Ung, 1897. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-31 / 5. szám

liturgia életbeléptetésénél sz. Czirill és Method többször 1 kaptak Rómából határozott tiltó rendeleteket, de az ő állhatatosságuk, minden zaklatás gyanúsítás mellett rendületlenül megmaradt, hitszilárdságuk végiére is győzött és bár holtuk után minden hatalom egyesüli arra, hogy művöket gyökerestől kitépje, az tnár lehetetlen volt, egygyé ; forrott a megtéritett szláv nép leikével, azt többé kopor- : sóba zárni lehetetlen volt.

A legrosszabb tanácsot adja tehát az, ki a görög katolikusokat arra akarja íelbuzdilani, hogy kérelmük megtagadása esetén lépjenek ki az egyházból, legyenek sismatikusokká. Róma az ily, engedetlen, tülökben ingatag, hi vekkel bizton tárgyalni sem akarna. Ily gyanúsításra a gör. katolikus klérus és nép se nmi okot nem szolgáltatott. A történelem tanítja, hogy hasonló kérelem, bár sok küzdés után is meghallgatást nyert. Mi bízunk benne, hogy a gör. szertartásu kát. magyar nép és klérus is minden zaklatás és csábitás mellett is megmarad rendületlenül szent hite mellett és a magasztos ügyhöz méltó állhatatossággal fog küzdeni minden törvényes eszközzel a magyar liturgia mellett, mindaddig mig csak meghallgatást nem nyer.

Azt ojvastuk a napákban, hogy a miskolczi görög nem egyesült egyház kimondotta, hogy isteni tiszteletében ezután kizárólag csak a magyar nyelvet akarja használni. Helyes. Ha kérelmük meghallgatva nem lesz, adhatunk nekiek egy tanácsot. Ajánlják lel Rómának az unió elfogadását, de úgy, hogy a magyar liturgikus nyelv használatát biztosítsák maguknak. Hiszem, hogy kérelmük biztosan teljesítve lesz. így teltek a románok.

I. Rákóczy György erdélyi fejedelem 1643-ban elrendelte, hogy az erdélyi g. keleti románoka liturgiában egyedül a nép nyelvét használják. Tehát nekik eszükbe sem jutott volna talán maguktól. Erre 50 év múlva megkötötték 1697-ben Rómával az uniót, de már ekkora román liturgikus nyelv használatát kikötötték, biztosították maguknak. Így lett liturgikus nyelvvé a román. És mi hisszük, hogy ily utón a magyar vidékek magyar lakossága között teljesen magyarrá lett görög keleti hitközségek is biztosíthatnák az unió ellogadása esetén a magyar liturgikus nyelv használatát a maguk részére. A mit mondottunk, az ungvári görög keleti hitközség valóban megtehetné,

A magyar püspökség kérdése a magyar liturgia eszméjének győzelmét még nem okvetlenül jel ntené. Föltéve, hogy a magyar vidéki g. katholikusok egy uj egyházmegyébe lennének egyesítve, mi haszna volna; a mostani beosztása a legpraktikusabb és ha nem ilyen volna, ilyenre kellene azt reformálni, mert igy minden egyházmegyében meg van az alap, melyen tovább lehet és kell is építeni.

ügy tudjuk, hogy a magyar liturgikus könyvek még egyáltalán nincsenek készen. Vannak kivonatok, részleteik magyarra áltéve, de még egyetlen görög rilusu liturgikus könyv sincs teljes egészében magyarra fordítva. Az eddig teljesített munka, csak jó formán előtanulmány számba mehet és arra volt alkalmas, hogy a szükséges helyes értelmezést bevezesse, egyszóval a fordítások teljes elkészítésében az alapot megteremtse. Egy uj egyházmegye, hogy a helerugen elemeket egyöntetűvé tegye, hogy a szervezkedés nehézkes processusán áttörjön, kell reá 50 év. A magyar liturgia végleges szervezésére nem volna ideje, ereje, képessége. Ki teljesítené tehát azt ? Az elhagyott régi egyházmegyék? Azok nem volnának arra utalva. És igy igen könnyen megtörténhetnék, hogy még évtizedeken át megmaradnának a mostani fragmentumok mellett, magyar liturgia volna látszólag, de tényleg nem.

