Ung, 1895. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

1895-07-21 / 29. szám

Ungvár, vasárnap, 1895. julius 21.

XXXIII. ÉVFOLYAM.

29. SZÁM.

SZERKESZTŐSED : Megyeház-tér I. szán, I. emelet.

A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitői jön.

Kéziratok nem adatnak vissza.

A lap megjelen minden vasárnap.

KIADÓHIVATAL:

Székely és Illés könyvnyomdája.

ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK:

Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre — 2 » Egyes szám 10 kr.

HIRDETÉSEK

előfizetések valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. ►

UNG VÁRMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

rendezettek, hanem nincs még egy m. községünk sem, a mely e tekintetben e& város jövője szempontjából annyira megérdemelő, figyelmet, mint azaz egy, a melyről most szólunk, t. i. R a d v á n c z.

Ez a kis község már fekvésénél is magára vonja a figyelmet. Radváncz éppen úgy, mint Ung- vár, az Alföld és a Felvidék érintkezési pontján fekszik ; a község maga ugyan csaknem egészen a síkságon van, hátával azonban az ott végződő begyhez támaszkodik és templomait is ezen erdővel borított kedves, szelíd begyre építette. Ott van a község köztemetője is.

j Ungvár életében jelentékeny szerepe lesz Radváncz- * nak. Ez lesz a külvárosa, az üdülö-helye; melylyel ■'dó közlekedés (omnibusz, vagy lóvasut) fogja "solni. És erre a czélra Radváncz nemcsak és kies fekvésénél, hanem különösen - •- tiszta levegőjénél fogva is kivá'ocz azzá váljék, a mivé polgárainak életrevaló ' 'kében meg kell

tenni a cdváncznak.

Nagyon. 'szetesen szó sem lein '«•

kell menteni Ungvái nalát, az Ung partot és u.

Radvánczot a közjó biztosítás,.

törekvésében.

val megismertet. — A hetvenes években — tanuló ko romban — a tandíj 12 frt, a felvételi díj pedig 1 frt volt. 1883-ban a tandíj már 18 frt, a felvételi dij 2 frt 10 kr; a tandíjmentesség szigorittatik, mert eléréséhez jobb bizonyítvány követeltetik. 1885. óta a felvételi dij nemcsak az első belépésnél, hanem minden évben fizetendő. 1887-ben a tandíj 24 frt a felvételi dij 3 frt. Az 1892—3. tanév elejétől pedig a felvételi dij 4 Irt, a tandíj 30 irt; egyetlen kedvezmény, hogy e magas tandíj négy részletben lefizethető.

Hogy azonban a tan- és felvételi dij emelése a tanulók számára nem volt befolyással, mutatja azon körülmény, hogy az 1883—4. tanévben a tanulók száma 438 volt, az 1893—4. évben pedig már 593 tanuló jelentkezett felvételre.

A tanárok személyi viszonyait feltüntető részből tudjuk, hogy az 1884—94-ig terjedő decenium alatt •r működött a gymnasiumnál. Ezek közül 21 je- tanári testület tagja. Ezen tiz év alatt 4 ta- 'Mrik, Homicskó, Mráz és Zékány; kettő • Hampel és Zoltsák; nyolcz pedig •t.

Ezen előnyös fekvés minden Ungvárra jövő idegennek megragadja a figyelmét, és nagyon sokan nem is külön községnek de a szintén gyönyörű fekvésű Ungvár külvárosának gondolják Radvánczot.

Pedig még nem az, de azzá lehet, azzá kell lennie, és főleg ez a körülmény emeli Radvánczot többi kisközségeink felé. Vannak Radvánczon dolgok, amelyek általános szempontokból nézve is igen figyelemreméltók ; ilyenek a község rendezett anyagi, közművelődési és közigazgatási viszonyai.

Radváncz az egyetlen községe Jngvármegyónek, mely nem fizet községi pótadót, mert olyan jövedelemforrásai vannak, a melyeknek lelkiismeretes kihasználása, bőségesen elég minden közköltségre. — És Radváncz kő- és kavicsbányáját derekasan ki is használja s a napi kiadások által fel nem emésztett összegeket szükséges alkotásokra okosan fekteti be

Csak pár éve, hogy olyan községházát épített és adott át rendeltetési czéijának, melyhez fogható nincs több az egész vármegye területén. Ez a községháza nemcsak arra jó, hogy a községi közigazgatás czéljaira szolgáljon, hanem jó lesz arra is, hogy a magyar művelődésnek legyen tűzhelye. Egy a községben szervezendő magyar olvasókörnek, sőt egy ugyanilyen czélból szervezendő ifjúsági egyesületnek is méltó otthona lehet a községháza. Figyelemreméltó anyagi befektetés Radvánczon azaz összeg is, melyet a község a sétatér berendezéséhez és gyalogjáró létesítésére és fenntartására fordít,

Radváncznak azonban nemcsak anyagi, hanem kulturális ügyei is rendben vannak. Vau jó elemi népiskolája, amely az összes tanköteles gyermekek befogadására teljesen elégséges; van kisdedóvodája. Igaz, hogy ezen intézetek főleg a kir. kincstár bőkezűségének köszönik létüket, de része van abban Radváncz község polgárai kulturális érzékének s a község áldozatkészségének is. A község iskolai vagyonának (belső és külső birtokának) átadása, a hozzájárulás megajánlása az uj iskolaépülethez elismerésre méltó tényei ennek az áldozatkészségnek.

Radváncz tehát a jelenben is méltó a figyelemre ; méltó arra, hogy a vármegye minta kis községei között emlittessék ; de különösen méltóvá lesz akkor, ha Ungvár város közel jövőjébe vetünk egy szempillantást s ebből a szempontból foglalkozunk Radvánczezal.

Az az Isten-átok, mely jelenben Ungvárra sulyosodik, nem lehet tartós ; az az általános pangás nem lehet állandó. Ungvárt a természet egy erős vidéki emporiummá szemelte ki; Ungvárnak fejlődnie kell. S ha fejlődik, sorsa a Radváncz község sorsával lesz összekapcsolva. Nem kenyerem a profóczia, mindazonáltal jósolom, hogy a fejlődő

Intézeteink értesítői.

Három tüzet fekszik előttem, három intézet szellemi életének az azokban lefolyt tevékeny munkásságnak tükre és hű kifejezője: a gymnasium, a tanítóképző- intézet és a gkath. leányintézet 1894 -95. tanévi értesítője. Ezeknek elseje valóságos kötél, mert ujjnyi vastagságú terjedelemben tárja elénk az ezen intézet beléletére vonatkozó érdekesebbnél érdekesebb adatokat.

Tudom, hogy hálás munkát végzek, a midőn e három értesítő tartalmának, adatainak ismertetésével loglalkozom ; mert mi lehet hálásabb ennél, mint rámutatni a nemzet napszámosainak azon kiváló tevékenységére, a melyet a hazai kultúrának terjesztése, az ifjúság valláserkölcsi és hazafias szellemtől átlengő nevelése érdekében kiíejtettek. — Valóban egyaránt hálás dolog az ilyen munkát ismertetni és megismerni. Ez oknál fogva vizsgáljuk meg e három értesítő tartalmát közelebbről.

I. A gymnasium értesítőjének közleményei között vannak »általános érdekű«- és »iskolai? közlemények. — Az általános érdekű közlemények legérdekesebbje mindenesetre a gymnasiumnak az 1884—94. évekre vonatkozó története, mely Dani Ede tollából került ki. Ezen közlemény felvilágosit bennünket az uj gymnásiumi épületről, a gymnasium valláserkölcsi ügyeiről, a ruthén nyelv tanításáról, a párhuzamos osztályokról, a tantárgyak felosztásáról, a tankönyvekben történt változásról, a tornaversenyekről, az egészségügyi viszonyokról, testedzésről, a rendkívüli tantárgyak, valamint a zene oktatásáról, a tandíjról, a szünnapokról, a gör. kath. ünnepek pótlásáról, a tanárok személyi viszonyairól, azok fizetéséről, a Dayka-emlék ügyéről, s még több más érdekes dologról. — Lehetetlenség ezen közlemény minden egyes részéről — hacsak egy-két szóval is megemlékeznem ; hasábokat lehetne ezek ismertetésével betölteni. Ez oknál fogva csak a legérdekesebb részletekre térek vissza.

Ezek közé tartozik a gymnasium uj épületének ügye, mely már 1883 óta volt szőnyegen, mely tehát csak 10 évi hosszú vajúdás után nyert végleges elintézést. Már a boldog emlékű Trelort. "belátta, hogy a régi épület a kor igényeit sem paedagogiai sem egészségügyi szempontból többé ki nem elégítheti; azért még 1883-ban elrendelte, hogy egy uj épületnek terve és költségvetése elkészíttessék. E tervet Kauser műépítész él is készítette, ennek keresztülvitele azonban 228 ezer frtnyi költséget igényelt volna, s igy a nagy terv dugába dőlt. Az uj épület emelésének legnagyobb akadálya bizonyára a telek megválasztásának és a város által való megszerzésének kérdése volt. Négy helyre nézve folytak a tulajdonosokkal a tárgyalások, mert az uj épületet először a nagy-utezában, azután a Széchenyi s városház-téren, végül az uj épület jelenlegi helyén akarták fölépíteni. 10 hosszú év után az ige azonban mégis testet öltött; a gymnasium uj épülete — talán nem éppen a legalkalmasabb helyen — 1893-ban mégis épülni kezdett, s ma már teljesen készen áll arra, hogy két hónap mnlva a muzsafiak és tanárok falai között a réginél kedvesebb, alkalmasabb, egészségesebb, szóval minden tekintetben megfelelőbb otthont leljenek.

Nem kevésbé érdekes azon része a gymnasium 10 évi történetének, mely a tandijemelkedós egyes fázisai’* érdekesen egésziti ki a ta- ‘eltüntető adatok, a me- '00 év előttivel ősz- szem ’ fizetése 600 frt,

az exhüj. Hyba voltak

sorozva 350, '8ll-bep

a tanárok 50 ti ,. -»dig

50% drágaság! pótim alatt a tanárok három u Irt fizetéssel; 10 évi szolgáit, veznek. 186G-ban a rendes tana.

10 évenkmt 105 frt pótlékot és 80 1870-től a fizetés 900—1000 Irt, a pótló.

100 frt és 10°/o lakáspénz. 1873-tól a rendbe tése 1200 frt, lakáspénze 200 írt. A tanárok niu tása pedig általánosan ismert dolog.

A gymnasium történetéből több érdekes dolgot ki kellene még emelnem. így a testületi szellemet, a kartársi szeretetet dicsérő három jubileumot, a melyekkel a tanári kar 1882-ben Zoltsák János nyug. tanár működésének 25 éves évfordulóját, 1883-ban Szieher Ede az intézet volt igazgatójának 25 éves tanárkodását, majd pedig 1890-ben Hódoly László ig. 30 éves tanárkodását megünnepelte. Hogy azonban ismertetésem terjengőssé ne váljék, áttérek az általános érdekű közlemények másodikára : a »statisztikai kimutatás »-ra, mely a gymnásium 1858—94. évi tanügyi viszonyait tünteti fel. E kimutatás azért kezdődik az 1858. évvel, mert a gymnasium ebben a tanévben egészittetett ki nyolcz osztályú intézetté. Ezen statisztikai kimutatás a következő — igen érdekes adatokat tartalmazza.

1858-ban a tanulók száma 364 volt; ezen időtől a tanulók száma folyton szaporodik 1867-ig, a midőn a gymnásiumot már 522 ifjú látogatta. 0t éven át azután folytonos apadás van, úgy, hogy 1872-ben a tanulók száma megint csak 364. Ezen időtől fogva a szám folytonosan hullámzik; 1877-ben 561, 1881-ben 500, 1883-ban 463 tanulója volt gymnasiumunknak. Ezen időtől lógva a létszám megint emelkedik; 1893-ban érte el legmagasabb színvonalát, a midőn az intézet 602 tanulóval dicsekedhetett.

Az osztályok száma 1858—1873-ig nyolcz volt;

1874- ben állíttatott lel az első párhuzamos osztály;

1875- ben tiz ; 1876-ban tizenegy ; 1877. óta pedig — az egy 1879-iki ev kivételével — folyton 12 osztálylyal működik középiskolánk.

A tanári kar létszámában is íolvtonos a hullámzás. 1848-ban a gymnásiumnál 15 tanár működött; 1862-ben, a midőn a tanulók száma nagyobb volt, csak 13. De már a következő évben 16 tagból áll a tanári testület. 1874-ben 18, 1876-ban 21, 1877-ben 24 tanár működött. Ezen idő óta a tanári testület hol megfogy, hol ismét megszaporodik.

A tanulók vallási viszonyainak összehasonlítása is igen érdekes számadatokkal ismertet meg bennünket. 1858-ban a róm. kath. tanulók száma 103, 1877-ben pedig 141. Ennél sokkal kisebb emelkedés mutatkozik a gkath. vallásu tanulóknál; ezeknek száma 1858-ban ,191, 1894-ben pedig 205. A protestáns vallásu tanulók 1858-ban csak hatan vannak, 1894-ben azonban már 46-an. De legnagyobb az emelkedés az izraelita tanulóknál; 1858-ban az ő számuk 28, 1894-ben 160; a szaporodás tehát 132; 36 év alatt tehát majd hatszorta annyian lettek.

VEGYES TARTALMÚ HETILAP.