Ung, 1896. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1896-02-02 / 5. szám

ri lisban foghattak ; attól tartottak ugyanis a gazdák — , és egész jogosan, a mint azt a következés igazolta is, — hogy az előirányzott kalászos magvetést nem eszkö- : zölhetvén kellő időben, az az hogy tavaszi árpa és zab­vetés a rendesnél jóval kevesebb lesz. Az őszi vetések, hogy nem minden károsodás nélkül kerül ek ki a hó alól, az előre volt látható, ama sok havazás és hófúvás után, mely hazánkat s főleg megyénket sújtotta. Évtized óta egyetlen egy télben sem feküdt oly sok hó a vármegye mezőin s hegyein, mint az 1894|95. esztendőben ; néhol 1V2—3 méter magas hó borította a növényzetet, részben hófúvás, részben azonban a foly­ton tarló havazás következtében. A nagy mérvű hótö­meg a tavaszi idény beálltával rohamosan olvadni kez­dett, főleg az aljasabb részeken, minek folytán az ösz- szes kisebb-nagyobb patakok kiáradtak és minthogy a belvizek is felszaporodtak, nem volt meg a víznek a kellő lefolyása, a gabona vetések kisebb-nagyobb mérv­ben a hólétől is szenvedtek. Leginkább szenvedett a rozs, árpa és repcze és kevésbé a búza ; a rozsban elő­forduló kárt 25—50%-ra, s a buzakárt 1 —15%-ra le­hetett becsülni. A ki nem pállott és eléggé jóviszonyok között kitelelt vetések, a tavasz beálltával szép üde! szint öltöttek. A lóhere és luczerna félék igen szépen teleltek. Hivatalos kimutatás szerint búzával bevettetett vármegyénkben 28758. kát. hold. Elemi csapás által megkárosult terület 13'20°/o, vagyis összesen 3796 kát. hold a megmaradottnak átlag termése 6-60mfm . volt kát holdanként, s igy az ösztermés 164-750,>%1. A minőség jó, úgy hogy általában 80—81 kilogramos búzát lehe­tett találni. De sajnos, hogy ezen jó minőségű búzát 5 írt 50—6 Irt 10 krig voltak kénytelenek gazdáink eladni. Vannak ugyan még egy páran, kik a jobb jövő reményében meg tartották búzájukat. ítozszs&l be volt vetve 14-498 kát. hold ; ebből elemi csapás által megkárosult terület 28%. vagyis ösz- szesen 4059 kát. hold. A megmaradottnak átlag ter­mése 4É50'”%. volt kát. holdankét s igy az öszsztermés 46,973?,%-nek (elel meg. A minőség középszerű. Az ár szintén igen nyo­mott, 4 írttól 5 írtig vállakozott minőség szerint. Őszi és tavaszi árpával bevetletelt 7538 kát. hold, ebből elemi csapás áltál megkárosult terület 15% vagy is összesen 1130 kai. holdja megmaradódnál a termés kát. holdanként 4-80”%. lévén s igy az össztermés 307.58"%-nek (elel meg. Az árpa mindenfelé gyenge lett; egy az, hogy keresztekben azok csirás, barna, sö­tét, vékony szemű lett, miáltal csak takarmánynak hasz­nálható, műipari feldolgozásra nem való. Zabbal beveltetett 22616 kát. hóid, ebből elemi csapás folytán megkárosult terület 15% vagy is össze­sen 2392 kát. hold, a megmaradódon a termés kát. hol­danként 4"%. lévén s igy az öszsztermés 8u896”%-nek lelel meg. A zabtermés még az árpánál is silányabb, vékony szemű liha volt. A tengeri volt hivatva arra, hogy az idei gazda­sági esztendőt megjavítsa. Hálás növényünk e felada­tának meg is feleit, jó és szép termést adott. A tengeri termését a talajviszonyokhoz alkalmazva kell megbe­csülni. Egyes homokosabb részeken bizonyára kevesebb, ellenben jobb termő erőben lévő agyag talajon hason­líthatatlanul több. Például az egyik helyen a termés kát. holdanként felmegy 14"%-re, de vannak határaink, a hol nem ado.lt 4"%-nél többet. A kereskedelmi növények közöl a repcze ez idén is cserben hagyta a gazdát s épen ezért évrd évre inkább kiszorul a vetés forgókból és csak kis mérvben termesztik. Átlagos hozama 3—4"%. kát. holdanként. A repcze sok viszontagságon ment keresztül 1895. évben. Részben kipállott, részben a ténybogár lepte el. úgy. hogy sok helyütt ki kellett szántani. — Az aratás ide­jébeni tartós eső által minősége is jelentékenyen szén- ji vedett. Miből előállottak azon kellemetlen helyzetek I gazda és kereskedő között, hogy örülhetett a gazda, ha 1 6 forinton tudta értékesíteni ”%-ját. A dohány levelei általában jól fejlődtek s elég jól fizettek ; mennyiségileg jó közép és minőségileg is ki­fogástalan termést eredményeztek. Fájdalom, hogy megyénkben, hol a dohány oly ked­vező eredménynyel volna termelhető, >kiemelendő külö­nösen annak minősége,<- oly szűk térfogaton talál csak mivelésre. Hüvelyesek és kerti növények, bár sokat szen­vedtek a tartós száraz időjárástól, közép termést adtak. Nem mulaszthatom el e helyütt megemlíteni, hogy a paszuly volt ez évi termesztménveink között az egye­düli czikk, a mely legmagasabb áron volt érté .esilhelö. — Megnevezem e helyütt azon kereskedői ezéget, mint egyedül állót Ungvárt, a ki mondhatni az egész világ termény kereskedőivel szoros összeküttetesben áll, ezen összeköttetései folytán lett a kereskedelmi világ neve­zetesebb helyeiről felszólítva a paszuly ez évi termés menynyiség és minőségének megfigyelésére és megfigye- I lése eredményének közlésére, és csak is ennek folytán volt elérhető azon ár, mit a Holländer Adolf és fia ezég fizetni képes volt ; a paszulyok különféle fajtáinak "%-jáért, nevezetesen tiszta fehér paszulyért 7 írttól 7 Irt 60 krig, egyenlő tarkapaszulyért 6 Írttól 6 Irt 50 krig, vegyes tarka paszulyéri pedig 5 Irtól 5 Irt 80 krig. Á burgonya elég jól fizetett és jó minőségű volt; vannak azonban számos helyről panaszok, hogy a pe- ronospóra viticola fellépte folytán fejletlenek lettek és tonyadtak maradtak a gumók. Örömmel jelzem, hogy a bereznai járás területén a kolompár termése ez év folyamán az ottani viszo­nyokhoz mérten oly szép és kedvező eredményt ért el, a minőt az ott termeszteni szokott vetemények között úgy a jelen mint a megelőző évekhez képest is mond­hatni messze a múltba keilene keresni. A kender és len eléggé iól kelt, jól kitejlődötl, a júniusi esőzésekre kedvező lendület állott be ; közép tér trust eredményezett. A takarmányrépa gyengén keit; vagy egy álta­lán sehogysem kelt és így újabb vetések váltak szüksé­gessé, helyenként a löldi bolhák károsították ; gyenge termést adott A köles termesztése Ung vármegyében, ma már a legkisebb jelentőségű. 1895-évben is csak 88 kát. hold volt, a learatott terület, az öszsztermés pedig 244”% Azon gyep földeket ugyanis, melyeken a köles leg­sikeresebben termeszthető, ma már mind felszántották s jelenleg inkább csak kiveszett vagy kiszántott gabona- neműek után vetik. A termesztett növények fenti sorozatán végig te­kintve, mintegy önkénytelenül a mivelésökkel foglalkozó nép jelenik meg előttünk a maga, reá nézve sok te­kintetben káros oonservatizmnsával, mely a mező- gazdasággal foglalkozók