Ung, 1897. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1897-02-21 / 8. szám

Melléklet az „UNG“ 1897. évi 8-ik számához.

tében két tanterme van, a gimnáziumi épületnek az általunk hangoztatott czélra való felhasználása a r. káth. fiúiskolának államosítása által csak elősegittetnék. S az államosítás kérdésénél kell, hogy e körülmény is íigya- lémbe vétessék.

Hátra volna még egy oknak leitárása, a mely szintén a már többször hangoztatott államosítás mellett szól. Ezen okról lent már (utólag megemlékeztünk, s ez nem más, mint ezen iskola tanítóinak, szolgainak mondható tizetése. 210 Irt, nehány köbméter la s természetbeni lakás; ennyi földi jóval dicsekedhetik évenkint a r. kath. népiskolának minden tanítója alkalmaztatásuk első per- czétől ez ideig; s ezen fizetés — jobban mondva bér

— élvezetéhez csak egy hosszú évnek tárasztó, sokszor testet-lelket ölő munkája által jut hozzá. Ha meggondoljuk, hogy az alkotmányos idők bekövetkezése óta még az utolsó lalu is tanítójának javadalmát tőle telhetöleg rendezte és emelte, ha meggondoljuk különösen azt, hogy a felekezeti tanítók fizetésének az állam által való kiegészítése folytán még a knyahinyai kánlor-tanitó is évi 400 f'rtnyi fizetést élvez, úgy szégyenkeznünk kell a lelett, hogy a vármegye tanítóinak a székhelyén működő veteránjai, kik pályájukon már hosszú évtizedek óta működnek, s kik— mondhatni — majdnem az egész város intelligens elemét oktatták és nevelték, fizetés dolgában még egy felvidéki kántor-tnnitóval sem versenyezhetnek.

A tanítók jól megérdemlett fizetésének rendezése is aktuálissá tette a kérdésben levő népiskolák államosítását, s már csak az ő érdekükben is kívánatos volna, hogy ezen kérdés mielőbb kedvező megoldást nyerjen. Ez által legalább hajlottabb korukban azon ellátáshoz hozzá jutnának, a mely őket már régen, de régen megillette volna.

Ezek azon okok, a melyek a rom kath. fiúiskola

— s ezen lény befejezésével — részben a többi városi népiskola államosítása mellett szólnak. S ezea okokkal szemben ellenkező álláspontra senki sem helyezkedhetik, bármilyen szempontból ítélje is meg a dolgot. Még a felekezetek érdekeinek megóvása sem hozható tel okul az államosítás ellen, mert régen eldöntött tény az már, hogy az állami iskolák nem azok a > vallástalan» tanintézetek, a melyeknek valamikor el voltak hiresztelve. Kézzel fogható példa rá éppen az ungvári népiskola, a melynek vallás-erkölcsi működéséhez szó sem férhet. S e tény nemcsak a hitoktatók buzgóságát dicséri, a melyről a külömböző egyházak fejei már nem egyszer meggyőződést szerezhettek, hanem jellemzi egyúttal a tanítók és tanítónők működését is.

Miután tehát az államosítás kérdése ellen — egészen tárgyi'agosan ítélve meg a dolgot — a felekezetiség szempontjából sem hozható fel mi sem, a kérdés ilyetén megoldásának s ezzel népoktatásunk egységes rendezésének szívből örülnénk. S ha ezen fontos ügy kedvező elintézését mai közleményünkkel csak némileg is előmozdítani sikerült, úgy igen hálás munkát végeztünk, a midőn az állami népiskola fölvírágozlatásának kérdésével most már nem első ízben foglalkoztunk.

—cs —o.

Társasköri estély.

— Csütörtök február 18. —

Lám Sándor ur, a casino-estélyek fáradhatatlanul buzgó rendezője, újra büszkeséggel emlékezhetik az elmúlt csütörtökre.

Ezen a napon is, mint az ő többi csütörtökjein, a társaskör termében összegyűlt igen díszes közönség- művészi, élvezetes előadásokban gyönyörködött és mindvégig kedélyeden maradt együtt a hajnali órákig.

— Mindén szép és jó volt; a színdarab, az ének, a zene, a tombola, a rendezés, a táncz.

Pailleron remek egy felvonásos vigjátóka „A szikra“ nyitotta meg a műsort, melyet a társaskörnek ez alkalomra improvisált színpadán Noválc Endrénó (Leonie) és Virányi Sándorné (Antoinette) úrnők és Balpataky József ur (Geran Raoul) bravúrosan, pompás összjátékban, gördülékenyen, pattogón játszották.

A darab főszerepében Noválc Endréné ragyog- tatta fényes művészi egyéniségét. — A rendkívül finom szerepnek minden árnyalatát beható és szeretetteljes tanulmányra valló művészettel melegen átérezve, szellemesen, okosan játszotta meg; a szerelmét még önmaga előtt is titkoló asszonynak idegessége, mikor szerelme tárgyát mástól félti; a szerelmes asszony lel- kületének százféle fázisa; s végül szerelmének kitörése és győzelme, mikor annak tudatára ébred, remek interpretátióra találtak intelligens játékában. Méltó társa volt Virányi Sándorné, a kinek előadása ugyancsak mély intelligentiájáról, s a szerepére fordított nagy és gondos munkáról tett tanúságot. Kedves, bájos volt a bakíis-leányzó természetes naivitásában és kitünően „csinálta meg“ azt a metamorphosist, a melyben „szikrát“ fog s az öntudatos leány lesz belőle, a ki tudja, hogy szive van, hogy joga van a szerelemre és mégis képes a női erények legszebbikére, a lemondásra. — Az utolsó érzésteljes jelenetben elragadó volt. —Balpataky urnák művészete sokkal ismeretesebb mindnyájunk előtt, semhogy bővebb ismertetésre szorulna; annak a registrálására szorítkozhatunk, hogy alakítása, játéka, elegáns fellépése, rutinja ezúttal is mesterművé emelték szerepét.

A műsor hátralevő részét, a műkedvelői zenekar két száma és Wagner Hedvig úrnő éneke képezték.

— Wagner Hedvig úrnő, ki immár nélkülözhetetlen, szeretetreméltó tagját képezi kis művész-gárdánknak, ezúttal két kis német dalt énekelt; Böhmtől „ Lber's Jahr“ és Hölzeltől „Wenn ich ein Vöglein war.“

— Tiszta, csengő, jól iskolázott soprán hangjával s szép előadásával most is elbájolta a közönséget. — Schneider ezredorvos ur kisérte zongorán discrétiil és precise.

A műkedvelői zenekar Bachnak „Tavasz-ébredése“ czimű romanczát és Rossiui „ Tanerő (/“-nyitányát játszotta a tőle megszokott szabatossággal, elismerést aratva azért az áldozatkészségért, melylyel annak tagjai bőséges egyéb elfoglaltságuk mellett a jó- tékonyczélhoz és a zene műveléséhez járultak.

Mondani sem kell, hogy a műsornak minden egyes száma nagy tetszést aratott, melynek szűnni nem akaró tapsokban adott kifejezést a lelkesült közönség.

A műsort jótékonyczélu sorsjáték követte, melyhez a Novák Magda kisasszony által megalkotott leányszövetség szolgáltatta a szebbnél szebb kézimunka- tárgyakat nyereményül. — A közönség nagy érdeklődést tanúsított a sorsjáték iránt, melyhez maguk a szövetség tagjai árulták a sorsjegyeket potom 10 kraj- czárjával és nagy kelete volt a csinos apró holmiknak, melyek ékesszóló tanúi voltak a fiatal hölgyek ügyességének a kézi munkák és aquarell-festés minden ágában.

Hajnalig tartó táncz koronázta a szépen sikerült estét. — Hála érte derék műkedvelőinknek és a fárad- hatlan leleményes rendezőnek.

KÜLÖNFÉLÉK.

* Állandó választmányi ülés. A törvény- hatósági bizottság állandó választmánya folyó hó 24-én, délelőtt 10 órakor ülést tart.

* Az „Ungmegyei Közművelődési Társulat“ t. tagjait a ma vasárnap délután 2 Ví órakor, a megyeház nagytermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. A közgyűlésen azok is, a kik a társulatnak még nem tagjai, de iránta érdeklődnek, szívesen láttatnak. Ungvár. 1897. február 21. Kende Péter elnök.

* Kinevezés. A szerednyei állami anyakönyvi kerületben Tamaskó Bálint lemondása folytán üresedésbe jött anyakönyvvezető-helyettesi tisztségre a bel- ügyminister Sztankovics János jegyzői írnokot nevezte ki.

* Lelkész-választás. Az ungvári ev. ref. hitközség múlt vasárnap töltötte be választás utján a lelkészi állást, a mikor is lelkészszé Komjáthy Gábor szentesi lelkész választatott meg 79 szavazattal, Szűcs István salamoni lelkész 41 szavazata ellenében.

* A gyermekbarát-egyesület hangversenye elé, mely a jövő hó 1-én fog a társaskör nagytermében megtartatni, élénk érdeklődéssel tekint a közönség. Különösen a változatos és sok élvezetet Ígérő műsor közzététele óta tapasztalható ez, úgy, hogy már számosán meg is váltották jegyeiket, melyek Lévai Mór könyvkereskedésében kaphatók. Maga a műsor a következő: 1. Saint Saens; „Danse macabre.“ Sym- phoniai költemény. Előadják : Öesterreicher Jakabné és Tabódy Ida urhölgyek és a cs. és kir. 65. sz. gyalogezred zenekara. 2. a) Mascagni Péter: „Lemondás.“ Dal, Chislanzoni A. szövegére, b) Tosti Pál: „Nimon.“ Dal, Musset Alférd szövegére. Énekli Kelen Irma úrhölgy, zongorán kiseri dr. Tüchler Sándor 3. Wie- niawszki: „Legenda.“ Hegedűn előadja: Rigó József zongorán kiséri Oesterreicher Jakabné úrhölgy. 4. Monolog. Előadja Balpataky József 5. Női kar, a „Hugenottákéból, éneklik: Boronkai Gizella, Cornidesz Mariska, Csucska Gizella, Demjanovics Ilona. Ember Anna, Farkas Erzsébet, Farkas Irén, Grabovszky Jolán, Hó- doly Erzsébet, Haraszthy Jolán, Kaminszky Margit, Kelen Irma, Kovalóczy Ella, Kótán Anna, Kontiátovics Neszti, Linner Margit, Mihalkovics Irén, Mokcsay Jolán, Nagy Ilona, Nagy Szerén, Novák Magda, Rákosi Ilona, Scheffer Emilia, Tomcsányi Mártha, Vuics Margit. 6 Sarasaié. „Spanyol tánezok.“ Hegedűn előadja: Rigó József zongorán kiséri Oesterreicher Jakabné úrhölgy. 7. Bizet: Egyveleg a „Carmen“ czimű operából, Előadja a cs. és kir. 65. gyalogezred zenekara.

* Esküvő. Berzseny L. Béla m. kir. pénzügyi fogalmazó e hó 16-ikán tartotta esküvőjét Éperjesen Rudnyánszky Ágnes bárónővel.

* Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister özv. Seregélyiné szül. Jaczkovics Cze- czilia n.-bereznai és Adamkovics Emma turja-remetei állami kisdedóvónőket kölcsönösen áthelyezte

* A nagy Ung-hid építése most már bizonyos, a mennyiben a m. kir. pénzügyminister Gaiotto Francesco perecsenyi lakosnak a hid-alépitményi és ezzel kapcsolatos munkálatoknak teljesítése iránt 34,539 frt 98 krral, — illetőleg s.-a.-ujhelyi kő használata esetében 32,426 frt 57 krral tett ajánlatát elfogadta s egyúttal az ungvári kir. államépitészeti hivatalt utasította a szerződés megkötése és a munkálatoknak mielőbbi atadása iránt. A vasszerkezet pedig a budapesti szivattyú- és gépgyár-részvénytársulatnal már erősen készül és igy biztos kilátás van reá, hogy szeptemberben már az uj vashidra lesz a közlekedés terelhető.

* A kath. kör felolvasó-estéje. Nem lankadó, hanem fokozott érdeklődés mellett tartotta meg vasárnap a kath. kör harmadik felolvasó-estéjét, mely érdekességével méltán sorakozott az előbbiekhez. A preparandia nagyterme ez alkalommal is teljesen megtelt díszes, nagyobbára női közönséggel. Megnyitóul Szabó Eumen főgymn. tanár czimbalmon adott elő egy magyar népdal-egyveleget, bravourös, élvezetes játékával szűnni nem akaró tapsokra ragadva a közönséget. Utána Szemár László lelkesen szavalta el „Szűz Mária méhei“ czímü költeményt Mindszentytől. Majd Fülöp Árpád főgymn. tanár lépett a felolvasó-asztalhoz, hogy bemutassa a kath. kör megbízásából készült nagy drámai költeményét, mely az oberammergaui hires passio-játékokhoz hasonlóan,' a megváltás nagy drámájának, a Megváltó szenvedéseinek magasztos történetét lesz hivatva színre hozni. A nagyszabású mű 6 jelenetre oszlik. Az első tárgyalja az ördögök összeesküvését Krisztus ellen és Judás árulását. A második az utolsó vacsorát és a lábmosást. A harmadik Péter tagadását, a hamis tanuk és a főpapok szerepét. A negyedik az Üdvözítőt Pilátus előtt. Az ötödik szűz

Mária és az apostolok kcsergéséf, továbbá Gábriel főangyal megjelenését, ki a megváltás fenségét rajzolva, megvigasztalja őket. A hatodik a Megváltót a kereszten és a rossz szellemeken vett erkölcsi diadalt. Az eredeti költői felfogással, erőteljes nyelvezettel, mesteri jellemzéssel megirt, hazai irodalmunkban úttörő mű kétségkívül országszerte sensatiot fog kelteni s közkincscsé téve és szinrehozva, úgy ihletett költőnknek nagy fáradságáért a megérdemelt elismerést, mint a vallásos szellem föllendülését fogja meghozni. A feszült figyelemmel és osztatlan tetszéssel kisért felolvasás után Hnszka Mariska adta elő mély érzéssel a „Fogoly lengyel“ ez. költeményt, nagy hatást keltve. A műsor utolsó tárgya Roskovics Émanuel főgymn. hittanár felolvasása volt, ki a babonák különböző nemeit, a kártya vetést, a kuruzslást, a boszorkányokban való nevetséges hiedelmet ismertette igen tanulságos módon, sok humorral, általános derültség közepett.

* Könyvnyomdászok tánczvigalma. Egy kis csoportja a „Terjedj világosság !“ jelige szolgálatában állóknak, e hó 14-én pár órai időtartamra búcsút mondott az ólombetűk néma honának, hogy necsak a cultúrának legyen állandó és minden művelt egyén előtt számottevő munkása, hanem részese is legyen azon törekvésnek, melynek czélja az önhibájukon kívül támogatásra szorulóknak segitő jobbot nyújtani. S ők is nyújtották ezt! Hogy az igyekezet sikere nem volt nagyobb, nem a rendezők buzgóságán múlt; — azok elkövettek minden lehetőt. — Mint minden uj eszmének, úgy ezen vigalom megtartását ezélzó tervnek is voltak ellenségei. . . Vannak oly alaptalan állítások, a melyek nagyon jók arra, hogy általuk derüljön ki az igazság. Igazolta ezt a nyomdászok vigalma is, a melyen kis számú, azonban a vigalmat rendezők társadalmi szerepkörét ismertebbé tevő, válogatott közönség jelent meg. — Nem lenne teljes a mulatság képének kerete, ha meg nem emlitenők, hogy a helybeli nyomdatulajdonosok nagyobb része megjelenés által is törekedett a sikert előmozdítani és hogy örömére szolgált a helybeli sajtó munkásainak az „Ung“ köztisztelet- és becsülésben álló szerkesztőjét is körükben láthatni. — Kik a mulatságon huzamosabb ideig tartózkodtak s főleg azok, a kik csak a virradat haza-intő szavának engedtek, — kedves emlékkel keblükben távoztak, mert a jókedv s kedélyesség az egész éj folyamán állandó volt. — A hölgyek szép koszorúja következőleg alakult: Asszonyok: Bulkay Sándorné, Boross Andrásné, Burjsnek Józsefné, Csengery Jenőné, Csarnovics Já- nosné, Ermakura Jánosné, Friedmann Vilmosné, Huszka Ferenczné, Keszler Vilmosné, özv. Kvíz Antalné, Mar- gulesz Ferenczné (Sáros-Patakról), Reismann Bernátné, Schmitzer Edéné, Schwarz Lip ótné, Wohl Mórné. Leányok: Boross Juliska, B. G. Huszka Jolánka, Griesler Berta, Kvíz Hona (Eőr-Darmáról), Lahita Emilia, Reismann Teréz, Szloboda Ilona, Schmitzer Anna, Schmied Viktória, Schönfeld Fanni, Timkó Anna, Tirmann Juliska, Wohl Janka és Regina. — Az elért erkölcsi siker pótolja az óhajtott alakban el nem ért anyagit, — már csupán a kezdet nehézségeinek leküzdése által is, — mintegy biztosítékot nyújtva ez a jövő feladatának megoldásához! Referens.

* A kassai kereskedelmi és iparkamara m. hó 31-én tartott közgyűlésén, mint a hozzánk beküldött jegyzőkönyvből olvassuk, több minket közvetlenül érdeklő ügygyei is foglalkozott. E minket érdeklő dolgok a következőleg vannak a jegyzőkönyvben felvéve :

IV. A titkár-előadó kimerítően ismertetvén Ung- megye felvidékének nyomorúságos viszonyait, indítványozza, hogy két-három laczkovai kosárfonó család a Verhovina erre legalkalmasabb községében állami támogatás melleit oly czélból telepíttessék meg, hogy ott a kosárfonást mint népipart meghonosítsa. Beható eszmecsere után elfogadtatik és a miniszter úrhoz ily értelmű felterjesztés határoztatik el.

VI. Titkár jelenti, hogy Ungmegye főispánjának megkeresésére egy tekintélyes egyénekből álló küldöttséggel járt az illetékes miniszter uraknál oly czélból, hogy egy dohánygyárnak Ungváron való létesítéséi előmozdítsa. Ezen jelentés tudomásul vétetvén, elhatározza a kamara, hogy a maga részéről is minden lehetőt el fog követni arra nézve, hogy Ungvár a dohánygyárat elnyerje, melyet jobban tudna állandóan jóravaló munkásokkal ellátni, mint bármelyik felvidéki város.

VIII. A titkár-előadó jelentést tevén azon ezúttal komoly mozgalomról, mely iparos raktárszövetkezetnek Ungváron való létesítését czélozza, — kijelenti a közgyűlés, hogy — bár ezen kamara szerény vagyoni viszonyai mellett ily szövetkezetek anyagi támogatására nem vállalkozhatik, — minden tőle telhetőt el fog követni arra nézve, hogy a kormány az ungvári raktárszövetkezetet megfelelő kamatnélküli kölcsön engedélyezése által támogassa.

XI. A titkár-előadónak a felvidéki nép sanyarú helyzetét részletesen ismertető előadására elhatározza a közgyűlés, hogy a kereskedelmi és közoktatási miniszterekhez indokolt felterjesztéseket intéz, melyekkel a kézügyességi oktatásnak Sáros, Szepes, Ung és Zemplén vármegyék két-két községében való behozatalát javasolja.

XVII. Az ungvári agyagipari iskola felügyelő bizottságába dr. Novak Endre közkórházi igazgató és Deil Jenő kamarai titkár urak választattak meg.

* Az ungvári kaszárnyák ügyében

megtörtént a döntés, és amint örömmel értesülünk, a városra kedvezően. A hadügyminiszter a kaszárnyát újabb 15 évre hajlandó bérbe venni, ha a város a mintegy 50—60 ezer frtnyi költséget okozó javítások és átalakításokat eszközli.

* Az állami tanítók batyubálja jövő szombaton fog a „Pannónia“ nagytermében megtartatni. A mulatság tiszta jövedelme felerészben a gyermekbarát-egyesület, felerészben pedig a tanítói segély-