Ung, 1896. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)

1896-08-16 / 33. szám

XXXIV. ÉVFOLYAM Ungvár, 1896. augusztus 16, 33. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: Víegyeház-tér I. szám, I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden közi® .nény, mely a lap szellemi részét illett levelek csak bérmentesen fogadtatnaK Semmit sem közlünk, ha nem tudjak kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap VEGYES TARTALMÚ HETILAP. KIADÓHIVATAL : Székely és Illés könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre — 2 > Egyes szám 10 krt HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részé illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. ­UNG VÁRMEGYE ÉS ÄZ ÜNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. A városi tisztujitás és a képvi­selőtestület. Holnap röggel fog összeülni a városi képvi­selőtestületi tagválasztások felett határozatot hozni hivatott igazoló választmány, és ugyancsak holnap tartja alakuló közgyűlését Ungvár város képviselő­testülete, hogy az e hó 28-ára kitűzött városi tiszt- ujitásou mint szerves egész teljesíthesse köte­lességét. A kik a helyzettel ismerősök, a kik tudják, hogy Ungvár város tisztviselőjének lenni — tán egy-két helyet kivéve — anyagilag épen nem elő­nyös, azok tudják azt is, hogy a tisztújító közgyű­lésen a mandátum-lejárás folytán megüresedett ál­lások majd háromnegyedrószbeii az eddigi tisztvi­selőkkel és egyhangúlag fognak betöltetni. Maga a választási aktus tehát nem lesz va­lami zajos, végeredményében csak egy két hely be­töltésénél hozhat meglepetést. És ez jól is van igy. Mert nem lenne helyes dolog, nem volna a képviselőtestület eljárása méltányos, ha minden áron és minden helyre uj embereket állítana, csak azért, mert esetleg ez egyszer minden állásra töb­ben lesznek a pályázók. Az igazságosság, a képviselőtestületi tagság­gal járó jogok helyesen használása hozza azt ma­gával, hogy mindazok, akik a lefolyt hat évben vagy az időközben történt megválasztatásuk után meg­feleltek kötelességüknek, teljesítették a rájuk bízott teendőket, — továbbra is megmaradjanak a város ügyeinek intézőiül : épen a város nagy közönségé­nek teendő további szolgálatok sikeressége ér­dekében. Másként kell azonban, hogy alakuljon a vá­lasztás képe oly tisztviselőkkel szemben, akik hiva­talos állásukból eredő kötelmüknek megfelelni nem tudtak, vagy megfelelni nem akartak. E helyekre alkalmas jelöltet keresni, azok megválasztását minden mellék érdek azok fólretótelével előmozdítani: minden képviselőtestületi tagnak egye­düli kötelessége. így fog-e történni ? meg lesz-e a képviselőtes­tületben az az erkölcsi bátorság, hogy félretéve minden rokon- és ellenszenvet, egyedül a kÖ{jó ér­dekében fogja szavazatát adni: akarjuk hinni. E jóakaratnak sikere azonban már úgy lenne eleve is biztosítva, ha a képviselőtestület tagjai a választást előzőleg értekezletet tartanának, megálla­podnának a jelöltekben, hogy a kapaczitálás, a kor- teskedós ne rontsa a választások összhangját. Szomorú tapasztalatok igazolják azt, hogy a titokzatosság az igaz ügy hasznára meg solT sem vált. A tilokzatosággal el lehet érni azt, hogy min­den pályázó fog nehány szavazatot nyerni, de el­érni azt sohasem lehet, hogy a választás ered­ménye mindenkire, a ki a kö{jót tartja s\em előtt, kielégítő legyen. Már pedig a város ügyeinek rendbehozása, a város lakosságának létérdeke megkívánja, megkö­veteli, hogy a legközelebbi városi tisztujitás ered­ménye olyan legyen, hogy a lakosság általános bi­zalma, szeretete és tisztelete ismét visszatérjen azok irányába, kiket az ő képviselői a város ügyei nek közvetlen intézésére állítanak. Ezért kell a nagyrészben egyhangú választások mellett a képviselőtestületi tagoknak oda törekedni, hogy az eddig jól be nem töltött helyekre olyan egyének kerüljenek, akik megakarnak és meg is tudnak majd felelni nehéz .isztöknek Ez a képviselőtestületnek legelső kötelessége az újonnan alakulás után. A köz igazgatási bizottság ülése. Folyó bó 11-én tarlolta meg vármegyénk köz- igazgatási bizottsága augusztus havi rendes ülését. Az akadályoztatása miatt távol levő főispán he­lyeit Kende Fétér alispán elnökölt. A bizottság, több választott tag akadályozása miatt, nem teljes számban gyűlt össze. A havi jelentéseken télül több más tárgy is napirendre került. Nagyobb vita csupán Kis-Turicza község odairá­nyuló kérelme telelt fejlődött, hogy a nagy károkat okozó vaddisznók ellen Uvatalos vadászat legyen tartva és Jäger Bertalanná ungvári kéményseprőüzlet tulajdonosnak a rendőrkapitány által kiadott hirdet­mény ügyében hozott alispáni határozat ellen intézett rendőrkapiiányi előtérj 'sztés folytán Ungvár város ké- ménysepretési szabályrendeletének a bizottsági tagok között eltérő magyarázata miatt. Az ülés különben a következőleg folyt le: Az alispáni jelentésből kitűnt, hogy julius hóban a közigazgatás menete akadálytalan volt. A személy- és vagyonbiztonság kielégítő. Julius havában tűzeset­ből származó 1205 frí kárt szenvedett a vármegye. Az útadó hátralék tetemes, 53,091 frt 34 krra rúg, behaj­tása iránt az alispán intézkedést tett. Tudomásul vette a bizottság a gyámpénztári ke­zelésről szóló julius havi jelentést. A megyei tiszti főorvos jelentésének legörven- detesebb része az, hogy julius hóban — a bereznai járást kivéve, honnan jelentés nem érkezett, — várme­gyénkben 182-vel több a halálozási esetekkel szemben a születések száma. Az egészségi állapot kedvező, a fertőző bajok alább szálltak és csupán gyomorbélhurul. esetei merültek tel néhány Ízben a nyári időszak ha­tása alatt, de valamennyi gyógyulattal végződött. Szó­val : szaporodunk és egészségesek vagyunk ! A kir. tanfelügyelő jelentésének fontos része, hogy a miniszter által elrendelt pót-tanfolyamra 66 ok­levél nélküli (szép szám !) tanító jelentkezett. 25 min­den előképzettség nélkül volt s igy elutasították őket; 41 képesítő vizsgát tett s csak kettő bukott meg. A kir. főmérnök jelentésének a közönséget leg- érdeklöbb része, hogy a kincstár által építendő nagy »Ung hid< versenytárgyalása f. hó 2l-én déli 12 óra­kor lesz ; a közigazgatási bizottságot a tárgyalásnál Lasztókay Béla tiszti főügyész fogja mint bizalmi térfi képviselni. Az utakra való kavicshordás az ara­tás miatt szünetel. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint a vár­megye közönségének 1896. évi junius végén a múlt évi hátralékkal együtt összes adó tartozása 591.149 frt 39 V2 kr. volt, erre történt időközi törlések után ma­radt a tartozás julius hó végéig 475.535 frt 61 kr. A múlt év hasonló időszakához képest 983 frt 98 krral csappant a fizetési kedv. A vármegyei és városi árvaszékek ügyfor­galmi és tevékenységi fél éves jelentését tudomásul vette a bizottság. A közigazgatás állapotáról a bizottságnak 1895. évi jelentését, előterjesztett leiratok szerint, a miniszterelnökség tudomásul veszi, a földmive- lésügyi miniszter pedig a hegyközségek alakítására kí­vánja a bizottság figyelmét irányítani. A miniszterelnök e tárgyú rendeletének másolatát a jegyzőkönyvi kivo­nattal a főszolgabirák és Ungvár város polgármestere részére megküldeni határozta a bizottság. A kereskedelemügyi miniszter ugyancsak a fél éves jelentésre vonatkozólag értesíti a bizottságot, hogy Sztavna községben kért posta- és táviró-szol- gálatra vonatkozó kívánságait tárgyalni lógja. A távbe­szélőnek a vármegyékben létesítésére a minisztérium 6 évi munkaprogrammába évenként 3—4 vármegye van fel­véve, de mig a kivitelre szükséges pénzösszeg nem áll Nem lehet. . . — Az »Ung« eredeti tárczáj a.. — Irta : Marosi Pál. És lön a kitűzött napon nagy zugás. Szélvész rázta, tépte a ták üstökét. A zápor, mintha kádból ön­tenék, zuhogott alá a márványlapokkal kikövezett udvarra. E közben nyilik a na>-y kapu s belép rajta Gö- möry Árpád, karján a szende kis Árva Rózsával. Nyo­mukban jött Árva Dezső ur a plébánossal, kiket a la­kodalmi vendégek egész sora követelt. Gömöry Árpád, a boldog férj, méltóságos léptek­kel halad telfelé a lépcsőkön. Szive valahára megnyu­godott. Győzelem ! . . mormogta fogai között, mialatt menyasszonyát bekísérte az ünnepélyesen feldíszített terembe. Az