Ung, 1896. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1896-02-16 / 7. szám

gazdasági viszonyok között van, — szorosan gazdasági czélokra történő tengeri szállítmányokra kiterjeszthesse, illetőleg a kedvezményben való részesülés czéljából szükséges igazolványokat kellő garantiák mellett a gazdálkodóknak kiadhassa.

Ungvár város polgármesterének abbeli jelentését, hogy Nyisztor István közkórházi gondnok és Szamo- volszky Ferencz közkórházi ellenőr ellen elrendelt fegyelmi eljárást befejezte s a nevezetteket a terhűkre rótt fegyelmi vétség vádja alól felmentette, továbbá a nevezettek nyugalomba helyezése tárgyában kiadott rendeletre vonatkozó azon jelentését, mely szerint csakis a közkórházi ellenőr nyugalmazásának szüksége forog fenn, ellenben Nyisztor István gondnok szolgálatképtefensége megállapítható nem volt, sőt a nevezettnek állásában maradása szükségesnek mutatkozik : a bizottság tudomásul vette és a belügyminiszterhez, ki a fegyelmi eljárást és nyugalomba helyezést elrendelte, a fegyelmi eljárás eredményének tudomásul vétele és Nyisztor István szolgálatképességének fennállása tárgyában felterjesztés intézését határozta.

A tisztifőorvosnak a hatósági orvosok jelentésein alapuló abbeli előterjesztésére, hogy a mióta belügyminiszteri intézkedés folytán a vagyontalan betegek gyógyításából eredő s eddig az állampénztárból fizetett költségek fedezése a községekre ruháztatott, — a szegény betegeknek gyógyszerrel ellátása lehetetlenné vált : a

bizottság a vagyontalan betegeknek gyógyszerköltségének ezentúl is az országos alapból fedezése iránt a belügyminiszterhez felterjesztés intézését határozta, valamint megkeresendőnek határozta a törvényhatósági bizottságot is ezen felterjesztésének támogatása iránt.

Ugyancsak a tisztitőorvos előterjesztésére elhatározta a bizottság, hogy a hatósági orvosoknak a fertőző báutalmak alkalmából tett utazásaik folytán felmerülő fuvarköltségeknek az állampénztárból történő megtérítése iránt, a belügyminiszterhez felír.

A törvényhatósági közegészségügyi bizottságba a közigazgatási bizottság által egy mérnök, egy építész és egy gyógyszerész lévén kijelölendő, ilyenekül a törvbát. bizottság átirata folytán kijelöltettek Czibur Vilmos, Bene Lajos és Klein Andor.

Ungvár tűzoltóság nélkül.

Lapunk egyik közelebbi számában adtunk hirt arról az ellóggó nem sajnaiható állapotról, hogy Ungvár városa tűzoltóság nélkül van, mert az önkéntes tűzoltó-egylet tagjainak 3 évre elvállalt kötelezettsége ez évi január hó 1-én megszűnt.

Ezt a jelentést Mocsáry Géza, a tűzoltó- egylet volt főparancsnoka adta be a város tanácsához, és dicséretére legyen mondva a tanácsnak, az nem habozott soká a teendők felett, s a tűzoltó- testület újból való s\erve\ésére azonnal megkezdette az előmunkálatokat.

Nem ismerjük az előmunkálatokat részletesen, nem tudjuk az uj szervezés módját apránként, any- nyit azonban máris mondhatunk, hogy az újabb szervezés a már régóta érzékenyen nélkülözött helyes alapot bírni fogja.

Bírni fogja pedig első sorban abban, hogy az újonnan alakítandó tűzoltó-csapat nem a már jóváhagyott és a kötelező tűzoltóság felállítása ügyében hozott városi szabályrendeletből fog kiindulni, mert a kiindulási pont a valódi önkéntes tűzoltóság magasztos eszméjére vau helyezve.

És ez igy van helyesen.

Már 1892-ben, mikor városunkat annyi tűzkár érte, — ez alapokra fektetni sürgettük a tűzoltó- testületet, mely már az akkori időben minden volt, csak tűzoltó-testület nem.

Már az 1892. évben kifejtettük azt, hogy tűzoltó-testület csak úgy felelhet meg teljesen hivatásának, ha tagjait áthatja a felebaráti szeretet érzülete, s a tagok tudatával birnak annak, hogy a tűzoltó egyletbe belépni nem puszta czuraságok- kal, de oly kötelességekkel jár, melyeknek sokkal jobban meg bir felelni egy kis, de jól kiképzett csapat, mint a kényszer utján tűzoltó-uniformisba bujtatott embertömeg.

És ha akkor nem is adtak nekünk igazat, ha akkor mellőzték az el nem tagadható igazságot talán csak azért, mert az általunk mondatott, annál nagyobb megelégedésünkre szolgál most annak tudata. hogy ezt mai nap még azok is kénytelenek elismerni, kik az 1892. és a későbbi, években a kötelező tűzoltóságot minden áron felállítani akarták.

Midőn tehát üdvözöljük a tanácsot, és annak fejét : Liiley Sándor dr. polgármestert, a tűzoltó- testület újra alakításának nehéz, de helyes alapból kiindult munkájának kezdetéu, — egyszersmind nem hallgathatunk el egy-két megjegyzést, melynek elfogadása a tűzoltó-testület szilárdságának érdekéből kívánatos.

Úgy vagyunk ugyanis értesülve, hogy a tűzoltó intézmény első és fő kellékét: az állandó őrséget a tanács úgy tervezi, hogy az álljon egy

őrparancsnok, egy tűzoltó és két kürtös szolgából, és hogy az őrparancsnok Budapesről fog ide hivatni.

Mi az őrállomás ily módon való szervezését nem tartjuk megfelelőnek.

Tüzoltó-szolgára az állandó őrségnél szükség nincs.

Legyen egy őrparancsnok, amely állásra eléggé képzett tűzoltó akad városunkban, és legyen három fizetett tűzoltó, akiknek — egész természetesen — kötelességei közé tartoznék a szerek jó karban és tisztán tartása.

Az a háromféle megkülönböztetés az állandó őrségnél teljesen felesleges sőt, káros.

Minek a czimkórságot még azoknál is előmozdítani, akik egyforma munkára vannak hivatva.

Kályha-fűtőnek pöruye-hordó sehol sem adatik, — és ezt az elvet meghonosítani, tán csak azért, hogy egyik másik tűzoltó tiszt majd privát szolgai teendőkre használhassa őket: nem szabad.

A második észrevételünk az, hogy egy állandó és téli időben fűthető szertárról kell gondoskodni.

Enélkül a tűzoltó csapat sikeres működése, bármily képzett is legyen az, el nem képzelhető.

Az eddig dívott rendszer eléggé megtaníthatott bennünket arra, hogy a rendes szertár hiányában kétszeresen meg kellett fizetnünk a réven azt, a mit a vámon nyertünk, azaz : a szerek, a tömlők, a fecskendők, stbbi agnyi felesleges és időelőtti romlásnak voltak kitéve a megfelelő szertár hiányában, melyek sehogy sincsenek arányban az állítólagos bérmegtakarítással.

Egyelőre ez a két megjegyzésünk van a tűzoltó-testület újból alakításához.

Ha a részletek majd teljesen tudomásunkra jutnak, s ha annak szükségét fogjuk látni, — felemeljük ismét szavunkat az ügy érdekében.

Ami már most az uj főparancsnok személyét illeti, aki lelke kell, hogy legyen a tűzoltó intézménynek, két nevet hallunk említeni. Az egyik Fehér Ákos, vármegyei aljegyző, a másik Le- hoczky Béla r.-tanácsos.

Mindkét név tulajdonosa a szó-szoros értelmében népszerű ember, s csak örülni tudnánk azon, ha tényleg e kettő közül fog egyikre esni a választás. **'

Városi közgyűlés.

— Febr. 12. —

Ungvár város képviselő testületé e hó 12-én közgyűlést tartott, melynek lefolyásáról a következő tudósítást adjuk :

Liiley Sándor dr. polgármester megnyitva a közgyütést, első sorban tárgyalás alá vétette a kaszárnyák ügyét.

A honvédelmi miniszter ugyanis a Ferencz József-lak- tanyát építkezési és közegészségi tekintetekben kifogásolja, s ezért első sorban is sürgős átépítését rendeli el az illemhelyeknek.

E tekintetben a pénzügyi és gazd. bizottság javaslata az, hogy az illemhelyek miként való építéséhez a tervek elkészítésére egy ismert és lehetőleg országos hirü szakértő kéressék tel, aki a tervek készítésénél a Kassa város főmérnöke, Szoukop szakvéleményére figyelemmel legyen.

Ha e tervek elkészültek, azt egy vegyes bizottság vegye felülvizsgálat alá, és e vegyes bizottságba küldendő katonai tagok kijelölésére már most kéressék tel a kassai hadtest parancsnoksága.

A közgyűlés elfogadta a két bizottság véleményét, s a Ferencz József laktanya-ügyében Szoukop főmérnök állal adóit szakvélemény dijazásoként 200 irtot állapított meg.

A városi adófőkönyvek

lezárásának ki által való eszközlése volt a közgyűlés második tárgya.

Kaszuby János takarékpénztári könyvvivő vállalkozott erre a munkára, de utóbb visszalépett, s igy a közgyűlés Csios Sándor p. ü. számtisztet bizta meg a már-már égető szükséget képező városi adófokönyvek záros határidő alatti lezárására.

A városi rendőrök ruházatának

szállítását, a bizottsági javaslatok alapján Schwarz Rezső ungvári kereskedőre, mint legolcsóbb ajánlattevőre bizta a közgyűlés, azzal a kikötéssel, hogy a téli nadrágok szövet-minőségének teljesen meg kell telelni a pótlólag becsatolt mintává.1

A közgyűlés legnagyobb érdeklődést keltő tárgya következeit ezután, a város

kéményseprési ügye.

Ungvár város közgyűlése ugyanis, a miniszteri- leg jóváhagyott városi szabályrendelet alapján Ungvár városát Bobovszky halála után két kéményseprési munkakerületre osztotta, s mindkét kerületbe egy-egy szakértő-mestert állított.

Ezt a határozatot Jiigerné Bobóvszky Ilona fokozatosan megfellebbezte a keresk. miniszterhez, ahonnét azon rendelet érkezett, hogy a városi szabályrendelet ide vonatkozó 2. §-a megsemmisittetik, s Jágerné Bobovszky Ilonának, mint kéményseprési reáljog-tulaj- donosnak, a reáljog keletkezési idejében fennállott munkakerületnek megfelelő munkakerület adandó.

A tanács a miniszteri rendelethez képest a városi kéményseprési szabályrendelet újból szövegezett 2. §-át a kővetkezőkép ajánlja elfogadni :

.»Ungvár város a kéményseprési ipar gyakorlása tekintetéből két munkakerületre osztatik ; az első kerülethez tartozik az Ung folyó jobb partján elterülő városrész, a 2-ikhoz az Ung folyó balpartján fekvő városrész. <■

Mihalkovich József ellenzi a két kerületre osztást. Szerinte a kétkerületre osztás esetén nincs biztosítva Jiigerné Bobovszky Ilona, mit reáljog-tulaj- donos jövedelme, s a két kerület csak az ügy elmérgesítését idézi elő.

Mocsáry Géza, v. ügyész annál inkább ajánlja a két kerületre osztást, mert az utóbbi időben mindgyak- rabban előforduló kéménytüzek elkerülhetlenül szükségessé teszik, hogy a felügyelet ne egy hanem, két ahoz értő egyén álta történjék. A mi ped g Mihalkovieluiak a jövedelem-biztosítására vonatkozó szavait illeti, erre nézve megjegyzi, hogy a két kerületre osztás esetén is nagyobb munkakerületet nyer a reáljog-tulajdonos, mint volt az a reáljog-adásakor J 801-ben. Már pedig még a miniszter sem mond többet, mint azt, hogy a reál- jog-tulajdonosnak akkora munkakerület adandó és any- nyi jövedelem bizlositandó, mint volt az az adományozás idejében.

Spitzer Sándor dr. sérelmet lát abban, hogy egy miniszterileg jóváhagyott városi szabályren deletet egy másik miniszter megsemmisít; indítványozza, hogy ezen sérelemnek nyílt kifejezést adjon a közgyűlés.

