Ung, 1896. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1896-01-05 / 1. szám
16320/11—95. sz. Hirdetmény. A IV. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. 1896. évi január havában az állandó lizetóst, nyug-, kegy-, vagy tiszteletdíjat húzó állami, törvényhatósági, közalapítványi, községi, egyházi, társulati és magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyug-, avagy kegydíjat húzó özvegyek, állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztárnokok s általában a 40 forintnál több havidíjat húzó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, tanítók, nevelők, irók, művészek, hivatal- szolgák stb., a kereset-adó negyedik osztálya alá tartozó keresményüket — az alább említendők kivételével — a részükre ingyen kiszolgáltatandó vallomási íveken bevallani tartoznak, azonkívül a vállalatok és intézetek igazgatósága, elöljáróság, pénztár, földbirtokos, vagy üzlettulajdonos, a kitől, vagy a melytől az adóköteles fizetését húzza, szintén kötelező arra, hogy nála, illetve üzletében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fizetés-jegyzékét az adókivető hatóságnak nyújtsa be. Az adókötelesek az összes rendes fizetést, nyug-, kegy-, vagy tiszteletdíjat, szóval mindazokat a járandóságokat, melyeket az állásukkal egybekötött bármily néven nevezendő szolgálatok fejében akár készpénzben, akár termesztményekben, akár egyéb járulékokban élveznek, a folyó évi, vagy ha az a folyó évre megáila- pitható nem volna, az előző évi állapot szerint a vallomásba felvenni tartoznak. Ezen keresmények bevallása alól azok az illetmények sem vétetnek ki, a melyek adóztatás tárgyát nem képezik, mert annak elbírálására: vájjon valamely kész- pénzbeli, vagy termesztménybeli járandóság, avagy egyéb járulék a kereseti adó negyedik osztálya alá esik-e, vagy sem, kizárólag az adó kivetésrre illetékes közegek vannak hivatva. A IV. osztályú kereset-adó alá tartozó járandóságoknak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása, vagy be nem vallása, jövedéki kihágást képez, melynek birsága 1—8 annyi, mint az az összeg, melylyel az államkincstár megkárosittatott. Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a közadók kivetésére illetékes közegek jogérvényesen megállapítottak. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztviselői vallomást nem adnak, ezeknek illetményeit az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett kereseti adót tőlük beszedni és az állam- pénztárba évnegyedenként beszolgáltatni. Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami, vagy államkezelés alatt álló közalapítványi pénztárból húzzák, vallomást adni nem kötelesek; ezen adókötelesek kereset-adóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonások utján a közpénztár szedi be. Ha valaki a IV. osztályú kereseti adó tárgyát képező több rendbeli illetményt élvez, ilyen esetben a IV osztályú kereset-adó az illetmények összege után vettetik ki. Ungvári, 1895. deczember 20-án. M. kii*. pénzügyigazgatóság. 16320/11—95. sz. Hirdeiiuoiiy. A III. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az adózók kötelesek 1896. évi január hó 20-áig üzletük, vállalatuk vagy egyébb haszonhajtó foglalkozásuk után az adó-évet megelőző három évi, vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalkozás annyi óv óta még fenn nem állana, az annak megkezdésétől számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. ■ Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek az a része, mely az üzlet, vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fenn marad; az üzlettulajdonosnak s általában az adó tizetésóre kötelezettnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel, vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig családjának és hozzátartozóinak fentartására szolgálnak, a jövedelemből, keresményből le nem vonhatók. A ki több vállalatból, kereset-, illetőleg jövedelemforrásból húz jövedelmet, köteles minden egyes vállalatról, üzletről, vagy keresetről külön vallomást adni. Azok az adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékben a segédek nevei, az üzletbe, vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, havi, vagy évi fizetésük pontosan kiteendő. Az az adózó, ki az adókötelezettek és adótárgyak összeírása után lép a III. oszt. kereseti adókötelesek sorába, adóköteles üzletének megnyitása napjától számított két hó alatt köteles vallomást adni. A III. osztályú kereseti adó alá eső jövedelemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknak a községi elöljárók (városi adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki. A bevalló az űrlap egyes rovatait kitölteni s annak bizonyításául, hogy az adatokat saját tudomásához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyett polgári becsületszava zálogául nevét, valamint a bevallás napját és helyét aláírni köteles. E vallomás fentebb kitűzött határidő alatt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) nyújtandó be. A III. osztályú kereset-adó alá tartozó üzletnek, vállalatnak, keresetnek, vagy bármily ezen adó alá tartozó jövedelemforrásnak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása jövedéki kihágást képez, melynek birsága 1—8 annyi, mint az az összeg, melylyel az államkincstár megkárosittatott. Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a közegek jogérvényesen megállapítottak. Ungvári, 1895. deczember hó 20-án. M. kir. pénzügyigazgatóság. 16320/11.—95. sz. Hirdetmény. ■ A föld és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a) a földbirtokra a házbór alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és föld- tehermentesitési járuléknak 30 százaléka; b) a házosztályadó alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak, és földtehermfen- tesitési járuléknak 30 százaléka ; c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld és házbirloknál 20% azon ösz- szeg után, mely az illető föld vagy házbirtokra állami adó és földtehermentesitési járulék czimén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld- vagy házbirtok adómentes nem lett volna. A kölcsönnel terhelt ház és földtulajdonosoknak az 1883. XLVI. t.-cz. 13. §-a által az a kedvezmény adatott, hogy a) a föld és házbirtoknak általános jövedelmi pót- adójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak 10 százalék; feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve ; b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztenő kölcsönök évi kamatainak változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetia azon összeg, mely a kötvényben megállapitott kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik ; ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönvvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátrálékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát 1883. XLVI. t.-cz. 16. §. Az a) alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az az évi kamat összeg mely az adóévet megelőző év végén felmaradt tőke- maradék után járna tehát valamely földbirtokos 1895. évi január hóban 100.000 forintot vett fel magán hitelezőnél és ebből ugyanazon évi deczemker hó 15-ig 60.000 frtot visszafizetett a levonás alapját az 1896. évre az 1895. évi deczember hó hó végén fennmaradt 40.000 frtnyi tőkemaradék évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni. Ez az eljárás azon csupán az a) alatti bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog intézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek. Ugyanis hitelüzletekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre nézve az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál: aa) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik: bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe, s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán keletkeztek, (1891—41.187 P. M. R. 1891. 13. P. K.) Itt megjegyeztetik, hogy ezen. az általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat alatt értendő az az összeg mely az eredetileg kölcsön vett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg, az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képezheti. (1893. 28.058 P. M. R. 13. P. K.) A vallomás az adóév január hó 1—-31-ike közötti időben adandó be a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál.) E határidő lejárta után és jelesül február hó 15-ig érkező vallomások az 1886. május hó 3-án kelt és a „Pénzügyi Közlöny“ 18. számában megjelent 81.090 számú rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha érdemlőleg igazoltatik, hogy e késedelem elhárithat- lan akadály miatt történt; február 15-ike után benyújtott vallomások pedig figyelembe nem vétetnek. A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben említett esetek, mert azok az adózók, kik a kölcsönkamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadék kölcsönt vesznek fel, jo- gositvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rájok az ez adósság felvétele előtt kivetett általános pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. pőnzügyigazgatóság- nál kérni. Ungvári 1895. deczember 20-án. M. kir, pénzügyigazgatóság. Köhögés, rekedtség és elnyálkásodásnál melegen ajánljuk tiszt, olvasóink figyelmébe Egger dijjutalmazott biztos hatású mellpasztilláit. Kapható 25 és 50 kros eredeti dobozokban minden gyógyszer- tárban és nevesebb gyógyfiiszerüzletben. Fő-és szétküldési raktár EGGER és FIAI Nádorgyógyszertárra Budapesten, Váca körút. 3 arany, 15 ezilst érem. 12 disz- ét elismerő okmány. Kwizda Ferencz János Kwizda-féle \ Korneuburgi marha-táppor, g több mint 40 év óta a legtöbb -g * istállóban használatban, étvágy® -Ó I • r r 1 > ° 3 hiánynál, rósz emésztésnél, % «3 valamint teheneknél a tej javi- „• “ 5 tása s a tejelő-képesség fo- 3 kozása czéljából. -5-íj Egy dobozzal 70 kr., S o fél dobozzal 35 krajezár. Teasók a fonnobbil védjegyre ügyelni,] s a vételnél határo I zottan kifejezni: '■ Kwizda-féle I Korneuburgi 1 mnrha-tápor I Fö letét: Kerül, gyógyszertár Valódi minőségben gyógyszertá- I rákban és dro gistáknál kapható. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Alólirt erdőgondnokság részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint a kerületében kijelölt fennálló bükk- és tölgyfa, mint nemkülönben áterdőlt fa eladása czéljából, az árverések a következő sorrendben megtartatnak: 1. A hosszumezői erdőben folyó évi január hó 13., 20. és 27-én. 2. A daróczi ,,Börömkes“-erdőrészbcn f. évi január 1 7-én. 3. A nagy-lázi „Raszno“-erdőrészben folyó évi január hó 9., 15., 23. és 30-án. 4. A gerényi „Mogyorós“-erdőrészben folyó évi január hó 16., 22. és 29-én. 5. A huszáki „Mocsidlo“-erdőrészben folyó évi január hó 10., 14., 21., V,4. és 28-án. Radvánczon, 1896. évi január hó 3-án. JVL. kir. erdőgondnokság. A magyar általános kőszénbánya részv.-társulat Budapest, V., Erzsébettér 19. ajáulja t. ez. gőzmalmoknak, szeszgyáraknak és egyéb iparvállalatoknak valamint a küszöbön állö szobafűtési idényre akna, koczka, és darabos szenét királdi és sajó-szentpéteri bányáiból a legjutányosabb áron egész kocsirakományokban, minden állomásra Zemplén-, Ung-, Ugocsa- és Beregvármegyei képviselő: BRÓDY SÁNDOR Ungváron.
