Ung, 1894. július-december (32. évfolyam, 26-52. szám)
1894-07-29 / 30. szám
* Eljegyzés Bedői Markos György mérnök f hó 22-én váltott jegyet Ausseeban Máttyus Klotilddal, Mátíyus Arisztid ügyvéd s fővárosi bizottsági tag leányával. * Országos vásár lesz augusztus hóban : Sze- rednyén 13-án, Csapon, 8-án, Nagy-Bereznán 21-én, Szobránczon 22. és N.-Kapóson 27-én. * Tiiz. Tegnap délelőtt 3/4ll óra tájban harangok kongása jelezte, hogy tűz ütött ki városunkban. A Nagy-utczán levő szolgabirói épület egyik fatartója gyűlt ki, mit azonban a gyorsan elősiető közönség, élén Marcsiik János 66. gyalogezrebeli hadnagygyal, pár perez alatt helyhez kötött, s igy a tűzoltóknak csak a teljes eloltás jutott feladatul. * A fürdés veszélyei. A napokban Nemes Menyhért helybeli kir. aljárásbiró ti éves kis leányát fürdés alkalmával a viz, melyben az édes anyja kijövetele után is még benn maradt, játéka közben kézen csúszkálva — egy-egy lépéssel mindig tovább vitte az örvény felé. A rosszat nem gyanitó édes anya már csak akkor látta a nagy veszélyt, a midőn ugyanis a j talaj eltűnt a leányka lábai alól s a rémült segélykiál- J tás jelezte a halálos veszedelmet. Azonban ott termeti j Tomcsényi Ödön V. gimn. osztályú tanuló, ki ruhás-! túl a vízbe vetette magát és szerencsésen kimentette a halállal küzdő gyermeket, kinek egy kis kelletlen viz iváson kívül semmi baja sem esett. E derék cselekedet' nem szorul dicséretre. * Lelet. Régi ezüst pénzeket talált Miker Ferencz zalacskai lakos a közelebbi napokban saját telkén. A lelet, mely három kilogrammnál valamivel többet nyom, j mind egyenlő Zsigmond lengyel király idejebeli apró ezüst pénzből áll, melyek egyik oldalán »Sigismundus rex poloniae*, másik oldalán! >Regnum poloniae moneta» telirás van. A lelet vármegyénk alispánjához küldetett be. | * Káldy-hangverseny Ungvárt. Kiddy Gyula, a magyar zeneegyesület alelnöke és a magyar zeneiskola igazgató-tanára, kinek a színkörben másod- j éve előadott kuruez dalaira közönségünk jól emlékezik, augusztus hó elején ismét ellátogat hozzánk és nagy i zenetörténelmi előadást rendez. Két év előtt megkezdett zenetörténelmi hangverseny-kőrútjának folytatására a rendkívüli érdeklődés bírta, melylyel iránta az ország minden nagyobb városában viseltettek. — Kilátásban levő előadásán a magyar harczi-zene legkiválóbb termékei, az 1716-ik török háborúból, a hét éves háborúból, az 1788—89-ik utolsó török háborúból, az 1796., 1805 és 1809-iki francziák elleni nagy harezok- ból s főleg az insurrectió idejéből lesznek bemutatva. Káldyn kívül a következő művészek vesznek részt a hangversenyben : Kuliffay Izabella k. a. főherczegnői tanárnő és a magyar zeneiskola tanára. Pnllay Vilma k. a. énekesnő. Torossy Kende k. a. énekesnő. Vá- rady Sándor, a m. kir. opera I-ső rendű baritonistája. Maier Adolf, tárogató-művész, a m. kir. operaház zenekarának tagja. A nagy műélvezetet ígérő előadásra előre is felhívjuk a közönség figyelmét. A zenetörténelmi hangverseny műsora a következő: I. szakasz: 1. Riadó (1716) baritonhangra, zongorakisérettel előadják: Várady Sándor, Káldy Gyula. (Dallama a hires „Patyolat a kuruez“ czimü nótára.) 2. Huszárnóta (a hétéves háborúból) baritonhangra, zongorakisérettel előadják: Várady Sándor, Káldy Gyula. (Az első versszak báró Amadé „A szép fényes katonának gyöngy az élete“ czimü költeményéből van véve, de a többi versszak szerkezete népies, vagyis inkább katonás. 3. Hadik óbester nótája (hét éves háború) Bihary Jánostól, zongorára 4 kézre előadják: Kuliffay Izabella, Káldy Gyula (Bihari János első szerzeménye.) 4. Verbunkon levő katonák vig éneke (hét éves- háború) baritonhangra, zongorakisérettel előadják : Várady Sándor, Káldy Gyula. (Dallama fennmaradt mai napig, itt-ott éneklik még más szövegre.) 