Egy püspöki székhely kell, hogy kulturális központ legyen, és hogy ilyenné legyen, forgalmi központtá kell ma tenni. Sajnos, hogy a csapi vasúti csomópont nem Ungváron van, de más különben Ungvár a magyar és a ruliién lakosság határszélén mindenekfelett alkalmas arra, hogy püspöki székhely legyen. A munkácsi püspökség vezetése alatt levő és tulajdonát képező tanintézetek egész sora van városunkban elhelyezve és az a korrekt hazafias szellem, mely azokban uralkodik, teszi képessé a munkácsi egyházmegyét arra, hogy itt a széleken vallásos feladatát hazafias szellemben oldva meg, valóban missiót teljesítsen.

Egy uj püspökség alapítása talán éppen az ungvári intézményeket sújtaná legjobban. Lehet, hogy hosszabb időre megbénítaná, lehet, hogy végkép elsorvasztaná azok némelyikét, — de azért az uj egyházmegyei is sokára lenne csak életképes. Az eperjesi egyházmegye lángbuzgalmu püspökök vezetése alatt csak mostanában végzi a szervezkedés munkáját, a szamosujvári újabb keletű lévén, még egészen primitiv állapotban van. Hát mi éppen a magyar klérusnak és híveknek nem kíván juk azt a sorsot, melyet egy ily uj alkotás okvetlenül magával hozna.

Aztán meg feltéve, hogy egy uj püspökség lesz alapítva, az elvenné Ejjerjestol Rorsodmegyét. Ezért Eper jes elvenné Munkácstól Zemplénnek egész Latorczántuli részét. Zemplén alját Szerencstől a Bodrogközig talán a/, uj egyházmegye vindikálná, az venné el Szabolcsot, Szál márt. És akkor az ungvári székhely valóban az egyházmegye legszélén maradna. Ha majd 50 év múlva a magyarság hullám gyűrűje bevonul a Kárpátok völgyeibe és egy uj püspökség alapítása tényleg szükségévé lesz, annak székhelyéül legalkalmasabb lesz Máramos-Szigel, mely Szatmárral és [Jgocsával egyesülve egy egyházmegyének ma is elegengdő volna, mig a munkácsi egyházmegye az ungvári székhelylyel megtartani mai részeit.

Hogy az egyházmegyében két nyelvű liturgia is szépen megférhet, példa reá épen a munkácsi egyházmegye, mely felosztása előtt ruthén és román nyelvű egyházakat egyesített kebelében és el is látta azokat.

A magyar liturgia rendszeresítése esetén ily jelenség volna Éperjesen, Ungváron, Nagy-Váradon, Számos- újváron, Balázsfalván, hisszük, hogy Kőrösön is, és h , a máramaros-szigethi szék felállittatnék, ott volna három liturgikus nyelv: ruthén, román és magyar.

Azt értjük, hogy Hajdu-Dorogh szívesen venné, ha ott püspöki székhely rendszeresilletnék. Vegye fel tehát a versenyt tettekkel. Szerezze meg azokat a feltételeket, melyek egy várost arrra képesítenek, hogy kulturális központtá legyen, de ma még, sajnos, arra jogos igénye nem lehet és egy egyházmegye Hajdu-Dorogh székhelylyel, valljuk be, hogy a mostani viszonyok mellett majdnem képtelenség.

Hogy az ungvári püspöki székhely előnjössége olyannyira szembetűnő kultúrpolitikai szempontból, az Ungvár topográfiái fekvésének természetes következménye. A természetes fejlődés követelményeit uj intézmények létesítésénél okvetlenül figyelembe kell venni. És mert az élet a legjobb tanítómester, véleményünk ma az, hogy a magyar liturgia kérdése a magyar püspökség reá akasztott akadályától megszabadítandó, a kérdést ezzel komplikálté lenni kár. Időt kell engedni arra, hogy a magyar liturgia teljesen szervezve legyen az egyházmegyék mai keretében és ha az már teljesen meg lesz, nagyobb területen gyökeret ver, akkor lesz ideje, hogy az addigi fejlemények figyelembevételével az uj püspökség szervezése iránt a lépések n eg legyenek téve.

Melles Emil.

Városi közgyűlés.

— Január 27. —

Ungvár város költségvetésének folytatólagos tárgyalására az e hó 27-ére összehívott rendkívüli közgyűlésen mindenekelőtt Lüley Sándor dr. polgármester tett jelentést a dohánygyár kérelmezése ügyében történt kiküldetéséről, s tudatta a képviselő-testülettel, hogy a város kérelme az illető minisztereknél kedvező fogadtatásra talált, — amennyiben Ungvár is felvétetett azon öt város közé, ahoi kísérletek fognak tétetni aziránt, hogy a gyár felállításához szükséges ilőfeltételek (olcsó napszám, s legalább 800 munkás) megvannak-e. Ha ez előfeltételek meg nem lennének, úgy a dohánygyár felállítása helyett a házi ipar terjesztésével fog a miniszter Ungvár szegény lakosságán segíteni.

A közgyűlés a polgármester jelentését tudomásul vette, s Tomajkó István indítványára utasította a tavelkeztében a földre nem omlott. Ezen zengzetes hangokat szavahihető emberek is megerősítik; igy hallotta ezt Strabo is, a ki körülbelül Krisztus urunk születésekor látogatta meg Egyiptomot; ő a szobor hangját egy elpattant húr zöngéséhez hasonlítja. A szobor talapzatán és lábszárán 72 felírás volt olvasható, mind olyan egyéneké, kik az emlitett hangokat hallották. A legrégibb felirat igy hangzik: Mi Justuleius Tenax, a Xlí. légió első kapitánya, G. Valerius Priscus, a XXII. légió centu riója és L. Quintus Viator decurio, — császárunknak, az isteni Nero uralkodásának 11-ik évében, április 12 én hallottuk a Memnon-szobrot megszólalni.

A ritka tünemény úgy keletkezhetett, hogy az óriási szobor anyaga nagyon laza és likacsos s mikor a lelkelő nap megmelegiti a követ, a nagy térfogatot nyert levegő hirle'en tódul ki a hasadásokon, miközben az ismert hangot idézi elő.

Nemcsak az említett óriás müvek, de a koporsók is,,melyekben a múmiákat (bebalzsamozott holttesteket) helyezték el, méltán csodálatra gerjesztenek művészi alkotásukkal.

A koporsókkal való kereskedés a legjövedelmezőbb volt Egyiptomban s valóságos luxussal állították ki azokat. A ki cs£k tehette, még életében vásárolta meg koporsóját s épenséggel nem bízta azt visszamaradt gyermekeire. Ki-ki maga választotta ki koporsóját, egykori nyugovó helyét s egy kisebbet otthon tartott memento móri-ként, a jobb világba való elköltözésnek figyelmeztetőjeként, egyet pedig a sírboltba helyezett el.

Az egyiptomiak nem ismerték a halál-félelmet; a földi létről megvetőíeg, a túlvilágról rajongással beszéltek. Innen van az, hogy még a jobbmóduak is inkább

az egyszerűségnek voltak hívei privát lakásaik elkészíttetésében s annak berendezésében, mig szikla-sirjaik s sírboltjaik leldíszilésére mesés összegeket áldoztak. Azoknak fénye és pompája minden foghatót felülmúl, mennyi erő s pénzáldozalba kerülhettek. Életében kezdi ki-ki sírboltját készíttetni s utódai a már kész lakásba helyezték el, örök nyugovó helyére, a hol kedvencz foglalkozási tárgyaival tovább is foglalkozhatott; a vadász tovább űzte mesterségét, nemkülönben a harezos, avagy főpap. A lélek újra el-ellátogat porhüvelyébe, hogy kedvencz foglalkozásainak élhessen; ezért kellett a holttesteket megóvni az enyészettől, gondosan bebalzsamozni, hogy a lélek bolyongásai között ismét feltalálhassa azt.

A szegény emberek koporsója egyszerű faládából készült, mely tarkára volt befestve. A gazdagok bebalzsamozott holttestét 3 as koporsóba helyezték. A legbelső, mely a hullát foglalá magában, gypszből készült; lehetőleg olyan alakot adtak neki, mint a minő a hulla volt; az arcz határozottan kivehető rajta, mely rozsdavörösre volt festve. A test egyéb részén hieroglyphák láthatók, melyek az illető életrajzát beszélik el. E gypsz- burkot a hullával együtt fakoporsóba helyezték, legvégül mind a kettőt még egy harmadik kőkoporsóba. A gizehi múzeumban látható egy czédrusfából készült koporsó, melyre oly finoman vannak kivésve különböző isten-, madár- és állat-alakok, hogy a madarak tollazata, a kígyók pikkelyei, a hajzat, a körmök stb szabad szemmel tisztán kivehetők. — A kőkoporsókat gránitból, porphyrból, mészkőből, bazaltból készítették. Az egyiptomi ó-kor legbecsesebb kőkoporsója a londoni Britisch múzeumban látható. 3 méter hosszú átlátszó alabaslrom- ból készült, mely számtalan alakkal van ékesítve.

nácsot, hogy a dohánygyárnál alkalmazást vállaló munkásokat írja össze.

A tűzoltói szakbizottságot s a tó'- és alparancs- nokot választotta meg ezután a közgyűlés névszerinti szavazással. A bizottság tagjai lettek Fehér Ákos és id. Nehrebeczky György 34, Tomajkó István 20 szavazattal. Szavazatot nyert még Gaar Iván, 14-et.

Főparancsnokká Mocsáry Géza választatott meg 25 szavazattal Fehér Ákos 7 szavazata ellenében, — alparancsnokká pedig ugyanannyi szavazattal Lehoczky Béla Tomajkó István 7 szavazata ellen.

A választás eredményének kihirdetésé után Gaar Iván indítványozta, hogy a még mindig betegen fekvő Lehoczky helyeltesitése iránt a közgyűlés intézkedjék, annál is inkább, mert tudomása szerint az alispán is utasította erre a tanácsot, minthogy Mocsáry Géza volt és jelenleg újból megválasztott főparancs ok állandó lakása 2—3 kilométernyire van a várostól. Az alparancs- nok helyetteséül ajánlja Tomajkó Istvánt.

Mocsáry Géza ellenzi az alparancsnok helyettesének megválasztását. Gaar Iván kíváncsiságának pedig eleget teendő, tudatja, hogy az alispáni rendeletnek a tanács megfelelt azzal, hogy a főparancsnok helyetteséül Bakoss István őrsparancsnokot jelölte meg.

Gaar Iván az adott felvilágosítást nem veszi tudomásul, mert őrsparancsnok nem lehet a lőparancsnok helyettese; azt pedig, mintha kíváncsiság vezette volna annak megtudására, hogy miként telelt meg a tanács az alispáni rendeletnek, visszautasítja, — mert őt kérdése ineglevésénél nem a kíváncsiság, hanem a köziigyek iránti érdeklődés vezette. Féntartja az alparancsnok helyettesítésére vénatkozó indítványát.

Lüley Sándor dr. polgármester a szakbizottságra akarja bízni a helyettesítést. Ellenzi Gaar indítványának elfogadását.

Hehelein Károly a közönség megnyugtatása czél- jából szívesen látná, ha a beteg alparancsnok helyettesítése iránt a közgyűlés intézkednék, mert szerinte ölesetekben, midőn a közönség vagyonának biztonságáról van szó, a §§ sokhoz való szoros ragaszkodás nincs helyén. (Helyeslés.)

Berzeviczy István rendőrkapitány ajánlja Gaar indítványának elfogadását, minthogy az alparancsnok helyettesítése csakugyan közkivánalmat képez.

