Ung, 1896. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1896-02-16 / 7. szám

gazdasági viszonyok között van, — szorosan gazdasági czélokra történő tengeri szállítmányokra kiterjeszthesse, illetőleg a kedvezményben való részesülés czéljából szük­séges igazolványokat kellő garantiák mellett a gazdál­kodóknak kiadhassa. Ungvár város polgármesterének abbeli jelentését, hogy Nyisztor István közkórházi gondnok és Szamo- volszky Ferencz közkórházi ellenőr ellen elrendelt fe­gyelmi eljárást befejezte s a nevezetteket a terhűkre rótt fegyelmi vétség vádja alól felmentette, továbbá a nevezettek nyugalomba helyezése tárgyában kiadott ren­deletre vonatkozó azon jelentését, mely szerint csakis a közkórházi ellenőr nyugalmazásának szüksége forog fenn, ellenben Nyisztor István gondnok szolgálatképtefensége megállapítható nem volt, sőt a nevezettnek állásában maradása szükségesnek mutatkozik : a bizottság tudo­másul vette és a belügyminiszterhez, ki a fegyelmi el­járást és nyugalomba helyezést elrendelte, a fegyelmi eljárás eredményének tudomásul vétele és Nyisztor Ist­ván szolgálatképességének fennállása tárgyában felter­jesztés intézését határozta. A tisztifőorvosnak a hatósági orvosok jelentésein alapuló abbeli előterjesztésére, hogy a mióta belügyminisz­teri intézkedés folytán a vagyontalan betegek gyógyítá­sából eredő s eddig az állampénztárból fizetett költsé­gek fedezése a községekre ruháztatott, — a szegény betegeknek gyógyszerrel ellátása lehetetlenné vált : a bizottság a vagyontalan betegeknek gyógyszerköltségének ezentúl is az országos alapból fedezése iránt a belügy­miniszterhez felterjesztés intézését határozta, valamint megkeresendőnek határozta a törvényhatósági bizottsá­got is ezen felterjesztésének támogatása iránt. Ugyancsak a tisztitőorvos előterjesztésére elhatá­rozta a bizottság, hogy a hatósági orvosoknak a fertőző báutalmak alkalmából tett utazásaik folytán felmerülő fuvarköltségeknek az állampénztárból történő megtérí­tése iránt, a belügyminiszterhez felír. A törvényhatósági közegészségügyi bizottságba a közigazgatási bizottság által egy mérnök, egy építész és egy gyógyszerész lévén kijelölendő, ilyenekül a törvbát. bizottság átirata folytán kijelöltettek Czibur Vilmos, Bene Lajos és Klein Andor. Ungvár tűzoltóság nélkül. Lapunk egyik közelebbi számában adtunk hirt arról az ellóggó nem sajnaiható állapotról, hogy Ungvár városa tűzoltóság nélkül van, mert az önkéntes tűzoltó-egylet tagjainak 3 évre elvállalt kötelezettsége ez évi január hó 1-én megszűnt. Ezt a jelentést Mocsáry Géza, a tűzoltó- egylet volt főparancsnoka adta be a város tanácsá­hoz, és dicséretére legyen mondva a tanácsnak, az nem habozott soká a teendők felett, s a tűzoltó- testület újból való s\erve\ésére azonnal megkez­dette az előmunkálatokat. Nem ismerjük az előmunkálatokat részletesen, nem tudjuk az uj szervezés módját apránként, any- nyit azonban máris mondhatunk, hogy az újabb szervezés a már régóta érzékenyen nélkülözött helyes alapot bírni fogja. Bírni fogja pedig első sorban abban, hogy az újonnan alakítandó tűzoltó-csapat nem a már jó­váhagyott és a kötelező tűzoltóság felállítása ügyé­ben hozott városi szabályrendeletből fog kiindulni, mert a kiindulási pont a valódi önkéntes tűzoltó­ság magasztos eszméjére vau helyezve. És ez igy van helyesen. Már 1892-ben, mikor városunkat annyi tűzkár érte, — ez alapokra fektetni sürgettük a tűzoltó- testületet, mely már az akkori időben minden volt, csak tűzoltó-testület nem. Már az 1892. évben kifejtettük azt, hogy tűzoltó-testület csak úgy felelhet meg teljesen hi­vatásának, ha tagjait áthatja a felebaráti szeretet érzülete, s a tagok tudatával birnak annak, hogy a tűzoltó egyletbe belépni nem puszta czuraságok- kal, de oly kötelességekkel jár, melyeknek sokkal jobban meg bir felelni egy kis, de jól kiképzett csapat, mint a kényszer utján tűzoltó-uniformisba bujtatott embertömeg. És ha akkor nem is adtak nekünk igazat, ha akkor mellőzték az el nem tagadható igazságot ta­lán csak azért, mert az általunk mondatott, annál nagyobb megelégedésünkre szolgál most annak tu­data. hogy ezt mai nap még azok is kénytelenek elismerni, kik az 1892. és a későbbi, években a kötelező tűzoltóságot minden áron felállítani akarták. Midőn tehát üdvözöljük a tanácsot, és annak fejét : Liiley Sándor dr. polgármestert, a tűzoltó- testület újra alakításának nehéz, de helyes alapból kiindult munkájának kezdetéu, — egyszersmind nem hallgathatunk el egy-két megjegyzést, melynek el­fogadása a tűzoltó-testület szilárdságának érdekéből kívánatos. Úgy vagyunk ugyanis értesülve, hogy a tűz­oltó intézmény első és fő kellékét: az állandó őr­séget a tanács úgy tervezi, hogy az álljon egy őrparancsnok, egy tűzoltó és két kürtös szolgából, és hogy az őrparancsnok Budapesről fog ide hi­vatni. Mi az őrállomás ily módon való szervezését nem tartjuk megfelelőnek. Tüzoltó-szolgára az állandó őrségnél szükség nincs. Legyen egy őrparancsnok, amely állásra eléggé képzett tűzoltó akad városunkban, és legyen három fizetett tűzoltó, akiknek — egész természetesen — kötelességei közé tartoznék a szerek jó karban és tisztán tartása. Az a háromféle megkülönböztetés az állandó őrségnél teljesen felesleges sőt, káros. Minek a czimkórságot még azoknál is előmoz­dítani, akik egyforma munkára vannak hivatva. Kályha-fűtőnek pöruye-hordó sehol sem adatik, — és ezt az elvet meghonosítani, tán csak azért, hogy egyik másik tűzoltó tiszt majd privát szolgai teendőkre használhassa őket: nem szabad. A második észrevételünk az, hogy egy állandó és téli időben fűthető szertárról kell gondos­kodni. Enélkül a tűzoltó csapat sikeres működése, bármily képzett is legyen az, el nem képzelhető. Az eddig dívott rendszer eléggé megtanítha­tott bennünket arra, hogy a rendes szertár hiányá­ban kétszeresen meg kellett fizetnünk a réven azt, a mit a vámon nyertünk, azaz : a szerek, a töm­lők, a fecskendők, stbbi agnyi felesleges és idő­előtti romlásnak voltak kitéve a megfelelő szertár hiányában, melyek sehogy sincsenek arányban az állítólagos bérmegtakarítással. Egyelőre ez a két megjegyzésünk van a tűz­oltó-testület újból alakításához. Ha a részletek majd teljesen tudomásunkra jutnak, s ha annak szükségét fogjuk látni, — felemeljük ismét szavunkat az ügy érdekében. Ami már most az uj főparancsnok személyét illeti, aki lelke kell, hogy legyen a tűzoltó intéz­ménynek, két nevet hallunk említeni. Az egyik Fehér Ákos, vármegyei aljegyző, a másik Le- hoczky Béla r.-tanácsos. Mindkét név tulajdonosa a szó-szoros értelmé­ben népszerű ember, s csak örülni tudnánk azon, ha tényleg e kettő közül fog egyikre esni a vá­lasztás. **' Városi közgyűlés. — Febr. 12. — Ungvár város képviselő testületé e hó 12-én köz­gyűlést tartott, melynek lefolyásáról a következő tudósí­tást adjuk : Liiley Sándor dr. polgármester megnyitva a közgyütést, első sorban tárgyalás alá vétette a kaszárnyák ügyét. A honvédelmi miniszter ugyanis a Ferencz József-lak- tanyát építkezési és közegészségi tekintetekben kifogá­solja, s ezért első sorban is sürgős átépítését rendeli el az illemhelyeknek. E tekintetben a pénzügyi és gazd. bizottság ja­vaslata az, hogy az illemhelyek miként való építésé­hez a tervek elkészítésére egy ismert és lehetőleg or­szágos hirü szakértő kéressék tel, aki a tervek készíté­sénél a Kassa város főmérnöke, Szoukop szakvélemé­nyére figyelemmel legyen. Ha e tervek elkészültek, azt egy vegyes bizottság vegye felülvizsgálat alá, és e vegyes bizottságba kül­dendő katonai tagok kijelölésére már most kéressék tel a kassai hadtest parancsnoksága. A közgyűlés elfogadta a két bizottság véleményét, s a Ferencz József laktanya-ügyében Szoukop főmér­nök állal adóit szakvélemény dijazásoként 200 irtot ál­lapított meg. A városi adófőkönyvek lezárásának ki által való eszközlése volt a közgyűlés második tárgya. Kaszuby János takarékpénztári könyvvivő vállal­kozott erre a munkára, de utóbb visszalépett, s igy a közgyűlés Csios Sándor p. ü. számtisztet bizta meg a már-már égető szükséget képező városi adófokönyvek záros határidő alatti lezárására. A városi rendőrök ruházatának szállítását, a bizottsági javaslatok alapján Schwarz Rezső ungvári kereskedőre, mint legolcsóbb ajánlatte­vőre bizta a közgyűlés, azzal a kikötéssel, hogy a téli nadrágok szövet-minőségének teljesen meg kell telelni a pótlólag becsatolt mintává.1 A közgyűlés legnagyobb érdeklődést keltő tárgya következeit ezután, a város kéményseprési ügye. Ungvár város közgyűlése ugyanis, a miniszteri- leg jóváhagyott városi szabályrendelet alapján Ung­vár városát Bobovszky halála után két kéményseprési munkakerületre osztotta, s mindkét kerületbe egy-egy szakértő-mestert állított. Ezt a határozatot Jiigerné Bobóvszky Ilona fo­kozatosan megfellebbezte a keresk. miniszterhez, ahon­nét azon rendelet érkezett, hogy a városi szabályrende­let ide vonatkozó 2. §-a megsemmisittetik, s Jágerné Bobovszky Ilonának, mint kéményseprési reáljog-tulaj- donosnak, a reáljog keletkezési idejében fennállott mun­kakerületnek megfelelő munkakerület adandó. A tanács a miniszteri rendelethez képest a városi kéményseprési szabályrendelet újból szövegezett 2. §-át a kővetkezőkép ajánlja elfogadni : .»Ungvár város a kéményseprési ipar gyakorlása tekintetéből két munkakerületre osztatik ; az első kerü­lethez tartozik az Ung folyó jobb partján elterülő város­rész, a 2-ikhoz az Ung folyó balpartján fekvő város­rész. <■ Mihalkovich József ellenzi a két kerületre osz­tást. Szerinte a kétkerületre osztás esetén nincs biz­tosítva Jiigerné Bobovszky Ilona, mit reáljog-tulaj- donos jövedelme, s a két kerület csak az ügy elmér­gesítését idézi elő. Mocsáry Géza, v. ügyész annál inkább ajánlja a két kerületre osztást, mert az utóbbi időben mindgyak- rabban előforduló kéménytüzek elkerülhetlenül szüksé­gessé teszik, hogy a felügyelet ne egy hanem, két ahoz értő egyén álta történjék. A mi ped g Mihalkovieluiak a jövedelem-biztosítására vonatkozó szavait illeti, erre nézve megjegyzi, hogy a két kerületre osztás esetén is nagyobb munkakerületet nyer a reáljog-tulajdonos, mint volt az a reáljog-adásakor J 801-ben. Már pedig még a miniszter sem mond többet, mint azt, hogy a reál- jog-tulajdonosnak akkora munkakerület adandó és any- nyi jövedelem bizlositandó, mint volt az az adományo­zás idejében. Spitzer Sándor dr. sérelmet lát abban, hogy egy miniszterileg jóváhagyott városi szabályren deletet egy másik miniszter megsemmisít; indít­ványozza, hogy ezen sérelemnek nyílt kifejezést adjon a közgyűlés. Többek hozzászólása után Lüley Sándor dr., pol­gármester azon kérdést intézi a közgyűléshez, hogy amennyiben a két munkakerületre-osztás még az 1894-ik évben elrendeltetett, és azóta két munkakerületben gya- koroltatik is a kéményseprés, és mert a keresk. minisz­ter megsemmisítő rendelete csak az 1895-ik év vé­gén érkezett meg, mi történjék addig, amig az ide vo­natkozó szabályrendelet 2 §-a a lenti szövegezéssel felsőbb jóváhagyást nyer. A közgyűlés, miután a fenti szövegezésben az ungvári kéményseprő-ipar gyakorlásáról szóló városi szabályrendelet 2. §-át eltogadta, egyszersmind kimon­dotta, hogy a két kéményseprési munkakerület to­vábbra is fenntartandó. Még a hidas-mérleg ügye kerüli ezután tárgyalásra, s a közgyűlés véget ért. Ungrneg-ye közgazdasági állapota 1895-ben. (Folytatás ős vége.) Elemi csapások. Ung vármegyeben a tavaszi nagy aszályt, május hó utolsó napjaiban esős időjárás val­lotta tel, melyet nagy esők és jég kisért, mindenütt nagy károkat okozva a gazdaságokban és vetésekben. A sokáig tartó nagyszárazság nagy akadályul szol­gált a növényzet fejlődésében. Árviztől ez évben az ungvári és a kaposi járás az »Ung«- és a »Latorcza« kiöntése által jelentékeny kárt szenvedett széna termésében. Egerek az ungvári járásban, kevésbé a szobránczi, de legíőbbképen a ka­posi járásban ijesztő számban özonlötték el a lóheré­ket es a vetéseket, az előbbit csaknem teljesen meg­semmisítették, az utóbbinak ellenben a szárát csaknem kivétel nélkül ; de több helyen magát az elvetett magot is elpusztították, s előállott a másodszori vetés szük­sége. Időjárás. A hosszú tél után a kellemes meleg napok szép reményekkel biztattak, és az eső, mely május hó 22-ig váratott magára nagy aggodalmat okozott. 26-áig még mindig csak pásztás esők voltak, melyeket igen szép meleg napok követtek, s csak jú­nius hó volt csapadékokban aránylag gazdag. Julius, augusztus, szeptember és október hónapok leszámítva, néhány helyi futó esőt, teljesen szárazon folytak le s csak az enyhítette némileg a csapást, hogy a hőség folyton normális volt s még a canicula is mérsékelt meleggel folyt le. Novemberben indultak meg csak az úgynevezett országos esők s a vetések legnagyobb részben csak ezek után keltek ki. A gazdaközönség tehát méltán aggódott az őszi vetések jövője iránt ; mert majdnem száraz talajba történvén a vetés, annak kikelése is kétségessé vált. Ámde a novemberi esők és az ezekre következett enyhe tavaszias időjárás követ­keztében a vetések, nemcsak hogy hibátlanul keltek ki, hanem meg is bokrosodtak. A tél csak deezemb r hó 10-én állott be mérsé­kelt hideggel s többszöri, mintegy 10—11 cztmres hó­val,, mely az őszi vetésnek jó takaróul szolgált. A hitelviszonyok a lelolyt évben még fokozottabb mérvben az előzőihez kedvezőtlen fordulatot vettek. Az 1895-ik évben a pénz szűke ol y mérvben következeit be, hogy a pénzintézetek részéről tömeges felmondások és hitelbevonások eszközöltettek s a kamatok oly ma­gasra emelkedtek, hogy ezek mellett minden vállalko­zási kedv vagy gazdasági beruházásra lehetetlenné te­letelt és megszűnt. A rossz termés és alacsony gabona áraknak kö­vetkezménye az is, hogy a föld ára és a löldbér ez évben rohamosan esett. Azon földekért, melyek tavaly 200 írton keltek, most 150—100 irtot is alig lehelim kapni, úgy hogy a földárakon való hanyatlás 30 °/o-ol. körülbelül kitesz. Ennek különben fenti okokon kivül még egyik oka az is, hogy azok, a kik a mull évben

Next

/
Thumbnails
Contents