sajátsága. A természettől való függése á mezőgazdát türe­lemre tanítja, az időjárás és egyéb természeti viszonyok egész munkálkodására nagyobb befolyást gyakorolnak mint például az iparos vagy a kereskedő tevékenysé­gére s épen ezérl, ahoz az eredményhez, melyet a me­zőgazda sokszor csak keserves fáradsággal ért el, a ; legtöbb körülmények között ragaszkodik. Szereti a régi , rendet, az állandóságot. Szeme előtt az elődök példája lebeg. Az ő munkájukat is siker koronázta ; az áldott 1 földön rengő kalásztenger termett és terem most is. Az s e példát látott, miért tenné ki földjét oly növény ter- 1 melési kísérleteknek, me Ivek elődei előtt ismeretlenek . voltak ? Ezt a conservatismust, mondhatni maradiságot, . latom Ungvármegye mezei népségénél is. Némely ipari - növények b rmesztésére pedig a föltételek kedvezők vol­gozva, de az összbenyomás visszataszító, valóságos altentátum a jó ízlés ellen. S mégis Vlassics 8000 fo­rintért megvette a muzeum részére ! A közvélemény s a sajtónak egyrésze határozott állást foglalt ellene s Vlassics most azzal védekezik, hogy kell, hogy a mii zeumban valami Stuektól is legyen. Meg vett tehát egy olyan Sluek tele remeklést, mely néhány éven ke­resztül vándorolt Európa (óvárosaiban s sehol sem tetszett, sehol sem kelleti, éppen nálunk vették meg, hallatlan magas áron, a hol oly kevés a valóban ér­tékes kép — no, meg a énz ! A mi értékes kép van a fővárosban, abb >1 ez idő szerint vajmi kevés látható. Júniusban kétszer végig jártam az Eszterházy-féle or­szágos képtárt ; látni akartam a velenczei iskolát s Rafaelnek három képét, — -»Négy terem rendezes alatt van» — ezzel utasítottak el, mikor a velenczei képek után tudakozódtam. Most ismét fölmentem az akadé­miába, hogy végre hadd lássam az említeti képeket s ezúttal is ugyan azon választ kaptam — bizony na­gyobb röndnek kellene lenni ! Azt rebesgetik, hogy az országos képtárban sok értékes kép — elkezeltetett s hogy e miatt zártak el több termet: — keresik az el­tévedt műremekeket ! A Miklós Gyula esete órási port vert föl Pesten. Napokig egyébbről sem beszéltek az emberek, mint arról s végre, mikor Csáky hires határozati javaslatát megtette, az a feletti tetszés és megvitatás a tetőpontját érte el. Az illető országházbeli ülés rendkívül érdekes és zajos volt. A képviselők zajongtak, tomboltak, az el­nök csöngettyüje minduntalan szólt s ha már nagyon sokan elhagyták helyeiket, rájok szólt s a tisztelt hon­atyák, mint valami engedelmes gyermekek, helyökre mentek, de ismét — mint az engedetlen gyermek, né­hány perez alatt újra ott mozogtak az elnöki emel­vény előtt s mellett. Ha Apponyi beszélt, a csönd bá­mulatos volt, úgy hogy fönt a karzaton minden egyes szavát löllehetett fogni, ha mások beszeltek, a zaj olyan volt, hogy alig lehetett valamit hallani. Mikor azonban Csáky par perczig beszólt s szavaiban már benne volt határozati indítványának sejtelme, a zaj lecsendesült s csak is éljenzés s helyeslésben tört ki. Mikor beszéd jét befejezte, az ellenzékiek közül többen mentek hozzá s kezét melegen megszorították. Csákynak sok­kal szerencsésebb napja volt, mint pár nappal előbb egy olasz művésznek az operában, aki Teli Vilmosban szerződtetés czéljából lépett löl s pedig a czim szerep­ben. Fomagali a neve. Eleinte annyira nem tet­szett, hogy a közönség, daczára Rossini lágy s mégis hatásos zenéjének, közel volt hozzá, hogy pisszegjen. Végre, aztán a fiával való nagy jelenetben, mintha va­lami ihlet szállta volna meg, remekelt, úgy hogy nyolez- szor tapsoltuk a lámpák elé. Mindazonáltal, néhány nappal későbben vonakodott egy másik darabban föl­lépni s Nopcsa megígérte részére a Luuf-Passt ! Most ismét fölmerült a gond, hogy a millennium alkalmából ki lógja Odryt pótolni, a kit Nopcsa — mondják — csak azért bocsátott el, mert nem volt neki rokonszenves ! Bizony legfőbb ideje, hogy Budapesten épül a ne­gyedik színház ; most úgy van véle az ember, hogy ha egy jó darabba menni akar, legalább is négy-öt nap­pal előbb kell magát előjegyeztetnie, különben nem jut be Thália templomába. A boldog pestieknek mindig van valami uj tár­gyuk a megvitatás és megbeszélésre : Előbb a téli tár ­lat — Sluek képe, aztán Miklós Gyula esele és Csáky határozati indítványa, most pedig nagy, igen nagy ér­deklődéssel néznek Herczegh Ferencz uj darabjának elibe, melynek bemutatója nemsokára lesz. nának; a fejlődött közlekedés mintegy megszünteti a termesztési hely és a termést feldolgozó gyárak közötti távolságot, s a vármegye tő terménye a búza, jóformán évről-évre egy-egy szomorú tapasztalattal teszi gazda­gabbá a termelőt, mindazonáltal a közönség csak lassan halad előre czélszerü irányban. (Vége következik.) Ung’vármeg’ye tanügyi állapota 1895-ben. A kir. tanfelügyelőnek a vármegye 1*95. évi tanügyi állapotáról a közigazgatási bizottság elé 1895. deczember havi ülésében be­terjesztett jelentése. (Vége.) Első sorban is tehál az iskoláztatást s annak aka­dályait leszek bátor lehetőleg röviden körvonalozva, a a következőkben leltüntetni: A népoktatás fogalmához tartozó számos kérdés és tényező közül kiváló fontossággal bir és különösen figyelemre méltó a tankötelesek minél pontosabb beis­koláztatása és illetve a népoktatási törvény ide vonat­kozó rendelkezéseinek szigorú végrehajtása. Ennek elérésére lőtényezőként szerepel a kilenc/, korosztályú tanköteleseknek pontos és lelkiismeretes összeírása, azoknak iskolába való rendes járása, azután a szükséges jól berendezett és leiszereit iskoláknak községenként való felállítása, a népoktatási törvény 27-dik §-a rendelkezései értelmében a már meglevő, de czéljainak meg nem felelő iskolaházak átalakítása, esetleg kibővítése és a szükséges tanítói állomások szervezése. Népoktatási törvényeink a tankötelesek érvénye­sítését eiső sorban a községek illetve azok elöljáróságai­nak teszik szoros kötelességévé. A közigazgatási bizottság ez érdemben már több­szörösen megtette a kellő intézkedést, de fájdalom, leg­több község elöljárósága vagy épen nem, vagy csak nagyon hanyagul teljesitik ez irányú kötelességüket. Mely eljárás az elöljárók közönye, nem ritkán indoleniiájára vezethető vissza, minél fogva ezektől a kulturális ügyek iránti érdeklődést, buzgalmat, vagy legalább kötelesség érzést csak is a törvény szigorú al­kalmazása mellett lehet várni. Ugyan ily nehézséggel jár az iskolamulasztások- nái a népoktatási törvény 4 ik §-ának alkalmazása, a mennyiben a község elöljárósága, az iskolaszékkel egyetértve, a netáni kellemetlenségek kikerülése végett, a helyett hogy a szabályszerű bírságot kivetnék s