Ung, 1896. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1896-02-02 / 5. szám

ri lisban foghattak ; attól tartottak ugyanis a gazdák — , és egész jogosan, a mint azt a következés igazolta is, — hogy az előirányzott kalászos magvetést nem eszkö- : zölhetvén kellő időben, az az hogy tavaszi árpa és zabvetés a rendesnél jóval kevesebb lesz.

Az őszi vetések, hogy nem minden károsodás nélkül kerül ek ki a hó alól, az előre volt látható, ama sok havazás és hófúvás után, mely hazánkat s főleg megyénket sújtotta.

Évtized óta egyetlen egy télben sem feküdt oly sok hó a vármegye mezőin s hegyein, mint az 1894|95. esztendőben ; néhol 1V2—3 méter magas hó borította a növényzetet, részben hófúvás, részben azonban a folyton tarló havazás következtében. A nagy mérvű hótömeg a tavaszi idény beálltával rohamosan olvadni kezdett, főleg az aljasabb részeken, minek folytán az ösz- szes kisebb-nagyobb patakok kiáradtak és minthogy a belvizek is felszaporodtak, nem volt meg a víznek a kellő lefolyása, a gabona vetések kisebb-nagyobb mérvben a hólétől is szenvedtek. Leginkább szenvedett a rozs, árpa és repcze és kevésbé a búza ; a rozsban előforduló kárt 25—50%-ra, s a buzakárt 1 —15%-ra lehetett becsülni. A ki nem pállott és eléggé jóviszonyok között kitelelt vetések, a tavasz beálltával szép üde! szint öltöttek. A lóhere és luczerna félék igen szépen teleltek.

Hivatalos kimutatás szerint búzával bevettetett vármegyénkben 28758. kát. hold. Elemi csapás által megkárosult terület 13'20°/o, vagyis összesen 3796 kát. hold a megmaradottnak átlag termése 6-60mfm . volt kát holdanként, s igy az ösztermés 164-750,>%1. A minőség jó, úgy hogy általában 80—81 kilogramos búzát lehetett találni. De sajnos, hogy ezen jó minőségű búzát 5 írt 50—6 Irt 10 krig voltak kénytelenek gazdáink eladni.

Vannak ugyan még egy páran, kik a jobb jövő reményében meg tartották búzájukat.

ítozszs&l be volt vetve 14-498 kát. hold ; ebből elemi csapás által megkárosult terület 28%. vagyis ösz- szesen 4059 kát. hold. A megmaradottnak átlag termése 4É50'”%. volt kát. holdankét s igy az öszsztermés 46,973?,%-nek (elel meg.

A minőség középszerű. Az ár szintén igen nyomott, 4 írttól 5 írtig vállakozott minőség szerint.

Őszi és tavaszi árpával bevetletelt 7538 kát. hold, ebből elemi csapás áltál megkárosult terület 15% vagy is összesen 1130 kai. holdja megmaradódnál a termés kát. holdanként 4-80”%. lévén s igy az össztermés 307.58"%-nek (elel meg. Az árpa mindenfelé gyenge lett; egy az, hogy keresztekben azok csirás, barna, sötét, vékony szemű lett, miáltal csak takarmánynak használható, műipari feldolgozásra nem való.

Zabbal beveltetett 22616 kát. hóid, ebből elemi csapás folytán megkárosult terület 15% vagy is összesen 2392 kát. hold, a megmaradódon a termés kát. holdanként 4"%. lévén s igy az öszsztermés 8u896”%-nek lelel meg. A zabtermés még az árpánál is silányabb, vékony szemű liha volt.

A tengeri volt hivatva arra, hogy az idei gazdasági esztendőt megjavítsa. Hálás növényünk e feladatának meg is feleit, jó és szép termést adott. A tengeri termését a talajviszonyokhoz alkalmazva kell megbecsülni. Egyes homokosabb részeken bizonyára kevesebb, ellenben jobb termő erőben lévő agyag talajon hasonlíthatatlanul több. Például az egyik helyen a termés kát. holdanként felmegy 14"%-re, de vannak határaink, a hol nem ado.lt 4"%-nél többet.

