Ung, 1896. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1896-01-05 / 1. szám

* Hazafias ünnepély. A nagykaposi tár­saskör lélekemelő ünnepéi)' színhelye volt a múlt év utolsó éjjélén. Kár hogy a rendkívül zord és fergeteges ioő miatt a vidékről csak kevesen vettek részt a Szil­veszteri mulatságon és közvacsorán, a kik azonban megjelentek, bizonynyal nem feledik soha el az ott töltött néhány óra megható perczeit. A közvacsorát táncz követte egész éjfélig, midőn a zene a Rákóczi indulót eljátszván, Bernáth Dezső országgyűlési kép­viselő a terem közepére lépett, s gyönyörű beszédben emlékezett meg a lezajlott ezer év történetéről! Sza­vait a király és haza éltetésevei végezte. A lelkesültség éljenzajának lecsillapulása után Jászay Mihály ügyvéd a magyar nőket éltette s talpraesett beszédben kérte őket a hazaszeretet istápolására. Erre a Szózat és Hymnus zenekiséret melletti eléneklése következett, mit a beszédek általi lelkesedés behatása alatt meg­ható fohászként énekelt el a jelenlevő előkelő közön­ség. A kaposi és kaposvidéki intelligentián kívül ott, voltak az ünnepélyen Tabódy Jenő királyi tanácsos vármegyei főjegyző, Lasztókay Béla vármegyei fő­ügyész, Csuha István szobránczi földbirtokos nejével, Fejérvárj Béla és Tabódy Zsolt honvédfőhadnagyok. — Az uj ezredévet megnyitó ezen ünnepély után a fiatalság ismét tánczra perdült, mely aztán csak a reggeli szürkületkor ért véget. * A karácsonyi ünnepek halottja. Nagy-Ráth községében és környékén verekedéseiről volt hires a négy Szuperák testvér. Sok vér folyt már a számos befakasztott koponyából, mit az ő ke- zök sujtása okozott! Karácsony második napján ismét botra keltek a falu legénységének e rémei, s úgy elver­ték Juhász József 20 éves ifjút, hogy az sérülései következtében deczember 30-án meghalt. A hullát tör- vényszékileg felbonczolták. A bíróság pedig a beisme­résben lévőkre elrendelte a vizsgálati fogságot, mit nevezettek meg sem fellebbeztek. ‘ A mezőgazdasági statisztika pótlóla­gos összeírásának e hó 3. és 4-en kellett volna meg­történnie. A mintegy 400—500 mulasztó közül azon­ban alig jelentkezett valaki. * Farsangi hir. Az ungvári áll. hépiskola tanítótestülete közkedveltsegü batyubálját február hó 8-án fogja megtartani. A meghívókat már a legköze­lebbi napokban fogják kibocsátani. * A rendőrség halottja. Kecskés György rendőr-szakaszvezető, az ungvári rendőrség legrégibb tagja, e hó 3-án elhunyt. Nyugodjék békével! * Az ungvári fogyasztási «idókezelőség alkalmazottait Lüley Sándor dr. polgármester a napok­ban nevezte ki. E szerint a fogyasztási adókezelőség ügyvivőivé: iíj. Bródy Hermann, Cluck Jakab, és Reiszmann Sámuel, ellenőrévé Zombory, ügynökeivé Herskovits, Rósenberg, Rósenfeld és Krausz lettek, kik a szolgálati esküt e hó 3-án tették le a polgár­mester kezeibe. — Értesülésünk szerint a fogyasztási adókezelőség összes alkalmazottai ezentúl szombati naport is kötelesek a hivatalos időben a közönség rendelkezésére állani. * Báli meghívókat, elismeit ieléssel készít > Székely és Illés könyvnyomdája Ungvárt. Költség- ^vgtés és nagyválaszkéku mintákkal ingyen szolgá'unk. Báli selyemszöveteket 35 rtól 14 frt 65 krig méterenkint, — valamint fekete, fehér színes, Hen neberg-selyem 35 krtól 14 frt 65 krig mé­terenkint, sima, csikós, koczkázott mintázottak, da- maszt sat. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 szin- és mintázatban sat. postabér és vámmentesen a házhoz szállítva. Mintákat postafordultával küld: Henneberg G. cs. kir. udvari szállító selyemgyára Zürichben. — Svájczba czimzett levelekre 10 kros, levelező-lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 4 Nagyszerű előkészületeket tesz Budapest székesfőváros, hogy az ezredvéves ünnepségekre méltán fogadhassa az egész országot. Mert az egész ország ven­dége lesz majd a székes-lővárosnak. És hogy ezek a vendégek jól és kényelmesen el legyenek látva, erre nagy gondot fordít maga a főváros. Szebbnél-szebb paloták mintegy varázsszóra épüjnek, különösen a bámulatos szép, uj, nagy körúton. És a legszebbek között is első helyet loglalja el a most megnyílt Rémi szálloda, melyet méltán neveztek el „arany kalitkának“. Valóságos kis tündérpalota ez, minőket a keleti fantázia nagy me­seszövői alkottak és benn a palotában is igazán keleti kényelem uralkodik. Egy geniális műépítész, Scbannen Ernő fogott kezet a főváros legtapasztaltabb és legprak­tikusabb férfiéval, Rémi Róberttel és az ő együttes mű­ködésük teremtette meg azt a bájos szép hotelt, mely ma Budapest legszebb látványossága. A város szivében, az uj József-köruton, szemben a népszínházzal épült ez a szálloda, tehát olyan helyen, hova a főváros minden vasúti állomásától 5 perez alatt eljut az ember, akár lóvasuton, akár villamos vásuton. A szálloda pompás éttermekkel és remek berendezésű kávéházzal van kap­csolatban. A szálloda berendezése a legmodernebb com- forttal dicsekszik. Angol mosdó-asztalok (állandóan hideg és meleg vízzel), villamos világítás, központi gőzfűtés, egyszerű, de nemes Ízlésű bútorzat. Az emeletekre lift közlekedik, Stylszerü chambre separék állnak rendelke­zésükre azoknak, a kik bizalmas társaságban akarnak eltölteni egy estét. Az étterem nagy, bájos, elegáns, ki­tűnő ventilátióval; az ételek elsőrendű konyhára valla­nak, melyben magyar és párisi szakácsok remekelnek. És a mit első sorban kellett volna kiemelnünk, ez a szálloda mérsékelt árai. A vidékről feíránduló közönség el ne mulaszsza a fővárosnak e gyöngyét fölkeresni. Uj osztálysorsjáték. Budapestről írják la­punknak : Immár a II. Magyar Osztálysorsjáték sorsje­gyei is a közönség rendelkezésére bocsáttattak. Az Osz­tálysorsjáték intézményének behozatala nálunk oly min- igen várakozást felülmúló sikerrel járt, hogy bátran ellehet mondani, miszerint hazánkban ■— egyrészt az­által, hogy a játékdüh életrevaló eszközzel fékez­tetek, másrészt azáltal, hogy a kislutrit már is sze- m el láthatólag kiszorítja — igazi cultural missiót teljesít. A magyar nép — tekintve a nagy nemzeti ezéit (a tiszta nyereség a millenium megünneplése költ­ségeinek részbeni fedezésére szolgál), hazafias elisme­réséül félreérthetetlen lelkesedéssel ksrolta tel az intéz­ményt. Ha már az 1. Magyar Osztálysorsjátéknak sikere is ily nagyszerű volt, a 11. Magyar Osztálysórsjátéknát, mint a tulajdonképeni milleniumi sorsjátéknál, a lelke­sedés bizonyára lehetőleg még fokozottabban fog nyil­vánulni a mi jó magyar népünknél, mert a 11. osztály­sorsjáték sokkal nagyobb előnyöket biztosit, mint az f-ső, bőkezűbben lévén szervezve amannál. Muglekintet- tük a játéktervet és úgy találtuk, hogy a II. Magyar Osztálysorsjáték 12U,0Cü sorsjegygyei 45,007 három osztályba sorozott nyereményt tartalmaz összesen 9 millió 200,000 korona összértékben. Az első osztály, melynek húzása 1896 február 5—8-ig ejtetik meg 10,000 — összesen Egymillió 268,000 korona értékű nyere­ménynyel kecsegtet, köztük 80,000, 60,000, 40,000, 30.000, 20,000, 15,000, 10,000 stb. koronás főnyeremé­nyekkel. Egy hónapra rá, és pedig márczius 11 — 14-ig kövétkezik a második osztálynak húzása szintén 10,000 nyereménynyel •— összesen Egymillió 648,000 korona értékben, köztük 100,000, 60,000, 40,000, 30,000 20,000. 