érkezők valamennyien Rózsához mennek. Üdvözlik őt, mint fiatal asszonyt. Kiki még egy-egy bókot is vegyit szavaiba. Minden áron vigasztalni akar­ták az oly nagyon elszomorodott menyasszonyt. Rózsa, mint a hervadásnak indult nefelejts, ott ül a karos székben. Arcza halvány, akár az éji hold ; szemei bágyadtan tekintenek a teremben nyüzsgő vig társaságra. A sokak által koczkáztatott kérdésekre egy kecses fejbólintás felel csak, mig az ajkak némán, csukva maradnak. Fáradt vagy, ugy-e drágám ? Igen, táradt vagyok nagyon. Engedje Gömöry ur, hogy kis időre szobámba vonulhassak. De hisz én már nem vagyok neked *Gömöry ur«-. En szerető térjed vagyok s leszek örökké. Nemde, csak az imént esküdtünk egymásnak örök hűséget : Óh, fájdalom, igen. . . igen. , . _________________ No, de menj, szivem, pár perezre ; pihend ki a fáradalmakat. Majd jobban érzed tán magad, hisz most egész halálsápadt vagy. Ezalatt jön a házi cseléd. »Nagyságos ur ! A fiatal asszony ő nagyságával egy küldöncz óhajt be­szélni. Az előszobában várakozik. Igen sürgős az elin­tézni valója.«­Rózsa kirohan s egy gyászkerelbe foglalt levelet vesz ál a küldöncztől, melylyel szobájába vonul. Óh Teremtő ! mért is adál a gyenge nőnek szivet s bele szereimet mért csepegtettél, ha nem szeretheti azt, kiért dobog ; ha annak kell hűséget hazudnia kit lelke egész mélyéből utál, gyűlöl s kivel boldog nem lehet soha, solia ? . . E szavakat rebegték ajkai, mialatt a szoba ajta­ját bezárhatta. Kis asztalkájához érvén, térdre omlik s a kapott levelet görcsösen keblére szorítva, hangos zo­kogásban tört ki. Apám, óh drága jó apám ! íme láthatod, hogy leányod kívánságodat teljesítette, de boldogságát örökre sírba temette. Mennyivel szívesebben maradtam volna veled szerény kis falusi lakunkban ; mennyivel inkább tűrtem volna a sorsnak reánk mért csapásait olt az erdei magányban, azon a helyen, melyhez annyi szép, annyi boldog emlékek fűznek. Neked a lény, pompa volt eszményképed ; nekem egy szerető szív nyújthatott csak valódi boldogságot. Te nyertél ; de lányod elvesz­tette boldogságát ; elvesztett és örökre megsebzett egy érte dobogó s vele igazán érző nemes szivet. Oh ván­dor, vándor, kedves ván. . do. . rom ! . . Te vagy, te maradsz örökre legdrágább kincse, boldogsága szivem­nek ; te érted élt, érted dobogott eddig e kebel, s bol­dog, véghetet len boldog leszek, ha fájdalmaktól szak- gatott szivem érted fogja az utolsót dobbanni. És lön harmadnapra leirhallan gyász Gömöryék palotájában. Árva Dezső egyetlen leánya fekszik a ra­vatalon. A végtiszteletet megadni gyülekezik a város nagyja, apraja egy korán elhervadt virágnak ; ki a szü­lők iránti kötelességet egy pillanatra sem tudta szem elől téveszteni. Lemondott töldi boldogságáról, le életé­ről, semhogy atyja akaratát megszeghesse. Úgy találták őt kis asztala mellett élettelenül ; szive a mély fájda­lomtól — megszakadt. . . Arczára ismét visszatért az égi mosoly ; keblén keresztbetont hófehér kezei alatt egy levélkét tartott, melyen a következők állottak : »Jelige : Szombat szűz Mária napja., . Árva Rózsa virágzott egy rengeteg erdő sűrűjé­ben. A néma magányban keresett gyógyító irt a ke­gyetlen sors által megsebzett szivére ; fájdalmát a szél által összehordott száraz falevelek által igyekezett ta­kargatni, rejtegetni, hogy a zajos világ kíméletlen rész­véte még sajgóbbá ne tegye azt. . . De jött egy vándor, ki szintén1 az erdőben bo­lyongott ; kinek lelkét sivárrá tette, szivét jéggé fa­gyasztotta az élet. Készakarva kereste a halált, mely meghozhatta volna számára az annyira sóvárgott eny­hülést, a megváltást. Ez a vándor megpillantotta az elragadó szépségű rózsát, s legyőzhetlen vágy támadt benne, hogy meg­szagolja. . . De amint közéig teléje : a messze szétáradó illat­tól egyszerre csak elszédül s tehetetlenül összeroskad a rózsa tövénél. . . Az andalító mámor, mely ezúttal nlönté szivét, leledteti vele az átélt id )k keserűségeit ; s a mig ott szendereg élettelenül: lelke a mennyek p iradicsomában Lapunk mai száma 4 oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents