Ung, 1896. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1896-01-19 / 3. szám
XXXIV. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1896. január 19. 3. SZÁM. SZERKESZTŐSÉI! : Megyeház-tér I. szám, I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden közle- :nény. mely a lap szellemi részét illeti. 1 velek csak bérmentesen fogadtatnak Semmit sem közlünk, ha nem tudjak kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap KIADÓHIVATAL : Székely és Illés könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre — 2 » Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részé illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. ~ ÜNG VÁRMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Lakható-e Ungvár város kaszárnyája? ii. A szakvélemény részben az udvart is kifogásolta. Nem tagadható, hogy az udvarnak az utcza felé eső részében nagyobb esőzések alkalmával tényleg képződnek kisebb tócsák. Tekintetbe veeudő azonban, hogy a katonaság, hacsak az idő nem egészen zord, a laktanyán kívül végzi gyakorlatait, sőt dólutáuon- kint is rendesen a kaszárnya közelében levő gyakorlótéren tartózkodik, úgy, hogy az udvaron úgyszólván csakis a kiképzés első 4—6 hetén át van elfog'alva. Ezen időre pedig még nagyobb esőzések alkalmával is elegendő nagy és aránylag száraz terület áll rendelkezésre. Végül megjegyzem, hogy egészségügyi tekintetben semminemű káros befolyást nem gyakorolhat az ilyen pár napig fennálló tócsa, mert ennek elpárolgása által keletkezett vízgőzök nem vesztegelnek a kaszárnya tágas udvarán, hanem a légáram által tova sodortatnak és eloszlatlak ; az pedig, hogy az ilyen kis területit, ideig-óráig fennálló tócsák maláriát, váltólázat okoznának, túlhaladott álláspont, mert ahhoz nem elég kisebb-nagyobb területű átázott föld, hanem ahhoz csak erős nagyítással látható gombák, úgynevezett plasmodiumok jelenléte szükségeltetik, melyek a vérkeringésbe jutva okozzák a váltólázat; ezen apró növényi szervezetek pedig csak igen nedves, igen meleg és bomló organikus anyagokkal nagy mértékben szennyezett talajban találják meg életföltételeiket. Ha azonban az illetékes katonai köröknek szükségük van ezen csekély területre is, úgy annak feltöltése volna javalva, a mi csekély kiadással is eszközölhető volna A legfontosabb két tényezőt: a hulladékok eltakarítási módját és az ivóvizet utoljára hagytam, azért, mert a szakvéleményben főkóp ezek vannak kifogásolva. Lássuk tehát a medvét! A különböző hulladékok eltakarítása, és pedig1 gyors eltakarítása kétségkívül a logfontosabh. kérdés minden ház építésénél, annál inkább, ha az több száz embernek szolgál lakóhelyül. Nemcsak aesthetikai okokból foglalkoztak és foglalkoznak annyit ezen kérdéssel, hanem első sorban egészségügyi tekintetből. A hulladékok ugyanis betegségeket okozó apró szervezeteket, u. n. bacillusokat tartalmazhatnak és ha ezek az ember környezetéből nem lesznek gyorsan eltávolítva, úgy alkalmai szolgálnak arra, hogy az emberek szervezetébe bejutva, betegséget idézzenek elő. Ezen hulladékok továbbá, ha beszáradnak, elporladnak, a légáram által tova vitetnek és belélegezve, főkép, ha ez hosszabb időn át történik, egy megbetegedést okoznak, a mit Putrit-fertőzésuek szoktak nevezni. Ha végül tekintetbe vesszük a talaj és talajvíz beszennyezésének lehetőségét és az aesthe- tikai szempontokat, úgy be fogjuk látni, hogy egy igen fontos kérdéssel állunk szemben. Nem szándékom és nem is ez a helye annak, hogy a különböző eltakarítási módokat tárgyaljam. E helyen csakis az alkalmazott módszerről és a szakvéleményben ajánlottról akarok pár szóval megemlékezni. Jelenleg az egész laktanya csatornázva van, vagyis az összes hulladékok e csatornák utján a malom árokba jutnak. Ha ezen csatornák jól és helyesen vannak építve, akkor a hulladékok az épület környékétől a leggyorsabban távolodhatnak eí. A szakvélemény csak egy hibát talált és említ föl, t. i. azt, hogy a csatornák nem bírnak a kellő eséssel. Ez kétségtelenül hiba, mert hátráltatja a hulladékok gyors eltávolodását, de korrigálható hiba. Szerény 1 véleményein szerint, ha a száraz időjárás alatt na I ponta megfelelő mennyiségű vizet öntenének a csa- i tornába, akkor a csekély esés daczára is a hulladékok elég gyorsan öblíttetnének tova Különben is j a hulladékok ezen stagnálása bajt nem okozhat, mert < hisz a csatorna más tekintetben jó és igy a szennyet, | nedvességet nem engedi át a talajba és talajvízbe. • Az eddig felsorolt okoknál fogva teljesen elhibázott dolog volna tehát* ha a hulladékokat másfélekép akarnák eltávolítani és annál nagyobb hiba volna, ha a szakvéleményben ajánlott eljárást alkalmaznák. Az ajánlott beton-pöczegödrök ugyanis, a rézgálicz , vagy tőzeg-rendszerrel kombinálva igen alkalmasak egy családot magában foglaló mezei lak, vagy falusi házak számára, hol csatornázás nincs, hanem kaszárnyáknál ez kivihetetlen, hátrányos és egészségtelen. Hanem nézzük hát ennek alkalmazási módját a kaszárnya területén. Első sorban természetesen több beton-pöcze- gödörre volna szükség, legalább is ötre. A beton, igaz, hogy áthatlan, hanem tudnunk kell azt, hogy idővel a hulladékok ammonium carbonát vegyülete megtámadja a cementet is és igy \assankint hasadókok keletkeznek, melyeken a szenny átszivárog a talajba és megrontja a vizünket is. Ez annál gyorsabban fog megtörténni, mert 4—5 helyen fog ugyanez végbemenni és mert nagymennyiségű hulladékról van szó. Pro secundo: gondoljunk a B — 4 hetenkint történendő gödörtisztításra. Ha ez éjjel történik, úgy bizonyos, hogy másnap az egész udvar be van szeny- uyezve és a lakók ezáltal, a már elősorolt hátrányoknak vannak kitéve; ha pedig nappal végzik, úgy az udvar, ha kisebb mértékben is, de szintén be lesz szennyezve, — nem is szólva arról, hogy a szomszédban lakók és esetleg az egész város aesthetikai érzékét sértené az ily el'yárás Végül nem hagyható ügyeimen kívül a költség kérdése sem. A tőzeg rendszer alkalmazásánál fejen- j kint és naponkint 155 gramm tőzegre van szükség. Minthogy pedig 100 kgramm tőzeg ára vagy 3—4 frt és ez körülbelül 660 ember számára volna elegendő, igy tehát a naponkénti kiadás 3—4 frtot tenne ki, de esetleg többet is, a mi évenkint igen tekintélyes összegre rúgna; ezen kiadás fedezése pedig a hulladékok trágyának való felhasználása által, a mi gazdasági viszonyaink mellett alig űzetné ki magát. A tőzeg-rendszerrel kombinált pöczegödrök mellett még egy érv lett felhozva: az, hogy azok szagtalanok. Kétségtelen, hogy ez egy nem kicsinylendő előny, habár a laktanya illemhelyeinek jelenlegi elhelyezése mellett, ez nem oly íontos. A rothadáskor keletkező rossz szag ugyanis, csak akkor fogja egészségünket hátrányosan befolyásolni, ha állandóan és folytonosan tolul lakóhelyiségeinkbe; hanem hagy- mázt, vagy más betegséget ezen rossz levegő sem okozhat, csakis testünk fejlődését és az anyagcserét fogja hátráltatni. Ezen oknál fogva gondoskodunk az árnyókszékeknél is a szellőzésről. A laktanya illemhelyeit ezen szempontból sem lehet kifogásolni, mert hisz egy óriási udvarban egész szabadon állanak, úgy, hogy a deszka-falzatou keresztül a levegő bő ven _ tódulhat be. Az árnyókszékek levegője a szobákba pedig nem juthat be, mert hisz szabadon áll és nincs az épületben elhelyezve, miért oly nagymennyiségű levegő férhet hozzá, hogy a rossz szag mintegy dirualtatik és a magasba tova tűnik. Erről ki-ki meggyőződhetik, ha a nyári hónapok j bármely estéjén a kaszárnyába téved: ott látja majd 1 az illemhelyektől nem nagy távolra elhelyezett lóczáILapunk mai száma 6 oldalra terjed. kon Mars fiait, a mint el-elnézik a csillagos eget, holott, ha ott rossz levegő volna, aligha üldögélnének el késő estig ezen a helyen. Kénytelen vagyok azonban a szakvélemény elítélő szavait mindenben magamévá tenni, midőn a gyengélkedő betegek szobáinak közvetlen közelében levő-árnyókszékek helytelen berendezéséről szól. Ezen árnyókszékeknél már nagy gondot kell fordítani arra, hogy a bűz onnan ki ne áramolhassák, mert magában az épületben vaunak elhelyezve. Miért itt legajánlatosabb volna a Watter-closet syphonos rendszerének az alkalmazása. A kutak vize, a mennyiben a laktanya talaja nem szennyezett, jó és egészséges lehet. A csatornák részéről a viz jósága csak akkor volna veszélyeztetve, ha azok falain nagyobb repedés állana elő; az esetleges kisebb hézagokon, ha ilyenek jelen is volnának, az átszivárgó szenny ugyanis a közbeeső földréteg által a szó szoros értelmében megfiltrálódik. A nagyobb repedés, illetve az ez utón megtörtént szeny- nyezés különben azonnal elárulja magát a viz szaga, színe, íze által, mert az élvezhetetlenné lesz. Ily módon tehát elegendő volna, ha a viz elővigyázatból havonkint vizsgálat alá vétetnék, a mikor is az esetleg beállott szennyezés azonnal kiderülne. Ezen vizsgálat feleslegessé válnék és a viz minden szeny- nyezés ellen, minden időre meg volna védve, ha a kutakat viz-áthatlan falakkal építenék ki, mert ekkor a talajvíz csak a fenékről emelkedhetnék a kútba. A viz beszennyezésének azonban más útja is van és ez az, ha a kút közvetlen közelében mosnak és mosakodnak, a mint ez a laktanyán minden tilalom daczára, bizonyára még ma is megtörténik. Erre tehát szintúgy nagy gondot kellene fordítani. És ezekkel befejeztem volna észrevételeimet a kaszárnyának a szakvéleményben tárgyalt állítólagos fogyatékosságaira. Ezek közül csakis az u. n maródiszoba közelében levő illemhelyét és az esetleges nedves falakat ismerhetem el károsnak és hátrányosnak; a többi kifogásolt dolgok az egészségre semminemű káros befolyást nem gyakorolhatnak. Nem fojthatok el azonban még egy megjegyzést. Két éve már, hogy kigyót-békát kiáltanak szegény kaszárnyánkra. E közben megfeledkeztek arról, hogy a XIX-ik században már annyira haladtunk, hogy egy állításnak csak akkor van absolut értéke és hitele, ha statisztikai kimutatások támogatják. Úgy tudom, hogy a katonáknál a megbetegedésekről pontos följ egy zéseket vezetnek; nos tehát, mutassák ki ezen feljegyzésekből, bőgj kaszárnyánkban a megbetegedések száma nagyobb, mint másutt és akkor minden teoretikus fejtegetés azonnal elnémul. Ezen számadatok azonban laktanyánkat aligha Ítélnék el, mert ez mindenkor kiállja az összehasonlítást pl. a miskolezi kaszárnyával, melynek folyosói, szobái tele vannak bűzhödt csatorna - léggel (az illemhelyek ugyanis az épület belsejében vannak elhelyezve). Mi tehát a teendő ily viszonyok közt? Emlékezzünk a régiekről! A történelem arra való, hogy tanuljunk, okuljunk belőle. Egy város története is sok oly momentumot taftalmaz, mely gondolkozásra késztet bennünket, ilyen momentum városunk történetében a törvényszék, illetve ennek elvitele. Nehogy a katonasággal hasonlókép járjunk, cselekedjünk már most, midőn csak rebesgetik, hogy a katonaság elmegy körünkből és bizenyítsuk be az illetékes fórum eLtt, hogy a laktanya minden tekintetben megfelelő. Ezt annál inkább meg kell tennünk, mert a katonaság áthelyezése városunkat tönkre tenné és megérezné azt ur és szolga, szegény és gazdag egyaránt, holott az egész ország és főkép a felvidékVEGYES TARTALMÚ HETILAP.
