Ung, 1890. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1890-08-17 / 33. szám
XXVIII. ÉVFOLYAM. Ungvár 1890. vasárnap, augusztus 17. Megjelen MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. KIADÓHIVATAL: Pollacsek Miksa könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre — — — 4 frt. Félévre — — — — 2 » Negyedévre — — — I » Egyes szám ára 10 kr. HIRDETÉSEK szintúgy [mint előfizetések az «Ung» kiadóhivatalába Ungvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők. — Nyiltlér soronként 20 kr. — UNGVÁRMEGYE ÉS AZ „UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE ■^3^" Felelős szerkesztő: F1NCICKY MIHÁLY. Hivatalos közlemények. 47160. |I. sz. Keresk. m. kir. ministertől. Körrendelet. Valamennyi vármegyei és önálló törvény- hatósági joggal felruházott város közönségének, Budapest főváros kivételével. A közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. t. c. 148. §-ában foglalt határozmányokra utalva felhívom a közönséget, hogy a törvényhatósági utmesterek (utbiztosok), valamint utkaparók törvényszerű felesketése iránt, mennyiben ez még meg nem történt volna, intézkedjék illetve ez irányban a törvény idézett §-a értelmében az eskü kivételére az illetékes közegeket megfelelően utasítsa. — Minthogy pedig a törvény 150. §-a értelmében az utrendőrségi eseményekről és a kihágásokról az illető utmester áBal rend s napló vezetendő, mely a törvény idez-tt szakaszában megjelölt haiósá i közeg ál al is igazolandó, ennél fogva egyöntetű eljárás életbeléptetése czéijából, a szóban forgó naplónak mintáját megállapítottam s ezt a közönségnek tudomás és alkalmazkodás, valamint az utrendőrségi ügyekben eljárni hivatoit hatóságoknak és közegeknek megfelelő utasítása végett ide zártan */■ alatt megküldöm. Budapesten, 1890. augusztus hó 1-én. BAROSS, s. k. 4656. sz. Ungvármegye alispánjától. k. i. A föszolgabiráknak! A közutak és vámokról szóló 1890. évi I* t.-cikkben meghatározott utrendőri kihágások s az azok iránt intézkedő büntető intézkedések a közönségnek lehető legkiterjedtebb módon beok- tatandók lévén, felhívom főszolgabíró urat, hogy az „Ung“ hivatalos heti lap f. é. számával külön- füzetben mellékletként kibocsátott s minden községnek megküldött vonatkozó törvénykivonatot a hivatalos napokon egész terjedelmében hirdesse ki s a körjegyzőket szintén szigorúan utasítsa, hogy községeik lakosainak adószedési napokon is hozzák tudomására, hogy ily utón megösmerkedve a szigorú intézkedésekkel, közúti közlekedéseiknél tudják ma gukat mihez tartani. Végül a miniszteri körrendelet 2, pontja értei mében felhívom főszolgabiró urat, hogy az utrendőri szabályok betartásának ellenőrzésénél felmerülő kihágások ellen a büntető intézkedéseket szigorúan alkalmazza, s az ily kihágásokról s az utrendőri eseményekről a törvény 150. §-a értelmében az az utmesterek által vezetni rendelt naplót szintúgy ellenőrizni s azt az előirt bemutatáskor záradékkal ellátni el ne mulaszsza. Ungvárt, 1890. augusztus 12. KENDE PÉTER, ____________ alispán. A községi költségvetés szerkesztése. Ungvármegye törvényhatósági bizottságának állandó választmányi ülésében legközelebb élénk eszmecsere folyt az Ungvár városi 1890-dik évi költség- előirányzat tárgyalása alkalmából, afölött, hogy a pótadóhátralék bevétessék-e az előirányzat