Ung, 1896. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1896-02-02 / 5. szám

Az egyes felekeztek és polgári községek noha szintén elismerésre méltó buzgalommal törekednek iskolájukat megfelelő állapotba hozni, minden buzgó jó törekvésük legtöbb községben fennakad a nép földhöz ragadt szegénységén, azért ezeknél is sok helyütt, különösen az épület nagyon sok kívánni valót hagy hátra.

Az iskolák belélete, illetve a tanítás eredményének elbírálásába ez uttai nem bocsátkozom, amennyiben, mint mondám, rövid félévi itt működésem ideje alatt sem módom sem időm nem volt azok működéséről közvetlen személyes meggyőződést szerezni.

Tekintve pedig, miként valamennyi iskolánál azon szempont irányadó, vájjon az iskola a reá kihatással biró viszonyok között betölti-e közművelődési feladatát, s e mellett a nem magyar ajkú községekben létező népoktatási tanintézetek állami szempontból illetőleg az 1879. évi XXllI-ik t. ez. követelményei szerint a megfelelő eredményt képesek-e felmutatni ; s mert Ungvár- megye mind a négy járásában székiben vannak községek, hol daczára annak, hogy helyben még a népoktatási törvény életbeléptetése előtt majdnem félszázaddal már róm. kath., gör. kath. és ev. rét. felekezeti iskolák tartatlak, a nép a magyar beszédet még ma is csak hírből ismeri, mely állításomat igazolja az a körülmény is, hogy ott a köznéppel más nyelven, mint oroszul vagy tótul — ma sem lehet beszélni s csak is ott észlelhető a magyarosodás gyors haladása, hol állami iskola és kisdedovoda van. Iskola látogatásaim alkalmával szerzett tapasztalataimhoz képest szükséges intézkedéseimnél, a törvény által biztosított jogomat mindég a tanítás sikere érdekében a lehetőségig érvényesíteni igyekszem — teljes tudatában annak, hogy a fenti szomorú jelenségek után, az állam, egyház és vármegye érdeke sem kívánhatván mást — ezzel hivatás- szerű kötelességet teljesítek.

Most áttérek a kisdedóvodákra. Ugyanis Ungvár- megyében ez időszerűit van összesen : 15 kisdedovoda s pedig jelleg szerint állami 9, községi 2, felekezeti 4. Ezekben működik 15 okleveles kisdedóvónő és 15 dada. E helyütt röviden csak annyit kívánok megjegyezni, hogy miután a kisdedóvodának egyik tő feladata a 3—6 éves nem magyar ajkú kisdedet a magyar beszédre játszivá annyira megtanítani s a fegyelembe vezetni, hogy azok az elemi iskola I-ső osztályában a magyar nyelvet minden nehézség s a tananyag rovása nélkül tovább tanulhassák : az illető kisdedóvónők dicséretére legyen mondva, valóságos lélek emelő haladás észlelhető valamennyi kisdedóvodában, a felnőtteknek is nem kis örömére.

Azért, a ki vármegyénk köznépét ismeri, elszomorodva látja azon veszélyt, mely annak erkölcsi és pny- sikai életét különösen a zsenge korban fenyegeti ; mely ijesztő mérvben előforduló gyermekhalandóságban, később a közerkölcsiség lazultságában nyilvánul ; az minél több óvodának létesítését jó lélekkel kívánhatja.

Legkivánatosabbnak tartanám Lyuta, Voloszánka, Uzsok, Sztavna, Gsornoholova, Szerednye, Jenke és Bező községekben első sorban a kisdedóvodák létesítését s miután a községek azt saját erejűkből felállítani nem képesek és az állam csak is olyan helyeken állít, hol állami iskola van, magától értetvén, hogy e jeleztem községekben állami iskolák felállitási is feltétlenül szükséges.

Ezek után tekintve, hogy Ungvármegye népoktatás ügye csak úgy fejleszthető biztosan és sikerrel, ha az erre irányzott törekvés tervszerű és határozott czél felé törekvő, továbbá tekintve : hogy a nép nagy szegénysége miatt sem a polgári községek sem a hitfeleke- zetek saját erejükből nem képesek az ískolaügyet fejleszteni és végre, tekintve: hogy mint fennebb jeleztem, még mindig 2U községben nincs iskola, 53 községben pedig az iskolák tultömöttek, melyeknek legnagyobb részét felekezeti utón is kevés jóakarattal lehet rendezni, de meg végre, tekintve, hogy a népoktatást törvény 80. §-a alapján ha magyar tannyelvű állami elemi népiskolákat szervezhetünk, a népoktatási törvény végrehajtásában már nagy lépést teszünk előre s el lesz érve a második czél is, mely a magyar állam eszméjéből van merítve : azon tiszteletteljes kéréssel fejezem be jelentésemet, hogy e jelentésemből kifolyólag az ügy érdeméhez képest szükséges felterjesztést a Nagymélt. vall. és közokt. m. kir. minisztériumhoz megtenni a róm. kath., gör. kath. és ev. ref. egyházmegye főhatóságaihoz valamint az ungvári izr. kitköz- seghez átiratot intézni méltóztassék.

