Ung, 1896. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1896-02-16 / 7. szám
XXXIV. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1896. február 16 7. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: Megyeház-tér I. szám, I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden közle" meny. mely a lap szellemi részét illeti• l velek csak bérmentesen fogadtatnak Semmit sem közlünk, ha nem tudjak kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. lap megjelen minden vasárnap KIADÓHIVATAL: Székely és Illés könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK; Egész évre 4 írt. Negyedévre 1 frt. Félévre — 2 > Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részé illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. UNG VÁRMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A kis gazda pusztulása. m. A társulás, az együttes erőkifejtés mellett bizonyos egyéni erények is szükségesek ahhoz, hogy a kisgazda-osztály erőben, társadalmi súlyban gyarapodva, fenntarthassa magát. Mielőtt azonban ezekről cikksorozatunk jelen befejező részében megemlékeznénk, még egy igen fontos körülményre kívánjuk a kisgazda-osztályt figyelmessé tenni. A kis birtok fennmaradásának egyik legelső fi-ltélele, hogy kis birtok maradjon ; azaz, olyan legyen, hogy a tulajdonosnak és családja munkaképes tagjainak állandó munkát és kenyeret adjon, ne legyen sokkal se kisebb, se nagyobb, a földbirtok nagysága bizonyos minimum és maximum határai között kell, hogy maradjon. Ha a kis birtok egy pár darab földpántlikából áll, mely sem elegendő munkát, sem kenyeret nem képes nyújtani a családnak, sem a föld erejének pótlásához szükséges állattartásra nem elegendő, akkor el lehetünk rá készülve, hogy nem sokáig marad tulajdonosa kezén. A kis birtok túlságos elaprózása az egyik imminens veszedelem, melynek elhárítására minden lehetőt meg kell tenni. És pedig magának a kisbirtokos-osztálynak. A gyermekek egyrószét értelmiségi, ipari és kereskedelmi pályára keli nevelni, hogy az otthon maradottak, gazdálkodásra utaltak, számot vetve a házasság utján várható vagyon-gyarapodással, legalább is akkora birtoknak maradjanak az urai, a minőket apáik bírtak. Igaz ugyan, hogy a gyermekek egy részének más pályára adása anyagi áldozatokba kerül, de ezen áldozat, ha az erével arányban áll, eltekintve itt attól, hogy a földmive- lő népben rejlő tehetségek egy jókora részének az érvényesülés útjára terelése a nemzetnek s hazának is nagy érdeke, a kis birtok fennmaradása szempontjából nagyon kifizeti magát. Hangsúlyoznunk kell ismételten, hogy a kis birtok minimuma ily módon való fenntartásának szükségét maga a kisgazda-osztály kell, hogy belássa, és szabadon kell, hogy ezen czél biztosítása érdekében cselekedjen. Ne a külső kényszer, melylyel különösen a németek a földbirtok-osztályt megmenteni szeretnék, hanem a belső, erős meggyőződés legyen az ily irányú elhatározás és cselekvés súgója. Bizonyos birtok-maximum szintén egyik feltétele a kis birtok fennmaradásának. Ha a kisgazdának munkaerejét túlhaladó birtoka van, ez a tény hízeleghet hiúságának, azonbau boldogulásának feltételei közé nem tartozik ; sőt gyakran romlásának forrásává válik. A saját erővel be nem művelhető nagyobb terjedelmű földbirtokhoz idegen (nem családbeli) munkások szükségesek, a kik az általuk előállított értéktöbbletet rendesen, de különösen most az aránylag magas munkabérek és alacsony gabona-árak mellett, felemésztik. Ezzel a ténynyel a nagyobb birtoku kis gazda rendesen nem vet számot ; nagyobb birtoka ezímón rendesen nagyobb kényelmet és több fényűzést enged meg magának, mint kisebb birtoku gazdatársa, tehát aránylag kevesebbet produkál és többet fogyaszt, s ekként romlása felé közeledik. A saját munkaerővel, vagy kisebb segítséggel be nem művelhető nagyobb terjedelmű kis birtok veszedelme azonban nem ebben rejlik, hanem abban a tényben, hogy a birtokszerzós lázát idézi elő a kisebb birtokosoknál. Senki sem akar csak pár hold tulajdonosa maradni ; a földvétel vágya száll- ja meg az embereket. Es miután nincs rá készpénz, drága kölcsön pénzen „gyarapítják* birtokaikat. Az ilyen vétel a legveszedelmesebb ellensége a kis birtoknak s egyik legfőbb oka a pusztulásnak ; mert a kölcsön pénzen vett uj birtok a legtöbbször az örökölt, vagy évek sorának vére és verejtéke árán szerzett régi „igaz“ birtokot is magával rántja az eladósodás örvényébe. Ezt a veszedelmes birtokvásárlási szenvedélyt nagyban szítják a különféle pénzintézetek „olcsó“ hitelei s azért a kis gazda romlásának okai között szerepelnek. A kis gazdaközönséget a birtok szerfelett való elaprózásának s a birtokvásárlási hajlam tultengé- sónek veszedelmére meggyőzőleg figyelmeztetni és pedig folytonosan, élő példákra hivatkozva figyelmeztetni, az értelmiség ‘eladata. Hálás tere volna ez gazdasági egyesületünknek, ha volna bennünk annyi erő, hogy ezt a beteget, mely közelebb mint a végsőt lobbanó gyertya vonta vagára á figyelmet, igazi életre keltsük.*) Czikksorozatunk befejezéséül azon jellembeli tulajdonságokról kell Ígéretünkhöz képest pár szóban megemlékeznünk, a melyek a kisbirtokos-osz- tálj fennmaradásának és gyaradopásának feltételei közé soro/.batók. Ezek között első és fegfőbb az igénytelenség, csekólylyel való uiegelég»*tés ételben, italban, ruházatban, lakás és bútorzatban. A mi népünkre nem mondhatjuk, hogy „fényűző“, de hogy nem a régi igénytelen nép többé, hogy sok nélkülözhető, sőt haszontalan dolgokra kiadja a pénzt, az is tény. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a kis gazda takarékosságának a végső határokig kell kiterjednie, különben elbukik a lét harczában, s ha ő elbukott, elsatnyul a függetlenség érzülete az emberek egy nagy tömegének lelkében. Hogy mit jelentene e veszedelem különösen reánk, magyarokra nézve, arról — gondoljuk — nem szükséges hosszabban beszélni. A szakadatlan tevékenység is egyik biztosi téka a kisgazda-osztály fennmaradásának. Bármily megfeszített is legyen a munka, ha rövid ideig tartó, nincs, nem lehet rajta akkora áldás, mint a bár sokkal lassúbb, de folytonos tevékenységen. Az intensivebb gazdálkodással akként kellene a gazdának idejét beosztania, hogy az év minden napjára essék valami munkája. Sajnos, ez ma még nincs igy. Baj az is, hogy különösen az alsó vidéken az olcsó, de hitvány gyolcs kiszorítja a jó és egészséges házi vásznat a kis birtokos házából. Ha a gyolcs térfoglalása állandó lesz, egy pár évtized múlva még az asszonynóp is tétlenségre, puszta fogyasztásra lesz kárhoztatva az egész nagy hosszú télre. Végezetül még egy dologra kívánjuk a kis gazdák figyelmét felhívni, s ez a művelődés. E nélkül elvesz a kis gazda, mert nem tud védekezni az önzés ezer alakban jelentkező támadása ellen. < A közigazgatási bizottságból. A vármegye közigazgatási bizottság i a lolyó február havi ülését 11 -ikén tartotta a főispán távollétében Kende Péter alispán elnöklése alatt. Az ülés, mint rendesen, — a szakelőadók jelentéseivel vette kezdetét, melyekből kiemeljük a következőket : Az alispán bejelentette, bogy a vármegye területén január havában 3 tüzeset (orduit elő, mely 1466 frt érték erejéig pusztított, a miből 1066 frtnyi érték *) Szereljük hinni, hogy nem végső fellobbanás volt az a felbuzbulás, melyre a czikk írója czéloz. A szerk Lapunk mai száma 6 oldalra terjed. biztosítva volt, — hogy különös intézkedést igénylő mo- zánat a közigazgatás menetében elő nem állott és hogy a még mindég 25 ezer torinlot meghaladó utadóhátra- lék behajtására -zükséges intézkedéseket megtette. A tiszti főorvos a január havi általános egészségi állapotot kedvezőtlennek jelezte. Az egyes községekben nagyobb számban lelmerült hökhurut s kanyaró betegülés, Ungvári, a íokozottabb mérvben mutatkozó vörheny, a légzőszervek hurutos és lobos bán- talmainak, különösen pedig az influenzának jelentékenyebb fellépése, az általános egészségi állapotra