Ung, 1893. július-december (31. évfolyam, 27-53. szám)

1893-07-30 / 31. szám

XXXI. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1893. vasárnap, julius 30. 31. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG : It.egyeház-ter I. szám, I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden közle­mény, mely a lap szellemi részét illeti. I cvelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap. KIADÓHIVATAL: Székely és Illés könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt Félévre — 2 » Egyes szám 10 kr HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részé illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. ­UNG VÁRMEGYE ÉS AZ ÜNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A város atyái. A holnapi napon jelentékeny alkotmányos jo­gok gyakorlására nyílik alkalma Ungvár város pol- 1 gárságának : a, képviselő-testület jelentékeny részé­nek megválasztására. Az alkalom jelentősége indít bennünket arra, hogy az ügynek e helyütt pár szót szenteljünk. Az érvényben levő törvények megszabják a képviselőtestületnek kötelességeit. Ám a testület e kötelességeket csak akkor fogja a köz javára telje­síteni, ha tagjai a törvénynek nemcsak betűjét lát- i ják, de szellemébe is képesek behatolni és e mel­lett a város erkölcsi és anyagi jobblétének előmoz­dítására irányuló vágyak hevítik keblüket. Valamely egységes szervezet anyaga az alkotó részek anyagát mutatja; bármely testület egyes tagjai értelmi és jellembeli tulajdonságainak képét adja vissza. Ha a testület tagjai értelmetlen, képzetlen emberek, kik a rajok bizott ügyek lényegébe hatolni képtelenek, ha akaratukat megtéveszti az értelmetlenségből szár­mazó bal felfogás, vagy megvesztegeti a hiúság, vagy mellékes czólok megvalósítása leié törő önzés ; maga a testület, megszűnik önkormányzati tényező lenni ; vagy játéklabdájává lesz a közjó rovására fel bur­jánzó önzésnek, vagv — a mi még ennél is rosz- s/.abb — érdekszöyetkezetté alakul, a mely végre szemérem nélkül szolgálja- tagjainak magánérdekeit. Ne feledkezzenek meg erről az elemi igazság­ról Ungvár polgárai, mikor a szavazó urnákhoz lép­nek Gondolják meg, hogy Ungvár városának va­lódi képviseletre van szüksége, olyanra, a mely ne csak névleg, de tényleg is letéteményese legyen artia közhatalomnak, melyet a törvény gondjaira bi­zott, a mely az önkormányzat hatályos, tényleges, tisztelet és becsületre méltó voltát, alkotó elemei­nek értelmi és jellembeli tulajdonságai által biz­tosi tsa A képviselő-testületnek nem az a hivatása,) hogy az eléje terjesztett dolgokra áment mondjon ; igazi hivatása, hogy függetlenül gyakorolja a folyó ügyekben a bírálat, a közintézmények alkotásában a cselekvés jogát. Az igazi alkotmányos képviselő­testület nem várja soha sem a sült galambot, ha­nem tel véti, s a képviselt közönségben terjeszti azon eszméket, a melyek arra vannak hivatva, hogy a városnak, mint intézménynek becsületet szerezzenek, a polgárok erkölcsi és anyagi jobblétét előmozdít­sák. Egy igazi képviselő-testületnek olyannak kell lenni, melyre mint alkotmányos önkormányzati tes­tületre büszkeséggel gondoljon minden polgár. A képviselő-testület azonban csak akkor lehet ilyen, ha szellem és jellem dolgában feltétlenül meg­bízható összes tagjait kizárólag a közjó gondolata, a közjó megvalósításának vágya vezérli. A választás előtt ily férfiakat választani er­kölcsi kötelessége minden önérzetes polgárnak. Ott kell ezeket keresni, a hol vannak, tekintet nélkül arra, tetszik-e ez a munka valakinek vagy nem, Azok a gyászvitóz polgárok, a kik alkotmányos jo­gaik gyakorlása alkalmával nem saját legjobb meg­győződésük szava, hanem egyesek szemhunyorMsa után indulnak, hiába jajjgatnak s panaszkodnak később. De hát miről ösmerjük meg a képviselőnek al­kalmas férfiakat ? kérdezheti valamelyik polgártár­sunk. Bizonyos, mindenki által könnyen felismer­hető jelekről. Az a férfiú, ki a közügyeket nem ke­rülgeti, nem bujkál, nem alakoskodik, nem hallgat, mikor hallgatni nem arany, de fakova, hanem ér­telmesen és lelkesen szót emel ; a ki nem szájas- kodik, harsogó szóval a figyelmet nem igyekszik ki­kényszeríteni, a ki magánéletében is szerény, tisz­tessé«', emberségtudó és eraberbecsülő, fáradhatatlan munkás és mindamellett, gyorsan nem tollasodó. A kit ilyennek ismersz soraidban t. polgártársunk, sza­vazz rá nyugodt lelkiismerettel és nem lesz rá okod, hogy cselekvésedet megbánd. Az ilyen jól ismert férfiakból lesznek a város atyái; az ismeretlen nagy­ságok, vagy a más tekintetekbfen „ismert“ emberek csak kupak-tanácsosok lehetnek. Az iskola és a szülőház a nagy szün­időben.- Két közlemény. — 1. (n) Az iskolai nevelés-oktatás a mily magasztos, épp oly nehéz leiadata, hogy egyrészt a hajlékony és igy még alakítható zsenge test normális fejlődésének biztos irányt jelöljön ki, másrészt a mindu iránt fo­gékony ifjú kebelnek oly erkölcsi és szellemi alapkép­zettséget adjon, melynek alapján az bármely magasabb tudományos vagy művészeti pályán biztosan haladni képes- legyen Volt idő, midőn az iskola e kettős fel­adat első részére kevés súlyt fektetett; az ilju elmét valóságos tárháznak tekintette, melyet különféle ismere­tekkel rakott meg, nem törődvén azzal, megbirja-e a zsenge test a terhet, s igy történt, hogy sok ilju még az iskolázás folyama alatt összeroskadt a nagy súly alatt, vagy ha ki is- ért az életpályára, satnyán és kedvetle­néi? vonszolta megbénult tagjait. Akkor különösen, de most is, midőn e téren a nemzet elösmerésére méltó imézkedések által ezen szellemi túlterheltség aggályai oszladozni kezdenek, az iskola e keltős feladatát csak úgy oldhatja meg sikerrel, ha azt altban tőle telhető- leg támogatja azon nem kevésbé hathatós tényező, mely- uek körében az ilju idejének legnagyobb részét tölti és az iskolában hallott elveket és ismereteket gyakorlatilag feldolgozza, mintegy megemészti, s ez a szülőház. Mert a legjobb iskola minden fáradozása kárba veszett, ha e szülőház annak nevelés-oktatási elveivel nem tö­rődik, azokat saját hatáskörében nem érvényesíti, sőt kicsinyli és becsmérlő Hogy mily hathatósan támogathatja a szülőház az 1 iskolát, úgy a nevelés, mint az oktatás terén különösen ! most a nagy szünidőben, azt röviden körvonalozni e i sorok czélja. Statisztikai adatok nyomán kimutathatni, hogy a középiskolai ifjúság — mert ennek nevelés-oktatásáról 1 van szó — legnagyobb részét az értelmiség szolgáltatja ; de ha ez nem is állana, akkor is a szülék nagyrésze azt hangoztatja, hogy elfoglaltsága ' miatt éppenséggel nincs, vagy vajmi kevés ideje van az iskolai, év folya­mán fiaival foglalkozni, főképen agy, hogy azokat is­kolai teendőiktől el ne vonja Miután most föltehető, hogy a hivatalos teendők jelenlegi beosztása mellett, (de még a nem hivatalosoké mellett is) a szülők legnagyobb része is pihenőt tart és nem képzelhető oly sivár szü­lői szív, mely szerető és szeretett magzatjának abbeli kérésére nem hajtana >édes apa vigy el ide vagy oda, még soha sem voltunk ott együtt:* állíthatni, hogy a szülő gyermekének nevelés-oktatása elöl most az egy­szer ki nem térhet. A nevelés egyébb tekinteteken kívül az itjutes- j tének épen tartására, szabályos fejlesztésére, edzésére irányul Ez irányt — ha azt a szülőház gyermekének I jól tel fogott érdekében, már előbb ki nem jelölte — az iskola adja meg az ifjú korának és testalkatának meg­felelő tornázás által. Azt hiszem, hogy ezt a tanuló ifjú — lő kép ha az több játék behozatala által még érdekesebbé lesz téve — a szünidőben is folytatni fogja i és csak a szülőn múlik, neki ahhoz kellő határok kö­zött természetes eszközökön — ez az iskolai tornázás czélja, — minnél több alkalmat nyújtani, esetleg azt vele megkedvelteim. Nagyobb feladat vár a szülőházra a fürdés és úszás tekintetében különösen olt, a hol azt az iskola helyi körülmények miatt nem gyakorolhatta. Ezen a test tisztaságát ezélzó és a szokottnál sűrűbb közeg akadá­lyainak legyőzése által egyaránt edző neme a lornázás- nak nem eléggé ajánlható főleg akkor, ha a szülő vagy megbízol I ja minden óvóintézkedést megtelt esetleges baleset meggátlására, mert- 'ia valahol, Ugy itt áll az a szabály, soha e g y e d ü ' • Ha a szülő helyzete megengedi, gyakorolhatja az ifjú a lovaglást is, mely mig a testet némileg edzi, főkép kitartás és bátorságra szoktatja az ifjút, mely tu­lajdonságok később a férfi jellemet előnyösen kidombo­rítják, de mint az előbbit, ezt is kellő felügyelet mellett. Legtöbbel járulhat hozzá az iskolai neveléshez a szülőház a kirándulások által. Váljon mely tanuló nem szeret kirándulni? Kilencz hónapig (körülbelül egy hónapot tesz ki a rekreáció) az iskola négy tala közé szorítva és a kemény, sokszor szűk iskolai pádhoz sze­gezve, sok helyütt sötét szobában, távol a világ zajától és legtöbbször a ragyogó nap és a jótékony zöld látá­sától elzárva, tanulja a szép természet leírását, beosz­tását, annak országait, szép tájait, Istennek e csodála­tos alkotását; tanulja drága hazájának bérczeit és völ­gyeit, vizeit; tanulja hős nemzetének történetét, regé­nyes várait, műemlékeit stb. anélkül, hogy valaha látta volna Most itt az alkalom, a szülőn a sor, az ifjú test megrekedt fejlődésének szabad folyást engedni az ismereteket feleleveníteni, bővíteni és kiegészíteni. Mint a játék, ugy a kirándulások is mai nap feledésbe mentek ; a légátus és mendikáns intézménye, a régi deák­utazgatás vakációban bizonyitványnyal a zsebében és pálczával a kezében megszűnt; a gyaloglást zónautazás, a vándorbotot egyébb váltotta lel; kényelmesebbek let­tünk a test edzésében, de kényesebbek a betegségek el­viselésében. is. Ennek meggátlását, illetve visszaállítását czélozzák azon üdvös intézkedések, melyeket a közoktatási kor­mány a három testedző gyakorlat elrendelése által meg­tett. Ha a szülőház mindent csak felülről vár, tegyen erejéhez mérten annyit, a mennyi az intézkedéseknek megfelelő kezdeményezéshez az iskola által szükséges, hogy, az teljes egészszé legyen, mert csak ugy biztosít­hatja gyermekének ép testét, tehát ép lelkét is. Az ung-vári ag-yagTpar-iskola államosí­tása érdekében. Hazánk helyes vasúti politikájának és a zóna rend­szernek megteremtője boldogult Baross Gábor nagy al­kotásai között a kisebb dolgokról sem feledkezett meg. Az iparosnak épp oly igaz barátja volt, mint a keres­kedőnek, ámbár nagy alkotásaival az ipari érdekeknek csak követelt áldozatot hozott, mert azok első sorban a kereskedelem felvirágzását czélozzák és csak másodsor­ban folynak be az ipari czikkek forgalmának inegköny- nyitésével annak fejlesztésére. A nagy munka, mit e korszakra szóló alkotások­nak pár év alatt való keresztül vitele igénybe vett, — nem engedett időt a korán megtört óriásnak arra, hogy kedvenezét, fejlődő iparunkat jobban dédelgethette volna. Az idő pénz, mondja az angol. A pénz azonban sem arany rudakban, sem időben nem állott mértékben ren­delkezésére, hogy a mi elkényeztetett nagy iparosaink által értelmezett ipar támogatásnak teljesen megfelelhe­tett volna. Bokros teendői között kiváló érdeklődést ta­núsított a szakipari oktatás ügye iránt. Ugy volt ő az ipari ügyek kérdésével, mint a jó gazda méhesével, a ki kiterjedt birtokának vezetése mellett mindig talál időt e szorgalmas apró lények szá­mára, melyekhez naponkint megtér szórakozni és a fá­radalmait kipihenni. Baross méhesének egyik jelentékenyebb osztályát az ungvári agyagipari szakiskola képezte, melyet 1890. évben 3 próba időre újra szervezett. A határidő lejárt, s a szakiskola a f. hó 31-én tartandó zárvizsgálaton s a tanulók munkálataiból rendezendő ipar-kiállításon fog beszámolni 3 évi tevékenységének eredményéről. Ezen eredménytől függ első sorban a szakiskola jövő sorsa. Baross volt munkatársa és ma már hivatalbeli utódja, Lukács Béla m. kir. keresk. minister, Szterényi József kir. ipari felügyelő által fogja magát képviseltetni a vizsgálaton és kiállításon, mely nyilvános leend és a melyre mindenki hivatalos. E napon ugy a kir. ipari felügyelő, mint minden elfogulatlan látogató meggyőződ­hetik arról, hogy az intézet vezetésén nem törhetik meg annak jövő sorsa. Ha az ország valamelyik szakipar­iskolája reá szolgált a fenntartó ministerium jó indu­latára, ugy az ungvári agyagipari szakiskola első sor­ban megérdemli, hogy jövő fenntartása ugy hazánk agyagíparának, mint városunk közgazdaságának érdeké­ben államosittassék, és hogy e biztos alapra támasz­kodva, eddigi kezdetleges és szegényes állapotából ki- emellessék. Lapunk mai számához fél iv melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents