Ung, 1895. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
1895-09-01 / 35. szám
A községi kataszteri birtok-ivek, telekkönyvek bekebelezések, átírások a nép anyagi érdekeit oly közvetlenül érintik, hogy a lelkiismeretlen körjegyző családokat tehet tönkre. Az egészségügy terén szintén sok és lényeges teendője van a körjegyzőnek. A falusi egészségtelen építkezések fokozatosan való megszüntetése, a köztisztaságnak fentartása, • az egészségtelen hús kimérésének megakadályozása, jó ivóvíz biztosítása stb. elsőrendű közegészségügyi teendői a körjegyzőnek. Igen érdemleges kötelességei vannak a körjegyzőnek a népoktatás terén. Az óvoda és iskola- köteles gyermekek összeírása, a rendes iskolalátogatás biztosítása, a tanító fizetésének, az iskola dologi szükségleteinek fedezékére kivetett adóknak a kellő időben való behajtása, olyan teendők, a melyek lelkiismeretes teljesítése nélkül a mai viszonyok között egészséges népoktatást képzelni is bajos. Nevezetes kötelessége végül a körjegyzőnek az egyházpolitikai törvények alkalmazása. Ezen törvények ellen nagyfokú idegenkedés él a köznép lelkében ; ezt okos és lelkiismeretes eljárással elenyészhetni, a népet az uj helyzettel megbarátkoz- tatni : jórészt a községi és körjegyzőkre varó feladat. Az állami anyakönyvek;. Mindjobban közeledik október 1-je, az állami anyakönyvvezetés életbeleptetésének ideje. Hogy az életbeléptetés lehetőleg minden akadaly nélkül megtörténjék, erre vonatkozólag a belügyminiszter a legnagyobb gondosságot íordit, a törvényhatóságokhoz intézett és azok által a törvényhatóságok területén közhírré teendő útbaigazítások és rendeletek ki- j bocsátásával. E hó 26 án a születéseknek és haláleseteknek az állami anyakönyvvezetőknél való bejelentése tárgyában adott ki a belügyminiszter körrendeletét az összes vármegyék közönségéhez, a következő tartalommal ; Az állami anyakönyvekről szóló Í894. évi XXXIII. J t.-czikk a születések és halálesetek bejelentésében uj polgári közkötelességet állapit meg, a melynek elmulasztása büntettetik. Hogy tehát e közkötelességröl mindenki ideje korán tudomást vegyen, ezennel elrendelem, hogy a j. alatt mellékelt hirdetmény kellő számban sokszorosittatván, a vármegye összes községeiben a község-(város)-házán, továbbá a vármegye valamennyi állami anyakönyvvezetőjének Itélyiségén kifüggesztessék, azonkívül az összes nagy és kis községekben folyó évi október hó 1. napját megelőző öt vasárnapon, azaz szeptember hó 1., 8., 15., 22. és 29. napjain a község házánál az összegyűlt közönség előtt a községi elöljáróság által élőszóval is ki- hirdeltessék és megmagyaráztassék. Budapesten, 1895. évi augusztus hó 20-án. Perczel, s. k. * Az ezen körrendeletben említett hirdetményt a vármegye alispánja már sokszorosittatta, s úgy Ungvár Ezen rövid beköszöntő után az ügyvéd s neje tá- j voztak az irodából. — Ödön ur! — kezdé a vén dijnok — vigyázzon a szivére ! — Arra hiába ügyelünk, mert ha egyszer a szivünk lángot kapott, akkor mink ügyelhetünk. Ilyenkor aztán elég ha látjuk az imádott lényt az ablakban vagy az utczán, hogy vége legyen a nyugalmunknak. Higyje el Tamás bácsi, ón még nem szerettem, de lélek a szerelemtől ! — válaszolá a szép fiatal ember az öreg dij- noknak és nagyot sóhajtott. * * * Másnap az ügyvéd ur elment a lárgyalásra és ö nagysága belépett az irodába. Elfoglalta a térje helyét és elkezdte a periratokat olvasgatni. Az iroda személyzet dolgozott szorgalmasan, kivéve a fiatal barna jogászt. Ott volt már a baj a szívben s a tüzes szemek mindegyre lopva a