A kereskedelmi növények közöl a repcze ez idén is cserben hagyta a gazdát s épen ezért évrd évre inkább kiszorul a vetés forgókból és csak kis mérvben termesztik. Átlagos hozama 3—4"%. kát. holdanként. A repcze sok viszontagságon ment keresztül 1895. évben. Részben kipállott, részben a ténybogár lepte el. úgy. hogy sok helyütt ki kellett szántani. — Az aratás idejébeni tartós eső által minősége is jelentékenyen szén- ji vedett. Miből előállottak azon kellemetlen helyzetek I gazda és kereskedő között, hogy örülhetett a gazda, ha 1

6 forinton tudta értékesíteni ”%-ját.

A dohány levelei általában jól fejlődtek s elég jól fizettek ; mennyiségileg jó közép és minőségileg is kifogástalan termést eredményeztek.

Fájdalom, hogy megyénkben, hol a dohány oly kedvező eredménynyel volna termelhető, >kiemelendő különösen annak minősége,<- oly szűk térfogaton talál csak mivelésre.

Hüvelyesek és kerti növények, bár sokat szenvedtek a tartós száraz időjárástól, közép termést adtak. Nem mulaszthatom el e helyütt megemlíteni, hogy a paszuly volt ez évi termesztménveink között az egyedüli czikk, a mely legmagasabb áron volt érté .esilhelö. — Megnevezem e helyütt azon kereskedői ezéget, mint egyedül állót Ungvárt, a ki mondhatni az egész világ termény kereskedőivel szoros összeküttetesben áll, ezen összeköttetései folytán lett a kereskedelmi világ nevezetesebb helyeiről felszólítva a paszuly ez évi termés menynyiség és minőségének megfigyelésére és megfigye- I lése eredményének közlésére, és csak is ennek folytán volt elérhető azon ár, mit a Holländer Adolf és fia ezég fizetni képes volt ; a paszulyok különféle fajtáinak "%-jáért, nevezetesen tiszta fehér paszulyért 7 írttól

7 Irt 60 krig, egyenlő tarkapaszulyért 6 Írttól 6 Irt 50 krig, vegyes tarka paszulyéri pedig 5 Irtól 5 Irt 80 krig.

Á burgonya elég jól fizetett és jó minőségű volt; vannak azonban számos helyről panaszok, hogy a pe- ronospóra viticola fellépte folytán fejletlenek lettek és tonyadtak maradtak a gumók.

Örömmel jelzem, hogy a bereznai járás területén a kolompár termése ez év folyamán az ottani viszonyokhoz mérten oly szép és kedvező eredményt ért el, a minőt az ott termeszteni szokott vetemények között úgy a jelen mint a megelőző évekhez képest is mondhatni messze a múltba keilene keresni.

A kender és len eléggé iól kelt, jól kitejlődötl, a júniusi esőzésekre kedvező lendület állott be ; közép tér trust eredményezett.

A takarmányrépa gyengén keit; vagy egy általán sehogysem kelt és így újabb vetések váltak szükségessé, helyenként a löldi bolhák károsították ; gyenge termést adott

A köles termesztése Ung vármegyében, ma már a legkisebb jelentőségű. 1895-évben is csak 88 kát. hold volt, a learatott terület, az öszsztermés pedig 244”%

Azon gyep földeket ugyanis, melyeken a köles legsikeresebben termeszthető, ma már mind felszántották s jelenleg inkább csak kiveszett vagy kiszántott gabona- neműek után vetik.

A termesztett növények fenti sorozatán végig tekintve, mintegy önkénytelenül a mivelésökkel foglalkozó nép jelenik meg előttünk a maga, reá nézve sok tekintetben káros oonservatizmnsával, mely a mező- gazdasággal foglalkozók sajátsága.