A közgyűlés végre is kimondotta az alparancsnok helyettesítésének szükségességét, s alparancsnok helyettesi 1 Tomajkó Istvánt választotta meg egyhangúlag.

A költségvetés íolytatólagos tárgyalásának megkezdésekor Gaar Iván arra hívta fel a közgyűlés figyelmét, hogy a különböző vármegyei alapokra (betegápolás járulék, gimnáziumi pótadó) fizetendő pótadóval az állami adó alól mentes házak is megrovattak, holott ez nem helyes, minthogy az állami adót nem fizető házak után — szerinte — csakis községi pótadók szedhetők. Kéri az adómentes házak 7851 frt 13 krnyi adóalapja után kivetett s a vármegyei alapokra fizetendő járulékok törlését.

Saáger Bertalan számvevő felvilágosítása ufán a közgyűlés elrendelte azon közgyűlési határozat megvizsgálását, melylyel az állami adó alól mentes házak községi pótadójának beszedése elrendeltetett. Ha e határozatban e különböző vármegyei alapok benn nem foglaltatnak, úgy Gaar indítványa értelmében az adómentes házak után kivetett vármegyei pótlékok a költségvetésből törölve lesznek.

A költségvetés tárgyalásának folyamán Weinberger Lipót nehézményezte az ital- és fogyasztási adó kezelési költségeit. Szerinte a három ügyvivő és egy ellenőr nagyon is nagy személyzet, hiszen a kalaber-pár- tiehoz is elég három tag. Indítványozza az ügyvivők számának apasztását, az elllenőri állás törlését, valamint az ügynökök kevesbitését és az ez ügyben hozott és jogerőre emelkedett törvényhatósági bizottsági határozat ! életbeléptetését.

Lüley Sándor dr. polgármester kijelenti, hogy a I törvényhatósági bizottság határozala az 1898. év végéig, a mely időre az ügyvivők és az ellenőr alkalmazva vannak — életbe nem léptethető.

! A tétel ezután nagy többséggel ellogadtatott.

A katonai alap bevéte'ei (változatlanul fogadtat- ) tak el, mig a szükségletnél a katonai kórház zsinde- ä lyezésére és a katonai raktárnak pótmunkálatára 800 i Irtot vett fel a költségvetésbe a közgyűlés.

Fincicky Mihály figyelmeztetésére pedig a katonai 1 barakk helyének évi béréül fizetendő 20 frt vétetett be a szükségletek közé.

A kövezetvámi költségvetés letárgyalása után a költségvetés további tárgyalása elhalasztatolt.

A Fillér-bank sikerei.

Két évvel ennek előtte egy uj pénzintézet létesült Ungvár városában. A szervezkedés mozgalmát a közönség jó nagy része közönynyel szemlélte, mikor pedig úgy látszott, hogy lesz belőle valami, az aggodalom szavai is hallhatók voltak. Némelyek attól tartottak, hogy az uj pénzintézet a már fennállóknak fog concurrentiát csinálni, mások a szegényebb polgárságot, melynek érdeke szempontjából az intézmény életre hivandó volt, a melyre tehát szükségképen támaszkodott is, nem találták eléggé szilárd fundamentumnak, sőt olyanok is akadtak, a kik megmosolyogták »az egész hiába való erőlködést.» A tervezett pénzintézet immár két teljes év óta áll fenn s a következmények eddig sem az aggodalmak jogosultságát, sem a mosolyt nem igazolták.

A kik a miatt aggódtak, hogy a Fillér-bank a többi pénzintézet forgalmát fogja megcsappantani, immár beláthatják, hogy nem volt mitől tartaniok, mert a Fillér-bank az eddig parlagon heverő talajt műveli; a kika polgárság szegényebb elemeit nem tartották biztos alapnak, melyre építeni lehet, azokat megczáfolja az alább közö t számok által kifejezett positiv siker s még inkább az a körülmény, hogy a Fillér-bank megtakarító és hitelt elnéző közönsége megbízhatóság dolgában egy hajszálnyi-