamlási bizottságba: No;ak Endre dr., Nehrebeczky György id., Bradács Gyula. Veskócz község azon jelentése, melylyel a bor- és huslogyasztási adó rautalasa miatt tiltakozik, — a p. ü. igazgatóságnak adatott javaslattétel végett. A szobránczi járás községeinek kérvénye, melyben a szobránczi kir. járásbíróságnak telekkönyvi hatósággal leendő felruházását kérelmezik, — az igazságügyminiszterhez pártoló véleménynyel határoz- tatott fellerjesztetßi. Felebbezések, kivételes nősülési engedélyek, tanítói korpótlékok s fizetés-kiegészítés iránt beadott kérvények stbbi elintézésével ér‘ «éget az ülés. egész területén lakó minden férfi, tehát az oda tartozó pusztán és tanyán lakó is, a ki magyar honos, a folyó esztendőben lggaláhh—SQ.. -életévét betölti, a magyar nyelvet érti, azon Írni és olvasni tud és évenkini legalább 30 korona egyenes állami adót köteles fizetni: a mennyiben pedig időleges adómentességet élvez, húsz korona egyenes állami adónak megfelelő értékű vagyonnal bir, vagy az adózásra való tekintet nélkül: tisztviselő, lelkész, a magyar tudományos akadémia tagja, tudor, okleveles: tanár, ügyvéd, mérnök, építész, hajós-kapitány, gazdász, gyógyszerész, vegyész, erdész, bányász, tanító, sebész, állatorvos, továbbá az, a ki a felsőbb művészeti, vagy más szakiskolát elvégezte, végül, a ki a középiskolai záróvizsgái letette (május hó 16—28-ika között kitűzendő), egy, vagy több napon — az alaplajstromba való felvétel végett — az összeiró-bizottság előtt személyesen, vagy meghatalmazott által is megjelenhetik. A Fiume városában és kerületében működő ösz- szeiró-bizottsug hirdetményében a magyar helyett az olasz nyelv bírása említendő meg. 5. §. A közhatóságok tartoznak az esküdtbirói képesség és kötelesség inegitélésere szolgáló adatokat az esküdlbiróságokról szóló törvény végrehajtásánál közreműködő összes hatóságoknak sürgősen rendelkezésére bocsátani. 6. §. Az összei ró-bizottság a 4. §-ban megjelölt adatok alapján mindazon egyéneket, kik az 1897.: XXXIIL t.-cz. 4. §-a értelmében esküdtek lehetnek, betűrendben a. B) alatti minta szerint készítendő alaplajstromba fel| veszi, kivéve azokat, a kikre nézve kétségtelen, hogy az idézett t.-cz. 5. és 6. §§-ai értelmében az esküdtbirói (szolgálatból ki vannak zárva. Fel kell tehát venni az alaplajstromba azokat is, a kikre nézve a kizáró ók fennforgása kétséges; valamint azokat is, a kik az esküdtbirói szolgálattól az 1897.: XXXIIL t.-cz. 7. és 19. gg-ai értelmében csak később előterjesztendő kérelmükre menthetők lei. Mindazonáltal e körülmények az alaplajstrom megfelelő rovatában röviden megemlitendő’k, p. o. a 10. rovatban: >1897.: XXXIII. t.-cz. 5. §., 1. ponU, vagy a Il ik rovatban: >1897.: XXXIil. t.-cz. 7 §., 2. pont.«7. tj. Az alaplajstromot — szükség esetén összetűzött és lapszámozott iveken — két példányban kell kiállítani. Az alaplajstromot az elnök és a jegyző Írja alá. (1897.: XXXIIL t.-cz. 9. tj.) 8. íj. Az alaplajstrom összeállítása után, de mindenesetre még május havában az összciró-bizoltság elnöke, a helyi szokás szerint közhírré teszi, hogy az alaplajstromot a bizottság hivatalos helyiségében, junius hó 1-ső napjától kezdve, 15 napon át bárki megtekintheti és hogy akar alkalmas egyénnek kihagyása, akár nem alkalmasnak bejegyzése miatt a 15 nap alatt bárki felszólalhat, valamint, hogy a felszólalásokra, melyek ama hivatalos helyiségben közszemlére lesznek kitéve, további 8 nap alatt bárki észrevételeket tehet. Az esküdtbi ézrjiény élefcfoeAz esküdtbirói,,. »ló 1897: XXXIil. t.-cz. ez év első napján lépett életbe Vármegyénk területén ehez képest most van folyamatban az esküdtképes egyének összeírása, miért is időszerűnek tartjuk az életbeléptetési rendelettel olvasóinkat megismertetni, hogy igy ki-ki már előre tájékozást szerezhessen arról, hogy vájjon jogosultsággal bir-e az esküdtszéki tagságra s tudomást nyerjen az eljárás teljes módjáról. Maga a rendelet ez: I. Életbeléptetés. 1. §. Az esküdlbiróságokról szóló 1897.: XXXIIL t.-cz. 1899. évi január hó első napján lép hatályba. II A) Az esküdtek alaplajstroma. 2. §. Az esküdtek alaplajstromat az 1897. XXXIIL t.-cz. 9. §-a értelmében évenkini. az összeiró-bizottság készíti el. Minden évben legkésőbben április havának végéig Budapest fő- és székváros kerületi választmányai, a törvényhatósági joggal biró városok törvényhatósági bizottsága, Fiume városnak és kerületének képviselőtestülete, végre a rendezett tanácsú városoknak, valamint a nagy- és kisközségeknek képviselő-testülele az összeiró-bizoltságba saját kebelükből annyi kiküldöttet választanak, hogy azokból a lő- és székváros minden kerületében, valamint a városokban két-két, nagy- és kisközségekben pedig egy-egy kiküldött az összeiró- bizottságban működhessék. 3. §. Május hó első napjaiban Budapesten a kerületi elöljáró, egyéb városokban a polgármester, a 2. §. szerint megválasztott kiküldöttek közül kettővel, nagy- és kisközségekben pedig a községi biró a megválasztoTT” kiküldöttek egyikével és a községi, vagy körjegyzővel, szükség esetén a segéd-jegyzővel, az összeiró-bizotlságol, mint annak elnöke megalakítja. A jegyzői teendőket a bizottságnak egyik tagja végzi. 4. §. Az összeiró-bizottság az esküdtek alaplajstromát- hivatalból állítja ösgze. fTTJzélból ~az' összeírást az esküdtképes férfiak lakásán megjelenve végezheti, vagy a mennyiben a helyi viszonyokhoz képest czélszerünek mutatkozik, a rendelkezésre álló adatok alapján esküdtképesnek ismert férfiak lakására az A) alatti minta szerint kiállítandó ösz- szeiró-lapokat küld és azokat, ha rögtön kitöltfíelok, azonnal, különben pedig három nap ala:t elhozatja. Az összeiró-bizottság a’ választók névjegyzékében, az adólajslromokban, vagy más hivatalos összeírásokban, későbbi években pedig a megelőző év alaplajstromában loglalt ide vonatkozó adatokat és saját tudomását is felhasználhatja. Ezenfelül minden évben május hó elején, legkésőbb május hó 10-ig az összeiró-bizottság a helybeli szokásnak meglelelö módon közzéteszi, hogy a hatósága 4 felszólalásokat és az észrevételeket az összeiró- bizoltság elnökénél kell írásban benyújtani, vagy szóval előterjeszteni. A szóval előterjesztett telszólalast, vagy észrevételt a c), d) és e) alatti minták szerint felveendő jegyzőkönyvbe kell foglalni. 9. §. A községi biró az alaplajstromnak mindkét példányát, az esetleg beadott felszólalásokkal és észrevételekkel együtt, a községre nézve illetékes íoszolgabi róhoz julius hó 15-ig felterjeszti s egyúttal jelentésében megteszi a szükségesnek mutatkozó megjegyzéseket. (1897.: XXXIIL t.-cz. 11. §.) 10. §. A lőszolgabiró, vagy helyettese az alaplajstromokat átvizsgálja, ATBianyosakat záros határidő alatt teljesítendő pótlás végett visszaküldi, ha pedig az alaplajstrom valamely községből julius hó 15-ig be nem érkezett volna, a késedelmes községi bírót az alap- lajstromnak záros határidő alatt leendő beküldésére felhívja. Ha ajiözségi biró a (elhívásnak nem tett eleget, arra a lőszolgabiró 200 koronáig terjedhető pénzbírsággal szorítja s megfelelően intézkedik, hogy az alapiajst- rom kellő időben elkészíttessék. A pénzbírság behajtása a jelen rendelet 22. §-a szerint történik. 11. §. Az alaplajstromok elkészítésének költségét az illető városok és községek viselik. r2T§. Legkésőbb szeptember hó 1-ső napjáig a főszolgabíró, polgármester és kerületi elöljáró az alap- lajstromnak egyik példányát a felszólalásokkal és észrevételekkel együtt, a lőszolgabiró pedig a községi biró jelentését is annak a kir. törvényszéknek elnökéhez küldi be, melynél az esküdtbiróság szervezve van. Egyúttal felvilágosító nyilatkozatot tesz a felszólalásokban és észrevételekben felhozott oly adatokra is, melyeknek valódisága, vagy valótlansága az iratokból ki nein luniÍrTT89T.T'XXXnL t.-cz. 12. §:) T5f. §. Ha késedelem esetén az 1897.: XXXIIL t.-cz. 13. §-a alapján valamely alaplajstromot az igazságügyminiszter állíttat össze: az erre vonatkozó határidőket az igazságügyminiszter állapítja meg. 11) Az esküdtek évi lajstromai. 14. §. Az 1897.: XXXIIL t.-cz. 14. §-a értelmében a lelszólalasok elbírálására és az évi lajstromok összeállítására hivatott bizottságba az illető törvényhatóságok bizottsága és Fiume városának és kerületének képviselő-testületé lehetőleg már az év első telében, legkésőbben azonban oly időben, hogy október hó végéig a megválasztottak névjegyzékét az illetékes törvényszék elnökének megküldhessék, területük különböző részeiből oly bizalmi férfiakat választanak, kik lakóhelyük környékének esküdtképes térfiait leginkább ismerik. A bizalmi férfiak névjegyzékében lakóhelyüket is fel kell tüntetni. Az esküdtbirósági hatáskörrel felruházott törvényszék elnöke a bizottságba felváltva, lehetőleg azokat a bizalmi lérfiakat hívja meg, a kik a szóban forgó alaplajstromba felvet esküdtekről legmegbízhatóbb leivibv- gosiiast adhatnak.
