Ung, 1899. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1899-01-15 / 3. szám

Melléklet az „UNG“ 1899. évi 3-ik számához.

A törvényszék elnöke a bűnügyi átalányból a törvényszék székhelyén kívül lakó bizalmi férfiaknak, ha kérik, napi díjul legfölebb hat koronát s útiköltségül I. osztályú hajózási, illetőleg II. osztályú vasúti dijat, vagy tengelyen utazás esetében miriaméterenkint öl koronát állapit meg; a törvényszék székhelyén kívül lakó közigazgatási tőtisztviselőknek pedig, kérelmükre, szabály- szerű utazási illetményeiket utalványozza ki. (1897.: XXXIII. t.-cz. 18. §.)

15. §. A bizottság a felszólalás tárgyában hozott határozat tartalmát jegyzőkönyvbe veszi és annak alapján a lajstromokra záradékot vezet. (1897. : XXXIII.

t.-cz. 14. §.)

A záradékban előbb azokat kell az alaplajstromba való tolylathatolagos bevezetéssel telsorolni, a kiknek felvételét a bizottság elhatározta, azután azokat kell megnevezni, a kik a lajstromból kihagyattak. Ez utób- biakjaeve az alaplajstromban Is áthúzandó, de úgy, hogy a név azért olvasható maradjon, “egyúttal pedig a kihagyás oka a jegyzet-rovatban megemlítendő.

A záradékot az elnök és a jegyző írjak alá.

lö. §. A kiválasztásnál szem előtt kell tartani (az esküdtbii ói hivatás nagy s lonlosságát s a törvény 15. §-ában foglaltak megtartása mellett alt lábán ügyelni kell arra, hogy az esküdtek évi lajstromába lehetőleg azok vétessenek telj a kik az esküdlbiróság székhelyén, közel vidéken, vagy bar távolabb, de oly helyen laknak, a honnan minden évszakban biztosan, gyorsan és nagyobb költség nélkül az esküdlbiróság székhelyére lehet jutni.

A mennyiben az 1897.: XXXIII. t.-cz. 8. §-a alap ján az igazságügyminiszter a mentességet fellüggesztette, az elmúlt évben szolgálatot teljesíteti esküdtek csak az elkerülhetetlenül szükséges számban és akkor is lehetőleg helyettes-esküdti minőségben vetessenek az évi lajstromokba.

A lőlajstromot az F), a helyettes lajstromot a ti) minta szerint kell elkészíteni.

Egyebekben eme lajstromok összeállítására, szétküldésére és helyesbítésére nézve az 1897.: XXXIII. t.-cz.

15., 17. §§-ai irányadók.

17. §. A kerületi elöljáró, a polgármester és a községi biró a hozzájuk az 1897.: XXXIII. t.-cz. 17. §-a értelmében megküldött évi lajstromokba felvett esküdteknek elhalálozást, lakóhely-változtatását és azokat a körülményeket, melyek következtében az illetők az id. t.-cz. 4., 5. és 6. §§-ai szerint esküdtbirói szolgálatot nem teljesíthetnek, az esküdlbirósági hatáskörrel lelru- hazott kir. törvényszék elnökének eselről-esetre haladéktalanul tudomására hozzák.

Az évi lajstromokba felvett, de esküdtszéki szolgálattól mentes (1897.: XXXIII. t.-cz. 7. §.)" egyéneknek, ha mentességi jogukat érvényesíteni kívánják, ez iránt, az illető ülésszakok szolgálati lajstromaiba eszközlendő kisorsolás megkezdéséig, az eskudtbirósugí hatáskörrel felruházott kir. törvényszék elnökénél kérvényt kell beadni. Ez a kérvény a kerületi elöljáró, a polgármester és a községi biró utján is beadható, vagy posta utján is elküldhető.

A kir. törvényszék elnökéhez a kisorsolás megkezdése man érkezett mentességi kérelem csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a mentességi ok az einlitelt időpont után merült fel. (1897: XXXIII. t.-cz.

19. §.) Az .ilyen későbben keletkezett mentességi ok alapjan a kérelem az esküdtbiróság elnökénél is beadható"

A bejelentéseket és mentességi kérvényeket (1897: XXX111. t.-cz. 17. §.) a törvényszék elnöke köteles azonnal elintézni s a lajstromokat ennek megfelelőleg akképen helyesbíteni, hogy az év folyamán igénybe nem vehető esküdt nevét, olvashatóságának fentartása mellett, áthúzza. A lajstrom jegyzet-rovatában a helyesbítés okát fel kell tüntetni.

Azokat a bejelentéseket és kérvényeket, melyek a szolgalati lajstromra vonatkoznak és a szolgálati lajstromnak az esküdlbiróság elnökéhez történt áttétele után érkeztek, a törvényszék elnöke elintézés végeit (1897: XXXIII. t.-cz. 21. §.) haladéktalanui az esküdtbiróság elnökéhez teszi át.

Az 1897: XXXIII. t.-cz. 7. §-ának 9-ik pontján alapuló mentesség igénybevétele iránt az idézett törvény 51. §-a és a jelen rendelet 20. § a értelmében tett nyilatkozatot külön kérelem nélkül is figyelembe kell venni.

C) Az esküdtek szolgálati lajstroma.

18. §. Az esküdtbirósági hatáskörrel felruházott kir. törvényszék elnöke gondoskodik arról, hogy a szolgálati lajstrom az 1897: XXXIII. t.-cz. 19. és 20 §§-ai értelmében a H) mintának megfelelően összeállíttassék es az esküdtbiróság elnökének megküldessék.

19. §. Ha az esküdtbiróság elnöke a szolgálati lajstromba bejegyzett valamely esküdtet az 1897: XXXIII. t.-cz 21. §-a értelmében az esküdtszéki szolgálat teljesítésétől kizár, vagy felment, az illetőknek a szolgálati lajstromból való törlését, vagy állandó felmentését, nevének áthúzása mellett (15. §), a lajstrom jegyzet-rovatába bevezeti s intézkedéséről a szükséghez képest az illetőt, valamint — az évi lajstromok kiigazítása végeit — a kir. törvényszék elnökét is értesíti.

Haji főtárgyalás az esküdtbiróság székhelyén kívül tartatik meg s a törvényszék uj helyettes lajstromot állít egybéj az urnába legalább 15 esküdtnek nevét kell elhelyezni és pedig lehetőleg azok közül, kik a tárgyalás helyén, vagy a közel vidéken laknak. (1897: XXXIII. t.-cz. 33. §.)

Az esküdlbiróság elnöke az esküdlbiróság székhelyén kívül lakó helyettes esküdtek közül azoknak, a kikre felmerülő szükség esetén a szolgaiul sora legelőbb kerülhet, meghagyhatja, hogy az ülésszak alatt az esküdt- biroság székhelyén, lehetőleg annak épületében, vagy pontosan megjelölt szállásukon tartózkodjanak.

20. §. Az esküdtbiróság elnöke a szolgalatot teljsWfeU esküdtek uezjegyzeáct, valamint ezeknek w.

iránti nyilatkozatát, vájjon az 1897: XXXIII. t.-cz. 7. §-ának 9-ik pontja alapján őket megillető mentességet igénybe kivánják-e venni (1897: XXXIII. t.-cz. 31. §.), a kir. törvényszék elnökével az ülésszak befejezésekor közli.

Hasonlókép közölni kell a kir. törvényszék elnökével azon esküdtek névjegyzékét is, kik elmaradásuk vagy távozásuk okából az 1897: XXXIII. t.-cz. 24. §.

3. bekezdése szerint a következő év évi lajstromába felveendők.

III. Vegyes rendelkezések.

21. §. Az esküdtbirói kötelesség teljesítéséért jutalom nem jár; az esküdtbiróság elnöke azonban a felmerülő költség és időveszteség fejében annak az esküdtnek, a ki az ülésszak berekesztéséig kéri, megfelelő mérsékelt napi dijat állapit meg. Napi díjul helyben lakó esküdtnek 4, vidékinek pedig 6 koronánál és ez utóbbinak úti költségül egyszeri oda- és hazautazásra

I. oszt. hajózási, illetőleg II. osztályú vasúti díjnál, vagy tengelyen utazás eseteben miriaméterenkint 5 koronánál több meg nem állapítható. A megállapított összeget a bűnügyi átalányból kell utalványozni.

