Ung, 1889. január-június (27. évfolyam, 2-26. szám)
1889-06-09 / 23. szám
főldmiveiési miniszter megbízta Bodola Lajos főmérnököt, hogy egy megyénkben felállítandó mintakender áztató tervét készítse el. Ez ügyben mindezidáig azonban semmi lépés sem történt. Igen fontos kérdés ez, mivel a jelenleg uralkodó gazdasági világban a gazdának többféle termény termesztésére kell gondját fordítani, hogy jövedelmét állandósíthassa, a kendertermesztés megyénkben nagy jövővel bir, s hogy pz jelenleg nagyobb mérvet nem öltött, a hiányos áztatás okozta csekély jövedelmezőségnek tudható be. Felemlíti, hogy Sárospatakon minta kenderáztató lett felállítva, melyben 3000 cat. hold termése áztattatik, s a termelőknek igen nagy hasznot hajt. Indítványozza, hogy kéressék fel a minisztérium, hogy ezen kenderáztatót, Ígéretéhez képest, mielőbb állíttassa fel. A közgyűlés elfogadván ezen indítványt, az intézkedések megtételével a választmányt bízza meg. Elr.ök előadja, hogy az alapszabályok értelmében a választmány minden évben újjáalakítandó, s hogy a választmányi tagok egyharmada sorsolás utján kilép a választmányból. Ezen évben kilépendő tagok: Berzevicy István, Bernáth Zoltán, Bornemissza Zoltán, Markos György, Scheffer Vilmos, és Widder Albert, s halálozás miatt Gálocsy Gusztáv helyett is más választmányi tag választandó. Titkos szavazás utján megválasztattak : Tihanyi Domonkos 21, Markos György 18, Bernáth Zoltán 17, Berzevicy István 16, Widder Albert 15, Bornemissza Zoltán 14, és Tabódy Jenő 13 szavazattal. Elnök köszönetét mondván a megjelent tagoknak, a gyűlést bereikesztette. Jegyzetté: GÁLOCSY DEZSŐ, titkár. Különfélék. * Kinevezés. Huszár Péter városunk szülötte, a belügyminisztériumnál miniszteri osztály- tanácsossá neveztetett ki e napokban. Gratulálunk a megérdemlett előléptetéshez. * Erdészeti kinevezések. I. osztályú erdő gyakornokká A j t a y J á n 0 s II. oszt. erdőgyakornőkot az ungvári főerdőhivatalhoz ; II. oszt. erdőgyakoruokká ugyanide Lorenc Jenő államvizsgát tett műszaki dijuokot, nevezte ki a füldmívelés-, ipái- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter. * Értesítés. Az ungvári kir. kath. főgymnási- umban a magántanulók junius hó 18-án és 19-én fognak megvizsgáltatni. Az érdekeltek fölhivatnak, hogy f. h. 18-án, reggeli 8 órakor, a kellő okmányokkal ellátva, az igazgatói irodában jelentkezzenek. Ungvár junius hó 6-án 1889. A főgymnásiumi igazgatóság. * Az ungvári rém. kath. fi- és leányiskolákban az 1888)89 ik év zárvizsgálatai a következő rendben fognak megtartatni : A „Mária házi“ leányiskolában a hittanból 11-én, s a többi tárgyakból 18 és 19-én. A belvárosi „Gizellaházi“ Lányiskolában a hittanból 15-én, a többi tantárgyakból pedig 21 és 22-én. Az elemi főiskolákban a hittanból 24-én, a többi tantárgyakból a következő napokon: a IV-ik osztályban 25 én, a Ill-ikban 26 án, a II. és I-sőben 27-én fognak a vizsgálatok megtartatni. Végre 29-én, sz. Péter és Pál napján, ünnepélyes hálaadó isteni tisztelettel záratik be az iskolai év. * Záróvizsga. Tasolyán az államilag segélyezett községi iskolában e hó 2-án délután volt a záróvizsga. Jelen voltak a vizsgán a szülőkön és a tanügy iránt érdeklődőkön kivül nagytiszteletü Ma- kay Dániel ur, az ungi ev. ref. egyházmegye esperese, ngos Tihanyi Domonkos m. kir. tanfelügyelő, Móré Gábor jenkei ev. ref. lelkész ur, ezen iskolának elnöke, mint vizsgálók. Az eredmény, melyet ezen iskola tanítója, Kilin György rövid idő alatt feltudott mutatni, mindenkit meglepett. A szülők örömkönnyeket hullattak, hallva gyermekeiket, hogy a hozzájok intézett kérdésekre mily szép magyar feleleteket adnak. A szülők régi óhaja tehát beteljesült! Régi óhajok volt már az, hogy bárcsak megjönne azon idő, hogy gyermekeik a magyar nyelvet elsajátítsák ! s ime Kilin György meghozta azt; ő a tót nyelvet nem bírja ugyan, ezért sok fáradságába került, mig a gyermekekkel megértette magát, de minden erővel azon munkálkodott, hogy megmutassa azt, hogy az igyekezet, a szorgalom minden akadályokon