Ung, 1897. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1897-11-14 / 46. szám

leégett aaélkül, hogy biztosítva lelt volna ; az ung­vári járásban Bező és Nagy-Szlatina községben leégett két lakóház, egy istálló, kamaraépiilet, csűr, takar­mány, gazdasági eszközök és több bútordarab 2563 Irt értékben, melyből biztosítva volt 1121 Irt ; a szob- ránczi járásban Gézsény, Prékopa, Jósza és Fekés- háza községekben leégett egy lakóház, egy csűr, egy boglya széna, takarmány és különféle gazdasági eszköz 6165 Irt értékben, melyből biztosítva volt 5599 trtnyi érték. Az alispáni jelentés felolvasása és tudomásul vé­tele után Thuránszky Tivadar közig. biz. tag kérdést intéz az alispánhoz aziránt, hogy mily eljárást követ a borhamisítás meggátlása czéljából, s bogy a tett in­tézkedések mily eredményre vezettek. Teszi e kérdési különösen azért, mert tudomása szerint Ungvári na­gyon sok a hamisított bor, sőt közvetett utón tu­domása van arról, hogy Ungváron 10,000 liter hamis bor és két bordó hamisított tokaji asszu van el­helyezve. Ily körülmények között áll be aztán az az eset, aminek most is szomorú tapasztalói vagyunk, hogy a termelőtől a kereskedő vagy egyáltalán nem, vagy csak a legpotomabb áron akarja megvásár )lni a a bort, miáltal a termelő elveszti munkakedvét. Kende Peter alispán az interpelláczióra válaszolva, kijelenti, hogy Ungvárt a városi rendőrség hivatott a borok és borospinezék ellenőrzésére, — amit tudomása szerint a rendőrség teljesít is. Török József gróf főispán arra kéri Thuránszkyt, hogy a felhozott konkrét eseteket nevén említse, illetőleg hozza tudtára a közig, bizottságnak azon pinczetulajdo- nos nevét, akinél az említett menyiségü hamisított bor készlet van. Thuránszky konkrét esetet nem mond ; a kiku- tatúst a rendőrségre bízza, mint amelynek ez hiva­tása is. (3 eleget tett kötelességének azzal, hogy felem­lítette azt, hogy hamis borok vannak az ungvári pin ezékben. A bizottság ezután napirendre tért. Következeit a t. főorvos jelentése, mely szerint az október havi egészségi állapot, figyelemmel a hűvösebb időjárásra, kielégítőnek mondható. Veszett macska által való meg- maratás Kónyuson fordult elő, Dorunda Mihály ottani 16 éves fiun. A szeptember havi születési és halálozási esetek a következő számban történtek : Született ösz- szesen 477 gyermek (6 halva szülött), meghalt 278 egyén, igy tehát a születések száma 155-el múlja felül a halálozásokat. A halottak közt volt egy talált hulla. Orvosrendőri bonezvizsgálat és hullaszemle október ha­vában kettő volt ; egy Vinnán, megégett gyermek hul­láján s egy Ungvárt földomlás következtében agyon­nyomott férfi hulláján. — Korcsmahelyiségek kifo- gásoltattak tisztátalanság miatt Tibán és Ungvárt. A kir. tanfelügyelő jelentésében kiemeli, hogy az október hóban általa meglátogatott iskolák közül kifogás alá estiek a bacsavai, hlubokai és a dubrókai gk. iskolák, amelyek azonban a jövő évben már uj épületekben nyernek elhelyezést, s hogy a magyar nyelv szép eredmenynyel taníttatott valamennyi meglátogatott iskolánál. Végül Fábry Lajos dobóruszkai róm. kath. tanító nyugdíjaztatásáról tesz említést a jelentés. Az államép itészeti hivatal főnöke