fedezeti részébe, vagyis a bevételek közé, vagy csak a vagyon kimutatásban foglaljon-e helyet ? A főszámvevő ugyanis a városi költségelőirányzatnak azt a részét, ahol a pótadó hátralékos összege, mint külön függelék a vagyonkimutatásban volt felvéve, kifogásolta és indítványozta, hogy a pótadó összegéből, legalább a biztosan bevehető összeg vétessék be a költségvetés fedezeti részébe ; a tanács ezen kifogásra azon felvilágosítást adta, hogy e tekintetben a törvényhatósági bizottságtól már vett egy határozatot még 1888-ban arra nézve, hogy a költségelőirányzatot hogyan kell szerkeszteni s abba mi vétessék fel. E határozat épen ellenkezőt tartalmaz a főszámvevői indítvány nyal s újabb határozat hozataláig nem érzi magát hivatva a főszámvevő indítványa alapján eljárni. Ez ellenében a főszámvevő viszonválaszában ismételve hangsúlyozza, indítványának törvényszerűségét s idézi a vármegye szabály- rendeletét a községi pénzkezelésről és számvitelről. Az Írásbeli vita folytattatott a választmányi ülésben szóval is és a főszámvevő kifejezte azon nézetét, hogy a törvényhatósági bizottságnak nem ismeri ama határozatát, mely Ungvár városát a költségelőirányzat miként szerkesztésére oktatja; de ha volna ilyen, akkor kéri e határozatot valamennyi községre kimondani és mindenesetre újabb határozatot hozni, hogy az eljárás egyöntetű legyen. Az idézett szabályrendelet 4. §-a a községi törvény rendelkezése nyomán az előirányzatot akként definiálja, hogy „az előirányzat célja a község egy évi szükségletének meghatározása. Ezen szükségletek fedezésére szolgáló eszközök kijei ö- 1 é s e.“ A törvényhatósági bizottságnak a városi tanácshoz küldött határozata pedig igy szól : „1888. évi május 29-én tartott bizottsági rendes közgyűlés jegyzőkönyvéből. 58. sz. A törvényhatósági bizottság az állandó választmány elfogadott véleménye alapján Ungvár város f. évi költségelőirányzatát, azon utasítással határozza Ungvár város képviselőtestületéhez visszaküldeni, hogy az, tekintve azt, miszerint a költségvetés célja a város egy évi szükségletének és annak fedezésére szolgáló eszközök meghatározása, a költségvetési előirányzatba csakis a folyó évi szükségletek által előálló kiadások és csak a f. évre reményei* hető bevételek felvétele iránt intézkedjék.“ Mindkét fogalmazvány egy toliból került ki, ugyanegyet mond mind a kettő csak más alakban. Az egy évi szükségletek fedezésére szolgáló eszM „Mi“ ¥ÁMÉM. Ilyen az élet. Irta : Dr. WEISZBERG ZSIGMOND. (Vége.) Ez volt utolsó párbeszédem akkori lak-és kartársammal. Nemsokára azután letettem az első és második szigorlatot és orvostudornak avattattam fel. Közben végleg is széf váltunk, a mennyiben a többi rangfokozat, t. i. a szülészi és sebészi tudorság elnyerése végett célszerűbbnek láttam egyik minta kórházba önkénytesnek beállani és ezen idő alatt jövendőbeli állásom, mint bécsi gyakorló orvosnak, megteremtése végett, megfelelő összeköttetéseket keresni, létesíteni és minél befolyásosabb ismeretségeket kötni. Sikerült a,z is — várakozásomon felül; és 1869 év kezdetén, már az összes gyógy tudományok tudora lévén, búcsút mondtam a kórháznak és annyi viszály után valahára elértem azt az időt is, midőn 16 éven át szerzett tudományomnak anyagi értékét is vegyem. De előbb a gyermeki hála és elismerés érzete arra inditott, hogy mint újdonsült orvos első sorban még életben lévő szüleimnek, másodsorban pedig számtalan barátomnak és pártfogómnak mondjak személyesen köszönetét; minek folytán elhatároztam, hogy a küszöbön lévő húsvéti ünnepet otthon fogom ünnepelni és egy időre Bécset elhagyom. Mielőtt azonban elutaztam volna, még egyszer — és legutólszor — utána néztem Maecenás barátom után. Esetleg odahaza találtam és a min még jobban csodálkoztam, orvosi tankönyvekbe elmerülve 1 Kissé halaványabbnak látszott, mint különben, és szemei körül fekete gyűrűk voltak észlelhetők. Hogy éjjeli virrasztásból eredtek, ehez kétség nem fért, csak az forgott kérdésben, tanulás-e avagy élvezés folytán.? Egyelőre nem voltam képes ezt eldönteni, de e tekintetben ő maga nem sokáig hagyott kételkednem, mert, mintha csak lelkembe nézett volna, egyszerre csak alattomos kérdésemre következő feleletet adott : Csodálkozol úgy-e, hogy idehaza találsz ? és még annál inkább, hogy kissé halványabb szinben vagyok ? azaz, vagyis leginkább, hogy könyvek közölt találsz ? Ez hármas rejtély előtted — nemde :> Nos hát tudd meg, hogy útólsó felszólalásod még sem maradt minden hatás nélkül. Elszántain magam az orvosi két szigorlat letételére : legalább a „kutyabőr“ legyen meg, ha már nem egyéb ! Mosolyogsz elhatározásomon ? vagy azt gondolod, hogy le sem tehetem, mert hát semmit sem tanultam ? Mindegy, már csak megpróbálom I Va banque-ot játszom ; ha sikerül, jó, ha nem, azt sem veszem nagyon komolyan. Legalább megismerkedem ama különös érzettel, melyet ti „stréberek,, szigorlati láznak szoktatok nevezni. Nos mit szólsz hozzá ? ! Nem egyebet mint, hogy dicsérem és egyúttal bámulom bátorságodat és egyszersmind kívánom, hogy akár lesz eredménye merész kísérletednek, akár pedig nem : soha se juss abba a helyzetbe, az orvosi diploma el nem nyerését megbánni, vagy még inkább elnyerését foganatosítani 1 Mindkét eshetőség nagy szerencsétlenség volna rád nézve és mindkettőtől óvjon meg téged az Úristen ! S most az időm rövid lévén — Isten veled I Haza utazom ma este és ... . Csak nem, hogy ott maradj ? Bár mily kevéssé becsülöd nézetemet, mégis azt mondom, hogy te nem gyakorló orvosnak való vagy, — legalább nem vidéken, vagy épp falúhelyen 1 óvlak attól ! Ha már mindenkép csak gyakorolni akarsz, vagy anyagi viszonyaid arra kényszerítenek, legalább a fővárosban tedd, hol elméleti tudományod és nagy készültséged nem soká maradhat elismerés nélkül. Nem minden talaj kedvező olyan embervirágnak, mint te vagy. Ha tanácsomra hallgatnál, azt mondanám neked, maradj itt és ne is menj haza 1 Látogasd sorba a kórházakat és közölj belőlük közölni valókat — oly kép és oly szakértelemmel, amint azt már mint orvosnövendók tanáraink közmegelégedésére és elismerésére tenni szoktad. Mert, mint az énekesnő az aranyat a torkában, úgy te azt a toliadban hordod. Ha én ezt birom, az orvosi intézet szolgálatjába állítom és fejemet merem rá tenni, hogy rövid 2 év múlva valami magántanári állásra teszek szert ! Emlékezzél szavaimra, — és amint te nekem, úgy én is neked azt kivá- nom, hogy fényes képzettséged és elméleti alapos tudományod dacára, ha vidéken találsz letelepedni, valamikor ne arra ébredj, hogy az mind hiába. mind fölösleges volt------------Isten veled I így váltunk el 1869 iki március 21 én