5. Trenk Ferencz pandúrjainak harczi zenéje, zongorára 4 kézre előadják : Kuliffay Izabella, Káldy Gyula. II. szakasz: 6. Harczi szózat (1788) baritonhangra, zongora- kísérettel előadják: Várady Sándor, Káldy Gyula. (A 2-ik versszak utolsó sora „Hull a huszár az az erős ellen dől“ a Martinjesinél elvérzett sok huszárra vonatkozik.) 7. a) Sarkantyus verbunkos b) Huszár verbunkos, Bihari Jánostól, zongorára előadja Kuliffay Izabella. (Biharinak, a kiváló czigányzenésznek két lelkes verbunkja.) 8. Sátoros táncz Lavotta Jánostól, tárogatóra, zongora kísérettel előadják: Várady Sándor, Káldy Gyula. 9. a) Belgrád bevételéről szóló dal (1789) baritonhangra, zongora-kísérettel előadják: Pallay Vilma, Torossy Kende, Várady Sándor, Maier Adolf, Káldy Gyula. (Belgrád 1789-ben történt bevételét és Laudon generalis hősiességét dicsőíti a fentebbi két dal). 10. Székely insurgens dal (1796.) sopran és baritonhangra, zongorakisérettel előadják Torossy K., Várady S., Káldy. (Ez a székely insurgensek dala volt, kikkel Alvinczi generális a Mantában körülzárt Wrumser marschal felszabadítására sietett.) 11. Napoleon Bécsben (1805.), baritonhangra, zongorakisérettel előadják: Várady S., Káldy Gy. 12. a) „Hatvágás verbunkos, b) Insurgens verbunkos, Bihari J.-tól, zongorán előadja: Kuliffay Izabella. III. szakasz: 13 a) „Sárga csizmás Miska nótája,u sopránhangra, zongora-kísérettel előadják : Pallay Vilma, Káldy Gyula, b) „Sárga csizmás Miska verbunkosa,“ zongorán 4 kézre előadják: Kuliffay Izabella, Káldy Gyula. (Fentebbi dallal a nemesi insurgenseket gúnyolták, sárga czizmás Miska alatt, az okoskodó, s a miatt mindenFelelős szerkesztő : TABÓDY JENŐ. 2570 k. i. —fül— szimHirdetmény. Ungvár rendezett tanácsú város hatósága részéről a Szobránczi, illetve „Csendhely“ ut- czában felállított óvodában rendszeresített 400 frt fizetés, 100 frt dajka díj, természetbeni lakás, s fűtésre 5 négyszög öl fával javadalmazott óvónői állásra ezennel pályázat nyittatik. Felhivatnak ennélfogva mindazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják, miszerint szabályszerűen felszerelt s 50 kros bélyeggel ellátott pályázati kérvényeiket folyó évi augusztus hó 20-ig alól irt h. polgármesterhez annál is inkább nyújtsák be, miután elkésetten beadott kérvé-nyek elfogadtatni nem fognak. Ungvárt,' 1894. julius hó 21-én tartott város tanácsülésből. Eőry Elek, s. k. Farkas Ferencz, s. k. v. főjegyző. h. polgármester. mnan elkéső magyar insurgenst, és Panni szeretője att Pannóniát értették.) 14. „Tiszántúli insurgensek rogatója,“ (1809), baritonhangra, zongorán s tároga- nelődják: Várady S., Káldy Gyula, Maier A. (A fut- ki Hadik gróffal Győr alá vonuló insurgensek in- ílója.) 15) „Tiszáninneni insurgensek tárogatója,“ 7y nevezett „Echos-tárogató“ baritonhangra, zongora- sérettel előadják: Várady T., Káldy Gyula. (Azon surgensek nótája volt, kiket Duka generalis vezetett francziák ellen.) 16. a) „20 talléros verbunkos, Bi- iri J.-tól, b) 100 ember verbunkos, öreg Boka A.-tói, »ngorán előadja Kuliffay I. (Az első a 20 talléros el- jvezést onnan kapta, hogy 20 tallér volt a felpénz, másodikat pedig azért nevezték 100 ember verbun- >snak, mert midőn az öreg Boka először játszotta ebreczenben, oly lelkesedést keltett vele, hogy az első tpon száz ember csapott fel katonának.) 17. „So- ogyi gyalog-insurgens dala,“ énekhangra, zongora- sérettel előadják: Várady S., Pallay V., Torossy K., íldy Gyula. IV. szakasz: 18. „Dal a franczia gallusra“ (1809) énekhangra •ngora-kisérettel, előadják: Torossy Kende, Káldy yula. 19. „Tréfás insurgens dal“ (1809) baritonhangra, ingerára, ^előadják: Váradj' S., Pallay V, Torossy ., Káldy Gy. 20. „Győrből hazatérő insurgens nótaja,“ íekhangra, zongora-kísérettel előadják: Pallay V., orossy K, Várady S., Káldy Gy. 21. „Tréfás dal apoleonra és hadseregére,“ énekhangra, zongora ki- írettel előadják: Pallay V., Torossy K., Káldy Gj'. i. „Sarkantyus verbunkos, Csermák Antaltól, zongora 4 kézre előadják: Kuliffay I., Káldy Gy. A műsorban foglalt összes dalokat, és egyéb ze- ídarabokat átírta, harmonizálta és hangszerelte Káldy yula. — A 9. b) és 14. szám alatti két dalt egy erejű kétszáz éves tárogatón kiséri Maier Adolf. Hely ak : Páholy 6 frt, támlásszék 1 frt, körszék 80 kr., írszék 60 kr., földszinti állóhely 40 kr., karzati ülő- ily 30 kr., katona és diákjegy 30 kr., karzat 20 kr * Pöstyénben időző külmunkatársunk közlést ;erint ott nagy előkészületek történnek az Anna bálra elyet a mai napon tartanak meg. A vigalmi bizottság tndoskodása folytán közvetlenül a bál előtt kél működ ilöi előadás lesz, mely annál érdekesebbnek Ígérkezik iert a lurdővendégek legjava és kiválóan a szépneir gszebbjei lógnak benne részt venni. — A lürdő — int ludosilónk írja — ez idő szerint annyira telt, min lég sóba sem volt ; lakást előzetes megrendelés nélkü iár nem is lehet kapni. * Az 1 forintos államjegyek bevonásai pénzügyminiszter elrendelte Ezen pénzjegyek a ma intorgalomban 1895. évi deczember hó 31-ig logadan- ík el, az állampénzlárak áilal azonban 1896. évi ju ius bő 30-ig el lógnak fogadtatni. 1896. évi julius bt -tol 1.899. évi deczember hó 31-ig pedig ezen pénzje ,'eket már csak a vállópénztári leendőkkel megbízót llami pénztárak, valamint a cs és kir. központi pénz ír Bécsben logadják el átváltás végett, mely. időn tu jm ffzetésképen el nem fogadtatnak, sem váltatnak. * A közszemérem megsértése. Az 1879 L. tez 83 §-a igy szól: „A ki a közönség szemlé lének kitett helyen szemérmet sértő módon öltözél élkül fürdik : nyolez napig terjedhető elzárással bün- áendő.“ Ezt a §-ust ajánljuk a rendőrség figyelméül zzal a hozzáadással, hogy annak szigorú betartásá hitelességének ismerje. Panaszokat vettünk ugyanis, agy különösen a kis Ungon, a Savanyuviz körű soportosan fürdőnek ruhátlanul az emberek, megbot inkoztatásul az aara járó-kelőknek. Selyem hamisítvány. Égessünk el egy min it a venni szándékolt lekete selyemből s a hamisitá: igtön kiderül: Mert mig a val >di s jól festett selyen z elégetésnél nyomban összepödörödik és csakhamai ialszik, maga után csekély világosbarna hamut hagyván ddig a hamisított selyem, (mely zsíros szinü szaloné jsz és könnyen törik) lassan tovább ég (minthogy rost zállai a lestanyagtól tellittetten tovább izzanaki és söté arna hamut hagy maga után, de valódi selyem módján aha össze nem pödörödik, csak meggörbül. Henneber I. (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben, ház oz szállítva, póstabér és vámmentesen szívesen küb árkinek is mintákat, akár egyes öltönyökre való, aká gész végekben levő valódi selyem szöveteiből. Svájczb zimzelt levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kro élyeg ragasztandó. A furfangos iglincziek Antalócz község lakosait a napokban rendkivü semény hozta izgalomba. A szomszédos Iglincz község csordása által e övetett merénylet volt okozója ennek, a ki nem tisz live törvényt, nem felve az antalócziak haragjától, ilügyeletére bízott csordát ráeresztette az antalóczia Borló“ nevű hegyi dűlőjében fekvő kaszálóra. De ha az iglinczi csordás bátor, úgy az antalóc; :erülő elég szemfüles, s igy a tilosban járó csordábt Jfogott egy riskát s nagy örömmel vitte a négyiáb corpus delictit az antalóczi biróházhoz. Mig odaér úitalócz község egész lakossága kíséretül szegődő is hangosan követelte az iglincziek példás megbüntf ését. A biró, annak konstatálása után, hogy a risk :sakugyan az iglincziek közül való, tanácskozást hi letett, mit nyomban meg is tartott. A