Ung, 1897. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1897-11-14 / 46. szám
Melléklet az „UNG“ 1897. évi 46-ik számához. GAZDASÁGI TUDNIVALÓK. Kísérletek műtrágyával. A magyar-óvári növénytermelési kísérleti állomás 1896-iki évkönyve bővebben foglalkozik a műtrágyákkal tett kísérletek eredményével. E minden gazdára érdekes adatokat, külön-külön csoportosítva, aminő sorrendben az évkönyvben is foglaltatnak, helyesnek tartjuk lapunk utján is megismertetni a következőkben: I. A mesterséges trágyafélék utóhatása. A mesterséges trágyafélékkel végzett gyakorlati irányú trágyázási kísérletek czélja kinyomozni azt, hogy jövedelmező-e a trágyafélék alkalmazása az illető gazdaságban. A jövedelmezőség megállapításánál a legtöbb gazda oly módon jár el, hogy a tapasztalt terméstöbblet értékéből levonja a trágyázás költségeit s a fennmaradó összeget tekinti tiszta jövedelemnek. Ez a számítás azonban igen sok esetben hibás, mert a műtrágya hatása nem csak egy, — de két-három évre is kiterjed, s igy utóhatását is figyelembe kell venni, hogy jövedelmezősége pontosan megállapítható legyen. Az eddigi kísérletek bizonyítják, hogy csak a chilisalétrom és kénsavas ammóniák hatása terjed csupán egy évre, ellenben a többi trágyák, nevezetesen a foszför- és kálium-trágyák hatása több évre terjed. A magyar-óvári növénytermelési kísérleti állomás az 1894. év őszén szuperfoszfátozott talajokra vonatkozólag kérte be 1896-ban az adatokat, azok utóhatását bírálandó meg. Beérkezett 26 kísérletezőtől adat; a 26 kísérlet közül 14 esetben következeit őszi után kalászos. A 14 eset közül 2 esetben absolute semmi utóhatás sem mutatkozott; 4 esetben csekély terméstöbblet mutatkozott, 9 esetben azonban 50—564 kg. terméstöbblet mutatkozott. Összevetve most már a második év termés- többletét az első év terméstöbbietével, kitűnik, hogy a mely esetben az első évben volt nagy a lerméstöbblet, a második évben a minimumra redukálódott az, ellenben minél csekélyebb volt a lerméstöbblet az első évben, annál jelentékenyebb a második évben, a mely kísérleti eredmény igen nagy horderejű dolog, a mennyiben biztosit bennünket arról, hogy a mennyiben szárazság miatt az elhintett szuperfosztát az első évben nem adja meg a kellő terméslöbbletet, meg fogja adni a második évben. Igen jelentékeny volt továbbá a szupertoszfát utóhatása burgonyánál, a hol egy esetben 2833 kg. volt a terméstöbblet, Egyéb növényeknél is mindenütt mutatkozott terméstöbblet, ezekről azonban oly kis számú adattal rendelkezik az állomás, melyekből végérvényes következtetést alig lehet vonni; úgy látszik azonban, hogy a tengerinél semminemű műtrágyával termés- többletet nem lehet eredményezni. A réttrágyázási kísérletek utóhatását figyelembe véve kimondja az állomás, hogy a Thomassalak alkalmazása első sorban az agyagtalaju réteken lehet igen jövedelmező. A káli-foszfát utóhatása is oly jelentékeny volt, hogy a második év terméstöbblete az első év de- ficzitjét jőve leiemmé változtatta. Bizonyos, hogy úgy a Thomassalak, mint a káli-foszfát utóhatása legalább két évre terjed. A kísérletekből kitűnik továbbá az is, hogy a tőzeges réteken a műtrágyák alkalmazása czélszerü ügy a termés mennyisége, de kivált annak minőségére való tekintettel. A szölőtrágyázási kísérletek utóhatását illetőleg