Ung, 1895. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
1895-09-01 / 35. szám
XXXIII. ÉVFOLYAM Ungvár, vasárnap, 1895. szeptember 1. 35. SZÁM SZERKESZTŐSÉG: Megyeház-tér I. szám, I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak eh Semmit sem közlünk, ha nem tudjak kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap HETILAP VEGYES TARTALMÚ KIADÓHIVATAL : Székely és Illés könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre — 2 » Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részé illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. ÜNG VÁRMEGYE ÉS AZ DNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. forintért letaroltatta a község erdejét, mi által 30 ezer forint kárt okozott a községnek. A lelkiismeretes, a nép sorsát szivén viselő körjegyző minden erejével gyarapítja a községi vagyont s azon igyekszik, hogy a községi pótadótól megmentse a községet. A községi bíráskodás is jelentékeny feladata a községi jegyzőnek. Ha igazságszerető, önzetlen ember, sok bókételeuséget szüntet meg, sok kisebb- természetű izetlenkedést elfojt még csirájában s nem engedi, hogy azokból sok erkölcsi és anyagi erőt pusztító nagyobb bajok származzanak A hivatását e tekintetben is felfogó körjegyző évek során át leszoktathatja a népet a czivakodásról, hasztalan s nagyon gyakran indokolatlan perlekedésről. Az árvák, a gondnokoltak, a szegények ügye is nagyon érdemes a körjegyző gon Íjaira. Az ő lelkiismeretessége, humánus szive sok árvát ment meg a tönkrejulás veszedelmétől. — A szegények gondozása komoly és hálás feladat. Ha minden körjegyző érvényt szerezne*a törvény ama rendelkezésének, hogy minden község lássa el a maga szegényeit, Ungvárt nem lepnék el annyira a koldusok. Most, hogy a községek legtöbbnyire keveset törődnek saját szegényeikkel, a koldus ipar egyre terjed, a köznép legalsóbb rétegének szeméremérzete egyre fogy. A szegényíigygyel kapcsolatban eszünkbe jut az inségiigy, az iuség-segély s annak kiosztása Ezen ügyben a mi szegény talajunkon komoly kötelesség vár a körjegyzőre. Ő hivatásánál fogva! nap-nap mellett érintkezik a köznéppel, van tehát I alkalma észre venni, ha — bármi oknál fogva —1 az ínség a nép közé beköszönt. Ezt nálunk különben még a jegyzőnek sem olyan könnyű konstatálni; mert az orosz panaszt szegényes életmódja állandóan az ínség határát ériuti s a nép zöme szemérmes. Ha csak a pálinka jobb érzéséből ki nem vetkőztette, keserves nélkülözéseket tűr szótlanul s csak akkor jajdul fel, ha helyzete tűrhetetlenné válik. A jegyzőnek alkalma és módja van hozzá, hogy megfigyelje az ínség, a nyomor egyes fázisait és mikor a közbelépésnek szüksége mutatkozik, lépjen fel erélyesen és cselekedjék; nyerje ki a köz- segedelmet. Ha aztán megjön az inség-segély, az inség- kölcsön, ossza ki azt olyan lelkiismeretességgel, a minőt önmaga kivárnia, ha balsorsa azzal verné meg, hogy az Ínséges nép számát szaporítsa. Nincs olyan nemes, nincs olyan nagy dolog, melyét az ember állati önzése be ne piszkolna ; a köznyomorból, közszerencsétlenségből is hasznot húz a lelkiismeretlen ember. Voltak rá esetek, hogy a jegyző disznóit hizlalta azzal -az eledellel, melyet a társadalom humánus érzülete adott az éhenhalással küzködő embertársaknak ; másik jó üzletet csinált az inségköl- csön kiosztásánál. Az ilyen minősíthetetlen vagyonszerzés egy erkölcsi színvonalon államiak a tolvajnak erkölcsével, ki az oltárról lopja el a kelyhet. — Némi megnyugvásunkra szolgál annak konstatálása, hogy e gyalázatos bűnök sem nálunk fordultak elő ; mindazonáltal szükségesnek tartottuk, hogy rajok mutassunk. A katona-ügyek ellátása körül is nagy tényező a lelkiismeretesség. A mai állitásl, előállítási rendszer mellett a katona-szabaditás, különösen a körjegyző részéről a lehetetlenségek közé tartozik; mindazonáltal a visszaéléseknek a nép kisebb-nagyobb mérvű megsarczolásának, a legszigorúbb rendszer sem vághatja be egészen az útját. A nép járatlanságát a kivételes nősülési engedély, a reklamáczió ügyével könnyű kizsákmányolni a táglelkiismeretü jegyzőnek ; az igaz ember azonban e tekintetben is tájékoztatja a népet és csupán megérdemlett munkadijára számit. A körjegyzőkről. ii. A körjegyző minden ténykedése szorosan öszsze- fiigg a köznép jólétével, boldogulásával és békéjével. Ezúttal csak a gondjaira bízott legfőbb ügyeket érintjük a nép jólétének szempontjából. Ezek között kétségtelenül az adó foglalja el az első helyet. A köztehernek az a része, moly nagy sulylyal nehezedik a mostoha gazdasági viszonyok között élő nép vállaira, lelkiismeretes, pontos, becsületes kezelés mellett csak felónyi teher. A kellő időben a vonatkozó törvények és rendeletek szellemének megfelelő módon foganatosított kivetés, beszedés ; a könyveknek pedáns pontossággal való vezetése töméntelen zaklatástól, anyagi bajtól menti meg a népet A hivatását e tekintetben felfogó s kötelességeit derekasan teljesítő körjegyző kevés dolgot ad az állami végrehajtónak. Az adókezelóssel kapcsolatban alkalma és módja van a körjegyzőnek — sőt kötelessége is — figyelmeztetni a népet, hogy az aj házak adómentességet élveznek s hogy elemi csapások esetén halasztásért és törlésért folyamodhatnak. A kö\ségi vagyon kezelése is nagyon lényeges teendő. Birtokeladás vagy birtokszerzés, a birtok használata a ieglelkiismeretesebb eljárást igénylő ügyek. A lelkiismeretlen körjegyző e tekintetben tönkre nyomoríthatja a gondjaira bízott községeket. A jobbára csekély műveltségű emberekből álló képviselőtestületet beleviheti a községi vagyon elpocsó- kolásába, vagy pedig irreális szerzésekbe s olyan helyzetbe hozhatja a község^, hogy az évtizedeken át sem tud magához jönni ; nem képes a közjó érdekében valamit tennL Ismerünk községeket, melyeket a körjegyzők lelkiismeretlensége évtizedekre megnyomorított. Hogy csak egy esetet említsünk, egy körjegyző (nem nálunk történt) potom pár ezer Az ügyvéd neje. — Az >üngi eredeti tárczája — Irta: Aigner Ferencz. Gábor Lajos kereseti ügyvéd voU Budapesten oár évvel ezelőtt s a mi tő, volt egy kedves, fiatal felesége, a ki többet ért az ügyvédi irodának minden jövedelménél. Az ügyvéd kissé kövér, zömök ember volt, a ki déltájt félvilágért sem mondóit le egy pohár jó sörről, így szerezte meg aztán Gábor uram azt a tisztességes gömbölyüséget, melyet a nők egy cseppet sem tartanak ideálisnak. Ő nagysága mindig is mondogatta, hogy a tárgyalások igen hosszan tartanak a bíróságnál. Gábor Lajos azzal mentegetődzött, hogy a bírónak nehéz a telíogása és azért a legsilányabb perrel is elfecsérjődik a drága idő. Hazudni egy férjnek nem volna ugyan szabad, no de a czél szentesítette Gábor uramnál az eszközt. Természetesen nem gondolt akkor arra, hogy egy fiatal asszony sokszor nagyon is unatkozik egymagában, mert a nő szereti, ha a férfiak vele foglalkoznak. Ez hiúság kismértékben ugyan, de hát a nő lelkének ez örömet okoz és egy jó térj az ily örömöket nem szokta elrontani és azért enged udvarolni, szelidebb értelemben, a feleségének. Hiszen nem is az volt a baj, hogy Gábor Lajos sörözött, hogy nem engedte volna meg nejével szemben az udvarlást, hanem bántotta a fiatal nőt az, hogy térje nagyon sokat volt tőle távol. Ha a virágot mindég a forró napsugarak érik, elszárad ; egy fiatal nőnek is kifiul a lelke s örömtelen lesz az élete — habár udvarlók is veszik körül — ha férje, a kit szeret, az idejét a házon kívül tölti. — Kedves Laura ! Ma rósz napom volt; a járás- biró nehezen ériette meg a per tárgyát. Az ember igazán megunja ezeket a bírákat! monda Gábor, mikor déli 1 óra után haza került. A szép nő elmosolyogta magát : — Már magam is szeretnék arról meggyőződni, hogy a te biráid miért tárgyalnak olyan hosszasan? — Ej, ne kívánd azt drágám, ez embert elfutja a méreg s onnét van az, hogy nincsen étvágya. — Furcsa, hogy neked nincs étvágyad kedves férjem és mégis napról-napra hízol! — teleié a nő kedélyesen. — Ez a boldogságtól van édes angyalom ! — mondá. — Jól van, jól, nem hiába vagy te ügyvéd, mindig neked van igazad! — Kedves ! magának ma egy szép ruhának valót választottam — mondá a férj uram s hizelkedve megsimogatta nejének szép árczát. — Köszönöm, de nekem most nem kell a ruha ! — teleié a nő durczásan. — Mit kívánsz tehát angyalom ? — Halaimat! feleié a szép menyecske határozottan. — Micsoda hatalmat ? — kérdé az ügyvéd meg- ütődve. — Én parancsolni akarok ! szólt a nő méltósággal. — Parancsolni ! — álmélkodék a térj. — Igen parancsolni! Vagy nem parancsolhat egy nő ? — A mint akarod édesem, agy legyen ! Megjegyzem különben, hogy te most is hatalmas vagy, hisz szép szemeidben van a büverő a hatalomhoz. — Lári-fári, ne bókoljon maga nekem, .hanem tegyen engemet hatalmassá ! — En megengedem neked a hatalmat mindenben kedves feleségem, de a világ előtt őrizzük meg legalább a látszatát, hisz az volna szép, ha azt mondogatnák felőlem, hogy papucskormány alatt vagyok ! — Ki beszél papucskormányról? Ez a hatalom nekem nem kell, ahhoz ejőször is papucsot kellene hogy hímezzek részedre, arra pedig most nincs türelmem. Aztán a hatalmat úgy akarom, hogy azért a te akaratod is érvényesüljön. —■ Furcsa, furcsa! szólt Gábor ügyvéd. — De hát mit akarsz tulajdonképpen ? — kérdezé nejétől. — Unom magamat, a mig te tárgyalsz; azért bizd rám az irodát, hisz azok a fiatal emberek úgy máskülümbou nem dolgoznak szorgalmasan, mig ha én helyet tesitlek tégedet, lesz tegyelem, rend és munka az iro dában. — Édes szép helyettesem! a dologban csak az a bökkenő, hogy a fiami embereket te meg fogod zavarni a szépségeddel s akkor aztán az Isten se boldogul velők, — válaszold a férj s átölelte azt a gyönyörű asz- szonyt, a ki jövőre helyettesíteni fogja őt az irodában. — Ne félj attól, mert a ki elveszti a fejét, azt elcsapom az irodából. — Jól van. de igy aztán rövid idő alatt el fogod kergetni az egész iroda személyzetét és aztán mit csinálok én emberek nélkül ? — Szerzünk uj erőket! Gábor látta, hogy hiába vitatkozik a nejével s igy beleegyezett a dologba: — Legyen a mint te akarod, de vigyázz, hogy az irodaszemélyzet ne szeressen beléd ! — Gyűlölni fognak! — válaszold a nő határozottan. — Tudod édesem, a nagy gyűlölet is szerelemre vezet? — Légy nyugodt kedves térjem és most add át a hatalmat nekem ! — Miként ? —- Mutassál be a személyzetnek mint helyettesedet, a. ki távolléted alatt élet s halál ura lesz az irodában. — Ha akarod, ám gyerünk ! mondá a fér) és be- vezeté nejét az irodába. — Urak 1 Távollétem alatt jövőre a nőm tog en- gémet az irodában helyettesíteni. Szigorúan utasítom önökéi, hogy mindenben engedelmeskedjenek a parancsainak !' Volt az irodában egy vén dijnok s e mellett két fiatal jelölt, ezek közül az egyik csinos is, szép is volt. Ez a karcsú fiatal ember mindjárt is oda sietett a bájos nőhöz és kezet csókolt Fekete szemei nagyon is csillogtak. Az ilyen fiatal ember vólfíményem szerint, nem is irodába való, hanem a tánczterembe. — Urak ! szigorúan elvárom önöktől, hogy nyugalommal végezzék munkájukat! Lapunk mai számához fél iv melléklet vau csatolva.