győzedelmeskedik. A szülők kívánságának eleget tett. A felmutatott eredménynyel nemcsak a szülök, hanem a fentne- vezett tanférfiuk is igen megvoltak elégedve, a tanítónak e fáradságáért elismerésüket nyilvánították. (Egy jelen volt.) * Kövezési munkálatok. Az ez idén foganatosítandó utcai kövezési vállalatból a nagy utcai járda kövezést a magyar aszfalt részvénytársaság vette ki, mint legjutányosabban pályázó s a tanács már megkötötte a társasággal a szerződést, mely szerint 14 nap alatt tartozik a munkát megkezdeni. A háztulajdonosokra is kedvező a feltétel, mert öt év alatt 10 félévi részletekben fizetendő meg a járda költség 2js-da, *j3-át a kövezetvám fogja viselni a szabályrendelet értelmében. Városunk csinosodására mindenesetre nagy befolyással lesz ez. * Hogy lopják meg az államot? Rövid idő í alatt másodszor halljuk már, hogy a szeszgyárakban borzasztó rablógazdálkodásokat fedez fel a finánc éber őrszeme. Nem régen egy szepesvármegyei szeszgyárosról volt szó, a kinek büntetését 100,000 ftra taksálták. A végét e taxatiónak nem olvastuk. Ma vármegyénk egy kis falujáról van szó. Bozos ez a falu, mely gróf Buttler János halala óta nagyon sok viszontagságon ment kerestük Vagy három év óta valami Weinberger Arthur nevű lakik ott, mint birtokos, ki a birtoknak 56 ezerre menő vételárhátralékát a szeszfőzdén akarta kinyerni. De hogyan? Előbb a berendezést kellett valamikép átjavitani, s egyszerre ott, a hol az ördög se járt, mert csukva volt minden, tűz üt ki. A gazda megijed, de mielőtt megijedt volna biztosított, és naftát használt. A kár tetemes, a biztositótársulat a jövő üzlet reményében megalkuszik és fizet. Ámde ez mit ér egy gazdának. A szeszfőzde csakhamar helyre állittatik és ugyancsak főzik a szeszt I Oh dehogy ! A szesz fő, de az államkincstár szeme elől elcsorgatják. Valami csavarnak a felhasználása mellett sóval tömi be a levezető csatornát s ő ezzel elvezeti az állami közegek szeme elől a hasznot a saját zsebébe. Ezt észre veszi a finánc, nagy vizsgálat indul meg s a hozzávetőleges birság 92 ezerre tétetik. Nesze neked vételárhátralék, már most hol kerül ki. Oh szegény Buttler János gróf, hát ilyen gazdák tapossák a te udvarodat ?! * A zónatarifa a magyar államvasutakon. Mint Budapestről jelentik, a magyar államvasutakon a személyforgalomban augusztus i-én lép életbe az uj zónatarifa, mely már teljesen ki van dolgozva. Az uj tarifa szerint az egész ország 14 zónára lesz beosztva. A menetdijak az első zónában lesznek : személyvonatoknál az első osztályon 50 kr, a 2 ik osztályon 40 kr, a 3-ik osztályon 20 kr; gyorsvonatoknál az első osztályon 70 kr, a 2.ik osztályon 55 kr, a 3-ik osztályon 35 kr. A legtávolabbi zónában a következők lesznek a menetárak: személyvonatoknál az i-ső osztályon 8 frt, a 2-ik osztályon 6 frt 20 kr, a 3-ik osztályon 4 frt ; gyorsvonatoknál az első osztályon 9 frt 60 kr, a 2-ik osztályén 7 frt, a 3-ik osztályon 4 frt 80 kr. * Könyvismertetés. Gazdasági állatgyógyászat. Gyakorlati útmutatás a házi állatok belső, s külső betegségeinek gyógykezelésére. Gazdák és állattulajdonosok számára, írta Bornemissza Zoltán oki. állatorvos. Kapható szerzőnél Tegenyén, u. p. Pálóc, Ungmegye. Ára 1 frt 20 kr- 1 frt 30 krnak elöleges, postautalványom beküldése után a könyv bérmentesen küldetik. Ezen mü több jeles szakember által megbiráltatván, általuk hasznosnak s a gazdaközönség közti terjesztésre érdemesnek találtatott, miért is annak megA.Z „UISTGP1 tárcája. ■——■MBB!, -----' ' ' A művésznő Irta Bignlo Emília. (Folyt, és vége.) Jenő felugrott, egy két lépést hátrált. Arankám ! — Szólits, csak szólíts, úgy se fogsz soká ! pedig jól esik, nagyon jól esik hallanom hangodat. Úgy cseng fülembe, mint az a tiszta csengetyühang, mely a haldoklót a meny üdvére emlékezteti. Meghalok, mert megakarok halni; meg, mert bűnös vagyok : meg, mert tiszta lelked szent szerelméért gyalázattal fizettem. Hazudsz, asszony, mond, hogy hazudsz ! Mond, hogy lázad van, hogy nem tudod mit beszólsz, mondá Jenő s önmagából kikelten ragadta meg kedvese karját. —- Ne érints Jenő, nem érdemiem, bűnös vagyok. Ott látod azokat a koszurokat, nézd a sok között azt az értékes csokrot, a levél ott lesz mellette ; mellette a kis doboz is. Jenő a virágokhoz akart rohanni. — Ne menj, maradj, úgy se tudnál meg semmit, a levél semmitmondó frázis. Elmondom én, hogy megtisztult lélekkel válhassak meg tőled, hogy okulj, ha valaha még szeretni tudnál. Hollubin bankárt ismered ugy-e ? Tudod mennyi idő óta üldöz, hogy fenyegetett, ha meg nem hallgatom ; mit Ígért, mily kincseket rakott elimbe egy mosolyért, egy igenért. Nos, én egy gyenge pillanatban eltántorodtam és kijátszottalak tégedet. A viszony nem maradt, következés nélkül. A lelki fnrdalást nem bírom tovább, a gyalázat érzetével nem tudok tovább élni. Vétkeztem, bűnhődtem, de bűnömben is szerettelek. Végeztem az élettel, meghalok^ bocsáss meg. Jenő sziaváltozva nézett a bűnében is szép Magdolnára, homlokára szoritá kezét. Megőrülök. Ennyi báj, ennyi szépség, ennyi szellem és ily aljasság ! Isten, hol vagy, ha ily teremtésben sem lakói ? ! Hirtelen Aranka mellé lépett, fellobogó dühében megragadta karját. — Hagyj el, fékezd magad, boszud hiába, gondoskodtam a megváltásról, mérget vettem. Aranka élettelenül hanyatlott vissza. Jenő kétségbe esve borult reá. Ne, még nem, csak egy szót, egy tekintetet még kedvesem. Megbocsátok, szeretlek bűnödben is. Bűnös leszek érted, hogy veled lehessek a pokolban is, de el nem hagylak, el nem Ítéllek, mert szeretlek lelkemmel, véremmel, őrült szerelemmel. Aranka felnézett, megszorító Jenő kezét, reá mosolygott, de az a mosoly boldogsággal és rettentő kínnal vegyes volt. — Légy erős Jenő, tanulj feledni, szeress, ha tudsz, de ne bizz feltétlenül. Lelkem a tiéd volt, az is marad, téged szeretve halok meg, ég veled 1 — Gyorsan orvost, segitség 1 taláu megmenthető, kiáltott Jeuő, s csengetni akart. — Maradj, már késő, úgy se lennék a tiéd s ha az nem lehetek, minek éljek ? Rettenetes kin gyötör, csókolj meg és hangja elakadt, keble zihált, görcsösen szorította Jenő kezét, ajka elhalványultak, szemei megtörtek s lassaukiut lecsukódtak. Jenő rémülten szólifgatta. ébresztgette, s midőn látta, hogy minden hasztalan, erőszakkal szabadította ki kezét, a fali csengőhöz rohant s hatalmasan megrántotta. Abban a pillanatban Aranka felugrott s harsogó hahotával borult Jenő vállára. — .Evvel ennyém a diadal ! Tapsolt, ujjongott a hogy csak birt. Jenő bámult, hiiledezett, szólt volna is, ha tudott volna —- Bravó, bravissimo ! mégis csak jó színésznő vagyok. — Hát játék ? avagy most csalsz meg ? vagy a® előbb, hát mond mit higyjek ? — Édes egyetlen Jenőm, soha, egy percig se voltam hiitelen. A bankár most is csak úgy eped mint eddig. Próbát tartottam veled s te tudtodon kivül jól játszottad az Amorosót. Ugy-e édes nem haragszol, h°gj így játszottam veled ; kedves nyájassággal simogatta körül az ifjú most már boldogságtól sugárzó arcát. De mond, hol voltál ma este, az előadásról hiány zottál. — Ah kedvesem, boszantó jelenetem volt az atyámmal. — Miattam, nemde ? — Igen. — Sérti gőgjét, hogy Mágócsy, raday Raday Jenő egy szinósznőt szeret, sőt nőül is akarja venni. — Úgy van. — Ne busulj kedvesem, van arra is orvosságom. Aranka bement a mellékszobába, kis idő múlva egy elsárgult iratcsomóval jött vissza. — íme származásom és családfám. Megtalálja benne atyád az erdélyi fejedelmek szine javát, ha ez kevés, akkor------— Akkor minden további szó nélkül megesküszűnk és beérjük azzal, a mit anyám után birok. Kevés, de ha szeretsz. — Téged szeretlek, téged óhajtlak és nem pénzedet Jenő. De ruár most hagyj el, késő az idő ; azaz, hogy korán, hiszen megvirradt. — Menj, mielőbb elvárlak és elmondod, atyád mit szólott az atyafisághoz. És a délelőtt folyamán Jeuő helyett az öreg Mágocsy jött el. A szokásos üdvözlések után átnyújtotta Arankának az iratokat. Asszonyom, öu meggyőzött illetékes származása felől, fogadja hódolatomat, most I már magam kérem meg fiam számára kezét, de egy ! kikötéssel. — Ez volna ?