15.000, 10,000, stb. korona értékű főnyereményekkel. A harmadik osztály 25,007 nyereményt nyújt összesen 6 millió 284,000 korona értékben. Ennek húzása május 12—28-ig eszközöltetik. Ezen osztály 58=400,000 6,000 korona értékű főnyereményt nyújt, sőt a szerencsekerék­ből legutolsónak kijött főnyereménynyel ezenkívül még egy 600,000 korona értékű jutalomdij is jár, minélfogva a legszereucsésebb esetben eme főnyeremény Egymillió, legkedvezőtlenebb esetben pedig 606,000 korona értékű összegre emelkedik. Egy-egy osztályra érvényes sorsjegy ára 20 frt, azonban ez alkalommal is fenlartatott a sorsjegyeknek általánosan kedvelt ama felosztása, mely szerint fél (10 írtért), tized (2 írtért) és huszad (1 írtért > sorsjegyek is kaphatók. Az oszlálysorsjáték közkedvelt­ségénél fogva a 11. Magyar Osztálysorsjáték sorsjegyei is előreláthatólag gyorsan fognak elkelni, mi okból nem tudjuk eléggé a tisztelt közönségnek figyelmét eme körül­ményre felhívni és ajánlani, hogy mindenki igyekezzék megrendeléseit Heintze Károly főelárusitónál Budapesten, Szervita-tér 3. idejekorán megtenni. — Eme figyelmez­tetés szükségessége mindenki előtt világos, a ki néhány nappal ezelőtt Budapests járt és véletlenül a Szervita­téren is megfordult. Rendőri assistentia kellelt egy cordon és a rend lentartásához, hogy a tömérdek nye­remények kifizetése lehetővé váljék — oly néptolongás volt ott. A ki ezt látta, némi fogalmat alkothatott ma­gának arról, mily nagy lehet azoknak a száma, a kik nyertek és a kik a hazafias czél előmozdítása mellett egész életükre való szerencséjüket itt megtalálták. Felelős szerkesztő : TABÓDY JENŐ. 4/1885. sz. k. i. Árlejtési hirdetmény. Ungvár város tanácsa közhírré teszi, hogy 22 városi rendőr és 2 tűzoltó téli és nyári ruházatának előállíttatására, egyenkint 29 írt kikiáltási árban; és a vágóhídi jégveremnek jéggeli betöltésére 196 frt kikiáltási árban, folyo évi január h.ó 10-én, délelőtti 9 órakor, a városházán árlejtés fog tartatni. Árlejtezők tartoznak a kikiáltási ár 10°/o-át bánatpénzül letenni. A részletes feltételek a városi főjegyzői irodában megtekinthetők. Kelt Ungvárt, 1896. évi január hó 4-én tartott tanács-ülésből. Fekésházy Mihály, Dr. Lüley, v. főjegyző. polgármester. 16320/11—95. sz. Hirdetmény. A tőkekamat és járadék alá tartozó jövedelmek beval­lása tárgyában. Az, 1896. január hó 15-ig a tőkekamat és járadék adó alá eső jövedelmeket az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles. Tőkekamat és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld- ház és keresetadó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik ; képezik jelesül: mindazon kamatok, osztalék és jutalé­kok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelemforrásokból úgymint : a) bel- vagy külföldről, folyó életjáradekokból özvegyi ellátásból, vagy rokonsági évi járadékból; b) kézi vágy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra vagy bárminemű kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott továbbá életbizo­mányi, családi és alapítványi tőkékből! c) belföldi földbirtokkal összekötött a földadó tárgyát nem képező, dologi jogosítványokból! d) külföldön fekvő föld, vagy házbirtokból ipari, kereskedelmi s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből; e) az állam vagy f) törvényhatóságok által kibocsátott s külön tör­vények által adómentesség kedvezményében nem része­sített kötvényekből húz ; végre g) a hitelüzlettel foglalkozó s alapszabályaik értel­mében pénzbetétek átvételére jogosított pénzintézeteknél, továbbá, takarékpénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, utal­ványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyó számla mellett gyiimülcsözés végett elhelyezet tőkékből folyó jövedelem. Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a következő tőkékből folyó jövedelmekre nézve mentetnek fel ; a) a fentebb- emlitett magyar államkötvények; b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamatai. c) nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag biztosított tőkék kamatai. Az ezen kamatok után járó tőkekamat adó, és pedig az a) alattiak után a kifizető állami pénztár a b) és c) alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illelő kamatélvezőnek rovására vallja be, s az illető kir. adóhivatalba szolgáltatja be. A pénzintézeteknél elhelyezett fentebb g) alatt emlitett tőkékből folyó jövedelmet ezen tőkék birtoko­sai szintén nem tartoznak adó alá bevallani. Ellenben a pinzintézetek kötelesek ezen kamat jövedelem összegét és pedig: a) a kifizetett kamatok összegét évnegyedenkint minden év márczius, junius, szeptember és deczember havának utolsó napján; b) a tőkésített kamatok összegét félévenkint min­den óv január és julius havának utolsó naj>ján a kir. adóhivatalnak kimutatni és az ezen kamatok után járó adót egyidejűleg beszolgáltatni; jogosítva vannak azon­ban arra, hogy ezt az adót a kifizetett vagy a tőkéhez irt kamatokból visszatarthassák. A tőkekamat és járadékadó az adóévet megelőző évben élvezetit kamat és járadék jövedelem után lévén kivetendő az 1896. évi adóztatás alá az 1895. évben élvezett kamat (járadék) jövedelem vallandó be. A tőkekamat és járadékadó az adóköteles fél állandó tartózkodási helyén vettetik ki. A tőkekamat és járadékadó alá tartozó jövedelem eltitkolásának vagy valótlan bemondásának birsága 1—8 annyi, mint az az adóösszeg melylyel a kincstár megkárosittatott, kárösszegnek vétetik az az összeg- melyet a közadók kivetésére a törvény szerint illeté­kes közegek (hatóságok) jogérvényesen megállapítottak. Ha ez az összeg nem tudatik a birság 1—500 forint. Ungvárt, 1895. deczember hó 20-án, M. kir. pénzügyigazgatóság’. 16320/11—95. sz. Hirde tmén y. A bányaadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Bányaadó tárgya azon jövedelem, mely a bánya- mivelósből és hozzátartozó iparágak üzletéből ered. A bányaadó csak a művelés alatt álló bányák után vetendő ki. Ez az adó rendszerint a mii tulajdonosa, vagy a bányatörvény szerint a mii vezetésére jogosítottak, vagy meghatalmazottjaik vallománya alapján az 1875. évi XXII. t.-cz. rendelkezéseinek megfelelőleg álla- pittatik meg. A bányaadónál a mű tulajdonosa, vagy a bánya­törvény szerint a mii vezetésére jogosítottak, vagy meghatalmazottjaik vallomást adni, s ehhez az adóévet megelőző 3 évi, a mennyiben pedig az illető mü, annyi éven át még fenn nem állana, az annak megkezdésé­től számítandó időre készített mérleget csatolni tarto­zik, a bevallásokat külön kell tenni : a) minden oly műről, mely vasat vagy (kőszenet termel; b) minden oly műről, mely egyéb ásványok ter­melésével és feldolgozásával foglalkozik ; c) az önálló segédvájásokról. Megengedtetik azonban, hogy egy és ugyanazon vállalkozó — legyen az magán személy vagy társulat — a fent emlitett a) b) c) alatti egy-egy csoportbeli és egy bánya kapitányság kerületében fekvő összes egész müveinek bevételeit és kiadásait a tiszta jöve­delem meghatározása czéljából összesithesse. A vallomások csatolmányaikkal együtt 1896. évi január hóban nyújtandók be Az adótárgyat képező jövedelmnek az államkincs­tár megrövidítésére irányzott szándékból történt valót­lan bemondása jövedéki kihágást képez, melynek bir­sága 1—8 annyi, mint az az összeg, melylyel a kincs­tár megkárosittatdtt. Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a köz­adók kivetésére a törvény által illetékesnek ismert közegek jogérvényesen megállapitottak, Ungvárt, 1895. deczember 20-án. M. kir. pénzügyigazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents