Ung, 1897. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-31 / 5. szám

liturgia életbeléptetésénél sz. Czirill és Method többször 1 kaptak Rómából határozott tiltó rendeleteket, de az ő állhatatosságuk, minden zaklatás gyanúsítás mellett ren­dületlenül megmaradt, hitszilárdságuk végiére is győzött és bár holtuk után minden hatalom egyesüli arra, hogy művöket gyökerestől kitépje, az tnár lehetetlen volt, egygyé ; forrott a megtéritett szláv nép leikével, azt többé kopor- : sóba zárni lehetetlen volt. A legrosszabb tanácsot adja tehát az, ki a görög katolikusokat arra akarja íelbuzdilani, hogy kérelmük megtagadása esetén lépjenek ki az egyházból, legyenek sismatikusokká. Róma az ily, engedetlen, tülökben inga­tag, hi vekkel bizton tárgyalni sem akarna. Ily gyanúsí­tásra a gör. katolikus klérus és nép se nmi okot nem szolgáltatott. A történelem tanítja, hogy hasonló kérelem, bár sok küzdés után is meghallgatást nyert. Mi bízunk benne, hogy a gör. szertartásu kát. magyar nép és klé­rus is minden zaklatás és csábitás mellett is megmarad rendületlenül szent hite mellett és a magasztos ügyhöz méltó állhatatossággal fog küzdeni minden törvényes esz­közzel a magyar liturgia mellett, mindaddig mig csak meghallgatást nem nyer. Azt ojvastuk a napákban, hogy a miskolczi görög nem egyesült egyház kimondotta, hogy isteni tiszteleté­ben ezután kizárólag csak a magyar nyelvet akarja hasz­nálni. Helyes. Ha kérelmük meghallgatva nem lesz, ad­hatunk nekiek egy tanácsot. Ajánlják lel Rómának az unió elfogadását, de úgy, hogy a magyar liturgikus nyelv használatát biztosítsák maguknak. Hiszem, hogy kérel­mük biztosan teljesítve lesz. így teltek a románok. I. Rákóczy György erdélyi fejedelem 1643-ban el­rendelte, hogy az erdélyi g. keleti románoka liturgiában egyedül a nép nyelvét használják. Tehát nekik eszükbe sem jutott volna talán maguktól. Erre 50 év múlva meg­kötötték 1697-ben Rómával az uniót, de már ekkora ro­mán liturgikus nyelv használatát kikötötték, biztosították maguknak. Így lett liturgikus nyelvvé a román. És mi hisszük, hogy ily utón a magyar vidékek magyar lakos­sága között teljesen magyarrá lett görög keleti hitközsé­gek is biztosíthatnák az unió ellogadása esetén a magyar liturgikus nyelv használatát a maguk részére. A mit mondottunk, az ungvári görög keleti hitközség valóban megtehetné, A magyar püspökség kérdése a magyar liturgia eszméjének győzelmét még nem okvetlenül jel ntené. Föltéve, hogy a magyar vidéki g. katholikusok egy uj egyházmegyébe lennének egyesítve, mi haszna volna; a mostani beosztása a legpraktikusabb és ha nem ilyen volna, ilyenre kellene azt reformálni, mert igy minden egyházmegyében meg van az alap, melyen tovább lehet és kell is építeni. ügy tudjuk, hogy a magyar liturgikus könyvek még egyáltalán nincsenek készen. Vannak kivonatok, részle­teik magyarra áltéve, de még egyetlen görög rilusu litur­gikus könyv sincs teljes egészében magyarra fordítva. Az eddig teljesített munka, csak jó formán előtanulmány számba mehet és arra volt alkalmas, hogy a szükséges helyes értelmezést bevezesse, egyszóval a fordítások tel­jes elkészítésében az alapot megteremtse. Egy uj egyház­megye, hogy a helerugen elemeket egyöntetűvé tegye, hogy a szervezkedés nehézkes processusán áttörjön, kell reá 50 év. A magyar liturgia végleges szervezésére nem volna ideje, ereje, képessége. Ki teljesítené tehát azt ? Az el­hagyott régi egyházmegyék? Azok nem volnának arra utalva. És igy igen könnyen megtörténhetnék, hogy még évtizedeken át megmaradnának a mostani frag­mentumok mellett, magyar liturgia volna látszólag, de tényleg nem. Egy püspöki székhely kell, hogy kulturális központ legyen, és hogy ilyenné legyen, forgalmi központtá kell ma tenni. Sajnos, hogy a csapi vasúti csomópont nem Ungváron van, de más különben Ungvár a magyar és a ruliién lakosság határszélén mindenekfelett alkalmas arra, hogy püspöki székhely legyen. A munkácsi püs­pökség vezetése alatt levő és tulajdonát képező taninté­zetek egész sora van városunkban elhelyezve és az a korrekt hazafias szellem, mely azokban uralkodik, teszi képessé a munkácsi egyházmegyét arra, hogy itt a szé­leken vallásos feladatát hazafias szellemben oldva meg, valóban missiót teljesítsen. Egy uj püspökség alapítása talán éppen az ungvári intézményeket sújtaná legjobban. Lehet, hogy hosszabb időre megbénítaná, lehet, hogy végkép elsorvasztaná azok némelyikét, — de azért az uj egyházmegyei is sokára lenne csak életképes. Az eperjesi egyházmegye lángbuzgalmu püspökök vezetése alatt csak mostanában végzi a szervezkedés munkáját, a szamosujvári újabb keletű lévén, még egészen primitiv állapotban van. Hát mi éppen a magyar klérusnak és híveknek nem kíván juk azt a sorsot, melyet egy ily uj alkotás okvetlenül magával hozna. Aztán meg feltéve, hogy egy uj püspökség lesz alapítva, az elvenné Ejjerjestol Rorsodmegyét. Ezért Eper jes elvenné Munkácstól Zemplénnek egész Latorczántuli részét. Zemplén alját Szerencstől a Bodrogközig talán a/, uj egyházmegye vindikálná, az venné el Szabolcsot, Szál márt. És akkor az ungvári székhely valóban az egyház­megye legszélén maradna. Ha majd 50 év múlva a ma­gyarság hullám gyűrűje bevonul a Kárpátok völgyeibe és egy uj püspökség alapítása tényleg szükségévé lesz, annak székhelyéül legalkalmasabb lesz Máramos-Szigel, mely Szatmárral és [Jgocsával egyesülve egy egyház­megyének ma is elegengdő volna, mig a munkácsi egy­házmegye az ungvári székhelylyel megtartani mai ré­szeit. Hogy az egyházmegyében két nyelvű liturgia is szépen megférhet, példa reá épen a munkácsi egyház­megye, mely felosztása előtt ruthén és román nyelvű egyházakat egyesített kebelében és el is látta azokat. A magyar liturgia rendszeresítése esetén ily jelen­ség volna Éperjesen, Ungváron, Nagy-Váradon, Számos- újváron, Balázsfalván, hisszük, hogy Kőrösön is, és h , a máramaros-szigethi szék felállittatnék, ott volna három liturgikus nyelv: ruthén, román és magyar. Azt értjük, hogy Hajdu-Dorogh szívesen venné, ha ott püspöki székhely rendszeresilletnék. Vegye fel tehát a versenyt tettekkel. Szerezze meg azokat a feltételeket, melyek egy várost arrra képesítenek, hogy kulturális központtá legyen, de ma még, sajnos, arra jogos igénye nem lehet és egy egyházmegye Hajdu-Dorogh székhely­lyel, valljuk be, hogy a mostani viszonyok mellett majd­nem képtelenség. Hogy az ungvári püspöki székhely előnjössége oly­annyira szembetűnő kultúrpolitikai szempontból, az Ung­vár topográfiái fekvésének természetes következménye. A természetes fejlődés követelményeit uj intézmények létesítésénél okvetlenül figyelembe kell venni. És mert az élet a legjobb tanítómester, véleményünk ma az, hogy a magyar liturgia kérdése a magyar püspökség reá akasz­tott akadályától megszabadítandó, a kérdést ezzel komp­likálté lenni kár. Időt kell engedni arra, hogy a magyar liturgia teljesen szervezve legyen az egyházmegyék mai keretében és ha az már teljesen meg lesz, nagyobb te­rületen gyökeret ver, akkor lesz ideje, hogy az addigi fejlemények figyelembevételével az uj püspökség szerve­zése iránt a lépések n eg legyenek téve. Melles Emil. Városi közgyűlés. — Január 27. — Ungvár város költségvetésének folytatólagos tárgya­lására az e hó 27-ére összehívott rendkívüli közgyűlésen mindenekelőtt Lüley Sándor dr. polgármester tett jelen­tést a dohánygyár kérelmezése ügyében történt kikülde­téséről, s tudatta a képviselő-testülettel, hogy a város kérelme az illető minisztereknél kedvező fogadtatásra ta­lált, — amennyiben Ungvár is felvétetett azon öt város közé, ahoi kísérletek fognak tétetni aziránt, hogy a gyár felállításához szükséges ilőfeltételek (olcsó napszám, s legalább 800 munkás) megvannak-e. Ha ez előfeltételek meg nem lennének, úgy a dohánygyár felállítása helyett a házi ipar terjesztésével fog a miniszter Ungvár szegény lakosságán segíteni. A közgyűlés a polgármester jelentését tudomásul vette, s Tomajkó István indítványára utasította a ta­velkeztében a földre nem omlott. Ezen zengzetes han­gokat szavahihető emberek is megerősítik; igy hallotta ezt Strabo is, a ki körülbelül Krisztus urunk születé­sekor látogatta meg Egyiptomot; ő a szobor hangját egy elpattant húr zöngéséhez hasonlítja. A szobor talapzatán és lábszárán 72 felírás volt olvasható, mind olyan egyé­neké, kik az emlitett hangokat hallották. A legrégibb felirat igy hangzik: Mi Justuleius Tenax, a Xlí. légió első kapitánya, G. Valerius Priscus, a XXII. légió centu riója és L. Quintus Viator decurio, — császárunknak, az isteni Nero uralkodásának 11-ik évében, április 12 én hallottuk a Memnon-szobrot megszólalni. A ritka tünemény úgy keletkezhetett, hogy az óriási szobor anyaga nagyon laza és likacsos s mikor a lel­kelő nap megmelegiti a követ, a nagy térfogatot nyert levegő hirle'en tódul ki a hasadásokon, miközben az ismert hangot idézi elő. Nemcsak az említett óriás müvek, de a koporsók is,,melyekben a múmiákat (bebalzsamozott holttesteket) helyezték el, méltán csodálatra gerjesztenek művészi alkotásukkal. A koporsókkal való kereskedés a legjövedelmezőbb volt Egyiptomban s valóságos luxussal állították ki azo­kat. A ki cs£k tehette, még életében vásárolta meg ko­porsóját s épenséggel nem bízta azt visszamaradt gyer­mekeire. Ki-ki maga választotta ki koporsóját, egykori nyugovó helyét s egy kisebbet otthon tartott memento móri-ként, a jobb világba való elköltözésnek figyelmez­tetőjeként, egyet pedig a sírboltba helyezett el. Az egyiptomiak nem ismerték a halál-félelmet; a földi létről megvetőíeg, a túlvilágról rajongással beszél­tek. Innen van az, hogy még a jobbmóduak is inkább az egyszerűségnek voltak hívei privát lakásaik elkészít­tetésében s annak berendezésében, mig szikla-sirjaik s sírboltjaik leldíszilésére mesés összegeket áldoztak. Azok­nak fénye és pompája minden foghatót felülmúl, mennyi erő s pénzáldozalba kerülhettek. Életében kezdi ki-ki sírboltját készíttetni s utódai a már kész lakásba helyez­ték el, örök nyugovó helyére, a hol kedvencz foglalko­zási tárgyaival tovább is foglalkozhatott; a vadász to­vább űzte mesterségét, nemkülönben a harezos, avagy főpap. A lélek újra el-ellátogat porhüvelyébe, hogy ked­vencz foglalkozásainak élhessen; ezért kellett a holttes­teket megóvni az enyészettől, gondosan bebalzsamozni, hogy a lélek bolyongásai között ismét feltalálhassa azt. A szegény emberek koporsója egyszerű faládából készült, mely tarkára volt befestve. A gazdagok bebal­zsamozott holttestét 3 as koporsóba helyezték. A leg­belső, mely a hullát foglalá magában, gypszből készült; lehetőleg olyan alakot adtak neki, mint a minő a hulla volt; az arcz határozottan kivehető rajta, mely rozsda­vörösre volt festve. A test egyéb részén hieroglyphák láthatók, melyek az illető életrajzát beszélik el. E gypsz- burkot a hullával együtt fakoporsóba helyezték, legvégül mind a kettőt még egy harmadik kőkoporsóba. A gizehi múzeumban látható egy czédrusfából készült koporsó, melyre oly finoman vannak kivésve különböző isten-, madár- és állat-alakok, hogy a madarak tollazata, a kígyók pikkelyei, a hajzat, a körmök stb szabad szem­mel tisztán kivehetők. — A kőkoporsókat gránitból, porphyrból, mészkőből, bazaltból készítették. Az egyip­tomi ó-kor legbecsesebb kőkoporsója a londoni Britisch múzeumban látható. 3 méter hosszú átlátszó alabaslrom- ból készült, mely számtalan alakkal van ékesítve. nácsot, hogy a dohánygyárnál alkalmazást vállaló mun­kásokat írja össze. A tűzoltói szakbizottságot s a tó'- és alparancs- nokot választotta meg ezután a közgyűlés névszerinti szavazással. A bizottság tagjai lettek Fehér Ákos és id. Nehrebeczky György 34, Tomajkó István 20 szava­zattal. Szavazatot nyert még Gaar Iván, 14-et. Főparancsnokká Mocsáry Géza választatott meg 25 szavazattal Fehér Ákos 7 szavazata ellenében, — alparancsnokká pedig ugyanannyi szavazattal Lehoczky Béla Tomajkó István 7 szavazata ellen. A választás eredményének kihirdetésé után Gaar Iván indítványozta, hogy a még mindig betegen fekvő Lehoczky helyeltesitése iránt a közgyűlés intézkedjék, annál is inkább, mert tudomása szerint az alispán is utasította erre a tanácsot, minthogy Mocsáry Géza volt és jelenleg újból megválasztott főparancs ok állandó lakása 2—3 kilométernyire van a várostól. Az alparancs- nok helyetteséül ajánlja Tomajkó Istvánt. Mocsáry Géza ellenzi az alparancsnok helyettesé­nek megválasztását. Gaar Iván kíváncsiságának pedig eleget teendő, tudatja, hogy az alispáni rendelet­nek a tanács megfelelt azzal, hogy a főparancsnok he­lyetteséül Bakoss István őrsparancsnokot jelölte meg. Gaar Iván az adott felvilágosítást nem veszi tu­domásul, mert őrsparancsnok nem lehet a lőparancsnok helyettese; azt pedig, mintha kíváncsiság vezette volna annak megtudására, hogy miként telelt meg a tanács az alispáni rendeletnek, visszautasítja, — mert őt kérdése ineglevésénél nem a kíváncsiság, hanem a köziigyek iránti érdeklődés vezette. Féntartja az alparancsnok helyettesítésére vénatkozó indítványát. Lüley Sándor dr. polgármester a szakbizottságra akarja bízni a helyettesítést. Ellenzi Gaar indítványának elfogadását. Hehelein Károly a közönség megnyugtatása czél- jából szívesen látná, ha a beteg alparancsnok helyette­sítése iránt a közgyűlés intézkednék, mert szerinte öl­esetekben, midőn a közönség vagyonának biztonságáról van szó, a §§ sokhoz való szoros ragaszkodás nincs helyén. (Helyeslés.) Berzeviczy István rendőrkapitány ajánlja Gaar indítványának elfogadását, minthogy az alparancsnok helyettesítése csakugyan közkivánalmat képez. A közgyűlés végre is kimondotta az alparancsnok he­lyettesítésének