jelentésében örömmel tudatja a közigazgatási bizottsággal, hogy az Üngvár városát összekötő nagy Ung-hid elkészült, s hogy a forgalomnak a! adatott. Ismerteti a hídépítés történetét s annak folyamán melegen emlékezik meg Török József gróf főispánról, mint akinek fáradtságot — Ha te lebujbán, részeg csavargóknak muzsi­kálsz, én melletted énekelek nekik ! — Nem hagysz el még akkor sem, ha mind a két szememre megvakulnék ? — Soha ! — No akkor feleségem vagy ! És egybekeltünk; ugyan nem a templomban, hanem művészmódra. És együtt éltünk boldogan tíz hosszú esztendőn keresztül. A keresetem igen jó voit. Szükséget nem láttunk. Hanem azután rosszra fordult a sorsunk; fiatalabb erők túlszárnyaltak, a bundám szétvállott s én szekundás leltem, egy az enyémnél kisebb bandában. A jólét eltűnt; alig éltünk napról-napra. A jólét­tel a nyugalom és boldogság is oda lett. Julis zsörtö­lődő, czivakodó lelt. Vak czigánynak csúfolt, akihez nem volt érdemes az életét hozzákötni. Sokszor forgat­tam a tejemben, ne kergessem-e el az átkozott kígyót, de nem bírtam megcselekedni. Nem fogott rajta az idő; egyre szebb lett s én nagyon szerettem. Negyed nappal ennek előtte megszökött a klari­nétossal ; egy csúnya, ragyás czigánynyal . . . Hát mondja, kérem, nem kultya naturális idő ez? * * * Élváltunk. Az újságokban napokon át nagy figyelemmel kí­sértem az öngyilkosok rovatait; nem találok-e olt rá az én elkeseredett utitársamra. Hiába néztem. Három hét múlva betértem egy halpaprikásáról nevezetes ven­déglőbe s ott találom öt. Égy csinos szőke asszonynak tette a szépet, csak úgy ragyogott a fél szeme. — Hát elmúlt a kuttya naturális idő ; megkerült a Julis? — Igen, elmúlt. A Julis ugyan nincs; nem is szerettem soha, hanem itt van a Maris . . . Hej, mert mindig szőke volt az én ideálom! Vékony Donga. nem ismerő, buzgó, erélyes közbenjárásával éretett csak el, hogy az igéből test lön. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint októ­ber hóban befolyt aílami adóban 69,135 frt 92 kr. (a megelőző év hasonidőszakánál 4* * 12,197 Irt 56 krral) , hadmentességi díjban 2568 frt 87 kr. (4- 517 frt 88 krral); bélyeg- és jogilletékben 8566 Irt 19 kr. (4- 5215 frt 83 krral) ; fogyasztási és italadó­ban 33,733 frt 43 kr. ( — 3005 frt 14 krral) ; do­hányjövedékben 22,372 Irt 91 kr. ( — 3145 frt 88 krral). — Adófizetési halasztás október hóban 11 engedélyeztetett, mind ungváii hátralékosnak. Jelenti egyúttal a pénzügyigazgató, hogy az egyenes adók 1898. évre vonatkozó kivetésének alapjaul szolgáló munkálatok és tárgyalás megindittatott. A jelentések tudomásul vétele után az alispán elő­terjesztéséhez képest a bizottság elrendelte, hogy Kövér Lajos pálóczi segédjegyzőnek a pálóczi anyakönyvi ke­rületbe helyettes anyakönyvvezetővé leendő kinevezte- tési tárgyához a belügyminiszterhez felirat intéztessék Utiadó leírási kérvények elintézése után előterjesz­tetett a kir. tanfelügyelő jelentése, mely szerint a val­lás és közokt. miniszter a »Geographie von Ungarn“ stb., valamint az »Elemente de constitutiunei Patriei« czimü elemi iskolai tankönyveket a Magyarországi is­kolákból kitiltotta. Több apróbb, s kevésbé közérdekű ügy letárgya- lása után