Ung, 1898. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1898-07-10 / 28. szám

XXXVI. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1898. jufas 10. 28. SZÁM SZERKESZTŐSÉG : Megyeház-tér 1. szám, I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden köz­lemény, mely a lap szellemi részéi illeli. Levelek csak bérmenlesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap. KIADÓHIVATAL: Székely és Illés könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt. I Negyedévre 1 frt Félévre . . . 2 » j Egyes szám 10 kr. Hirdetések, előfizetések, valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők. Nyilttér soronkint 20 kr. ÜNG VARMEGYE ES AZ UNGMEGYEI GAZDASÁG! EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A szegény gyermekek. Mióta a tömeg-nyomor hazánkban is nyilván­valóbbá lett; a mióta a tömeg-nyomornak követ­kezményei: a betegségek és bűnök egyre nagyobb arányban szedik áldozataikat, mi is alább hagyunk korunk magasztalásával, egyre ritkábban hangoztat­juk, bogy a humanitás korát éljük. Való tény, hogy a humanitárius intézmények sohasem karoltak fel annyi embert, a mennyit felkarolnak, megsegítenek napjainkban, hanem az is tagadhatatlan, hogy az emberbaráti jótékony intézmények és intézetek se­gítségére sohasem voltak az emberek annyira rá­szorulva, mint a hogyan napjainkban vannak. Nemcsak a nép természetes szaporodása oka a közsegélyre szorultak nagy számának, hanem a tömeg-nyomor növekedésének kedvező gazdasági vi­szonyok, a felülről lefelé terjedő, egyre növekedő igények s a humánus gondolkozás növekvése is. S a közeljövőben semmi kilátás sincs reá, hogy az emberbaráti érzület alkotásaira rászorultak csökkenni fognak; ellenkezőleg, az érintett okoknál fogva egyre növekedni fog azoknak száma. Hatalmas arányokban nő a közsegélyre szoruló szegény gyermekek száma, a kiknek felkarolása, gondos nevelése a társadalom egészséges fejlődése szempontjából is elsőrangú kötelességünk. Az elve­szésnek, elzüllésnek induló gyermekek közül köte­lességünk megmenteni a megineiithetóket. Azért mondjuk, hogy a megmenthetőket, mert valamennyit a legjobb akarattal sem menthetjük meg. — A tár­sadalom gyermekeivé lett szegény gyermekek jó­része megmenthetetlen azért, mert nincs bennük annyi életerő, a mennyi fennmaradásukra szükség s volna; az úgynevezett lelenczeknek 40—50%-a elpusztul, mielőtt a tulajdonképeni nevelés korába eljuthatna. Meginenthetetlenek a társadalom jóté­konyságára szorult gyermekek másodsorban azért, mert nincs elegendő anyagi erő megmentésükre. Bármily nagy arányú is az a társadalmi adó, melyet az értelmiség fizet, sok esetben fizetni kénytelen, a nagy szükséghez képest elégtelen. A szeretet- és árvaházak csak alig számba jövő hányadát képesek befogadni a folyamodóknak, hogy a csecsemők befo­gadására alkotott bölcsődékről ne is szóljunk. Mikép lehetne az utóbbi bajon a társadalom nagyobb inegterheltetése nélkül legalább részlten segíteni? Akkópen, hogy decentralisalnók a\ em­berbaráti inlé\etekel s ekként a fenntartásukra fordított anyagi erőt jobban kihasználnék. A Budapesten és nagyobb vidéki városokban levő bölcsődék, lelencz-, szeretet- és árvaházak egytől- egyig kitelepítendők volnának a drága városokból s egészséges fekvésű, kisebb községekben volnának elhelyezendő!«. Ha ezen kitelepítés megtörténnék, ugyanazon a pénzen kótszerannyi gyermeket lehetne jobban felnevelni. Körülbelül 33%-kal olcsóbbak vidéken az élelemnemiiek s a fenntartás egyéb költ­ségei, 17 — 20%-ot az intézeti helyiségen lehetne megtakarítani. A fővárosban például egész vagyon fekszik egy-egy emberbaráti intézet telkében és épü­letében, holott az a telek és épület vidéken csak egytized-annyi költséget, tőkét kötne le. Ily kedvezően alakulna a helyzet még abban az esetben is, ha a mostani internatusi nevelési rendszert fentartanók, hát még ha — legalább részben — szakítanánk vele s az árvákat családok­nál helyeznék el! Ezen esetben inég a telep költ­ségeit is gyümölcsözőleg belyezhetnők ol. Gondolkozzunk e felett a kérdés felett! Ungvármegye is növelni akarja egygyel a sze­retetnek hajlékait. Vájjon nem lehetne-e szeretet- litízunkkal a decentralisacio gondolatát megvalósi Inni ? Ismétlem, gondolkozzunk e kérdés felett s ha megjő a tett ideje, cselekedjünk, ügy tetszik nekünk, fogy ez az idő már nincsen messze. Az ungvári állami reáliskola uj, saját épülete helyének küldéséhez. Nem szorul bizonyításra, hogy a legkülönbözőbb intézmények érdemleges elbírálására nem a külső dol­gok alkalmasak, hanem maga a bfterjes működés, a helyes szervezet, a belső mivolta s dolgoknak. Áll ez Lieg a kultur-intézményekre, meyek hiába kényel- meskednek tágas, szellős," mutatós pilótákban, ha egy­szersmind nem alkotnak egy élő orginismust, melyben a szervek tudatos és kölcsönös egynásra hatással álla­nak az ügy szolgálatában, egymás nunkáját támogatva és kiegészítve, előkészítve, majd fejksztve és betetőzve: akkor bizony a rangos palota nem szerez díszt, nem nyújthat elismerést a benne lakozó igynek s ügymenet­nek. — Éppen nem következik azorban ebből az, hogy tehát egy iskolánál a czélszerü, a terv szerint épített és berendezett s mondjuk ki: a nutatós, a tágas és díszes épület — telesleges vagy csak másodrangu kérdés Jehetne. Nagyon is fontos dolog ez. Igen sok egészségügyi, erkölcsi és nevelésügyi érdek helyes végrehajtása, kielégítése függ a megfelelő épülettől. Az állandóság, a saját tulajdon is nyomós tényező. Ne legyen az iskola kitéve a hurczolkodás kényszerének, vagy csak lehel őségének is. Legyen ur a maga fészké­ben, rendelkezhessék a szabályrendeleteknek meglelelöleg szabadon, minden legkisebb feszélyezés nélkül. Újíthas­son, rendezgethessen, ha a haladás, a vagy a szükség úgy hozza magával. És végezetül: olyan legyen — főleg mar nagyobb igényű tanintézeteknél — az iskolai épü­let, hogy a leg fokozottabb igényeket is kielégítse, úgy higyenei. mini paedagogiai szempontból, tehál fekvése, talaja, környezete megfe'elő legyen, szobái, termei tágasak, világosak, jól szellözhelők legyenek, folyosói szélesek, lópcsőzetei nagyméretűek és könnyen megjárhatok, maga az egész intézet tisztán tartható és könnyen megközelíthető legyen. Nagy ideje volt már t. i. annak, hogy lejárt ama boldogtalan időszak, amikor úgy gondolkoztak sokan, hogy amely épület semmi másnak nem alkalmas, hát jó voll — iskolának. Ott a (óvárosban a tudomány-egyetem régi épülete : mai igények szerint még — magtárnak is alig való. Most azonban az ungvári állami reáliskoláról szóljon az ének. Mint középiskola, tehát nagyobb igé­nyű tanintézet; a czélszerü, a tágas, a meglelelő helyi­ségeken leiül külső dísz dolgában is lehetnek követelmé­nyei, mint állami nagyobb intézettől meg egyenesen meg lehet várni, hogy jellegéhez mérten a külső dekó­ruma sem hiányozzék, amely utóbbi, itt e helyütt, éppen a helyi viszonyoknál lógva, még elhatározóbb is, mint másutt lehetne, annyira, hogy a reáliskola