Ezek után végre a lefolyt november havában hivatalos ténykedésemre vonatkozólag tiszt elettel van szerencsém még a tekintetes közigazgatási bizottságnak jelenteni, hogy november havában a hivatal részéről 14 községben 1(1 iskola 21 osztálya látogattatott meg, hol úgy a tanítás menete, mint a rendtartási naplók rendben találtatott ; azután a %tanítói személyzetben csak annyi változás történt,, hogy a szobránczi állami iskolához kinevezett Sebes Luíza tanítónő állomását el nőm loglalván, helyébe Molnár Amália tanítónő neveztetett ki. Végre, hogy ,a tanfelügyelői iktatóra érkezeit 206. ügydrb 387 kiadványnyal nyert elintézést.

Irodalmi értesítő.

ti.'

A „Vasárnapi Újság“ január 26-iki száma 28 keppel, s a következő tartalommal jelent meg: „Királyi vadászatok Gödöllőn“, (képekkel Erdélyi fényképésznek Gödöllőn fölvett fényképei után) Markó Miklóstól. — „Bölcsőnél“. Költemény Pásztóitól. — Regénytár: A „kétéletü.“ Elbeszélés. Irta Jókai Mór (képekkel). „Zúdorék.“ Regény egy kötetben. Irta Gyar- mathy Zzigáné (Neogrády Antal rajzaival). — „Utazás egy jogvédővel.“ Amerikai életkép. Irta Mark Twain (képekkel). — „Az aramymisés győri püspök“ (Zalka

János győri püspök arczképével). — „A cistercita-rend emlékkönyve“. (Képekkel Benczúr Gyula, Háry Gyula rajzai és fényképfölvételek után. — „Zichy Mihály legújabb levele.“ — „Megyei élet.“ Szüry Dénestől. — „Léczfalvi Gyárfás Domokos“ (arczképpel) Szász Károlytol. — „Beöthy Zsigmond“ (arczképpel). — „Balassa Bálint“ (képekkel a m. kir. Operaházban most színre került uj dalműből). — „Rébus Arany Jánostól“ (képpel.) — Irodalom és művészet, Közintézetek és egyletek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg, stb. rendes heti rovatok. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai Ujdonságok“-kal együtt 3 forint. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában. (Budapest, IV. kér., egyetem-uteza 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép szamára, félévre csak 1 frt 20 kr.

Mit tervez Egry!

Egry Kálmán szinigazgató, aki társulatát itt hagyva zálogul hilelezőinek, és maga elment egy jobb, a színművészetért lelkesen rajongó közönséggel biró hazát keresni, = a legilletékesebb helyről vett értesülésem szerint nagy dologban töri a fejét.

Nem kevesebbet akar, mint törvényt alkottatni a »Színművészet kötelező pártolásáról«.

Erre az elhatározására az a nagyfokú közöny bírta, mely- lyel ő és a minden művészetet magába rejtő társulata Ungvárt találkozott.

A rendelkezésemre bocsátott jegyzetek szerint a törvényt igy tervezi Egry:

TÜRVÉNYCZIKK

a színművészet kötelező pártolásáról.

I. fejezet. Rendelkező rész.

1. § A hazai színművészet pártolása az ország összes lakosainak (beleértve a csecsemőket is) kötelességévé tétetik.

2. §. Evégből minden város és község, a hol a lakosok száma a százat eléri, köteles egy tágas szálloda, vendéglő és különböző, hitelezni képes kereskedéseket magában foglaló állandó színházat építeni.

3. §. E színházakban előadást tartani az összes színigazgatók jogosultak, mégis elsőbbség nyújtandó azon igazgatónak, a ki a legtöbb adósság-hátrahagyást bírja kimutatni.

4 §. Minden városban és községben, ahol a férfi-lakosság a tizet eléri, 30 albizottságra osztott színművészeti nagybizottság alakítandó.

E bizottság kö élességei közé tartozik :

a) az érkező társulatokat a vasúti állomásnál, ott, ahol az nine.,a község határán, zeneszóval, mozsárdurrogással, egy nyársra húzott ökörrel és tiz ako borral fogadni ;

bt az elköltött reggeli, vagy ha délután érkeznek, ozsonna után, a színtársulat összes tagjait, a szinlaposztót és kellékest sem véve ki, a színházi épületben levő szállodában elhelyezni, mely lakrészekért bért szedni tilos ;

c) hajnali 1 órától éjféli 12 óra utánig a társulat tagjainak szolgálatára lenni, s ha a városban (községben) borbély nem volna, a férfitagokat meg i; borotválni;

d) a bizottság egyéb teendőinek megállapítása az igazgatókra bizatik.

5 §. A közönség a színtársulat összes tagjai iránt a legnagyobb előzékenységgel köteles viseltetni, s evégből egyszerű óhajra, vagy a kellékes utján történt megrendelésre tartozik ösz- szes ruhaneműit és ékszereit kölcsön adni.

(i. § A társulat előadásait, ha jók : tetszés szerint, — ha bírálaton aluliak lennének, minden előadás alkalmával minden lakos (ha beteg, úgy hordágyon) végig nézni, s az igazgató által szabadon megállapítandó belépti dijakat, melyeknek legkisebbje azonban 5 frtnál csekélyebb nem lehet, — vagyoni viszonyaihoz mérten megfizetni köteles.

7. § Az előadások alkalmával az unalomnak kifejezést adni tilos.

8. §. A város (község) összes lakosai (kereskedők, iparo- rosok, vendéglősök, kávésok stb.) a színtársulat tagjainak korlátlan hitelt nyújtani tartoznak, s ha a hitelt igénybe vevők nem fizetnének, tartozásaikért be nem perelhetők.

II. fejezet. Büntető határozmányok.

9. §. Aki a fennebbi §§-okban körülírlak ellen vét, bűncselekményt követ el, s mint ilyen, a következő büntetések által sújtandó :

a) ha a 10 tagú és 30 albizottságra osztott színművészeti nagybizottság tagja, úgy első Ízben vagyonának elvesztésére, — másodízben pedig fej vételre,

b) az, aki a társulat tagjai irányában megállapított előzékenység ellen vét, tí évi fegyházra,

c) az, aki a rósz társulat élvezhetlen előadásain meg nem jelen, a belépti dij kétszeresének megfizetésén felül kényszer-elő- vezeíés utján a megismételt előadás végigszemlélésére és hallgatására ítélendő ;

d) a b) és c) pontban említett esetek ismétlése esetén a bűncselekményt elkövetők karókba huzandók és a »Böndöngömér tatár kán vitéz tettei, vagy: a háladatlan cserkesz-leány, avagy : a vitriolt ivott szerelmes kovács-legény és kedvese« czimü látványos darabban mint kivégzett hadi foglyok statistálni kötelesek.

10. §. Az összes büntetések kiszabására a szinigazgató jogosult, akinek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, s aki ezt mégis megkisérlené. tartozik a társulat tagjainak összes adósságait is kifizetni.

III. fejezet. Záradék.

11. §. Az összes pénzbüntetés és elkobzott vagyon a szinigazgató tulajdona.

12. A színigazgatóknak teljes szabadságukban áll a város (községi közönségét műveltnek vagy műveletlennek jelezni, s ezt a búcsú-előadás szinlapján közludomásra hozni.

13. §. Jelen törvény akkor lép életbe, ha E ; r y színigazgatót Ungvár város tanáesa és közönsége egyhangúlag fogja meghívni előadások tartására.

Giri-Oáré.

KÜLÖNFÉLÉK.

* Felségsegélyezés. Klein Miklós knyachí- nyai és Naupauer István viszokai tanitók 15 — 15 frtnyi felség segélyben részesültek.

* Előléptetés. Laukó Sándor ungvári kir. alerdőfelügyelő a földmivelésügyi miniszter előterjesztése folytán a király által kir. erdőfelögyelővé neveztetett ki. Az előléptetés alkalmával az erdőtisztek egy latin szövegű, humoros okmánynyal tüntették ki elő - léptetett társukat.

* Pappá-szentelés. A munkács-egyházme- gyei papjelöltek felszentelése e hó 16., 20. és 23-án fog megtörténni. A szentelést Firczák Gyula püspök fogja eszközölni.

* A társaskör közgyűlése. Az ungvári társaskör m. hó 26-án tartotta évi rendes közgyűlését, Török József gróf elnök távollétében Novak Endre dr. alelnök vezetése alatt. A közgyűlésen a tagok részéről nagy érdeklődés volt tapasztalható, ami különösen a választásoknál öltött nagyobb arányokat. Megválasztattak elnökké Gr. Török József, főispán, alelnöki dr. Novák Endre ; felügyelő: Haraszthy Gyula ; könyvtáros: Lám Vilmos ; pénztáros : Lám Sándor, és jegyzővé Mazuch Ede.

* A dalárda köréből. Az ungvári dalárda komoly előkészületeket tesz, hogy a f. évi aug. 15-én és 16-án Bpesten megtartandó milleniumi országos dalünnepélyen úgyis mint versenyző és úgyis mint működő egyesület részt vehessen, s e czél részbeni elérésére a farsang utolsó napján febr. 18-án élvezetes hangversenyt rendez pénztárának gyarapítására. A hangversenyen legalább egy oly darabot is fog előadni a melyek az összkarok által együttesen a milleniumi dalünnepélyen is előfognak adatni. A febr. 18-iki hangversenyen közreműködésüket már megígért Szabó Juliska, ki zongora kiséret mellett szólót fog énekelni, továbbá a hegedű játékával művészi színvonalon álló Dr. Grün Sándor ügyvéd egy vonós quarttetet és Kmetonyi Emil pedig monologot fog előadni; a többi részeket a dalárda tölti ki. — A dalarda pénztára, szemben a reá várakozó nagy kiadásokkal, igen szerény körülmények közt van, azonban reméli, hogy Ungvár város és a megye lelkes közönsége az által, hogy pártoló tagjai sorába tömegesen be fog lépni, és a rendezendő hangversenyeket megjelenésével támogatni fogja, — meg fogja szerezheti az anyagi eszközöket is arra nézve, hogy a milleniumi dalünnepélyen megjelenhessen is ott a város és megye hírnevének gyarapítására munkálkodjék. Miért is felkéri a dalárda a pártoló tag gyűjtése czéljából kibocsátott aláírási ivek tartóit, hogy az iveket Antalóezy Péter egyleti titkár úrhoz származtassák vissza; — a ki ezentúl óhajt pártoló tagul belépni, az a dalárda elnöke Popovics Miklósnál is jelentkezhetik. — Azon pártoló tagok, a kik a dalárdával kívánnak az ünnepélyre felutazni — sok előnyben, nevezetesen elszállásolásban is fognak részesülni, ha 2 frtot a dalárda pénztárába befizetnek, mely összeg az országos dal szövetség pénztárába lesz még febr. hó folyamán beküldendő.

* Fizetési pótlékok. Ungvár város pénzügyi bizottsága a napokban ülést tartott, melynek tárgyát a tisztviselői fizetésemelések kérdése képezte. A pénzügyi bizottság abban állapodott meg, hogy a polgármester, három tanácsos, polgármesteri Írnok és egyik szülésznő fizetésének felemelését fogja javaslatba hozni a képviselő testületnek, fizetési pótlék czimen.

* Tiszti mulatság. A helybeli katonai tisztikar e hó 13-án a Pannonia-szálloda nagy termében terített asztalok mellett tánczczal összekötött zeneestélyt rendez, hasonlót a m. hő 25-én megtartotthoz. Kezdete 8 órakor. A rendezőségtől vett értesülésünk szerint ezen zeneestélyre sem küldetnek szét meghívók, amenyiben a meghívások a tisztikar részéről személyesen történnek.

* Iskolai segélyezések. A tanitó fizetésnek 300 frtra kiegészítésére a vallás és közoktatási miniszter az 1894—5. tanévről kezdve egymásután öt évre a voloszánkai gör. kath. iskola javára 75 frtot, a tarja-remetei gör kath. iskola javára 107 frt és a turja-bisztrai gör. kath. iskola javára 108 írt évi állami segélyt engedélyezett.

* Jóváhagyott alapszabályok. Az ungvári kerületi betegsegélyző-pénztár módosított alapszabályait a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta. A jóváhagyásfolytán a következő főbb módosulások lépnek életbe:

1. Az átlagos napi-dij, mely a férfi-tagok járulékait heti 15 krban rendeli megállapítani ezentúl heti 9, 15 és 21 kr. Ezzel a kis-iparosok régi óhaja fog teljesedésbe menni, s ezáltal teljesen jogosulatlanná vált az ipartestület elöljáróságának a külön pénztár felállii tására irányzott törekvése.

2. A családtagok ingyen orvosi és gyógyszer- segélye megszűnik, s a családtagok csak azon esetben tarthatnak erre igényt, ha a féldijat (feleség heti 5, gyermekek heti 3 kit) fizetnek.

3. Elvonható lesz a táppénz ezután oly tagtól, aki az orvosi rendelkezéseknek eleget nem tesz.

4. Azon tag, ki "esedékes heti táppénzét az esedékességtől számítva legkésőbb egy hónapon belül fel nem veszi, illetve igényét erre be nem jelenti, táppénzre való jogosultságát arra az időre élveszti.

5. Az igazgatóság tagjai ezután 6 helyett 3 évre választatnak.

6. A közgyűlést alkotó és időközben kilépett, eltávozott vagy elhalt közgyűlési kiküldöttek minden évben közgyűlés által történt választással pótlandók.