kedvezőtlen befolyást gyakoroltak. A kir. tanfelügyelő az általa meglátogatott alsó- németii állami és a gerényi gör. kát. felekezeti iskolák alapos kifogások álá eső állapotukról tette jelentést és arról, hogy a bajok orvoslása iránt az intézkedést megtette, valamint arról, hogy január hóban 205 ügydarab érkezett hozzá s 173 nyert elintézést. Thuránszky Tivadar bizottsági tag, hivatkozva a tanfelügyelőnek lapunkban közzé tett jelentésére, mely a vármegye közoktatási állapotát tünteti fél, kérdést intézett a kir. tanfelügyelőhöz, hogy nem forog-e fenn tévedés némely adat közlésénél, — mert a maga részéről hihetetlennek tartja, hogy Ungvár városban a lakosságnak 47, a kaposi járásban pedig 53 százaléka ne tudna irni s olvasni és az is nagy megütközést keltő adat, hogy 24 állami népiskola kritikán alúli lenne. A tanfelügyelő válaszában hivatkozott arra, hogy adatait hiteles statisztikai közlések és saját tapasztalataiból merítette s az iskolák kritikán alóli állapotáról meggyőződése szerint másként nem nyilatkozhatott s nem nyilatkozhatnék most sem. A közigazgatási bizottság a választ tudomásul vette. A kir. államépitészeti hivatal főnöke bejelentette, hogy az államutat átszelő Zsarovinicza patakon a hid íelépittetett, és hogy az ungvári nagy Unghid (elépítésére vonatkozó tervek elkészültek és felülvizsgálás végett a kereskedelemügyi minisztériumhoz felterjesztettek. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint január havában befolyt állami adóba 7191 trt 53 kr., hátralékba marad 366176 frt 37 kr., a múlt év hason havához viszonyítva az eredmény 4786 frt 62 krral kedvezőtlenebb ; hadmentességi dijba befolyt 524 tra 39 kr, maradt hátrálék 31,634 frt 76 kr., viszonyítva a múlt évhez az eredmény 389 trt98 krral kedvezőbb; bélyeg és jogilletékbe betolyt 7310 frt 81 kr., a múlt évhez képest 3,752 írt 96 krral kedvezőtlenebbül; fogyasztási és italadóba 30845 trt 84 kr., a múlt évi eredményhez hasonlítva 1054 frt 22 krral kedvezőtlenebbül; dohány jövedékbe befolyt 25102 írt 08 kr., 1142 írt 27 krral kevesebb mint a múlt év ugyanazon havában A szakelőadók tudomásul vett jelentései után folyó ügyeket s különböző előterjesztéseket vett a bizottság tárgyalás alá, ezek közül mint közérdeküeket a következőket említjük meg: Jenke, Kereszt, Alsó-Németi, Szentes és Tasolya községek által odairányul »lag beadott kérvényük tárgyában, hogy a kérelmező és Székó községből Jenke székhellyel egy uj anyakönyvi kerület s egyszersmind uj körjegyzőség alakitlassék ; a közigazgatási bizottság elismerve a kérelem támogatására telhozott okoknak figyelmen kívül nem hagyható alaposságát, elhatározta, hogy az uj aayakönyvi kerület létesítése iránt a belügyminiszterhez telír. Habár azonban a bizottság a maga részéről is szükségesnek tekinti, hogy az újonnan alakítandó anyakönyvi kerület körjegyzőséget is képezzem, mind a mellett tekintve azt, hogy Kereszt és Szentes községek a szobránczi járás területén íeküsznek és közigazgatási érdekek nem igénylik azt, hogy egy körjegyzőség községei két járáshoz tartozzanak, és azt sem igénylik hogy ilyeshetőség mellőzésének érdekéből az érdekelt két járás beosztása megváltoztassák, sőt a közigazgatási érdekek Kereszt és Szentesnek a szobránczi járáshoz tartozása mellett szólnak ; a közigazgatási bizottság a kérelmezett jenkei uj körjegyzőséget, az uj anyakönyvi kerület tervezett beosztásának fenntartása mellett Jenke, Alsó-Németi, Székó és Tasolya községből mondta ki az illetékes tényezőknél javaslatba hozandónak. Az alispán előterjesztésére, megadta a bizottság az alispánnak a felhatalmazást arra, hogy a kereskedelemügyi miniszter által a vármegyébe a csap-ungvári és ungvölgyi vasút állomásaira az Ínségesek élelmezési és mezőgazdasági czéljaira szállítandó tengeri küldeményekre nézve megadott szállítási kedvezményt, tekintve azt, hogy az egész vármegye közönsége ínséges VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
