Ung, 1896. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1896-01-19 / 3. szám

XXXIV. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1896. január 19. 3. SZÁM. SZERKESZTŐSÉI! : Megyeház-tér I. szám, I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden közle- :nény. mely a lap szellemi részét illeti. 1 velek csak bérmentesen fogadtatnak Semmit sem közlünk, ha nem tudjak kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap KIADÓHIVATAL : Székely és Illés könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre — 2 » Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részé illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. ~ ÜNG VÁRMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Lakható-e Ungvár város kaszár­nyája? ii. A szakvélemény részben az udvart is kifogásolta. Nem tagadható, hogy az udvarnak az utcza felé eső részében nagyobb esőzések alkalmával tényleg kép­ződnek kisebb tócsák. Tekintetbe veeudő azonban, hogy a katonaság, hacsak az idő nem egészen zord, a laktanyán kívül végzi gyakorlatait, sőt dólutáuon- kint is rendesen a kaszárnya közelében levő gyakorló­téren tartózkodik, úgy, hogy az udvaron úgyszólván csakis a kiképzés első 4—6 hetén át van elfog'alva. Ezen időre pedig még nagyobb esőzések alkalmával is elegendő nagy és aránylag száraz terület áll rendelkezésre. Végül megjegyzem, hogy egészségügyi tekin­tetben semminemű káros befolyást nem gyakorolhat az ilyen pár napig fennálló tócsa, mert ennek elpá­rolgása által keletkezett vízgőzök nem vesztegelnek a kaszárnya tágas udvarán, hanem a légáram által tova sodortatnak és eloszlatlak ; az pedig, hogy az ilyen kis területit, ideig-óráig fennálló tócsák malá­riát, váltólázat okoznának, túlhaladott álláspont, mert ahhoz nem elég kisebb-nagyobb területű átázott föld, hanem ahhoz csak erős nagyítással látható gombák, úgynevezett plasmodiumok jelenléte szükségeltetik, melyek a vérkeringésbe jutva okozzák a váltólázat; ezen apró növényi szervezetek pedig csak igen ned­ves, igen meleg és bomló organikus anyagokkal nagy mértékben szennyezett talajban találják meg élet­föltételeiket. Ha azonban az illetékes katonai köröknek szük­ségük van ezen csekély területre is, úgy annak fel­töltése volna javalva, a mi csekély kiadással is esz­közölhető volna A legfontosabb két tényezőt: a hulladékok el­takarítási módját és az ivóvizet utoljára hagytam, azért, mert a szakvéleményben főkóp ezek vannak kifogásolva. Lássuk tehát a medvét! A különböző hulladékok eltakarítása, és pedig1 gyors eltakarítása kétségkívül a logfontosabh. kérdés minden ház építésénél, annál inkább, ha az több száz embernek szolgál lakóhelyül. Nemcsak aesthetikai okokból foglalkoztak és foglalkoznak annyit ezen kérdéssel, hanem első sorban egészségügyi tekintetből. A hulladékok ugyanis betegségeket okozó apró szer­vezeteket, u. n. bacillusokat tartalmazhatnak és ha ezek az ember környezetéből nem lesznek gyorsan eltávolítva, úgy alkalmai szolgálnak arra, hogy az emberek szervezetébe bejutva, betegséget idézzenek elő. Ezen hulladékok továbbá, ha beszáradnak, elpor­ladnak, a légáram által tova vitetnek és belélegezve, főkép, ha ez hosszabb időn át történik, egy meg­betegedést okoznak, a mit Putrit-fertőzésuek szoktak nevezni. Ha végül tekintetbe vesszük a talaj és talajvíz beszennyezésének lehetőségét és az aesthe- tikai szempontokat, úgy be fogjuk látni, hogy egy igen fontos kérdéssel állunk szemben. Nem szándékom és nem is ez a helye annak, hogy a különböző eltakarítási módokat tárgyaljam. E helyen csakis az alkalmazott módszerről és a szakvéleményben ajánlottról akarok pár szóval meg­emlékezni. Jelenleg az egész laktanya csatornázva van, vagyis az összes hulladékok e csatornák utján a malom árokba jutnak. Ha ezen csatornák jól és helye­sen vannak építve, akkor a hulladékok az épület környékétől a leggyorsabban távolodhatnak eí. A szakvélemény csak egy hibát talált és említ föl, t. i. azt, hogy a csatornák nem bírnak a kellő eséssel. Ez kétségtelenül hiba, mert hátráltatja a hulladékok gyors eltávolodását, de korrigálható hiba. Szerény 1 véleményein szerint, ha a száraz időjárás alatt na I ponta megfelelő mennyiségű vizet öntenének a csa- i tornába, akkor a csekély esés daczára is a hulla­dékok elég gyorsan öblíttetnének tova Különben is j a hulladékok ezen stagnálása bajt nem okozhat, mert < hisz a csatorna más tekintetben jó és igy a szennyet, | nedvességet nem engedi át a talajba és talajvízbe. • Az eddig felsorolt okoknál fogva teljesen elhibázott dolog volna tehát* ha a hulladékokat másfélekép akarnák eltávolítani és annál nagyobb hiba volna, ha a szakvéleményben ajánlott eljárást alkalmaznák. Az ajánlott beton-pöczegödrök ugyanis, a rézgálicz , vagy tőzeg-rendszerrel kombinálva igen alkalmasak egy családot magában foglaló mezei lak, vagy falusi házak számára, hol csatornázás nincs, hanem kaszár­nyáknál ez kivihetetlen, hátrányos és egészségtelen. Hanem nézzük hát ennek alkalmazási módját a ka­szárnya területén. Első sorban természetesen több beton-pöcze- gödörre volna szükség, legalább is ötre. A beton, igaz, hogy áthatlan, hanem tudnunk kell azt, hogy idővel a hulladékok ammonium carbonát vegyülete megtámadja a cementet is és igy \assankint hasa­dókok keletkeznek, melyeken a szenny átszivárog a talajba és megrontja a vizünket is. Ez annál gyor­sabban fog megtörténni, mert 4—5 helyen fog ugyanez végbemenni és mert nagymennyiségű hulla­dékról van szó. Pro secundo: gondoljunk a B — 4 hetenkint történendő gödörtisztításra. Ha ez éjjel történik, úgy bizonyos, hogy másnap az egész udvar be van szeny- uyezve és a lakók ezáltal, a már elősorolt hátrá­nyoknak vannak kitéve; ha pedig nappal végzik, úgy az udvar, ha kisebb mértékben is, de szintén be lesz szennyezve, — nem is szólva arról, hogy a szomszédban lakók és esetleg az egész város aesthe­tikai érzékét sértené az ily el'yárás Végül nem hagyható ügyeimen kívül a költség kérdése sem. A tőzeg rendszer alkalmazásánál fejen- j kint és naponkint 155 gramm tőzegre van szükség. Minthogy pedig 100 kgramm tőzeg ára vagy 3—4 frt és ez körülbelül 660 ember számára volna ele­gendő, igy tehát a naponkénti kiadás 3—4 frtot tenne ki, de esetleg többet is, a mi évenkint igen tekintélyes összegre rúgna; ezen kiadás fedezése pedig a hulladékok trágyának való felhasználása által, a mi gazdasági viszonyaink mellett alig űzetné ki magát. A tőzeg-rendszerrel kombinált pöczegödrök mel­lett még egy érv lett felhozva: az, hogy azok szag­talanok. Kétségtelen, hogy ez egy nem kicsinylendő előny, habár a laktanya illemhelyeinek jelenlegi el­helyezése mellett, ez nem oly íontos. A rothadáskor keletkező rossz szag ugyanis, csak akkor fogja egészségünket hátrányosan befolyásolni, ha állandóan és folytonosan tolul lakóhelyiségeinkbe; hanem hagy- mázt, vagy más betegséget ezen rossz levegő sem okozhat, csakis testünk fejlődését és az anyagcserét fogja hátráltatni. Ezen oknál fogva gondoskodunk az árnyókszékeknél is a szellőzésről. A laktanya illemhelyeit ezen szempontból sem lehet kifogásolni, mert hisz egy óriási udvarban egész szabadon állanak, úgy, hogy a deszka-falzatou keresztül a levegő bő ven _ tódulhat be. Az árnyókszékek levegője a szobákba pedig nem juthat be, mert hisz szabadon áll és nincs az épületben elhelyezve, miért oly nagymennyiségű levegő férhet hozzá, hogy a rossz szag mintegy dirualtatik és a magasba tova tűnik. Erről ki-ki meggyőződhetik, ha a nyári hónapok j bármely estéjén a kaszárnyába téved: ott látja majd 1 az illemhelyektől nem nagy távolra elhelyezett lóczá­ILapunk mai száma 6 oldalra terjed. kon Mars fiait, a mint el-elnézik a csillagos eget, holott, ha ott rossz levegő volna, aligha üldögél­nének el késő estig ezen a helyen. Kénytelen vagyok azonban a szakvélemény el­ítélő szavait mindenben magamévá tenni, midőn a gyengélkedő betegek szobáinak közvetlen közelében levő-árnyókszékek helytelen berendezéséről szól. Ezen árnyókszékeknél már nagy gondot kell fordítani arra, hogy a bűz onnan ki ne áramolhassák, mert magá­ban az épületben vaunak elhelyezve. Miért itt leg­ajánlatosabb volna a Watter-closet syphonos rend­szerének az alkalmazása. A kutak vize, a mennyiben a laktanya talaja nem szennyezett, jó és egészséges lehet. A csatornák részéről a viz jósága csak akkor volna veszélyeztetve, ha azok falain nagyobb repedés állana elő; az eset­leges kisebb hézagokon, ha ilyenek jelen is volnának, az átszivárgó szenny ugyanis a közbeeső földréteg által a szó szoros értelmében megfiltrálódik. A na­gyobb repedés, illetve az ez utón megtörtént szeny- nyezés különben azonnal elárulja magát a viz szaga, színe, íze által, mert az élvezhetetlenné lesz. Ily módon tehát elegendő volna, ha a viz elővigyázatból havonkint vizsgálat alá vétetnék, a mikor is az esetleg beállott szennyezés azonnal kiderülne. Ezen vizsgálat feleslegessé válnék és a viz minden szeny- nyezés ellen, minden időre meg volna védve, ha a kutakat viz-áthatlan falakkal építenék ki, mert ekkor a talajvíz csak a fenékről emelkedhetnék a kútba. A viz beszennyezésének azonban más útja is van és ez az, ha a kút közvetlen közelében mosnak és mosakodnak, a mint ez a laktanyán minden tila­lom daczára, bizonyára még ma is megtörténik. Erre tehát szintúgy nagy gondot kellene fordítani. És ezekkel befejeztem volna észrevételeimet a kaszárnyának a szakvéleményben tárgyalt állítólagos fogyatékosságaira. Ezek közül csakis az u. n maródi­szoba közelében levő illemhelyét és az esetleges nedves falakat ismerhetem el károsnak és hátrá­nyosnak; a többi kifogásolt dolgok az egészségre semminemű káros befolyást nem gyakorolhatnak. Nem fojthatok el azonban még egy megjegyzést. Két éve már, hogy kigyót-békát kiáltanak szegény kaszárnyánkra. E közben megfeledkeztek arról, hogy a XIX-ik században már annyira haladtunk, hogy egy állításnak csak akkor van absolut értéke és hitele, ha statisztikai kimutatások támogatják. Úgy tudom, hogy a katonáknál a megbetegedésekről pon­tos följ egy zéseket vezetnek; nos tehát, mutassák ki ezen feljegyzésekből, bőgj kaszárnyánkban a meg­betegedések száma nagyobb, mint másutt és akkor minden teoretikus fejtegetés azonnal elnémul. Ezen számadatok azonban laktanyánkat aligha Ítélnék el, mert ez mindenkor kiállja az összehasonlítást pl. a miskolezi kaszárnyával, melynek folyosói, szobái tele vannak bűzhödt csatorna - léggel (az illemhelyek ugyanis az épület belsejében vannak elhelyezve). Mi tehát a teendő ily viszonyok közt? Emlé­kezzünk a régiekről! A történelem arra való, hogy tanuljunk, okuljunk belőle. Egy város története is sok oly momentumot taftalmaz, mely gondolkozásra késztet bennünket, ilyen momentum városunk törté­netében a törvényszék, illetve ennek elvitele. Nehogy a katonasággal hasonlókép járjunk, cselekedjünk már most, midőn csak rebesgetik, hogy a katonaság elmegy körünkből és bizenyítsuk be az illetékes fórum eLtt, hogy a laktanya minden tekin­tetben megfelelő. Ezt annál inkább meg kell tennünk, mert a katonaság áthelyezése városunkat tönkre tenné és megérezné azt ur és szolga, szegény és gazdag egyaránt, holott az egész ország és főkép a felvidék­VEGYES TARTALMÚ HETILAP.

Next

/
Thumbnails
Contents