fejlődésével és megizmosodásával is egybefügg. A testvérintézet: a kir. katli. fógytnnasium ugyanis szép, nagy palotában, mintaszerű felszereléssel pompázik : nem e termé­szetes a szülők részéről az összehasonlítás; lőleg egy uj, alapjában fejlődő, fennállásának csak első évét betöltött és hozzá még egy, egész hazaszerte eléggé úgy sem ismert oly intézettel szemben, mint a milyenek hazánkban — lájdaloin — még mindig s majdnem mindenütt —a reáliskolák! Mi következhetik tehát mindezekből más, mint az, hogy nem kell pár évig várni s éppen a legnehezebb első éveket primitiv viszonyok között átélve és a vak, az esetlen véletlen­nek kényelmetlen szekerén dóczögve, a bizonytalan jövő esélyeire bízni egy olyan fontos kultur intézményt, mint aminő egy középiskola; hogy nem szabad azon eshető­séget bekövetkezhető gyanánt hagyni, vagy csak elkép­zelni is, hogy hiszen, ha nem sikerül a reáliskola, majd lesz más intézet, vagy ha nem lesz, hát nem lesz ; ha­nem igenis első sorban azért, mert a reáliskola — mi­ként azt a magas közokt. miniszter ur is a város kö­zönségéhez I. évi május hó 4-én, 30,786. sz a. kelt magas leiratában említi — a közügy mellett Ungvár kulturális és gazdasági érdekeit szolgálja, minden lehe­tőt meg kell lennie mindeneknek, hogy ez az iskola mar kezdettől lógva lel legyen ruházva a fejlődéshez szükséges minden belső és külső tényezőkkel. Ez utóbbi volt álláspontja e szerény sorok írójának ama pillanattól lógva, hogy a reáliskola vezetését átvette. Ezért szorgalmazta mindjárt kezdetiül fogva az állandó, a saját épület ügyének gyorsabb lebonyolítását, jóllehet az állam a város részéről 4 évre, esetleg továbbra is biztosítva volt az iskola ideiglenes elhelyezése dolgában. Itt teljesen tárgyilagos akarok maradni. Ide nem való dolgokra hát egyá'lalában nem reflektálok. De ismét­lem, hogy 4 évre biztosítva volt az állam. Ha tehát ennek d czára szorgalmaztuk a saját épület emelésének elhatározását, megérthetni, hogy erre fontos és oly in­dokok sarkallottak minket, amelyek az államérdek tisz- | les és köteles respektálása mellett a reáliskola igazi érdekeit és a város közjavát együtt és egyszerre kí­vánták szolgálni. Örvendetes tényül konstatálható, hogy a magas kormány az ungvári reáliskolának díszes, uj otthont épit. Alkalmas teret, telket kellett ajánlani. Hát ez a dolog az allamhivatainokoknál felette súlyos feladat, nagy felelősséggel járó dolog. A legcsekélyebb köve­telmény, hogy az illető lelkiismeretesen, a hivatali eskü által az illetőre rárótt követelményeknek megtelelőleg járjon el. Továbbá, hogy teljesen tárgyilagosan, minden magánérdek érvényesüihetésének tökéletes kizárásával, első sorban az illető sajátos ügynek s e mellett ameny- nytben lehetséges: a városi közügynek javára történjék a javaslata. Egész sor közegészségügyi, paedagogiai szük­séglet kielégítésével jár az ilyen dolog és mert köz­épület emeléséről van szó, a város szépészeti érde­keinek istápolásával, illetőleg kiegészítésével is egybe­kapcsolandó. Hozzájárul még mindezekhez a javaslat- tevőnek morális érdeke, számbavehelőségének kérdése, a jövőben való súlyának tekintete. Tehát nagy és tény­leges felelőssége mellett hivatali renomméja és a közvé­lemény súlya. Hiszen, ha sebtiben, avagy esetleg befo­lyásnak engedve intézkedik s azt felülről elfogadván és végrehajtván, esetleg a következmények desauválják, boldog Isten, nemcsak felelőssé teszik, hanem apraja- nagyja elitéli, fülébe zsong a karhoztatás, ... és nem segíthetni a bajon, mert megtörtént. íme, mindezeket tessék mindazoknak jól megfontolni, akik készek pálezát törni a kérdés felett, vagy akiknek felfogása az épület elhelyezésének kérdésében ellentétes a megállapodá­sunkkal A jelenlegi városházát és telkét hoztuk javas­latba s tudvalevőleg oda is akarja a magas kormány építeni a reáliskola palotáját. Amíg c telek megvásárlása a magas minisztérium­nál végső döntés alá nem jutott, nem találtam megen­gedhetőnek a kérdések ismertetését a sajtóban. Most már bátran megtehető, sőt az ügy érdekében meg is teendő. Mnrt hiszen, hogy már tavaszszal építhes­sünk, ahhoz semmi más nem szükséges, csak az, hogy Ungvár rendezett tanácsú város érdemes képviselő­testülete a magas kormány által megajánlandó árért adja el az államkincstárnak az épületet és telket s ezt az elhatározását a vármegye i törvény hatósági, igen tisztelt bizottság megerősítse A julius 27-én tartandó városi képviseleti köz­gyűlés feladata lesz e fontos ügyben határozni. Tekintve, hogy Ungvár városra nézve is fontos ügyről van szó; hogy a nmgu minisztérium ezúttal nem kivánt telket, (amit pedig minden más helyt megtesz, sőt jobbára vá­rosi költségen emelik az épületet is és évi tetemes ősz- szegekkel járulnak az illető városok a középiskolájuk lentartásához), sőt ellenkezőleg: méltányos árért meg­vásárolja a városháza telkét és az épületet, hogy a ma­gas kormány kiküldötte: Alpár Ignácz műépítész ur is e helyet ajánlotta megvételre, hogy a miniszter ur is e helyhez köti magát, én, mint aki szavamat a városi képviseleti közgyűlésen, illetőleg a vármegyei törvény- hatósági bizoltság ülésén felemelni nem vagyok jogosult, ez utón kérem Ungvár város mélyen tisztelt képviseleti közgyűlését, illetőleg Ungmegye igen tisztelt törvényha­tósági bi/.oltságát, hogy a nmgu minisztérium kíván­ságát teljesítse és tegye lehetővé, hogy a város egy cirka 100 ezer forintos díszes palotával már a közel­jövőben gazdagabb legyen, hogy a polgárság szava a reáliskolát, mely főleg a polgári elem érdekeit van hivatva kul!iválni, minél előbb őt megillető otthonba segítse be. Hogy a városháza telkének választása czélszerü és megfelelő, azt hiszem, ezt mindenki készségesen elismeri. De kedvező, szinte pompás fekvésének és minden köve­telményt kielégítő jellegének szerencsés jelenségén leiül más ok is volt, hogy ezt választottuk, mondjuk, hogy ezt kelletett választanunk. Kezdjük csak a dolgot legelöl. A reáliskola elhelyezésére a régi gymnasiumi épület — egy magas miniszteri rendeletben olvastam — a lelolyt tanév elején már nem volt megszerezhető. Más hely — a tett nyilatkozatok szét int — nem állván ren- délkezésre, kibérelték a Halpert-léle házat. Én — ami­ként fentebb említettem — a reáliskola jövőjére nézve döntő körülménynek tartottam mindjárt kezdettől fogva, hogy alkalmas helyen, saját épületben legyen a reál­iskola. Ott vott a régi gymnasiumi épület. Azt jó karba lehetett volna hozni oly rövid idő alatt, hogy már a jövő tanév elején beköltözködhettünk volna oda. Lehet, hogy tévedtem, de én első percztől togva alkal­masnak tartottam azt az épületet a reáliskola elhelyezé­sére, már csak a szép traditió miatt is és azért is, mert az, ha párhuzamos osztályokkal is ellátott 8 osztályú gymnasium elhelyezésére szűknek bizonyult is, a 4 osz­tályú alreáliskolának busásan e.ég leendelt. B előttem Lapunk mai száma 6 oldalra terjed. VEGYES TARTALMÚ HETILAP.

Next

/
Thumbnails
Contents