Ung, 1894. július-december (32. évfolyam, 26-52. szám)

1894-07-29 / 30. szám

Melléklet az UNG 30. számához.

dósán dolgozó jellemszinészt, a „Dolovai náhob leányában“ Tarján főhadnagy elegáns fellépésű, ügyesen mozgó és társalgó bonvivánt, „Rafael“ czimszerepe pedig a magas kothurnuson járó pathetikus drámai hőst igényelnek. Mészárost impozáns megjelenése, szép férfias hangja és hatásos szavalása kitűnővé minősitik a drámai hősök szerepkörében; szívesen elismerjük I jól megalakított Mathiszát, de éppen fent említett tulajdonságai folytán kissé nehézkes bonvivánt szerepekben. Sok is volna egy színésztől ilyen három külömböző körben tökéletességet kívánni és épen ezért feltétlen elismerésünk illeti meg Rafaelnek egészen kifogástalan előadásáért. Várady Antal e műve sem fogja szerzőjé-1 nek a halhatatlanságot megszerezni. Drámája nem a hősnek jelleméből, nem következetesen megrajzolt egyé-1 niségéből ágazik ki, hanem az események véletlen Ián- j czolatát képezi és ezért a nézőt, daczára a hős rokonszenves lelkűidének, nem képes folytonos érdeklődés- j ben tartani, nem képes felmelegiteni. „A dolovai ná- bob leánya“ Füredinek jutalomjátéka volt, mely anyagilag a darabnak többszöri előadásából ismeretes volta j miatt ugyan kevésbbé, de az erkölcsi eredményt tekintve fényesen sikerült. Fürediben, mint Bilitzkyben alkalmunk volt igen intelligens, képzett, elegáns fellépésű bonvivánt színészt megismerhetni, aki egészen rátermett e szerepkörre és nehezebb feladatokkal is megbirkózik. Ha még felemlitük Dombayt, mint modoros gestikulá- cziói daczára is igen hasznavehető szalonszinészt, a társulat szinmüképes tagjaival végeztünk. Borosst külalakja, beszédmodora és dunamenti kiejtése, nagy in- teligencziája mellett is a bourleszk-komikum mezejére utalják, hasonlóképen Ferenczyt; Nagy Gyula még kezdő, bár sokat ígérő kezdő; Halmay pedig nem játszik.

Ugyancsak „A dolovai nábob leányáéban Dom- bayné (Szentirmayné) mutatta be képességeit a finom vígjáték terén is kivívta a közönség osztatlan elismerését ; vidám kedélye, kedves játéka e szerepkörben teszik jelessé; nehéz drámai szerepekre, igy pl. Rafaelben Anton iora, gyönge a fizikuma. Ugyanezt mondhatjuk Láng Ilonáról, a társulat drámai szendéjéről is, nagy színi képzettsége, kiváló szorgalma és jó felfogása sem képesek pótolni fizikumának hiányait. N ikó Lina a drámai anyaszerepekre csak kényszerűségből vállalkozik, az ő számára is a komikus szerepkör termi a babért. És ime drámába való női szereplőkkel is végeztünk, mert az említetteken kívül még egy olyan sincs, a kit kritizálnunk lehetne.

Nem csoda, ha ily kis számú szereplők mellett a drámai előadások ritkaság számba mennek és még ha kerül is színre jobb fajta színmű, a kék czeruzá- j nak (mint 01. a „Dolovai nábob leányában“) valósággal felháborító mérvben kell működnie.

Hogy pedig az operette-előadásokkal se látszas- i sunk teljesen megelégedetteknek, tisztelettel kérdjük a direktor urat, hogy mivel érdemelte meg az a hráláda- tos, jó szombati publikum azt, hogy a „Színi tanodában“ Süzette-nek oszlopos szerepét egy egészen középszerű kardalnoknőre bízta ? Az operettében fellépő színészekről véleményünket egyebekben már előzőleg több ízben mondtuk el.

És most, a midőn búcsút veszünk a társulattól, kérjük, ne vegyék gáncsoskodásnak, ha működésüknek komoly és mindig jóakaró bírálata közben egy-egy keményebb kritikai megjegyzés esett, mint a minőkhöz j laptársaink részéről talán szokva voltak. Referádáink- ban abból a feltevésből indultunk ki, hogy nem kíván nak jótékony műkedvelőknek tekintetni, a kikről csak I a dics-hymnusok hangján szabad megemlékezni, hanem önképzésükön igyekezettel fáradozó művészeknek, a kikre a bírálat lelkesitőleg és ösztönzőleg hat.

Halmay igazgató urnák pedig javasoljuk, hogy jövőre igyekezzék társulatában minden szerepkört lehetőleg elfogadható tagokkal betölteni, s Ungvárott olyan jó nyári állomást fog találni, mint a minőket régebben Tiszay, Csóka és Krecsányi találtak. Isten velünk!

N-s.

A közönség1 köréből.

1.

Bakony a temetőben.

Az élőket a magas pótadó s a város jövendőjét vivő kormányozhatatlan léghajónak bizonytalan sorsa nem hagyja nyugodni, a mellett folytonos izgatottságban tartják a nap-nap mellett megjelenő röpiratok, de boldogok a halottak, mert ezek nyugalmát legalább emberi lény nem háborgatja.

A kapos-utczai temetőben nyugvó polgártársaink, az élők közül elköltözöttek között a világon legboldogabbak. Óh igen, igen, ők a töld legszerencsésebb halottjai, a kiknek nyugalmát az embermagasságu csalán, sürü bozót és dudva miatt a szomszédok tyúkjain és csirkéin s az ezek társaságát kedvelő görények és menyéteken kívül senki sem háborgatja, megvédvén őket a temetőnek csalán és egyebekből képződő átgázolhatatlan rengetege szerető kedveseiknek látogatásától is.

Igen, az élőket boldogítók között még akadhatnak olyanok is, kik a kaposi-utczai, Bakonyhoz méltán hasonlító temetőt a nyugalom, az igazi nyugalom helyének tartják. S ebben igazuk is van; csak az a kár, hogy nem számolnak az élőknek kegyeletes érzelmeivel s nem gondolják meg, hogy ezt az állapotát a temetőnek minden ép erkölcsi érzékű ember megbotránkozással tekinti.

Valóban sajnálatos s az intézkedés jogát gyakorló férfiakra szomorúan árnyat vető lény, hogy Ungvár város tulahidi lakosainak ezen egyedüli temetkező helye ily rendezetlen, ily elhagyatott s temetkezésre csaknem teljesen alkalmatlan állapotban van. S a temetőnek ily szégyenletes helyzetével szemben önkénytelen tolul a gondolkozó elé az a kérdés, hogy ha már polgármesterük nincs, hát papjai sem volnának már Ungvár város polgárainak ?

Mert fel kellene tenni, hogy ha már polgármester nincs, vagy a meglevőnek nem fekszik szivén a holtak nyugalma és semmibe sem veszi az élők kegyeletes érzelmeit, a lelkek hivatott vigasztalójának s gondozójának, a papnak, elengedhetlen kötelességként kellene résen lenni, hogy a temető ily szerencsétlen sorsra ne jusson.

De nemcsak polgármester és pap hiányát érzi is mindenki; de sőt a kapitány létezése is ki van zárva, mert ha már az előbbi kettő megtűri, hogy a holtak a vadon rengetegnek legyenek elhagyatott lakóivá, a kapitánynak a közbiztonság s közerkölcsösség szempontjából sem kellene megtűrni e bakonybeli állapotot, minek következtében a temető a csavargók és más kétes exis- tencziák megtertőzött búvóhelyévé váljék.

Beteg ember vagyok; közel a sirhoz. Reám is a kaposi-utczai temető vár. Bolondság talán tőlem, de nem tehetek róla, már csak kimondom, nem szeretném, hogy síromat kígyók és görények látogassák, s a város söpredéknépe íertőzlesse meg.

Beteg polgár.

II.

Ungvári nincs 2 kros zsemlye.

Az »U. K.« legutóbbi számában »6-fi« .»friss elmével« azt állítja, hogy az ungvári péksütemények darabon- kint 2 krért árusittatnak s e drágaság nem áll arány- I ban a gabona árakkal, s a sütemények minőségére vala- j mint mennyiségére felhívja a rendőrkapitány és tiszti orvos figyelmét.

Tek. Szerkesztő ur engedelmével mint közvetlen érdeke tek csak annyit jegyzőnk meg erre a hírlapi furcsaságra, hogy az még > friss elmével« állítva is nagyon különös ; mert általánosan tudott dolog, — hogy Ungvári nincs 2 kros zsemlye, mert mi pékek 10 krért 7 darabot is kénytelenek vagyunk árusítani, csakhogy fogyjon az.

De ha 2 krért árusithatnók is darabját, még az esetben is különösnek tűnik fel »6 i« állítása, hogy a péksütemény drága, minthogy azt »ö-j-D-nek tudnia kellene, — persze ehez is »friss elme« szükséges — hogy még a péksütemény sem készül a nyers gabonából (búza), hanem készül lisztből, s mig a gabonából liszt lesz, addig annak ára az előállítási költség folytán eléri a háromszorost. (Most 13 frt 60 kr.)