kitűnik: 1. hogy az agyagtalajokon a műtrágya hatása nem mutatkozik oly általánosan es szembeötlően, mint a homoktalajokon; 2. hogy a foszfor-, nitrogén- és kálium-trágyával a homoki szőlők termése jelentékenyen fokozható a nélkül, hogy a must czukortartal na lényeges változást szenvedne; 3. hogy a foszfor- és kálium-trágya hatása a második évre is kiterjed és ha a salétrom-tragyát megismételjük, a termés akárhányszor nagyobb, mint az előző évben. II. Rozs- és burgonya-trágyázási kísérletek. Ismeretes dolog, hogy az őszi gabona termését az egymagában alkalmazott foszfor-trágya sokszor igen jelentékenyen képes fokozni, különösen akkor, ha a talaj nem tartozik a tipikus homoktalajok közé, sem nem nagyon tőzeges, hanem akár istálló trágyázás, akár pillangós virágnak termesztése folytán elegendő nitrogént tartalmaz. A rozs biztosabban és nagyobb mértékben szokta a mondott esetekben a foszfor-trágyát meghálálni a búzánál is, miként azt a magyar-óvári növénytermelési kisérled állomás eddigi kísérletei bizonyítják. Az 1896. évben szupertoszfáttal rozs alá csak kevés helyen eszközöltetett kísérlet, az is többnyire homoktalajon. Ezen kísérletekből kitűnik első sorban, hogy a szupertoszfát nemcsak a mag-, de többnyire a szalma- termést is jelentékenyebben fokozza ; 20 kísérlet közül 13 esetben volt nagyobb a szalmatermés és pedig 2 esetben 1—3 kereszttel, 3 esetben 3—4, 4 esetben 6—10 kereszttel, 2 esetben 2—3 mázsával, 1 esetben 4—5 mázsával volt több a szalma, a mely körülmény világosan megczáfolja azon hitet, hogy a szuperfosztát csak a szem termését fokozza. A szem-termés, nem számítva az 50 kgmon aluli terméstöbbletet, 18 kísérlet közül 11 esetben volt jelentékenyebb. 50—100 kg. között volt a terméstöbblet 4 esetben, 100—200 kg. között 4 esetben, 200-on felül 3 esetben, a legnagyobb terméstübblet pedig 536 kg. volt, a mely körülmény azt bizonyítja, hogy inig homoktalajokon és a szuperíoszfátnak egymagában való alkalmazása megfelelő lehet. A szuperfoszfát és kainit együttesen alkalmazva, vagyis a káli-foszfát trágya a szalma-termést szintén a legtöbb esetben fokozta, a szemtermést azonban 20 eset közül csak 8 esetben fokozta jelentékenyebben, miért is az állomás véleménye szerint a kálifosziát alkalmazásától csak az esetben várható siker, ha az zöldtrágyázással kombináltalak Igen érdekesek továbbá a burgonyával végzett műlrágyázási kísérletek. E fejezet elején az állomás megjegyzi, hogy az országban a burgonya átlagtermések sokkalta csekélyebbek, mint a mekkorák hazai viszonyaink között lehetnének. A csekély átlagtermésnek okai a degenerált vetőgumó, a talajok tápanyag-szegénysége és a hiányos művelés, s hogy a burgonyafélék változtatásával, az eddigi dígeneralt burgonyának jobbal való helyettesítésével, a termések tetemesen fokozhatok. Az alábbi burgonyatermelési kísérletek közép kötött talajon oly módon végeztettek, hogy az első parczella trágyázatlanul maradt, a 2-ik kapott 100 kg. szuperfoszfátot és 40 kg. chilisalétromot. A beérkezett jelentések közül 20 kísérlet adata volt lelhasználható. Ezek közül a szuperfosztát 13 esetben fokozta a terméslöbbletet 96 — 1986 kgrammal. A szuperfoszfát és chilisalétrommal trágyázott parczellán 20 közül 16 esetben szolgáltattak 67—2893 kg. terméstöbbletet, tehát a chilisalétrom