A természettől való függése á mezőgazdát türelemre tanítja, az időjárás és egyéb természeti viszonyok egész munkálkodására nagyobb befolyást gyakorolnak mint például az iparos vagy a kereskedő tevékenységére s épen ezérl, ahoz az eredményhez, melyet a mezőgazda sokszor csak keserves fáradsággal ért el, a ; legtöbb körülmények között ragaszkodik. Szereti a régi , rendet, az állandóságot. Szeme előtt az elődök példája lebeg. Az ő munkájukat is siker koronázta ; az áldott 1 földön rengő kalásztenger termett és terem most is. Az s e példát látott, miért tenné ki földjét oly növény ter- 1 melési kísérleteknek, me Ivek elődei előtt ismeretlenek . voltak ?

Ezt a conservatismust, mondhatni maradiságot, . latom Ungvármegye mezei népségénél is. Némely ipari - növények b rmesztésére pedig a föltételek kedvezők volgozva, de az összbenyomás visszataszító, valóságos altentátum a jó ízlés ellen. S mégis Vlassics 8000 forintért megvette a muzeum részére ! A közvélemény s a sajtónak egyrésze határozott állást foglalt ellene s Vlassics most azzal védekezik, hogy kell, hogy a mii zeumban valami Stuektól is legyen. Meg vett tehát egy olyan Sluek tele remeklést, mely néhány éven keresztül vándorolt Európa (óvárosaiban s sehol sem tetszett, sehol sem kelleti, éppen nálunk vették meg, hallatlan magas áron, a hol oly kevés a valóban értékes kép — no, meg a énz ! A mi értékes kép van a fővárosban, abb >1 ez idő szerint vajmi kevés látható. Júniusban kétszer végig jártam az Eszterházy-féle országos képtárt ; látni akartam a velenczei iskolát s Rafaelnek három képét, — -»Négy terem rendezes alatt van» — ezzel utasítottak el, mikor a velenczei képek után tudakozódtam. Most ismét fölmentem az akadémiába, hogy végre hadd lássam az említeti képeket s ezúttal is ugyan azon választ kaptam — bizony nagyobb röndnek kellene lenni ! Azt rebesgetik, hogy az országos képtárban sok értékes kép — elkezeltetett s hogy e miatt zártak el több termet: — keresik az eltévedt műremekeket !

A Miklós Gyula esete órási port vert föl Pesten. Napokig egyébbről sem beszéltek az emberek, mint arról s végre, mikor Csáky hires határozati javaslatát megtette, az a feletti tetszés és megvitatás a tetőpontját érte el. Az illető országházbeli ülés rendkívül érdekes és zajos volt. A képviselők zajongtak, tomboltak, az elnök csöngettyüje minduntalan szólt s ha már nagyon sokan elhagyták helyeiket, rájok szólt s a tisztelt honatyák, mint valami engedelmes gyermekek, helyökre mentek, de ismét — mint az engedetlen gyermek, néhány perez alatt újra ott mozogtak az elnöki emelvény előtt s mellett. Ha Apponyi beszélt, a csönd bámulatos volt, úgy hogy fönt a karzaton minden egyes szavát löllehetett fogni, ha mások beszeltek, a zaj olyan volt, hogy alig lehetett valamit hallani. Mikor azonban Csáky par perczig beszólt s szavaiban már benne volt határozati indítványának sejtelme, a zaj lecsendesült s csak is éljenzés s helyeslésben tört ki. Mikor beszéd jét befejezte, az ellenzékiek közül többen mentek hozzá s kezét melegen megszorították. Csákynak sokkal szerencsésebb napja volt, mint pár nappal előbb egy olasz művésznek az operában, aki Teli Vilmosban szerződtetés czéljából lépett löl s pedig a czim szerepben. Fomagali a neve. Eleinte annyira nem tetszett, hogy a közönség, daczára Rossini lágy s mégis hatásos zenéjének, közel volt hozzá, hogy pisszegjen. Végre, aztán a fiával való nagy jelenetben, mintha valami ihlet szállta volna meg, remekelt, úgy hogy nyolez- szor tapsoltuk a lámpák elé. Mindazonáltal, néhány nappal későbben vonakodott egy másik darabban föllépni s Nopcsa megígérte részére a Luuf-Passt ! Most ismét fölmerült a gond, hogy a millennium alkalmából ki lógja Odryt pótolni, a kit Nopcsa — mondják — csak azért bocsátott el, mert nem volt neki rokonszenves !

Bizony legfőbb ideje, hogy Budapesten épül a negyedik színház ; most úgy van véle az ember, hogy ha egy jó darabba menni akar, legalább is négy-öt nappal előbb kell magát előjegyeztetnie, különben nem jut be Thália templomába.

A boldog pestieknek mindig van valami uj tárgyuk a megvitatás és megbeszélésre : Előbb a téli tár lat — Sluek képe, aztán Miklós Gyula esele és Csáky határozati indítványa, most pedig nagy, igen nagy érdeklődéssel néznek Herczegh Ferencz uj darabjának elibe, melynek bemutatója nemsokára lesz.

nának; a fejlődött közlekedés mintegy megszünteti a termesztési hely és a termést feldolgozó gyárak közötti távolságot, s a vármegye tő terménye a búza, jóformán évről-évre egy-egy szomorú tapasztalattal teszi gazdagabbá a termelőt, mindazonáltal a közönség csak lassan halad előre czélszerü irányban.

(Vége következik.)

Ung’vármeg’ye tanügyi állapota 1895-ben.

A kir. tanfelügyelőnek a vármegye 1*95. évi tanügyi állapotáról a közigazgatási bizottság elé 1895. deczember havi ülésében beterjesztett jelentése. (Vége.)

Első sorban is tehál az iskoláztatást s annak akadályait leszek bátor lehetőleg röviden körvonalozva, a a következőkben leltüntetni:

A népoktatás fogalmához tartozó számos kérdés és tényező közül kiváló fontossággal bir és különösen figyelemre méltó a tankötelesek minél pontosabb beiskoláztatása és illetve a népoktatási törvény ide vonatkozó rendelkezéseinek szigorú végrehajtása.

Ennek elérésére lőtényezőként szerepel a kilenc/, korosztályú tanköteleseknek pontos és lelkiismeretes összeírása, azoknak iskolába való rendes járása, azután a szükséges jól berendezett és leiszereit iskoláknak községenként való felállítása, a népoktatási törvény 27-dik §-a rendelkezései értelmében a már meglevő, de czéljainak meg nem felelő iskolaházak átalakítása, esetleg kibővítése és a szükséges tanítói állomások szervezése.

Népoktatási törvényeink a tankötelesek érvényesítését eiső sorban a községek illetve azok elöljáróságainak teszik szoros kötelességévé.

A közigazgatási bizottság ez érdemben már többszörösen megtette a kellő intézkedést, de fájdalom, legtöbb község elöljárósága vagy épen nem, vagy csak nagyon hanyagul teljesitik ez irányú kötelességüket.

Mely eljárás az elöljárók közönye, nem ritkán indoleniiájára vezethető vissza, minél fogva ezektől a kulturális ügyek iránti érdeklődést, buzgalmat, vagy legalább kötelesség érzést csak is a törvény szigorú alkalmazása mellett lehet várni.

Ugyan ily nehézséggel jár az iskolamulasztások- nái a népoktatási törvény 4 ik §-ának alkalmazása, a mennyiben a község elöljárósága, az iskolaszékkel egyetértve, a netáni kellemetlenségek kikerülése végett, a helyett hogy a szabályszerű bírságot kivetnék s illetőkön behajtanak, nem ritkán más ürügy alatt az iskolamulasztó tankötelesek legnagyobb részét felmentik az iskolába való járástól. Most azonban legjobb leltevésem szerint segítve lesz e bajon, amennyiben a köz- igazgatási bizottságnak ez évi október havában ez érdemben kiadott utasítása szabályozván a szem élyes felelősség terhe alatt köteles eljárási, szigorú ellenőrzés mellett több eredményi lehet várni úgy a tanító, mint az állami iskolai gondnokságok, iskolaszékek és községi elöljáróságok erélyes egyöntetű eljárásuktól.