ille­tőkön behajtanak, nem ritkán más ürügy alatt az is­kolamulasztó tankötelesek legnagyobb részét felmentik az iskolába való járástól. Most azonban legjobb lelte­vésem szerint segítve lesz e bajon, amennyiben a köz- igazgatási bizottságnak ez évi október havában ez ér­demben kiadott utasítása szabályozván a szem élyes felelősség terhe alatt köteles eljárási, szigorú ellenőrzés mellett több eredményi lehet várni úgy a tanító, mint az állami iskolai gondnokságok, iskolaszékek és köz­ségi elöljáróságok erélyes egyöntetű eljárásuktól. Az iskoláztatásnak az előző két pontban felsorolt akadályai, az iskola ügyek administrátiójában gyöke­reznek. Az ezután telhozandó akadályok közgazdaságiak, melyeknek elhárítására a puszta akarat sjm elégséges, mert a vármegyében általánosan ismert nyomasztó anyagi visonyok vannak s ezek az iskola ügyek fejlesz­tését zsibbaszlják, vagy legalább is abban lassú hala­dást engednek. Rendkívül nagy nehézséggel jár a beiskolázás azon községben, hol helyben nincs iskola s ott, ho van ugyan iskola, de a kötelesek számarányához vi­szonyítva, vagy kevés az iskolák és tanerők száma, vagy ha a tanterem a népoktatási törvény 27-ik §-ában előirt térfogattal sem bir, a 80-nál kevesebb tankötelest sem képes teljes számban befogadni ; vagy esetleg a szegényebb sorsú nép gyermekei, különösen a téli zord hónapokban a legjobb akarat mellett sem képes iskolába menni. Nincs iskola Orechova, Győröcske, Hegyfark, Fe­ketemező, Budaháza, Kolibábocz, Sztrippa. Bátla, Csep- pely, Dengláz, Gajdos (Szobráncz), Hanajna, Jesztreb, Kelecsény, Kérész, Ketergény, Kis-Szelmencz, Konyus, Lipócz s Nagy-Ráth, összesen 20 községben. Tultömött az iskola : Alsó-Domonya, Beés, Bező, Bukocz, Csap, Császlócz Csecseim, Csornoholova, D.irócz, Feiső-D inmaya, Fekésháza, Gerény, Gezsény, Hliviscse, Horlyó, Homok, Hornya, Hunkocz, Hutta, Jenke, Jósza, Kis-Berczna, Kis-Geöcz, Kis-Zalacska, Klokocsó, Kosztrina, Köblér, Lakárt, Nagy-Geöcz, Nagy- Zalacska. Neviczke, Német-Foruba, Faszika, Ferecseny, Poroszto, Ptruska, Rákó, Tegenye, Salamon, Szenna, Szerednye, Sztavna, Sztrajnán, Tiba, Ubrezs, Uzsok, Valkoja, Vinua-Banka, Viszoka, Voloszánka, Záhony és Ungvár, vagyis 52 községben. Kétségkívül e felsorolt valamennyi községben rend­kívül fontos a népnevelés szent ügye, de mindazonáltal, ezek közt leglontosabbnak tartom a vármegye székhe­lyét, magát Ungvárt, amennyiben mint központ, hivatva volna mintaszerű iskoláival a vármegye népnevelés ügyeinek fejlesztését irányítani. Azonban sajnálattal kell kijelentenem, hogy az ungvári elemi iskolák sem olyan irányadók, — az államit sem kivéve, — melyek min­taképül szolgálhatnának a vidékiekmt, amennyiben az iskolák elhelyezése már nem annyira tervszerű, mint inkább ötletszerű munkára vall. Ezt azonban védi az a körülmény, hogy itt a nyomorúságos lakásviszonyok sem engedték meg az iskolák terv és okszerű elhelye­zését. Paedagogiai szempontból véve pedig valamennyi helybeli elemi iskolának tanterme kritikán aluli s inkább beillik putrinak, mint iskolának. No, de legjobb feltevé­sem szerint j,a magas minisztérium részéről kilátásba helyezett újabb építkezések folytán, már a legk őzelebbi jövő tanévre e bajon is véglegesen segítve lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents