Ung, 1889. január-június (27. évfolyam, 2-26. szám)
1889-06-09 / 23. szám
XXVII. ÉVFOLYAM. Ungvár 1889. vasárnap, június 9. 23 SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti Levelek osak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitol jön. Kéziratok vissza nem adatnak Kiadóhivatal: Pollaoaek Miksa könyvnyomdája Előfizetési feltételek: Egész évre . , 4 írt — Félévre .....................2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollaesek M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttér soronként 20 kr Ungvármegye é« az „ungmegyel gazdasági egylet“ hivatalos közlönye. iiaaauaaaaaeB6e~~"T 1 ' acijas^i^isiaass&.aiaaBiaaBs^a*Baaí»aBa—aaa— Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály. A városi képviselő testületből. E hó 5-én rendkívüli közgyűlés volt ismét a városházin, még pedig a laktanyai építkezésekre megtartott árlejtési eredmény jóváhagyása tárgyiban. A közgyűlésen jelen holtak nagyobb része különös jogfogalmak hangoztatása végett látszott megjelenni s ebbeli nézetüket elég hangosan is ki* mondták. E nézet az volt, hogy ne a törvényes árlejtési jegyzőkönyv tartalmát bíráljuk el, hanem az ajánlattevők közt tegyünk személyes megkülönböztetést. Rákosy János építész 3% árelengedés mellett adta be ajánlatát, de ö ellene nagy kifogások vannak. Első az, hogy nevét Mazurákból Rákosyra változtatta át, a ki tehát régi nevével nincs megelégedve s a nevében rejlő rák szót hátulról előre teszi, az erkölcsileg meg nem állhat a képviselő testület Ítélő széke előtt, mert előre tudatnia kellett, hogy az a „rák“ szó a „fene gombá“-t hordta méhében, mely a honvéd laktanyát teljesen felemésztette, úgy, hogy pl. Stuhán Mihály már követelte Rákosytól, hogy hozza vissza a gomba árát, mert különben nem fog mellette szavazni soha. Az első szónok Mihalkovics József ügyvéd volt, a ki mindig fejen üti a szeget. Most is ütött, de nagyon sandalitott elébb Grosz Ábrahám felé, és elkezdte dicsérni Moskovics Ármint és Kron Mayert, mint a kik 17|8 °|0 árelengedésen hajlandók vállalni az építést. Eldicsérte Moskovics Ármint, hogy milyen derék, müveit úri egyén ez, no meg a társa is ; hogy milyen pénzes emberek stb. stb. Ezekre ő bátran rábízná nemcsak azt a két kis építkezést, hanem az Eiffel-torony gombját is, és nemcsak a megajánlott áron, hanem azon felül is. De Rákosyt, a ki nevében hordja a „rák fenét“, a gombát, melytől 3 év óta a képviselő testület tagjai már is epidemikus bajban szenvednek, semmi szin alatt nem ereszti az építkezéshez, Mielőtt e nagy horderejű nyilatkozatot tette volna a szónok, előbb kérdés alá vette, vajon egy általán szükséges e ez építkezés most oly sietősen ? Szerinte az ügy nem sürgetős, mert a kiküldött bizottság a sürgetőséget nem is ajánlotta. E bizottságban a szónok is ben volt s e bizottság, 1889. ápril hó 22-ről kelt jelentésében, a képviselő testületnek a következő javaslatot teszi a tárgyalás alatt állott 3 rendbeli építkezésre vonatkozólag : „Hasonló elbírálás alá vettük a domonyai úttól eső sarok helyiség kiépítését, mely egy század befogadására volna elegendő és a kafatin helyiség felépítését, mely magában foglalná nemcsak a szorosan vett kantint, hanem a puskamüvesi lakást és műhelyt és egy konyha helyiséget is, végül pedig a régen sürgetett régi honvédlaktanya átalakítását.“ „Egyidejűleg a vállalkozó építész jótállást vállaljon magára azért, hogy pl. ama két épületet f. évi október 1-ig képes felépíteni és a katonaságnak kitogástalanul átadni. Ily feltétel és kikö. tés mellett a bizottság ezen épületek költségvetését megszavazásra ajánlja s véleményezi a gy őrsi még ez évben való felépítés t.“ E jelentés elég óvatos, de elég határozott alakban is van tartva, ezen tehát tulmenni most már a jelentést tevőnek nem illett, mivel ha a bizottság a sürgetőséget ki nem mondja, a tanács az árlejtést nem tartja meg. De hát igy jobb volt, szebb volt. A jó és zsef indítványát, ellene szólt Reisman Bertalan és Nehrehecky György. Közbe Rá kosy János is felszólalt, hogy ne tessék őt azzal a gombával tökéletesen koldussá tenni, mert ő nem hozta be azt a fene gombát, miután már az akkor itt volt és Dr. Novák Endre orvos is kóstolt belőle a kaposi utcán fekvő közkórháznál, meg a vasuttársulat a gerenyi határban fekvő indulóház- nál, pedig ezek az épületek jó távol esnek a honvéd laktanyától. Szegény, jámbor, csak olajat töltött a lappangó parázsra, mely nemsokára lángot vetett és erős támadásokba ment át A támadás éle Rákosy ellen irányult, mert Moskovics Ármin vállalkozó a közgyűlés alatt egy új ajánlatot adott be. mely 3^ ®|0-ot enged már, s igy a Rákosy ajánlata egyáltalán nem kellett, tehát Mihalkovics József indítványozó szavazati kívánalmat gyűjtögetve járt-kelt a teremben és be is adta azt az elnöknek. Jó szerencse, hogy az elnök egy meggondolatlan kifejezése, mely egyenlő volt a „sic volo, sic jubeo“ elvével, hirtelen más irányt adott á tárgyalásnak ; és nagy többséget szerzett azon véleménynek, hogy inkább tartsunk f. hó n-én újabb árlejtést délelőtti 10 órakor és délutáni 3 órakor a képviselő testület jöjjön össze határozni a fölött, a mit az uj árlejtés esetleg eredményezne, vagy az addig obligóban maradó ajánlkozók fölött végérvényesen dönteni. Úgy lett. Elfogadták. Mindnyájan haza mentünk. Útközben Rákosy imádkozott, Mihalkovics a mellét verte, Stuhán röhögött, Moskovics a kezeit dörzsölte, Royko eltűnt. Legyen ebből aztán okos valaki I I Az ungmegyei gazd. egyesületnek 1889. junius 6-án a megyeház nagytermében Bernath Dezső elnöklete alatt tartott közgyűléséről felvett jegyzőkönyv. Elnök megnyitván a gyűlést, felemii ti azon örvendetes eseményt, miszerint azon régi óhaj, hogy Magyarország mezőgazdasága egy különálló minisztérium által intéztessék, ma már teljesedésbe ment. A jelenlegi miniszter az országos gazdasági egyesület közgyűlésén tartott elnöki beszédében kijelentette, hogy a gazdasági egyesületek működésére kiváló súlyt kíván fektetni, s azokat anyagilag i$ jobban hajlandó segélyezni. Kiváló fontosságú ezen nyilatkozat, különösen egyesületünkre, a mely a kormánytól már évek óta semminemű segélyben nem részesült, s e miatt működése a kivánalmaknak alig felelhetett meg. Hiszi, hogy a miniszter nyilatkozatából jövőre nézve reményt meríthetünk sikeres müködésünköz. Thuránszky Tivadar alelnök előadja, hogy, mint az egyesület közvetlen vezetésével megbízott alelnök, kötelességének tartja múlt évi működéséről számot adni. Az egyesület adóságait mind letörlesztette, úgy, hogy jelenleg az egyesület 600 frtnyi pénzösszeggel rendelkezik. S hogy a minisztériumban az ellenünk tanúsított bizalmatlanság is megszűnt? bizonyítja azon körülmény, hogy a minisztérium a múlt 1888. évre utólagosan 200 frt államsegélyt utalványozott. Igen fontos ezen körülmény, mert biztos remény van reá, hogy az államsegély ezután évről évre kifog utalványoztatni, s az egyesület a megye közgazdaságának emelésére sokkal többet fog tehetni. Ezutáni működéséhez kéri a választmány szi Titkár felolvassa a választmány évi jelentését. Berzevicy István tudomásul veszi a jelentést, azonban az egyesület faiskolájának ügyét a közgyűlésen tárgyaltatni kívánja. Markos György úgy véli, hogy ezen ügy nem tartozik a közgyűlés elé, s hogy azt a választmány van hivatva elintézni, a jelentést különben tudomásul veszi. Bernáth Dezső utasittatni kéri a választmányt, hogy a jelentésben megemlített patkóié tanfolyam felállításáért a minisztériumhoz újabb kérvényt adjon be. Lipcsey József előadja, hogy a megye mezőgazdáira nézve kiváló fontosságú dohánytermesztés engedélyezése, mint az a jelentésben is meg van említve, már többször kérelmeztetett, de ezt kieszközölni mindezideig nem sikerült, nézete szerint ez sokkal fontosabb ügy, semhogy azzal az egyesületnek felhagyni szabad lenne, utasittatni kéri a választmányt, hogy ezen ügyben újabb felterjesztést tegyen a pénzügy minisztériumhoz,Ás egyszersmind felkérendőnek véli a megye törvényhatóságát is, hogy ezen ügyben szintén intézzen kérvényt a pénzügyminisztériumhoz. Tabódy Jenő megemlíti, hogy a megye törvényhatósága ez ügyben a kassai ipar- és kereskedelmi kamara felszólítására már régebben felirt a minisztériumhoz, s ha e tekintetben az egyesületnek ismét támogatásra van szüksége, a törvény- hatóság azt készséggel megfogja tenni. A választmány évi jelentését a közgyűlés tudomásul veszi, s a választmánynak működéséért köszönetét szavaz, útasitja azonban, hogy azon ügyek elintézését, melyekre a minisztériumtól válasz nem érkezett, újabban sürgesse meg. Titkár felolvassa az egyesület múlt évi pénztári zárszámadását. A közgyűlés a pénztárnoknak a felmentvényt megadja, s önzetlen működéséért jegyzőkönyvi kivonat alakjában köszönetét szavaz. Titkár felolvassa az egyesület 1889. évi költség előirányzatát. A közgyűlés az előirányzatot elfogadja s az elnökségnek a kiadások utalványozására a meghatalmazást megadja. Tihanyi Domonkos megemlékszik a felvidék nyomoráról, előadja, hogy az ott uralkodó nyomor minden képzelmet felülhalad, melyet még tetéz azon körülmény, hogy a népnek semminemű keresetforrása nincs. Ezen nyomor enyhítésére legcélszerűbbnek vélné, ha az egyesület igyekezné a felvidéken a faipart lehetőleg terjeszteni, s a minisztériumtól kieszközölni, hogy az erdőségekből faanyagok kisebb menyiségben is adatnának el a népnek, hogy ezek feldolgozása és elárusitása által némi keresetforrás idéztessék elő. Szintén igen fontos lenne ezen nyomor enyhítésére a gyümölcsfatenyésztés terjesztése, mely célból N.-Bereznán és Kosztrinán faiskola lenne felállítandó. Ezen indítvány elfogadtatik, s tanulmányozási kidolgozás, esetleg kibővítés végett a választmányhoz tétetik át. Bernáth Dezső indítványozza, hogy bizassék meg a választmány egy gazdasági szakoktatással egybekapcsolt felső népiskolának a megye valamely alkalmas községében leendő létesitése végett a kellő lépéseket megtenni, A közgyűlés elfogadja ezen indítványt s intézkedés végett a választmányhoz utasítja. Bernáth Dezső előadja, hogy 1882 évben a szépnek elrontója pedig Royko Béla soha nem volt. Ez elvből kiindulva pártolta Mihalkovics Jó- I vés támogatását. JLapuuk mai számához iéliv melléklet van csatolva.