Az iskoláztatásnak az előző két pontban felsorolt akadályai, az iskola ügyek administrátiójában gyökereznek. Az ezután telhozandó akadályok közgazdaságiak, melyeknek elhárítására a puszta akarat sjm elégséges, mert a vármegyében általánosan ismert nyomasztó anyagi visonyok vannak s ezek az iskola ügyek fejlesztését zsibbaszlják, vagy legalább is abban lassú haladást engednek.

Rendkívül nagy nehézséggel jár a beiskolázás azon községben, hol helyben nincs iskola s ott, ho van ugyan iskola, de a kötelesek számarányához viszonyítva, vagy kevés az iskolák és tanerők száma, vagy ha a tanterem a népoktatási törvény 27-ik §-ában előirt térfogattal sem bir, a 80-nál kevesebb tankötelest sem képes teljes számban befogadni ; vagy esetleg a szegényebb sorsú nép gyermekei, különösen a téli zord hónapokban a legjobb akarat mellett sem képes iskolába menni.

Nincs iskola Orechova, Győröcske, Hegyfark, Feketemező, Budaháza, Kolibábocz, Sztrippa. Bátla, Csep- pely, Dengláz, Gajdos (Szobráncz), Hanajna, Jesztreb, Kelecsény, Kérész, Ketergény, Kis-Szelmencz, Konyus, Lipócz s Nagy-Ráth, összesen 20 községben.

Tultömött az iskola : Alsó-Domonya, Beés, Bező, Bukocz, Csap, Császlócz Csecseim, Csornoholova, D.irócz, Feiső-D inmaya, Fekésháza, Gerény, Gezsény, Hliviscse, Horlyó, Homok, Hornya, Hunkocz, Hutta, Jenke, Jósza, Kis-Berczna, Kis-Geöcz, Kis-Zalacska, Klokocsó, Kosztrina, Köblér, Lakárt, Nagy-Geöcz, Nagy- Zalacska. Neviczke, Német-Foruba, Faszika, Ferecseny, Poroszto, Ptruska, Rákó, Tegenye, Salamon, Szenna, Szerednye, Sztavna, Sztrajnán, Tiba, Ubrezs, Uzsok, Valkoja, Vinua-Banka, Viszoka, Voloszánka, Záhony és Ungvár, vagyis 52 községben.

Kétségkívül e felsorolt valamennyi községben rendkívül fontos a népnevelés szent ügye, de mindazonáltal, ezek közt leglontosabbnak tartom a vármegye székhelyét, magát Ungvárt, amennyiben mint központ, hivatva volna mintaszerű iskoláival a vármegye népnevelés ügyeinek fejlesztését irányítani. Azonban sajnálattal kell kijelentenem, hogy az ungvári elemi iskolák sem olyan irányadók, — az államit sem kivéve, — melyek mintaképül szolgálhatnának a vidékiekmt, amennyiben az iskolák elhelyezése már nem annyira tervszerű, mint inkább ötletszerű munkára vall. Ezt azonban védi az a körülmény, hogy itt a nyomorúságos lakásviszonyok sem engedték meg az iskolák terv és okszerű elhelyezését. Paedagogiai szempontból véve pedig valamennyi helybeli elemi iskolának tanterme kritikán aluli s inkább beillik putrinak, mint iskolának. No, de legjobb feltevésem szerint j,a magas minisztérium részéről kilátásba helyezett újabb építkezések folytán, már a legk őzelebbi jövő tanévre e bajon is véglegesen segítve lesz.