22. §. A pénzbírság (189*: XXXIII. t.-cz. 11., 18.,

23., 24. és 26. §§.) és az 1897: XXXIII. t.-cz. 27. §-a értelmében megállapított költség megfizetésére kötelező határozat jogerőre emelkedése után a fennálló szabályok értelmében behajtás végett a kir. ügyésznek kiadandó.

23. §. A kir. Ítélőtábla elnöke deczember hó elején kijelöli az esküdlbiróságnak a következő évben működő elnökét s ennek helyettesét.

Az esküdtbirósághoz birákul első sorban a törvényszéki bírák jeToTéndok ki. (1897: XXXIII. t.-cz. 3. §.)

Az esküdtbiróság megalakításáról és tagjairól minden év január hó 15-ig, a beosztásom évközben történt változásokról pedig esetenkint jelentést kell tenni az igazságügyi miniszterhez.

24. §. Ha a kir. ítélőtábla büntető-tanácsa rendkívüli ülésszak'tartását rendeli el: erről az igazságügyminiszterhez jelentést tesz. (1897: XXX11I. t.-cz. 32. §.)

25. §. Ha a körülmények változtával az esküdtbiróság kerülete, a rendes ülésszakok száma és ideje, vagy az esküdtek száma tekintetében a következő évre módosítás mutatkozik szükségesnek, a törvényszék elnöke legkésőbb szeptember hó végéig indokolt jelentést tesz a kir. ítélőtábla elnökéhez, ki azt saját véleményével az igazságügyminiszterhez telterjeszti.

Hasonlóképen szeptember hó végéig kell jelentést tenni akkor is, ha a mentességi jog felfüggesztése válik szükségessé.(1897: XXXIII. t.-cz. 8. §.)

26. §. Az 1897: XXXIII. t.-cz. 34. §-a szerint alakított esküdlbirósági kerületekben az esküdtbiróság elnöke minden év végén a kir. ítélőtábla elnöke utján kimerítő jelentést tesz az igazságügyminiszterhez arról, hogy: 1. az esküdtbiróság abban az évben összesen hány ügyet tárgyalt?; 2. r.~-p,«gyek közül az esküdtbirósági kerületté egyesitett mindegyik törvényszék területétől lörvényszékenkint elkülönítve, hány ügy származik?; 3. mindezen ügyek törvényszékenkint elkülönítve megközelítőleg hány tárgyalási napot vettek igénybe és mennyi bűnügyi költséget okoztak?; 4. az összekapcsolásnak minő hátrányát tapasztalta az igazságszolgáltatásra nézve ? ; 5. a jövő évre az esküdtbiróság területén törvényszékenkint elkülönítve, hány esküdtképes térti vétetett lel az alaplajstromokba és az évi lasjtromba ?

Az esküdtbiróság elnöke ugyanekkor véleményt ad arról, hogy az egyesítés fentartását, vagy megszüntetését minő körülmények indokolják?

IV. Az 1899. évre vonatkozó különös rendelkezések.

27. §. Az 1897: XXXIII. t.-cz. 36. §-ában nyert felhatalmazás alapján az idézett törvényezikk életbelépésének évére a törvény 9., 10., 11., 12. és 13. §§-aiban loglalt határidők a következőleg állapíttatnak meg:

1. Az alaplajstrom január hóban készítendő eh Ehhez képest az összeiró-bizottságba a kiküldötteket 1899. évi január hó 1 —8. napjai közt kell megválasztani és ugyanezen idő alatt az összeiró-bizottsagokat is meg kell alakítani (3. §.), január hó 9—12-ike között közzé kell tenni a 4. §-ban körülirt hirdetményt, melyben január hó 16—28-ika közt egy vagy több napot kell kitűzni a végből, hogy az esküdtképes egyének az alaplajstromba való felvétel végett az összeiro-bizottság elölt jelentkezhessenek.

2. A felszólalások és észrevételek megteheiése végett (8. §) január utolsó napjaiban keli közzétenni a hirdetményt, melyben határidőül a lelszólalásra február hó 1—8 napjai, az észrevételek megtételére pedig február hó 9—12. napjai tüzendők ki.

3. A jelen rendelet 6. és 7. §§-ainak megfelelően kiállított alaplajstromokat mellékleteikkel együtt a községek február hó 20-áig terjesztik be a főszolgabíróhoz (9. §.), a ki azokat átvizsgálja s azon alaplajstromoknak, melyekben hiányokat nem talál, első felszerelt példányát azonnal azon kir. törvényszék elnökéhez küldi, melynek rendes bírói hatáskörébe a Község tartozik. A hiányos alaplajstromok pótlása, illetőleg a kellő időben be nem érkezett alaplajstromok beküldése iránt a főszolgabíró akként intézkedik, hogy az említett kir. törvényszék elnökéhez február hó végéig minden alaplajstromot megküldhessen. Ugyané határidőig terjesztik be a polgármesterek, illetőleg a budapesti kerületi elöljárók is az alaplajstromok első példányát mellékleteikkel együtt ugyanazon törvényszékek elnökéhez. (12. §.)

4. Ha valamely alaplajstrom márczius hó 5-ig a törvényszé. elnökéhez be nem érkezik, ez haladéktalanul jelentést tesz az igazságügyminiszterhez, hogy a hiányzó a laplajstrom az 1897 : XXXIII. t.-cz. 13. §-a értelmében a késedelmes tisztviselő' költségére idejekorán elkészít belő legyen.

28. §, A Uii .tíuyliatóáUa'u;* bízott;iágát, valamint

Fiume városának és kerületének képviselő-testületét az 1899. évben a kir. belügyminiszter külön rendeletben értesíti arról, hogy a felszólalások elintézésére és az évi lajstromok összeállítására hivatott bizottságba melyik közgyűlésükön, melyik esküdtbirósági kerület számára hány bizalmi férfiút kell választaniok.

Levél a szerkesztőhöz.

'tekintetes Szerkesztő ur !

Becses lapjának 2. számában, S. E. aláírással, ■»Felvilágosítás* czimen egy közlemény jelent meg, mely az »Ungvári Közlöny* 52. számában nevem alatt megjelent czikkemmel foglalkozik. Nincs válaszom ilyen bombasztikus és különösen hatásra számított förmed- vényekre, melyektől ismeretlenem czikke csak úgy hemzseg. Hogy a többi közül csak nehányat izlelitőül ide jegyezzek, mint: »az annyira felületes és kevéssé tárgyilagos», klasszikus idézetektől hemzsegő, vagy pláne ilyen kifejezés, mint »az elfogultság e golyó-álló pánczélját* stb. hasonló, mely bizony nem egyébb kedves S. E.

k. a., mint lőpornélküli füst! Különben »verebekre nem szoktak ágyúval lőni* s ez okból nem kívánok a közleményre reflektálni.

Teljesen azon hiszemben voltam, hogy azzal az igazán lenkölt és ideális felfogású válaszszal, melyre dr. Thoman Dávid ur szerény soraimat méltatta, mondom, azon nézetben voltam, hogy az ő lelkes szavai után, e tárgy fölött napirendre lehet térni és gondolatban utcain is lelkesedve kiáltottam: »Vivat, crescat, floretn !» Hiszen ilyen kipróbált I&zek alrgt, csak üdvös és eredményes működést lehet várni. Haneírroz a djssonantia, melyet a »Felvilágosítás* czimü köJHhérfy* az- ügy érdekében terjesztett, csak alkalom lehet arra, a kör iránti érdeklődést csökkenteni, valamint sokak lelkében támadt gyanút még jobban megerősíteni.

De mielőtt e tárgy fölötti polémiát bezárnám, nem mulaszthatom el, hogy dr. Thoman ur két, hozzám intézett kérdésére ne válaszoljak :

1. Hogy ismerem-e már ezen egylet alapszabályait, vagy csak a priori kárhoztatok-e minden ilynemű egyletet?

2. Hogy azon retrograd elemekhez tartozom-e, kik minden újítástól idegenkednek ; vagy tisztán egyéni nézetemnek adtam kifejezést ?

A mi az első kérdést illeti, az a válaszom, miután olyan »önképző-körről* van szó, mely nemcsak egyes irodalmi termékeket kíván tagjaival megismertetni, hanem kiváló súlyt fektet irodalmi termékek gyártására, tehát ill a priori lehet tudni, milyen lesz a czél- bavett kör tendencziája és nem szükséges az alapszabályokat ismerni, mert azok úgyis csak külsőségekre vonatkoznak, az egylet, vagy kör tárgyalásainak csak direktívát adva. A mi a kérdés másik részét illeti, t. i. hogy a priori kárhoztalok-e minden ilynemű egyletet? Katáiu/.uli feleletem: Nem. Szívesen üdvözölnék oly női egyletet, vagy kört, melynek az volna a czélja, hogy arra hivatott és bő tapasztalatokkal rendelkező tanférfiakat felolvasások, — kiváló kül- és belföldi irodalmi termékek magyarázatára, társadalmunkat különösen jelenleg mozgató kérdések tárgyalására és ismertetésére kérné lel. De olyan egylet, vagy kör, mely tagjait irodalmi tevékenységre buzdítja, a mint azt az Ungvárt alakulandó »Erzsébet-kör* kontemplálja, azt határozot- lan perhorreskálnom kell. Még az kellene csak, hogy a mi iiju női nemzedékünk czigareltázzon, vagy novellák és versek írására adja magát; arra csak akkor adjuk beleegyezésünket, ha az uj házassági törvénybe az említett »emanczipált* szokásokat »válási oknak* beiktatnák. Ez az én egyéni nézetem.

A 2-ik kérdés pedig az elsővel teljesen szinonim lévén, arra szükségtelen válaszolnom.

Állításaim igazolására, sajnálom, ismét egy classicus czitalumol kell idéznem: »A nők felnőtt gyermekek, legjobb szándékaik közé szenvedélyek, vagy szeszélyek vegyülnek. Hogy szívesen a pillanatnak élnek, annak élénkségük az oka és meggondolás nélkül könnyen- hívők. Ámbár élénkségük nem ritkán nagyobb lélekjelenléttel ruházza fel őket, mint bennünket férfiakat, de ez sokszor az egész áttekintésénél akadályul szolgál, érzelmek és belső benyomások által vezéreltetik magukat. Büszkék arra, ha velők komoly tárgyakról tanácskozunk ; és férfi mivel sem hizelgi be jobban náluk, mintha hiúságukat legyezgeti. A ki nőkről akar Írni, mondja egy másik iró, az szivárvány-festékbe mártsa egy Szeráf toilát és ezüstös, vagy aranyozott papírját pillangó-szárnyakból készült porzóval hintse be.* És miután szegény fejem, ezen maximáknak nem hódoltam, hanem azok ellen nagyon is vétettem, ezennel kötelezőleg kijelentem, hogy engem S. E- kisasszony harezmodora teljesen legyőzött és hogy sikerült neki másodszor is a Capitoliu- mot megmenteni. Részemről a polémiát ezen ügyben befejezettnek nyilvánítom.

Maradok a tek. Szerkesztő urnák kész szolgája:

Gergely Fülöp.

KÜLÖNFÉLÉK.

* Ajándék egy templomnak. A fekésházai rk. templomnak özv. Várady Gáborné Torok Etelka grófnő egy sajátkezüleg készített, igen szép zöld miseruhát ajándékozott.

* Ujmisés pap. Bacsinai Bacsinszky Endre, munkács-egybázmegyei ujdonszentelt áldozar e hó

22-én fogja uj miséjét elmondani. Tichán.

* Az ungvári leányok Erzsébet-köre ma vasárnap, d. u. 2 órakor a helybeli főgimnáziumban tartja alakuló közgyűlését, mely közgyűlésen minden érdeklődőt szívesen látnak.

* A laktanya-ügyben a megyei bizottság e hó 16-án, hétfőn, d. e. 9 órakor kezdi meg ,míp ködösét,