Már most ehhez hozzávéve a helyiségbért, a munkáskezek fizetését, az adót, a saját és családunk fenntartását, a süteményeket házhoz szállító cselédek és elárusítók fizetését, a naponkénti helypénzt, a tej, vaj, czukor, világítás és fa költségeit, stb , stb , — nyugodtan állíthatjuk, hogy a péksütemény csak akkor lenne megfizetve, ha annak minden darabjáért 2 krt kaphatnánk.

Hogy pedig »6-H« állításunk valóságáról meggyőződhessék, ezennel megtesszük neki azt az ajánlatot, nyisson magának Ungvárt péküzletet, vagy ha ezt tenni nem hajlandó, vegyen át tőlünk egy pékséget, s próbálja meg azon árban árusítani a »gyurmányokat», miket ő óhajt magának, s előre is biztosítjuk felőle, hogy péküzletét csak a legközelebbi »friss elme« megjövételéig fogja nyitva tartani.

A mi pedig az »élvezhetetlenséget« illeti, ott talán jó lett volna egy kis külömbséget tennie, a mennyiben az ungvári péksüteményekre általánosságban nem áll a közmondás, hogy »mégis bunda a bunda.«

Több pékiparos.

KÜLÖNFÉLÉK.

* Kinevezések. Cséka Károly ungvári járás- birósági albiró a munkácsi, Kozma Gyula tornai járásbirósági albiró a nagy-kaposi járásbírósághoz járás- birókká neveztettek ki. — Vármegyénk főispánja Szilágyi Sándor végzett jogászt és Dolinay Dezső ügyvédet közigazgatási gyakornokokokká nevezte ki. — Kir. közjegyzői helyettessé neveztett ki Dr. Szopek Gábor az ungvári kir közjegyző előterjesztésére, a kassai kj. kamara 136—894. sz. a. rendelvényével s erről a beregszászi kir. törvényszék elnöke Ungvármegye törvény- hatóságát, valamint a trvszék kerületében levő összes kir. járásbíróságokat értesítette.

* Vármegyei közgyűlés. Ungvármegye törvényhatósági bizottsága e hó 30 ik napján, délelőtt 9 és fél órakor törvényhatósági bizottsági rendkívüli közgyűlést tart.

A közgyűlés tárgysorozata:

L. Eötvös Lóránd báró leirata, melylyel vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterré történt kinevezését közli.

2. Bethlen András gróf leirata, melyben a töldmi- velésügyi m. kir. minisztérium vezetésétől történt felmentésének közlése mellett, a törvényhatóság támogatásáért köszönetét nyilvánít.

3—6. Belügyminiszteri rendeletek: Hadik-Barkóczy Ilona grófné örököseinek szeretetházi alapítványa, — Eőr és Darma községeik egyesítése, — a marhavágás és husmérésről szóló vármegyei szabályrendelet kiegészítése — és gőzíertőtlenitő gépeknek a vármegyei betegápolás alap terhére leendő beszerzése tárgyában.

7. A kereskedelemügyi miniszter leirata fogadó vendéglő stb iparok gyakorlásáról újabban alkotott szabályrendelet tárgyában.

9. Ungvár városának a folyó 1894-ik költségvetés előirányzata és az az ellen beadott fellebbezések.

9. Turja-Remete község pótköltségvetése.

lü. Községi számadások.

11 —12. Alispáni jelentés a darócz—baranya—hosz- szumezői mocsaras belvíz lecsapolása és az újonnan választott szolgabiráknak kihágási ügyekben önálló eljárásra felhatalmazása iránt.

13. Az alispánnak, mint az erdészeti albizottság elnökének jelentései némely üzemtervvel • biró erdőkre nézve a törvényes kedvezmény megadása tárgyában

14. Sztáray Gábor grófnak főszolgabírói állásáról lemondása.

15. Ungvár város képviselőtestületének határozata egy 40 négyszögölnyi köztérnek magánczélra felhasználása tárgyában.

16. Michna Imre és Kulin Géza oki. gyógyszerészek kérvényei, melyekben Ungvárt/egy uj gyógyszertár felállításának engedélyezését kérik.

17—20. Felebbezések Ungvár város képviselőtestülete által az adóügyi tanácsos ügykörét illetőleg, — a Füzes-beli földek árvízveszély elleni megvédésre irányuló kérelem elutasítása — és a pénztári ellenőri állásnak helyettesítés utján betöltése tárgyában hozott határozatok ellen, — valamint a szmerekovai községi bi- róválasztás ellen.

21. Dubrincs község és Yeszter Imre orsz. képviselő között Dubrincs község tulajdonához tartozó terü- reten lévő kaolin kiaknázása iránt létrejött bérszerződés.

22. Zavadka község képviselőtestüleltének határozata a községi iskola czéljaira használt ingatlanságoknak az állam tulajdonába ugyancsak iskolai czélra átengedése tárgyában.

23. Barna József gyógyszerész kérvénye turja-re- metei gyógyszertárának átruházásához való hozzájárulás iránt.

24. Az országos közegészségügyi egyesület átirata az országos közegészségügyi kongressus elhalasztása tárgyában.

25. Turin város válaszirata a vármegye közönségének iratára.

* Oesterreicher Jakab dr., Ungvár város tiszti orvosa a jövő augusztus hónapot nejével együtt az emsi fürdőben fogja tölteni

* Ungvár város háztartásának folyó évi költségvetését a törvényhatósági bizottság állandó választmánya a f. hó 26-án tartott ülésében létrejött megállapodáshoz képest a f. hó 30-án tartandó közgyűlésnek elfogadásra fogja ajánlani azzal a javaslattal, hogy a bevétel 183,740 frt 6IV2 krban, a kiadás 232,712 frt 97 krban és az igy előálló 48,972 frt 35 és fél kr. hiány fedezésére a községi pótadó 62%-ban állapíttassák meg.

* Népgyülés a város ügyében. A következő felhívás közlésére kérettünk fel: „Polgártársak ! Az évek óta súlyos állapotok közt vajúdó városi administrate és az ebből reátok háramló terhek már a netovábbját érték el. A terhet tovább viselni nem bírjuk! Szégyenünk, hogy oly tisztviselők adminisztrálják városunk ügyeit, akik ellen a legsúlyosabb vádak terjesztetnek. Tudva ezt, nem tesznek védelmükre semmit. Az agyonhallgatást mi nem tűrhetjük meg. Kötelességünk a tisztikar becsületét a támadásoktól megvédeni és ezzel városunk méltóságát is ! Ha pedig a vádak alaposak, azonnali lemondásukat követelni. Polgártársak! Ezen ügyek megbeszélése végett ma, vasárnap, julius 29-én d. u. V44 órakor mentői számosabban gyűljetek össze a Pannónia kertjében. Ungvár, 1894. juh 28. A végrehajtó bizottság.

* Halmay búcsúja. Halmay Imre színtársulata ma este fejezi be működését, mely ha általánosságban fényesnek nem is, de kielégítőnek mondható. Színre kerül az igazgató jutalomjátékául a „Piros bugyelláris“ Csepreghy kitűnő népszínműve. Halmay a következő sorokkal vesz búcsút a közönségtől: A mai előadással működésemet befejezve, kedves kötelességemnek tartom Ungvár városa n. é. műpártoló, közönségének a tanúsított rokonszenves pártfogásért hálás köszönetemet nyilvánítani. Teljes tisztelettel Halmay Imre szinigazgató.

* Érdekes gyűjteményen dolgoznak most az ungvári agyagipari szakiskolában. A hazánkban termő összes ehető és mérges gombákat hű utánzatban készítik el a szemléltető oktatás megkönnyebbítése végett. A gombákból már négy faj elkészült s a jövő hó folyamán Debreczenben megnyitandó országos tanszerkiálli- táson be is lesznek mutatva.

* Betöltendő óvónői állás. Ungvár városa által a Csendely-utczában felállított óvodánál szervezett óvónői állásra a pályázati kérvények augusztus hó 20-ig nyújtandók be a városi polgármesteri hivatalnál.

* 60 kros dijnokok. A beregszászi kir. törvényszék elnöke — tekintettel arra, hogy a nyári időszakban több biró szabadságon van — az ungvári kir. járásbíróság dijnokai közül kettőnek elbocsátását rendelte el, nehogy azonban ezek kenyér nélkül maradjanak, oly intézkedés tétetett, hogy e két dijnokra eső napidij valamennyi dijnok napidijából levonásba hozatott s igy egy-egy dijnok jelenleg 60, mond hatvan krajezár napi- díjért körmöt, a mennyit, sőt még többet a napszámos is be keres. Hja! Jusztitia asszonyságnak be van kötve a szeme.

* Tüzérek. A Szobránczon és Ribnyiczén állomásozó tüzes ütegek vonultak át a f. hó 27-én városunkon a vasútállomáshoz, hol a vasútra való felszállás és leszállás műveletét gyakorolták be.

* Adomány. Özv. Kunsch Mártonné a Katho- likus Körnek 20 frtot adományozott hálája kifejezéséül, hogy boldog emlékű férje temetésén a kör tagjai gyászlobogójuk alatt testületileg résztvettek.