ért véget az ülés. A Nag-y Lexikon XV. kötete. (Simor-kódex — Tearózsa.) Kapuzárás előtt áll a nagy mű, a legnagyobb magyar irodalmi vállalkozás: a Pallas Nagy Lexiko- nának utolsóelőtti kötete megjelent. Mikor körülbelül öt esztendővel ezelőtt, 1892. no­vember 18-án, napvilágot látott e nagyszabású munka első kötete, körülállták az újszülött csecsemőt az iroda­lom- és tudománykedvelők és kezdték az ő jövendő sorsát találgatni. Mert bár örömmel látta a magyar kultúra minden igaz baratja ez alapvető munka megindulását, a melynek szükségét már évtizedek óta érezte a magyar tudományosság, mégis sokan valának a Tamások és kételkedők, akik — az addigi kísérletek nem épen biztató, sőt sok tekintetben elszomorító eredménye alapján — aggódva néztek az érdemes, de merésznek tetsző vállalkozás jövendője elé. Voltak, a kik nem bíztak a nagy közönség páitfogásában; voltak, a kik kételkedtek a dolgozótársak kitartásában és voltak, a kik egyáltalában a mi viszonyainkhoz képest, anyagi tekintetben tartották túlságosan merésznek e vállalkozást. Nos, ez aggodalmak egyike sem teljesült! A nagyközönség mindjárt a munka megindulásakor szere­tettel és lelkesedéssel karolta föl annak ügyét; a tudomány és irodalom munkásai megmutatták, hogy tudnak éveken át fáradhatatlanul és kitartással dol­gozni, ha igazán érdemes és nagy czél eléréséről van szó; az a körülmény pedig, hogy a Pallas Nagy Lexikona ma már sok ezer példányban forog köz­kézen, fényesen bizonyítja, hogy immár a mai viszo­nyaink is megérettek bármily nagyszabású irodalmi vállalkozás megbirására, csak szolgálja az igazán a nemzet érdekeit. Valahányszor ennek a nagy munkának egy-egy kötete megjelent, az egész magyar sajtó osztatlan örömmel és elismeréssel fogadta azt, mint egy-egy erősségét a magyar közművelődésnek, mint egy-egy védőpajzsot az idegen kultúra káros és elnemzetiet- lenitő befolyása ellen. így fogta el a sajtó a Nagy Lexikon hatását és hivatását és ebben a felfogásban osztozott a közönség is. Ez tette lehetővé, hogy az óriás munka — arány­lag rövid idő alatt — immár befejezése előtt áll és hogy tizenöt hatalmas kötete sorakozik immár — igaz örömére és gyönyörűségére minden magyar szivnek és magyar elmének — könyvtárainkban egymás mellé. A most megjelent XV. kötet méltó társa idősebb testvéreinek Hatvanegy és fél ivén, 975 sűrűn nyom­tatott, kéthasábos oldalon, a Simor-kódex — Terózsa czimszók közé eső anyagot (hat-hétezer czimszót) öleli fel. A szöveget 165 ábra diszesiti és magyarázza ; a remek kivitelű képmellékletek száma pedig 47, ezek közt 4 szinnyomat, 15 térkép és 4 városi tervrajz. Különösen kiemelendők a Spektrálanalizis, Szarvasmar­hák, Szembajok és Szobamadarak ezimezók gyönyörű színes képmellékletei. Igen érdekes és szép a Tátra czimszónál a Magas-Tátra látóképe a Tengerszem- csúcsról, a mely Petrik Lajos tanár fényképe után készült és 67 hegycsúcs képét mutatja be, magasságuk megjelölésével. Csatolva van a czikkhez a Tatra térképe is. Mint az egész munkán végig, úgy természetesen ebben a kötetben is a magyar dolgokra van a fősuly fektetve, első kötelességünk és haladásunk első fölté­tele lévén saját hazánk és állapotaink igaz képét ismerni. Kiváló helyet foglalnak el ennélfogva ebben a kötetben is a Magyarország földrajzát és történetét tárgyaló czikkek. Kilencz vármegye: Somogy, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szeben, Szepes, Szerém, Szilágy és Szolnok-Doboka vármegyék rövid, de kimerítő föld­rajzi és történeti monográfiája van meg ebben a kö­tetben, a legkiválóbb szakírók tollából. Mellékelve van minden egyes vármegye leírásához a megyének gyö­nyörű kivitelű, pontos térképe. Nagy gondot fordít a Lexikon Magyarország városainak földrajzi és históriai ismertetésére is ; igy ebben a kötetben is a legterjedelmesebb és legérdeke­sebb czikkek egyike Szeged város ismertetése, Reizner János szegedi múzeumi és könyvtár-igazgató dolgozata. Mellékelve van a czikkhez Szeged város tervrajza s a szöveget a szegedi vár XVI. századbeli képe, a Dugonics-szobor s a város nevezetesebb középületeinek kepei dtszesitik. Szeged tervrajzán kívül közli ez a kötet Sopron és Szabadka varosok tervrajzait, valamint a megyék és nevezetesebb városok ismertetésénél azok czimerét is. A Magyarország történetét tárgyaló számos czikk közül különösen kiemelendő az 1848/49-iki Szabadság- hareznak nagy alapossággal és hazafias hévvel megirt története, Marczali Henriktől. Ide vágnak históriai ne­vezetességű nagyjaink és jeleseink kimerítő életrajzai is, igy a Széchenyi Istváné (Dézsi Lajostól), Szemére Bertalané és Miklósé (Tóth Lőrincztől), Szapolyai Já­nos királyé (Szádeczky Lajostól) stb. A jelenkor törté­netére vetnek világot ma élő kitűnőségeink életrajzai: Szeli Kálmáné, Szilágyi Dezsőé stb. stb. Végül ide tar­toznak Magyarország nevezetesebb családjainak ismer­tetései is. De szeretettel és gondosan ismerteti a Lexikon Magyarországnak nemcsak történetét és földrajzi viszonyait, hanem a tudománynak, az irodalomnak, a művészeteknek, a közgazdaságnak, a kereskedelemnek és iparnak, szóval a nemzeti munkásságnak minden mezejét és mindazokat, a kik e mezők egyikén vagy másikán kimagasodtak. Minden egyes czikke nem­csak tanulságos, hanem élvezetes olvasmány is és laikusnak is könnyen érthető. Nem utolsó érdeme, hogy pazarul bllátja, különösen a fontosabb és terjedel­mesebb czikkeket magyarázó ábrákkal és képmellékle­tekkel. Igen szépek pl. a Sirályok, Strucz-madarak, Szarvasmarhák, Szarvasok, Szarvorruak, Szilfa, Szita­kötők stb. czikkek képmellékletei. A szinház-czikknek két kepmelléklete van, az egyik a budapesti operaházat, a másik a Vígszínházát és a külföld több szinházát mutatja be. Érdekesek és tanulságosak azok a képmellékle­tek is, a melyek a Sisak, Sörgyártás, Szerszámok, Szer­számgépek, Szilur szisztéma, Szivargyartás, Szivattyúk, Szőllőnemesités és Szőllőmivelés czimü, terjedelmes és alapos tudással megirt czikkekhez vannak csatolva. Hogy mily gondot fordít a Lexikon a hazai vi­szonyok ismertetése mellett a külföldre is, azt eléggé bizonyítja, ha felsoroljuk itt e kötetnek külföldi vonat­kozású mellékleteit; ezek: Spanyolország és Portugália, Svajcz, Svéd-Norvégország, Szerbia és Montenegro, Szibéria térképei és Szt. Pétervár tervrajza. Tüzetesen és kimerítően tárgyalja a Lexikon mindezen országok és minden nagyobb külföldi varos viszonyait és törté - netét, egész a legújabb eseményekig. A XV. kötetben feldolgozott rehgeteg anyag e rövid és futólagos ismertetése is igaz és örvendetes tanúságot tesz arról, hogy a Nagy Lexikon egyre izmosodó erővel halad befejezése felé és immár elmond - hatjuk róla, hogy busásan beváltotta azokat a remé­nyeket, a melyeket megindulásakor fűztek hozzá. Értesítés a községek érdemes elöljáróságaihoz! 1. Gyümölcsfa vadcsemeték és ojtóvesszők adományozása. A töldmivelésügyi nagymélt. m. kir. minisztérium folyó évi 62617. számú rendeleté értel­mében a rendszeresen kezelt és bekerített faiskolák a jövő 1898 év tavaszán, gyümölcsfa-vadcsemetékben díj­mentesen fognak részesülni, csupán a szállítási és cso­magolási költségek fognak az illetőktől utánvétel mellett beszedetni. A név, lakhely és utolsó posta, illetve vasút­állomás világosan kiírandó. Az ez iránti kérvények alul­írotthoz küldendők be 1. év deczember hó 31-ig. Úgy­szintén az ojtóvesszők iránti megkereséseket is alulírott­hoz kell beadni, megjegyezvén, hogy az oljtóvessző darabjáért lél krajezár szedési dijat kell fizetni; ezen szedési dij, valamint a csomagolási és szálllitási költség szintén utánvéttel log beszedetni. 2. Gyümölcsfaoltványokat is adományoz a magas minisztérium egyes gazdáknak, lelkészeknek és tanítóknak, ez iránti folyamodásokat 50 kros bélyeggel kell ellátni, a töldmivelésügyi m. kir. minisztériumhoz czimezni és az illető vármegye alispáni hivata­lához beterjeszteni, szintén deczember hó 31-ig. 3. Gyümölcsészeti tanfolyamok jövő évben is több helyen lógnak tartatni a laiskolakezelők részére, az erről szóló pályázati hirdetés a »Gyümölcskertész« czimü szaklapban fog annak idején körhirré tétetni. 4. Szabályszerűen berendezett és jól kezelt faiskolák jutalmazása. A magyar töldhitelintézet igaz ;alósága a jövő 1898. évben is log jutalmakat ki tűzni a jelesebb laiskolakezelők részére, összesen 2500 forint értékoen. A pályázati teltételek jövő év tavaszán a »Gyümölcskertész« czimü szaklapban lógnak kö- zöltetni. 5. A „Gyümölcskertész“ czimü szaklapra a nmlgu belügyminisztérium 1891. évi 33,881. számú jendelete értelmében minden község tartozik előfizetni. Az előfizetési dij évebkint 1 Irt. Az előfizetési pénzek a »Gyümölcskertész* kiadóhivatalába, Budapestre, Athe­naeum, Ferencziek-tere 3. szám küldendők. 6. Hernyófészkek irtására, vonatkozó rende­let. A mezőrendőri törvény 50. §. szerint minden bir­tokos köteles a fák rügyének lakadása előtt, legké­sőbb márczius hó végéig a gyümölcsfákat a kártékony hernyófészkek és lepketojásoktól megtisztítani s azokat összegyűjtve, elégetni. Az 52. §. szerint a ki a hernyó- tészkek és peték megsemmisítését elmulasztja, helyette az irtást n községi elöljáróság a mulasztó költségére köteles végeztetni. A szorgalmas gazdának azonban nem szükség es bevárni a tavaszt, hanem, mihelyt a levelek lehullnak, az ősz és tél folyamán, enyhe időben hozzá lehet fogni a hernyófészkek irtásához. Felkérem az érdemes elöljáróságokat, hogy a len­tieket az érdekelteknek minél s /.élesebb körbe n tudo­mására hozni szíveskedjenek. Ungvárt, 1897. november hó 10. Bornemissza Zoltán, íatenyés'Uési felügyelő.

Next

/
Thumbnails
Contents