kedves princzipálisné felé sandítottak. — Ödön ur ! — szólitá e perczben a szép asszony a barna fiút. — Parancsoljon nagysád ! — Mondja csak meg nekem Ödön ur, hogy mi az a váltókereset? — A váltókeresethez kell egy váltó . . . dadogá az Ödön ur nagy bölcseséggel. — Azután ? — Kell egy felperes és egy alperes . . . — És még azután? Ödön úrral fordult egyet a világ és vége volt a jogtudományának, a fiatal nő észrevette, hogy a fiatal zavarba van és igy szólt: — Ödön ur! tessék tovább dolgozni, most már eleget, tudok! E perczben belépett egy falusi parasztasszony az irodába. (Vége köv.) város polgármesteri hivatalának, valamint a községek elöljáróságainak kifüggesztés, valamint tartalmának élőszóval való kihirdetése végett megküldötte. Maga a hirdetmény igy hangzik : Hirdetmény a születéseknek és haláleseteknek az állami anyakönyvvezetőnél való bejelentése tárgyában: I. Bejelentési kötelezettség. A születéseket és haláleseteket folyó évi október hó 1-től kezdve az állami anyakönyvvezetőnél kell bejelenteni. Minden születési és haláleset azon állami anyakönyvvezetőnél jelentendő be, kinek kerületében előfordult. Vasúton, hajón történt születés és halálozás a kiszállás, illetőleg kiszállítás helyén illetékes anyakönyvvezetőnél jelentendő be. Minden születés legkésőbb a születéstől számitott egy hét alatt jelentendő be. Halva szülöttek vagy szülés közben elhaltak legkésőbb a születést, illetőleg az elhalálozást követő legközelebbi hétköznapon jelentendő be. Minden haláleset legkésőbb a legközelebbi hétköznapon jelentendő be. A születés bejelentés re fokozatosan az alábbi sorrend szerint kötelesek : a) a törvényes atya, b). a születésnél közreműködött bába, c) a szülésnél segédkezett orvos, d) mindazok, a kik szülésnél jelen voltak, e) a kinek a lakásában a születés történt. Ezeken kívül a bejelentésre kötelezett f) az anya, mihelyt erre már képes. Á haláleset bejelentésére fokozatosan kötelesek ; 1. a családfő, 2. a családtagok, 3. az, kinek lakásában a haláleset történt, 4. a háztulajdonos, ha a házban lakik. A bejelentéskor a halottkém által kiállított halottvizsgálati bizonyítvány felmutatandó. I így a születés, mint a haláleset bejelentésére a sorrendben az utóbb nevezettek csak akkor kötelesek, ha megelőző kötelezett vagy nincs, vagy pedig a bejelentés megtételében akadályozva van. A bejelentés szóbeli és a bejelentésre kötelezett, vagy annak megbízásából más oly egyén által teljesítendő, ki a születésről, illetőleg a halálesetről közvetlen tudomással bir. Színházakban, kórházakban, letartóztatási intézetekben, dologházak, laktanyákban, vagy egyéb polgári vagy katonai intézetekben történt születések, illetőleg halálesetek bejelentése az intézet elöljáróságának kizárólagos kötelességét képezi. Az állami anyakönyvvezetőnél azokat a születésekül és haláleseteket is be kell jelenteni, melyek I. évi október hó 1-ső napja előtt történtek ugyan, azonban október hó 1-ig a felekezeti anyakönyvbe be nem jegyeztettek. A ki újszülött gyermeket talál, köteles erről lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő napon a községi elöljáróságnál jelentést tenni. II. Büntető határozmany. A bejelentésre kötelesek közül, ki a bejelentést a megszabott határidőben nem teljesiti, vagy a ki tudva, valótlan bejelentést tesz, a mennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Budapest, 1895. aug. 20. A m. lciv. belügyminiszter. Ungvár város közgyűlése. Augusztus hó 31. — Régen volt Ungvár városának olyan látogatott közgyűlése, a minő a tegnapi; a gyülésterem egészen megtelt képviselőkkel, a hallgatóságnak már csak az előszobában jutott hely. Ez a nagy érdeklődés és a pontosság, melylyel a városatyák megjelentek, világosan mutatta, hogy választás lesz; mert más körülmények között, bár mindenki á város desperatus anyagi állapota miatt sopánkodik, alig van jelen annyi képviselő, hogy a kis zöldasztalt körül ülje. A gyűlés első tárgyát a helyettes ellenőr megválasztása képezte, Adamkovich Zoltán, poroskói körjegyzővé választatván meg, a városnál viselt ellenőri hivataláról lemondott. Miután az ellenőri teendők végzésére sürgősen szükséges a niunkaerő, az állásnak helyettesítés utján való betöltése elodázhatatlanná vált. Mocsáry Géza tiszti ügyész indítványt tett a helyettesítés mellőzése s az állásnak végleges betöltése iránt. Spitzer Sándor dr. ezzel szemben az állomásnak helyettesítés utján való betöltését indítványozza, mely indítvány elfogadtatván, kandidáló .bizottság küldetett ki. A jelentkező 5 pályázó közül első helyen kandidáltatott Cserniczky Ede, nyug. csendőrfőhadnagy, második helyen Markovszky Sándor, városi Írnok, harmadik helyen Moskovics Vilmos városi nap- dijas. A nem kanditáltak közül Bereznai János, volt kis-bereznai körjegyzőnek volt pártja, mely part, miután jelöltjére nem szavazhatott, a kiadott jelszó szerint Moskovicsra szavazott. A szavazás nagy érdeklődés mellett folyt ; eredményűt Zoltsák János, mint a szavazatszedő küldöttség elnöke, a következőkben hirdette ki. Beadatott összesen 67 szavazat. Ebből Csernicz- kyre esett 49, Moskovicsra 48 szavazat. Ekként helyettes elenőrré Cserniczky Ede választatott meg, a ki nyomban le is tette a hivatali esküt. Ezután Szomraky helyettes polgármester előterjesztésére elhatározta a képviselőtc rtület, hogy az ellenőr végleges megválasztása, valamint az üresedésben levő egy irnoki állás betöltése tárgyában szükséges közgyűlés megtartása iránt az alispánt megkeresi. Megbízta egyuttnl a képviselőtestület a tanácsot az ellenőri hivatal átadásával. A gyűlés legérdemlegesebb tárgyát a fogyasztási adó tárgyában a város és pénzügyigazgatóság között folyt tárgyalás eredményének mérlegelése képezte. Beható vita után, melyben Glück Jakab, Grosz Ábrahám, Novák Endre dr., Spitzer Sándor dr., Mocsáry G. tiszti ügyész vettek részt, a közgyűlés elfogadta a pénzügyi és gazdasági bizottság javaslatát, mely szerint a polgármester Írja alá a szerződést, a városra nézve sérelmes tételek ügyében pedig írjon fel a pénzügyminiszterhez. A „Ferencz József“ laktanya ügyét ismertette ezután a tiszti ügyész és referált azokról a lépésekről, melyeket a katonaság kivonulásával járó veszedelem elhárítása érdekében tett a tanács. A közgyűlés Novák Endre dr., Grossmann Péter, Spitzer Sándor dr. hozzászólása után a tanács eljárását helyeslőleg tudomásul vette. A „Fejér hajó“ kiépítésének ügye is igen élénk érdeklődéssel találkozott. Az ajánlattevő Gerster és Kreizler-ezég ugyanis, csak azzal a feltétellel hajlandó kiépíteni a „Fehér hajó“-t, ha a város az építő ezég által felveendőjelzálog-kölcsönnek biztosítására a telket átengedi. A pénzügyi bizottság ezt a feltételt nem tartja teljesíthetőnek; mert a telket félti; a ezég pedig e feltétel teljesítése nélkül építeni nem hajlandó. Beható vita után, melyben Tomajkó István, Novak Endre dr., Spitzer Sándor dr., Rákosi János, Ember János, Reismann Salamon, Hevesi Mihály, Mocsáry tiszti ügyész és Reismann Mór vettek részt, a közgyűlés a pénzügyi bizottság álláspontját magáévá tette; egyúttal elfogadta Novák Endre dr.-nak azon indítványát, hogy bizassék meg a tanács a „Fejér hajó“ mielőbbi kiépítésére vonatkozó javaslattétellel. Végül megbízta a képviselőtestület a tanácsot, hogy a régi gymnasiumi épületnek a város részére leendő megszerzése iránt tegye meg a szükséges lépéseket. A gyűlés folytatása szerdára halasztatott. Sajnáljuk, hogy az igen érdekes és tanulságos gyűlésről érdemleges tudósítást nem közölhetünk. Mikor e sorokat' írjuk (szobaton délután) lapunk már ki van van szedve. A nagyérdekü gyűlés tárgyairól külön czikkek- ben fogunk megemlékezni. Itt vannak a diákok! Kis és nagy diákok tarka serege élénkíti csütörtök óta városunk utczáit, Láttukra boldogan kiáltanak fel az emberek : »Itt vannak a diákok !« Ami nem is csoda ! Mert alig van valaki a városban, akinek többé-kevésbbé örömet vagy hasznot nem okozna az, hogy az iskolák kapui újból megnyílnak Rég látott jó barátok és ismerősök részesülnek az uj tanév bekövetkeztével a viszontlátás örömében. Kereskedők, iparosok, kosztadók százai várják az uj tanévtől jövedelmük szaporultát És ez meg is lesz, és részben már meg is volt. Az első jövedelem-szaporulatban a fiakkeresek részesültek. A csütörtök óta elmúlt napok alatt alig lehetett bérkocsihoz jutni, mind lefoglalták a vasúton érkező diákok. A bérkocsisok után a kosztadók következtek. Egy kis előleg, egy-egy hónapi előleges fizetés jól esett a tíO napi nagy böjt után, különösen ott, hol a kosztadás a fő kenyérkereseti forrás. A czipő és ruhakereskedőknek, kalaposok, csizmadiák és könyvkötőknek is már meg volt a maguk haszna. A pékek alig győzik a sóskifli sütést. A mészárosok már szintén meggyőződtek arról, hogy a diákok nem csupán tudományból fognak élni. A könyvkereskedők és a könyvvel kereskedő diákok is jó vásárt csaptak. Különösen a könyvkereskedők, kik az idén sem 7„ engedéssel, sem ajándéktárgygyal nem kedveskedtek a vásárlóknak. A füszerkereskedések alig győzték a ezukorkák eladását. A nagy- és kis tőzsdékben újból keresett czikket képeznek a Drama és egyéb czigaretták. A 3 kros levélbélyegek és rózsaszínű levélpapírok vásárlása is lendületet vett. És mind ez miért? Csak azért, mert itt vannak a diákok! Itt vannak már teljes három napja; épen elegendő arra, hogy mi teljesen elfeledjük azt, hogy nagy vakáczió is volt. Az ablakok alatt — különösen a lányos házak ablakai alatt — sétáló Vil—Vili. osztálybeliek mind oly ismerőseknek látszanak, mintha látásukat egy perezre sem kellett volna nélkülöznünk, s ha majd a »polgáribba járó lánykák (bocsánatkisasz- szonyok!) szintén megkezdik szokott sétájukat, a hosszú szünidőnek teljesen nyoma vész emlékünkből. A képezdének zenészei a képezde kertjében újra megszólaltatják hangszereiket, örömére a káptalan-domb és képezde-uteza regényes hajlamú lakóinak. Szóval, minden úgy lesz, mint régen volt; itt vannak már a diákok, ép oly jó egészségben, tanulni vágyással, mint a múl* * évben. Itt vannak a tanárok, tanítók, tanitónők mindnyájan; kezdetét veszi már a tanítás és tanulás. Néhány rövidke hót, s a tanárok panaszkodni fognak a lanulókra s a szekundát fogott tanuló teljes önérzettel fogja bizonyítani, hogy neu. ő tanult rosszul, hanem a tanár volt igazságtalan' Váljon kevesbedni fog-e az uj tanévben a panasz, keves- bedni fog-e a szekunda.' — majd meglátjuk. Én örülnék, ha úgy lenne. Őszintén kívánom úgy a tantestületek tagjainak, mint az iskolák tanulóinak, hogy kölcsönös megelégedés tegyen közöttük. Akkot' aztán nem csak azt fogom írni. hogy »Itt vannak a diákok ! hanem: »Itt vannak az igazi diákok !« Giri-Gáré.