jelentékeny mérvben hozzájárul a terméstöbblet fokozásához. Annak daczára ott, a hol friss istálló-trágyába vetik a burgonyát, jövedelmezőbb lesz kát. holdankint 125—150 kg. szuper- foszfátot egymagában elszóratni. Kötött talajon szintén több irányban végeztetett termeié i kísérlet. Itt a szuperfoszfát egymagában alkalmazva 19 esel közül 15 ben fokozta a termést 134—6214 kgrammal. Szupertoszfát és chilisalétrommal is ellátott lábla 24 eset közül 24 esetben fokozta a termóst, csupán egyszer 1 métermázsán alul. A szuperfoszfát kálitrágyával alkalmazva 20 kísérlet közül 19 esetben fokozta a termést 134—6214 kgrammal. Ezen adatokból tehát kitűnik az, hogy a használt műtrágyák mindegyike tokozta a termést, bár a talaj és egyéb helyi viszonyokhoz mérten különbözőleg. Az eredmények annyira összevágok, hogy egyik trágyázási módnak sem nyújtható előny, miért is csak az adott viszonyok között eszközlendö kísérletekkel lehetséges megállapítani, hogy melyik trágyázási mód a jobb. III. Dohány-trágyázási kísérletek. A magyar-óvári növénytermelési kísérleti állomás, mint az előző években, úgy 1896-ban is foglalkozott dohány-mütrágyázási kísérletekkel. Összesen 14 gazdaságba küldött műtrágyát s ezek közül 12-ből érkeztek be az adatok. A kísérletek szupertoszfáttal, chilisalétrommal és kénsavas káliummal eszközöltettek, a kísérletezők egyrésze azonban magas százalékú dohánymü- trágyával is kísérletezett, a mely műtrágya a tápanyagokat vegytiszta állapotban tartalmazza s a plántázás alkalmával oldott állapotban nyert alkalmazást. Az említett trágyaíélék különböző kombináczióban nyertek alkalmazást. Az ezen kísérletekből beérkezett eredményekből az állomás mindenekelőtt azon következtetési vonja le, hogy az 1895-ik évi eredmények kedvezőbbek voltak, a minek oka abban kereshető, hogy az 1896-ik évi időjárás nagyon is kedvezőtlen volt a műtrágyázásra. Ennek daczára az alkalmazott műtrágyák a legtöbb esetben igen jelentékey terméstöbblelet eredményeztek, mégsem lehetséges ezen kísérletekből megállapítani, hogy melyik műtrágya, vagy mely műtrágya-keverék szolgáltatta a legkedvezőbb eredményeket. Azon következtetés azonban határozottan levonható, miszerint Neszlernek azon állítása, hogy a toszforsav árt a dohánynak, éppenséggel nem felel meg a valóságnak, sőt a kísérletek azt látszanak bizonyítani, miszerint a foszíorsav-trágyát a dohány leginkább megkívánja s vele úgy a mennyiséget, mint a minőséget fokozni lehet. Egyes kísérletezők oda is nyilatkoztak, hogy ezután csak szuperfoszfatot, — de azt azután a dohánytermelésre használt egész területen, — használni lógják. A talaji és égalji viszonyok szerint a trágyafélék hatása nagyon is elütő. Az egyik helyen pl.^a chilisa- j létromot elítélik, a másikon kiválóan alkalmasnak tartják. Kimondja ezért a kísérleti állomás, hogy a mesterséges trágyatélékkel a dohánynak úgy a mennyi, mint a minőségét fokozhatjuk ugyan, de arra nézve, hogy minő műtrágyával, csakis az illető gazdaságban végzett kísérletek nyújthatnak felvilágosítást. Ez ugyan más növényeknél is áll, de talán egyiknél se oly nagy mértékben, mint a dohánynál, mert pl. az eddigi kísérletek alapján elmondható, hogy az őszi gabona termését egyedül szuperfoszfát, a rétet Thomas-salak és kainit, a homoki szőlő termését mind a három