Többek hozzászólása után Lüley Sándor dr., polgármester azon kérdést intézi a közgyűléshez, hogy amennyiben a két munkakerületre-osztás még az 1894-ik évben elrendeltetett, és azóta két munkakerületben gya- koroltatik is a kéményseprés, és mert a keresk. miniszter megsemmisítő rendelete csak az 1895-ik év végén érkezett meg, mi történjék addig, amig az ide vonatkozó szabályrendelet 2 §-a a lenti szövegezéssel felsőbb jóváhagyást nyer.

A közgyűlés, miután a fenti szövegezésben az ungvári kéményseprő-ipar gyakorlásáról szóló városi szabályrendelet 2. §-át eltogadta, egyszersmind kimondotta, hogy a két kéményseprési munkakerület továbbra is fenntartandó.

Még a hidas-mérleg ügye kerüli ezután tárgyalásra, s a közgyűlés véget ért.

Ungrneg-ye közgazdasági állapota 1895-ben.

(Folytatás ős vége.)

Elemi csapások. Ung vármegyeben a tavaszi nagy aszályt, május hó utolsó napjaiban esős időjárás vallotta tel, melyet nagy esők és jég kisért, mindenütt nagy károkat okozva a gazdaságokban és vetésekben.

A sokáig tartó nagyszárazság nagy akadályul szolgált a növényzet fejlődésében.

Árviztől ez évben az ungvári és a kaposi járás az »Ung«- és a »Latorcza« kiöntése által jelentékeny kárt szenvedett széna termésében. Egerek az ungvári járásban, kevésbé a szobránczi, de legíőbbképen a kaposi járásban ijesztő számban özonlötték el a lóheréket es a vetéseket, az előbbit csaknem teljesen megsemmisítették, az utóbbinak ellenben a szárát csaknem kivétel nélkül ; de több helyen magát az elvetett magot is elpusztították, s előállott a másodszori vetés szüksége.

Időjárás. A hosszú tél után a kellemes meleg napok szép reményekkel biztattak, és az eső, mely május hó 22-ig váratott magára nagy aggodalmat okozott. 26-áig még mindig csak pásztás esők voltak, melyeket igen szép meleg napok követtek, s csak június hó volt csapadékokban aránylag gazdag. Julius, augusztus, szeptember és október hónapok leszámítva, néhány helyi futó esőt, teljesen szárazon folytak le s csak az enyhítette némileg a csapást, hogy a hőség folyton normális volt s még a canicula is mérsékelt meleggel folyt le. Novemberben indultak meg csak az úgynevezett országos esők s a vetések legnagyobb részben csak ezek után keltek ki. A gazdaközönség tehát méltán aggódott az őszi vetések jövője iránt ; mert majdnem száraz talajba történvén a vetés, annak kikelése is kétségessé vált. Ámde a novemberi esők és az ezekre következett enyhe tavaszias időjárás következtében a vetések, nemcsak hogy hibátlanul keltek ki, hanem meg is bokrosodtak.

A tél csak deezemb r hó 10-én állott be mérsékelt hideggel s többszöri, mintegy 10—11 cztmres hóval,, mely az őszi vetésnek jó takaróul szolgált.

A hitelviszonyok a lelolyt évben még fokozottabb mérvben az előzőihez kedvezőtlen fordulatot vettek. Az 1895-ik évben a pénz szűke ol y mérvben következeit be, hogy a pénzintézetek részéről tömeges felmondások és hitelbevonások eszközöltettek s a kamatok oly magasra emelkedtek, hogy ezek mellett minden vállalkozási kedv vagy gazdasági beruházásra lehetetlenné teletelt és megszűnt.

A rossz termés és alacsony gabona áraknak következménye az is, hogy a föld ára és a löldbér ez évben rohamosan esett. Azon földekért, melyek tavaly 200 írton keltek, most 150—100 irtot is alig lehelim kapni, úgy hogy a földárakon való hanyatlás 30 °/o-ol. körülbelül kitesz. Ennek különben fenti okokon kivül még egyik oka az is, hogy azok, a kik a mull évben