Ung, 1894. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)

1894-01-28 / 4. szám

Ungvár, 1894. vasárnap, január 28.

SZERKESZTŐSE«:

Megyeház-tér I. szám, I. emelet.

A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadlatnak e1. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön.

Kéziratok nem adatnak vissza.

A lap magjaién minden vasárnap

KIADÓHIVATAL:

Székely és Illés könyvnyomdája.

ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK;

Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre — 2 » Egyes szám 10 kr.

HIRDETÉSEK

előfizetések valamint a lap anyagi részé illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. UNG VÁRMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Veres-kereszt, Fehér-kereszt.

Mióta az eszme szentségéért az akasztófát helyettesített kereszten hozta meg a legnagyobb áldozatot, az akkor dicstelen, de utóbb megdicsőült | halál áldozatát az Isten-ember, azóta a szeretet áldozatainak jelképe a kereszt.

Az önösség és az önzetlen emberszeretet tusijáról nevezetes századunkban a humanitás oltárán két egyenlő alakú kereszt tündököl A színük azonban különböző, az egyiké veres, a másiké fehér Az első a veres, a vér színével a haza szolgálatában, a másik a fehér, az ártatlanság sziliével, az élet által gyakran az ártatlanon, a tisztán ejtett' sebek gyógyítására hívja mindazokat, a kik örökségbe kapták a szivet, vagy a kikben az átélt nehéz napok, a fájdalmak keltették fel a szenvedők iránt a rokonszenvet. Nemes és nagy czélok szolgálatában áll tehát mind a két kereszt; a kettő között megoszlik a szivem. Hanem azért - nem tudom elhallgatni - erősebben vonzódom a fehér felé.

Nincs e vonzalomban önzés, ha van, mentes az egyéniség salakjától; legfeljebb ama természes vonzalomnak lehet kifolyása, melylyel az emberiség ama fele iránt viseltetem, a melyhez magam is tartozom, melynek szenvedése mély részvétre indít, önfeláldozása meghat.

Nagyrabecsülöm a Veres-keresztet, melynek békés harezosai enyhítik a háború nyomorait, s mint a nagy édesanyának, a hazának gyöngéd kezei letörlik a harezos testéről a várt és verejtéket, megenyhitik fájdalmát, gyógyítják sebét, elűzik a beteg szivéből az elhagyatottság kínzó érzetét, felkeltik lelkében a gyógyulás reményét, az elhalónak megadják a nyugalmat s a lelki békét ; de mégis, mégis erősebben vonzódik szivem azok felé, kik a létért folytatott kemény tusában kapják a sebeket, a nélkül, hogy oszthatnának ilyeneket; jobban megszovitja szivemet a fájdalom, ha az elhagyatott

nőkre, az emberiség e szótlanul küzdő és elbukó) mártírjaira gondolok.

A katonát erkölcsi erő, emelkedett érzés vezet a tűzbe, mely érzés megédesíti neki még a halált is, sebe nemcsak a legdrágább folyadéknak, hanem a dicsőségnek is forrása A hálás utókor megkoszorúzza sírkövét, a történet megőrzi emlékét; de az élet tusájában megsebesült vagy elesett szegény vigasztalás nélkül, nyomtalanul tűnik el, mint az erdőnek az elemek által elpusztított vadja; sírjába az elhagyatottság, a hiába való küzködés érzetének fájdalma, nyomorban hagyott övéiért érzett égető kínja kiséri. Hát az elhagyatott, a gyámok nélkül maradt gyermekek, a kiknek pusztulásából annyi vesztessége, elzülléséből annyi veszedelme van a társadalomnak ? Hát ezeknek ügye hogy ne mozdítaná meg az emberbarátok szivét?

Még egy okom van, a mely miatt jobban vonzódom a Fehér-, mint a Veres-kereszthez. A Vereskereszt az állam kötelességét teljesíti; az államoknak az utolsó pillanatig abban a gondozásban kellene részesíteniük a katonákat, a minőre önfeláldo zásuk által érdemesek ; az elhagyott nők és gyermekek sorsa egészen a társadalom kezeibe van letéve.

Ezek a gondolatok éledtek fel llkeemben, midőn l'abódy Józsefnek a Fehér-keresztről az „ Inig“ folyó évi 1. számában közülieket olvastam.

íme, papírra vetettem a gondolatokat, hogy ne hangozzék el nyomtalanul a segítségre hivó szózat.

Anyák, a kik küzdöttetek az élet bajaival, a kiknek szivét, ha csak pillanatokra is összeszori- totta gyermekeitek szenvedése, gondoljatok a vigasz nélkül szenvedő anyákra s ezek veszni, pusztulni induló gyermekeire és emeljetek Ungban is legalább a szenvedők egy töredékének megmentésére egy kicsiny tűzhelyet!

Egy asszony.

Szőllő-kulturánk.

Hazánkra nézve ez idő szerint legfontosabb köz- gazdasági kérdésnek tekinteni a phylloxera állal elpusztult szőllőknek újra telepítését, melyet felszeg intézkedésekkel megoldani nem lehet. Sajnos, hogy a sok csapás, melyek gazdálkodó közönségünket érik, kulturális törekvését iletöleg is jelentékeny tényezői a közönynek, mely a phylloxera által elpusztított szőllőknek újra telepítése kérdésében jelentkezik. Azonban nézzük, váljon nem voltak egyéb okai is e közönynek ? De igen és pedig a következők : 1. a bizalmatlanság az experi- mentacio sikerei iránt ; 2. az anyaghiány az újra telepítéshez ; ?>. a kivitelhez szükséges szakértelem és a munkavezetők hiánya; 4 kisebb birtokosoknál a befektetési tőke hiánya.

Szenteljünk egy kis időt és fáradságot ezen okok külön-külön tárgyalásának :

Ne csodálkozzék senki rajta, hogy még a nagyobb szőllőbirtokosok közül is igen kevesen foglalkoznak ez idő szerint a szőllőkérdés tanulmányozásával, a kisebb birtokosok közül még kevesebben, hogy ezen jövedelmező művelési ág, csak régi patriarchalis rendszer szerint kultivállatik, mert mindenki fél az újítástól, a kezdeményezéstől, és jő magyar szokás szerint azt várja, sikerül-e a szomszédnak ? Ma, mondjuk ki őszintén, annyi irányban foly a kísérletezés, annyi különféle véleményt és tanácsot hallani, hogy még a tapasztaltabb ember sem tud azokon egykönnyen eligazodni ; hát még a laikus. A bizalmatlanság legfőbb oka, az eddigi kisérlelek. eredménye, igen csekély A telepítések csak azon vidékekre képezhetnek pozitív kiindulási pontokat, amelyeken kísérletezés történt; mert nemcsak a talaj, abban kedvezően tenyésző laj, de a klimatikus viszonyok is nagy befolyással vannak az adoptaciora. Hogy példával éljek, ha a portalisra oltott furmint igen jól tenyészik a beregi hegyeken, abból nem következik, hogy ugyanezen eredményt lehessen vele elérni Ungvár vagy Szerednye vidékén; pedig látszólag, teltéve a talaj azonosságát, csekély a klimatikus különbség, a valóságban azonban igen jelentékeny.

Egy khinai nézetei művelődésünkről.

— Az »Ung« eredeti tárczája. —

Barátom, Tudakozó Dániel, Körösi Csorna példáját követve, Khinába indult, hitrokonait, a feketebörü zsidókat felkeresni, de nem ismervén a khinai nyelvel, egy khinai Bonczczal barátkozott meg, hogy ez a Sanskrit nyelv segélyével őt a khinai irodalommal megismerte" .ai Ikozás alkalmával a következő párbeszéde éták ímelyet barátom szives volt velem

v közölni. ‘

T. D. ijtéiy marad a világ bölcsészei

előtt a khinai Üeme, lelkülete és geniusa.

Az a nem,. .. nely a tudományok minden ágában, a mesterségei ilö.meiebbjeiben még ezredek előtt remekelt, számta ó > semminemű előrehaladást nem tett és látszik' v n Hodését nem az embernek kutató, fontoló, m i ható eszével, hanem

állati ösztönnel végzi.

A méh jelenkorunkban é,» . m dón gyűjti a

mézet, mint azt millió meg mini . ,"rá íok azelőtt gyűjtötték és hasonlóan a mai khim. ezei úgy kezeli, mint ősapái. A selyembogár ne». •••!.,•• eve

sebb művészettel készíti selyemgubóit. min( vizú inelőtti elődei. S Klíma nemzete, daczára no; . ;gy első volt a selyem fonása és gyártásával fog! >zó .lépek között, az európai népekkel a versenyt ki ríem állja ezen iparágban. Európa Khinát nemcsak túlszárnyalta, hanem olyan csodákat is hozott létre, melyek az angyalok irigységét is felkeltették. Ösmeretlen, semmibe nem vett, érzékileg megfoghatlan erőket fogott szolgálatába amelyek világunkat egészen megváltoztatták, megrendítették, a távolságot eltüntették, a nap világát, fényét és melegét majdnem nélkülözhetővé tették, az összes em beriség ugyanazon beszélőszervvel beszélhet, ugyanazon üllel hallhat; tér és idő nehézségei le vannak győzve.

Boncz: Uram! Mindennek hírét hallottuk és valö- t ban csodáljuk ezen nagyszerű, meglepő és fönséges törekvéseiteket és cselekedeteiket. Ez nagyon szép ! De egyet logok kérdezni. Jól érzitek-e magatokat ? jobban van-e dolgotok, mint nekünk ? Nincs már nektek semmi kívánni valótok ? Béke, nyugalom, szerencse és boldogság uralkodnak-e már Európán ezen bódítások következtében? Nincs már nyomor? Nincs már szegénység? Nincs már köztelek állati vadság ? Megszüntek-e a villongások, a háborúk, a legyverkezés ? Nincs szükség már a hamis diplomacziára ? . . .

T. D. (felsóhajtva): Őszintén megvallva, e bajok valamennyié sanyargat bennünket.

Boncz : Miután minden kultúra, minden emberi előlialadás végczélja, vagy az Isten szolgálata és imá- dása, a szív nemesítése és mellesleg az ember jólétének előmozdítása, a mi vallás-bölcsészetünk, arra tanít bennünket, hogyan kell kevéssel megelégednünk, a végtelen törekvés helyett az elértet megtartani Csodáitok nekünk gyermekjátékok és a legrégibb idő óta előttünk ; ösmeretesek és szent könyveinkben feljegyezvék ; igaz, hogy olyan nyelven, a melyet csak legnagyobb tudósaink értenek. Boppant sok titkát ismerjük a természetnek, a melyekről nektek fogalmatok sincsen. Mi pedig a ter- ) meszeli erőket is kíméljük és csak a legritkább esetekben merjük az Istent kisérteni csodák művelése által. Ti pedig magatokat Isten kedvenczeinek tartjátok, ámbár a telhetlenség, az elégedetlenség, az állaliasság bűneiben tetrengtek. 'történelmetek igen rövid, láthatárotok na- í gyón szűk ; nincs sem múltotok, sem jövötek és csak a pillanatot, a mozzanatot törekedtek kihasználni. A pillanat az, a melyben éltek, ennek áldoztok. S miután ti a végtelen idővel nem számoltok, a jeleni hajhászszátok. A múlt sötét nektek és a jövő lényét nem vagytok képesek vak szemeitekkel megnézni. Elég nektek egy ember egyetlenegy cselekedete, egy szónoklata, sőt egy

mondata, hogy bálványozzátok és elég egy botlása, egy gyöngesége, egy nem alkalomszerű kiáltása, hogy Olympu- sáról ledobjátok. Ferry Annámban megbukott és Pan- namában feltámadt, ámbár oly kevés vél ke volt az elsőben, mint érdeme a másodikban. Dupuy >Az ülés tart még!«■ szavai által, egyszerre nemzetének heroszsza lett. Mert nem az egész emberi nemet, az összességei veszitek szemügyre, sőt nem is az egész embert összes cselekedeteivel egyetemben, hanem egyes vonások, cselekmények után ítéltek, a mi által nem nyeritek igaz képét a nagyságnak. S milyen kicsiny lesz sok nagy ember, nagyitóüveggel szemlélve! Ez a pillanatnyi felvétel s ez a tulságba vitt részletezés szüli nálatok a legtöbb rosszat; a faji, felekezeti és nemzeti gyűlöletet és elkülönítést, a nationalizmust, socializmust, nihilizmust, stb. stb.

S ennek következtében, megrögzött előítéletek,

bolondságok uralkodnak bennetek, számtalan év óta, és csak ez teszi megtoghatóvá, a mi különben megfoghatatlan, hogy a legegyszerüebbb eszmék, az emberrel született logalmak, szabadság, testvériség és egyenlőség egyszeregynél egyszerűbb és termés zetes fogalmai, az érettük kiontott tengernyi vér daczára, még mindig nem tudtak érvényre jutni. Maga az a vallás, mely kristálytiszta, legegyszerüebb szavakban, gyermekies nyelven íratott, amely titeket minden terhes szolgálattól, áldozattól és szertartástól megszabadított ; melynek ösz- szes hitágazatai azon egyetlenegy elv és parancsolat ban kulminálnak ■>szeresd <•, mely parancsolat teljesítése az embert Isten és ember előtt tökéletessé teszi, nem sikerült veletek általatok. Aszeretet e vallásából, a túlságos részletezés, a felfuvaikodó önösség kárikaturát csinált; a legagyaturtabb, legellentétesebb nézeteket, a legborzasztóbb ideákat tudták tudósaitok ezen egyszerű szavakból életrekelteni és nézeteik bebizonyítására, miután a roppant tudományosság, a rettenetes bölcseiké Lapunk mai számához „Hivatalos Közlemények“ és egy fél Ív melléklet van csatolva.

4. SZÁM.

XXXII. ÉVFOLYAM

VEGYES TARTALMÚ HETILAP.