alkalmazásával fokozhatjuk, mig a dohányra nézve hasonló következtetést, az eddigi kísérletek alapján nem vonhatunk le. Kivételt e tekintetben csakis a lolyékony műtrágya képez, mely azonban aránylag csekély zámu kísérlettel lelt csak kipróbálva, s ezért határozott vélemény nem nyilvánítható; annyi tény, hogy a múlt évben a legtöbb helyen igen jó eredménynyel használtatott, mert úgy a mennyi, mint a minőségre igen kedvező hatással volt. Ezen trágyaféle alkalmazása azonban nagy óvatosságot igényel, mert különben könnyen kiöli a palántát, ha a lolyékony trágya kiöntözése után azonna palántázunk, miért is a trágya kiöntözése után vagy 24 órával kell palántázni, vagy pedig azon helyeken, a hova a palánta kerül, kapával csekély lyukat vágunk, oda öntjük a trágyát s ültetés előtt a kapával kihúzott földet visszahelyezzük s ebbe ültetjük a dohányt, a mikor a loiyékoy trágya a zsenge palántának nem tog ártani. KÜLÖNFÉLÉK. * Az ungi ev. ref. egyházmegye a f. hó 9-én tartotta városunkban, belső ügyeinek rövid tárgyalása mellett, — rendkívüli közgyűlését. Az újonnan választott gondnok Komjáthy Béla orsz. gy. képviselő, mely beiktatva nem lévén, a világi elnöklésre a tanacsbirák valamelyike lett volna jogosult, ezek közzül azonban Bernáth Dezső, Felíöldy Ödön, Horváth Dezső és Köröskényi Elek állásukról Írásban lemondottak, Bernáth Zoltán és Kormos Béla pedig meg nem jelentek, miért az uj gondnok beigta- tását, Fekésházy Miklós városi főjegyző elnöklése mellett a deczember hóban kitűzendő r. közgyűlésre határozta el a közgyűlés. * Az ungvári közkórház gondnoki állása betöltésére, mely Ny isztor István elhunytéval jött üresedésbe, a polgármester már meghirdette a pályázatot. E szerint a 600 frt évi fizetéssel, két szoba, konyha s kamarából álló szabad lakással, fűtéssel és világítással javadalmazott gondnoki állásra a város képviselő-testületéhez czimzett kérvények e hó 25-ig adandók be a polgármesterhez. A pályázók között Durcsák Dezső ny. főszolgabíró, Gara István adóügyi tanácsos, Cserniczky Ede v. ellenőr és Oko- liosny János kereskedő nevét emlegetik. "* Iskolasegélyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a konczházi és a lakárti római kath. iskoláknál a tanítói fizetésnek 400 írtra kiegészítésére az 1897/8. tanévtől kezdve két egymásután következő tanévre államsegélyt engedélyezett és pedig a konczházi iskolánál tanévenkint 117 irtot, a lakártinál 170 forintot. i: Uj kihágási bíró. Ungvár város tanácsa Markovszky Sándor rendőr-tanácsost megbízta a kihágási ügyekben önálló bíráskodással. * Kettévált ág. ev. egyházmegye. Az 1743. évben alakult és 1788-ban szervezkedett hegyaljai ág. ev. egyházmegye, melynek kötelékébe tartozott eddig az ungvárimissióikör is, e hó 10-én tartotta utolsó gvülését Miskolczon, hogy az egyetemes gyűlés által jóváhagyott szabályrendelet értelmében ketté váljon. E ketté válás folytán az ungvári missiói kör az újonnan alakított tiszavidéki ág. ev. egyházmegye kötelékébe osztatott be. * Dijnok-egyesület. Az ungvári dijnokok múlt vasárnap, e hó 7-én megalakították az orsz. dijnok-egylet és nyugdíj-intézet ungvármegyei fiókját. Az előmunkálatokat Szkodzinszky Arthur vezette sok kitartással s ő neki köszönhetik az ungvármegyei dijnokok a vármegyei fiók-egylet megalakítását. Az alapszabályok letárgyalása után megtartatván a tisztikar választása: elnökké Scsavniczky György, alelnökké Mizsán Ferencz, titkárrá Demján Gyula, jegyzővé Szkodzinszky Arthur, pénztárossá Balog Gábor, ellenőrré Tódor János; bizottsági tagokul: Folinus József, Korláth György és Bilitz Bála ; póttagokul : Kiss Kálmán, egyesületi orvosul Kerekes István dr. választatott meg. Jótékonyság. Özv Patay Gyuláné, szül. Szathmáry Király Anna, a lucskai tüzkárosultak részére 100 frtot, 300 darab bükkfát, amely legkevesebb 450 frt értéket képvisel és 30 ezer zsindelyt ajándékozott. Ezen jótéteményben részesültek lapunk utján nyilvánítják a nemes keblű úrnőnek hálás köszö- netüket. : Élvezhetlen az Ung vize. Az Ungvár városát keresztül szelő Nagy-Ung és az Ung-csatorna vize már néhány hét óta élvezhetetlen. Erős kátrány- szerű szag érződik ki belőle, ami kellemetlenné teszi az ivásra s használhatatlanná a főzésre. Úgy mondják, hogy a perecsenyi Bantlin-gyárból ömlik a bűzös folyadék az Ung vizébe s ez rontja meg azt. Nem tudjuk, mennyiben igaz e feltevés, de ha igy volna, mindenesetre sürgősen kell segíteni a bajon. Névmagyarosítás. Kohn Adolf műmalmi könyvelő, nevét belügyimül. engedélylyel Kartal-ra változtatta. Huszár Vilmos, mint fordító. A budapesti nemzetiszinház igazgatósága megszerezte előadásra Jósé Eehégaraynak legszsnzácziósabb és külföldön is óriási sikert aratott három felvonásos drámáját: „Szent-e, vagy őrült?“ Az igazgatóság a hires spanyol drámairó e legkiválóbb müvének, az eredetiből való lefordításával Huszár Vilmos földinket s lapunknak is munkatársát bízta meg. * Kitűnt iskolai tanuló. Az ungvári ta- nitóképezdevel kapcsolatos gyakorló-iskola egyik tanulója, Csucska András 12 éves pallói illetőségű fiú néhány hét óta eltűnt. Minthogy mindeddig elő nem került, országos körözése rendeltetett el. * Házassági statisztika. Ungvár város anyakönyvvezetői hivatalában 1897. okt. 31-től nov. 14-ig a következő házasságok köttettek: Goldstein Ignácz vaskereskedő-segéd és Rothman Regina, dr. Rosin Sándor, cs. és kir. ezredorvos és Goldenberg Mina, Cserteszni Eduárd bútorgyári napszámos és Kielnsiák Anna, Varjan József czipesz-segéd és Róják Juliánná, özv Hazslinszki Lajos városi Írnok és Grieszler Berta, Szeksz János szabó-segéd és Laurik Paulina, Puskás Bertalan csizmadia-seged és Horoscsak Rozália. — Kihirdetés alatt állanak: Lyiták B.izil ácsnapszámos és Geles Teréz, Lebovics Hirsch Bér czipész-segéd és Lebovics Róza. * Hadkötelesek figyelmébe. A polgár- mester a következőket hozza a hadkötelesek tudomására : Az 1889. évi védtörvény 35. §-a alapján mindazok, kik az 1898. évi ujonczallitásra mint I-ső, Il-ik, lll-ik korosztálybeliek vannak felhiva, vagyis akik 1877-ik, 1876-ik és 1875-ik években születtek, tekintet nélkül, hogy erre nézve külön szóbeli vagy Írásbeli felszólítást várnának és tekintet nélkül arra, hogy helybeli illetőségüek-e, vagy sem, ezennel hivatalosan felhivatnak, miszerint a városi katonaügyosztály hivatalában folyó évi november hó végéig személyesen megjelenni, vagy Írásban jelentkezni szigorú kötelességüknek ismerjék. Az idegen illetőségűek még arra nézve is felhivatnak, hogy jelentkezésük alkalmával utazási, vagy egyébb okmányukat is bemutassák. Aki ezen jelentkezést elmulasztja, kihágást követ el és