tanácsban többen voltak, kik kárpótlásul a U egeit fűért, a riska feldarabolását követelték azza hogy a szarvakat küldjék vissza az iglinczieknek, de voltak, kik a szarvakat sem akartak az iglinczieknek átengedni, sőt voltak olyanok, kik a tehén nyársra^- húzását és megsiitését indítványozták. Javában folyt a tanácskozás, s talán még most is folyna, de megharsantak a kürtök, azaz csak a kis- biró kiáltotta el magát, hogy megérkezett az iglincziek követe, ki szót kér Az antalócziak ajkán megnémult a szó, de annál inkább hallatszott e követ beszéde, ki azt az ajánlatot tette az antalócziaknak, hogy a kár megbecslése végett másnap délben jelenjenek meg a riskával egyetemben a kár színhelyén, a „Borló“ hegyen, hová az iglincziek is kiküldötteket fognak meneszteni. — Fel tehát a „Borló“-ra — lön az antalócziak ideiglenes határozata, s másnap a délelőtti órákban, a nap ragj'ogó mosolj'gása melett megindult a menet. Elől 6 legény vezette a riskát, utána a tanács tagjai, s ezeket követte a népség s a gyermeksereg A vezetők homloka a nagy' forró,cágban akkora verejtéket gyöngyözött, hogy a riska azzal oltotta el szomját, de azért kitartottak. Fel is értek a hegyre, de az iglincziek közül senkit sem találtak ott. Másfél órai várakozás után ugyanazon rendben amint jöttek, visz- szatértek Antalóczra.' Még jól meg se pihentek, már ismétlőit volt az iglincziek követe, hogy7 ők fenn voltak a _ hegyen, de biz megunták a hosszú várakozást, s most munkaidő is van, tehát hazamentek, de holnap délelőtt okvetlen elvárják az antalócziakat. Az antalócziak el is mentek, de az iglincziek megint nem voltak ott, csak a követ érkezett be pontosan, hogy ők fent voltak a hegyen, de biz megunták a hosszú várakozást, stb. stb, (Mint fennebb.) És ez igy tartott négy napig. Negyedik napon az antalócziak már tudatára kezdtek jönni annak, hogy velük az iglincziek a bolondot járatják, s ehhez az a j baj is járult, hogy a riska felmondta a szolgálatot. Nem akart többé Antalóczra menni, bármint biztatták is a legények aféle jó fütykösökkel, hanem elterült a gyepen, s nem mozdult. (Az antalócziak négy napig étien hagyták a szegény állatot, megfeledkeztek I megetetéséről s az volt oka elgyengülésének.) Mikor aztán az antalócziak látták, hogy' a riska csakugyan nem akar lábra állani, megijedtek, s attól | tartva, hogy az iglincziek most meg a riska árát fogják rajtuk követelni, inkább veszni hagyták a lelegelt j fűért járó kárpótlást és közös elhatározással átvitték az iglinczi határra, ott letették, ők pedig nagy bosszú | san visszatértek fa'ujokba. A riska mikor egyedül érezte magát, elkezdte a J hegyi füvet harapdálni, s ujult erőhöz jőve, feltalálta | a közelben legelő csordát, s azóta jól éli a világát. Az iglincziek pedig, kik ily7 furfangos módon rászedték az antalócziakat, a feletti örömükben, hogy a | kárpótlás fizetését elkerülték s az antalócziakat annyira | megjáratták, nagyokat ittak s még nagyobbakat nevettek, s most, ha valami nagyot akarnak mondani, csak anny'it szólnak : „Megjárták, mint az antalócziak a riskával.“ — No az igaz is! Giri-Oáré. Irodalmi értesítő. Magyarország vidéki hírlapjai és hírlapírói czimü munka összeállításán dogozik Kemény Ödön fiumei hírlapíró. Munkája hazánk összes vidéki hírlapjait, hírlapíróit, azok történetét, illetve élettörténetét és működését fogja tárgyalni. A szerkesztő felkéri j a lapok szerkesztőit, szíveskedjenek lapjaik történetét, irányát, jelenlegi előfizetőinek számát, szerkesztőjének, | munkatársainak élettörténetét és működését legalább vázlatokban miélőbb megküldeni, illetve a beküldést biztos kilátásba helyezni. Az érdekeltek, valamint a ! vidéki hírlapirodalom iránt érdeklődő közönség figyelmébe ajánljuk már most a jelentős vállalkozást. —