szükségességét, s alparancsnok helyettesi 1 Tomajkó Istvánt választotta meg egyhangúlag. A költségvetés íolytatólagos tárgyalásának megkezdésekor Gaar Iván arra hívta fel a közgyűlés figyelmét, hogy a különböző vármegyei alapokra (betegápolás járulék, gimnáziumi pótadó) fizetendő pót­adóval az állami adó alól mentes házak is megrovattak, holott ez nem helyes, minthogy az állami adót nem fizető házak után — szerinte — csakis községi pótadók szedhe­tők. Kéri az adómentes házak 7851 frt 13 krnyi adó­alapja után kivetett s a vármegyei alapokra fizetendő járulékok törlését. Saáger Bertalan számvevő felvilágosítása ufán a közgyűlés elrendelte azon közgyűlési határozat megvizs­gálását, melylyel az állami adó alól mentes házak köz­ségi pótadójának beszedése elrendeltetett. Ha e határo­zatban e különböző vármegyei alapok benn nem foglal­tatnak, úgy Gaar indítványa értelmében az adómentes házak után kivetett vármegyei pótlékok a költségvetésből törölve lesznek. A költségvetés tárgyalásának folyamán Weinber­ger Lipót nehézményezte az ital- és fogyasztási adó kezelési költségeit. Szerinte a három ügyvivő és egy el­lenőr nagyon is nagy személyzet, hiszen a kalaber-pár- tiehoz is elég három tag. Indítványozza az ügyvivők számának apasztását, az elllenőri állás törlését, valamint az ügynökök kevesbitését és az ez ügyben hozott és jogerőre emelkedett törvényhatósági bizottsági határozat ! életbeléptetését. Lüley Sándor dr. polgármester kijelenti, hogy a I törvényhatósági bizottság határozala az 1898. év végéig, a mely időre az ügyvivők és az ellenőr alkalmazva van­nak — életbe nem léptethető. ! A tétel ezután nagy többséggel ellogadtatott. A katonai alap bevéte'ei (változatlanul fogadtat- ) tak el, mig a szükségletnél a katonai kórház zsinde- ä lyezésére és a katonai raktárnak pótmunkálatára 800 i Irtot vett fel a költségvetésbe a közgyűlés. Fincicky Mihály figyelmeztetésére pedig a katonai 1 barakk helyének évi béréül fizetendő 20 frt vétetett be a szükségletek közé. A kövezetvámi költségvetés letárgyalása után a költségvetés további tárgyalása elhalasztatolt. A Fillér-bank sikerei. Két évvel ennek előtte egy uj pénzintézet létesült Ungvár városában. A szervezkedés mozgalmát a közön­ség jó nagy része közönynyel szemlélte, mikor pedig úgy látszott, hogy lesz belőle valami, az aggodalom sza­vai is hallhatók voltak. Némelyek attól tartottak, hogy az uj pénzintézet a már fennállóknak fog concurrentiát csinálni, mások a szegényebb polgárságot, melynek ér­deke szempontjából az intézmény életre hivandó volt, a melyre tehát szükségképen támaszkodott is, nem talál­ták eléggé szilárd fundamentumnak, sőt olyanok is akad­tak, a kik megmosolyogták »az egész hiába való eről­ködést.» A tervezett pénzintézet immár két teljes év óta áll fenn s a következmények eddig sem az aggodalmak jogosultságát, sem a mosolyt nem igazolták. A kik a miatt aggódtak, hogy a Fillér-bank a többi pénzintézet forgalmát fogja megcsappantani, immár belát­hatják, hogy nem volt mitől tartaniok, mert a Fillér-bank az eddig parlagon heverő talajt műveli; a kika pol­gárság szegényebb elemeit nem tartották biztos alapnak, melyre építeni lehet, azokat megczáfolja az alább közö t számok által kifejezett positiv siker s még inkább az a körülmény, hogy a Fillér-bank megtakarító és hitelt el­néző közönsége megbízhatóság dolgában egy hajszálnyi-

Next

/
Thumbnails
Contents