Ung, 1888. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1888-02-12 / 7. szám
Ungvár 1888. vasárnap, iebrnár 12, 7. SZÁM. XXVI. ÉVFOLYAM. Megjelent MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi I részét illeti Levelek csak bét- I mentesen fogadtatnak ol. Semmit I sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől | jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal Poilaosek Miksa könyvnyomdája I Előfizetési feltételek: Egész érre . 4 frt — Félévre .....................2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára IC kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ur.g kiadóhivatalába (Jngvár, Pellacsek ,M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttér soronként 20 kr VEGYESTARTALMU HETILAP. üugvármegye és az „ungmeírjel gazdasági eg-ylet“ IiívmImIos közlönye. Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály. A valódi érdem jutalma. Vármegyénk kevés oly anyaggal dicsekedhetik, mely a társadalmi élet lüktető erejének fokozását emelni képes volna. Csendes, aluszékony a mi életrendünk s igy a magasabb eszmekor csak kivételesen és ritkán kap tápanyagot valamely kiváló intézmény, vagy tevékenység létesítéséhez. E gyöngeségünk közepette jól esik látnunk, hogy van társas életűiknek egy oly fiatal tag-' ja, ki Ungvármegyét, városunkat, mint második szülőtöldét tekintve, mióta közöttünk, él életét egy nagy eszmének szenteli : a h u m a n isin u s n a k. Dr. Novak Endre 1872-ben lépett az Ayrvosi pályán városunk közéletébe s azóta kitartó szorgalom, lelkiismeretes bánásmód és önművelés által az orvosi karnak egyik tekintélye, a szenvedő emberiségnek pedig fáradhatatlan ápolója lett. Miat közkórházunk igazgató főorvosa a távoli megyékben is a legjobb hirben áll, a vezetése alatt álló intézet pedig méltán dicsekedhetik azzal, hogy egyike a legjobban berendezett kórházaknak. De mig e jó hirre eljutott, addig az igazgató főorvos sokat és nagyot merészelt s hajtott végre ; mert a roppant szűk és rozznt kórházi épületet, az isteni gondviselés különös kegyelem mellett sikerült, úgyszólván semmiből, egy díszes palotává felépítenie, mely nevét örök időkön át emlegetni fogja. E tevékenység, mely a társadalmi élet más ágában is fáradhatatlan munkásságra ösztönözte ót, vármegyénk ifjú főispánját arra indította, hogy a korona kitüntetésére ajánlja. És ő császári és királyi apostoli felsége Dr. Novák Endrét a Ferenc József rend lovagkeresztjének adományozására méltatta a közegészségügy terén kifejtett buzgó fáradozásáért. A kitüntetés általános örömmel fogadtatott, mert akit ért, mindnyájunk szeretőiét és közbe- esülését bírja, érdemeit pedig mindenki méltányolja és tiszteli. Ünnep volt tehát e hó 8-ikan a vármegye házában, mikor a kitüntetett férfiúnak az érdemkereszt mellére feltüzetett. A nagy közönség figyelmessé tétetvén, hogy mikor lesz az ünnepélyes rendjel átadás, szép számmal gyűlt egybe, vegyesen nők és férfiak, a megyeháza dísztermében, hol gróf Török József főispán disz magyarruhában megjelenvén, mindnyájunk közmegelégedésére igen tapintatos és az ünnepélyes actushoz méltó beszédet tartott, melyben kiemelte a kitüntetett férfiúnak érdemeit, buzdítván őt a további tevékenységre. A hivatalos okmányok telolvasása és a fő- ispáni beszéd után felfűzte a főispán a lovagrend keresztjét a közönség lelkes éljenzése között a közszeretetben álló főorvos mellére. E megható jelenet után Dr. Novák Endre az ünnepély komolyságához mért beszédet intézett a főispánhoz, melyben hivatkozva eddigi szerény körben mozgott tevékenységére, mit az isteni kegyelem támogatása mellett kifejteni igyekezett, ígéri, hogy további működését hasonló buzgalommal fogja teljesíteni. A legmagasabb kegy e nyilvánítását hálás köszönettel véve, oda fog törekedni, hogy ■ a közügyekben még több tevékenységet fejtsen ki, mint eddig A jelen volt közönség lelkes éljenzéssel fe- í lelt e válaszra. Erre Bugyis András főesperes, mint a közkórházi választmány elnöke, emelt szót. Beszédében a kitüntetett férfiú érdemeit, mint. közvetlen szemlélője, kiemelvén, egyúttal hangsúlyozta azon szerencsés s boldog •kormányzati állapotot, midőn országunknak oly kegyes fejedelme van, ki országának legtávolabbi részében is észre veszi a tehetségeket. De hogy ezt képes észrevenni, az ismét a kormányzók érdeme s e részben vármegyénk fiatal főispánját élteti, ki a valódi érdem méltánylására oly rövid idő alatt is rágondolt. Ezzel az ünnepély véget ért s a közönség legnag}robh része sietett üdvözölni az ünnepelt férfiút. A sajtó nevében, melynek ő is munkása olyankor, mikor ráér. mi is szívből üdvözöljük Dr. Novák Endrét, s kívánjuk, hogy az Isten hosszú élettel áldja meg öt, keresztül vinni azon szép eszméket, melyekért lelkesül. Hatósági jogok. Ungvárvárosában még az urbér rendezés s tagosítás előtt a 'svábutca úrbéres gazdái külön községi szervezettel voltak ellátva s a város birája velők alig reudelkezhezett, még adójukat is külön szedték be s közvetlenül szállították be a kir. adóhivatalba. Ez önállóságuk még az 1871 évi XVIII. t. c. életbelépte után is egy jó ideig figyelmen kivüi hagyatott a rendezett tanácsú hatóság által s csak midón az adószedés bonyolult volta a város felelőségére ment, lett beszüntetve a külön adó kivetés s kiszedés önállósága ; de azért megtartotta továbbra is ama jogot, hogy minden évben I bírót, tehát elöljárót választott maga közül, ki Az „TJ!N~ Gr“ tár oá, jaj A sugallásról. — Dr. Weiszberg Zsigmondiéi. — (Folytatás és vég«) Ilyen — utánozott — jelenségekkel ugyan a mindennapi élet nagyon is bőségesen szolgál ; csakhogy nem mindenkor, sőt nagyon is ritkán részesülnek abban a figyelemben, mely őket joggal illetné. Mert csakis utánzási ösztönön alapulhat a napjainkban már szom >ru divattá vált és már állandó rovatot igénylő párba- jók, öngyilkosságok, rablógyilkosságok és még más hasonló, járvány os kihágások végnélküli sora ! S a statisztika már rég nemcsak megmutatta, de egyszersmind be is bizonyította a feltűnést okozó, említett tettek utánzását. Nincs is kétség benne, hogy mindolyan feltűnő események, minőkről fentebb megemlékeztünk, roppant hatással vaunak a sokaság képzelődésére, sőt egyeseket, kik különös hajlammal bírnak rá, határozott akaratnyilvánításokra is serkentenek és vezetnek. Erre vonatkozó bizonyítékok végett, a legkevésbbé vagyunk zavarban ; hisz’ a mindennapi élet busásan szolgál azokkal! Tegyük föl, hogy történt valahol rendkívüli körülmények közt létrejött és váratlan kimenetelű, teszem az egyik félre nézve halálosan végződött párbaj — és misem természetesebb, minthogy ilyen roppant, feltűnést okozó élet, hasábokon át a legkisebb részletekig iratik le a napi sajtóban ; némely lapok kimerítően tárgyalják még, mások meg a képze_ lődésre vonatkozó rajzokkal kisérik; — szóval . a nagy közönség tömegesen vesz róla tudomást, foglalkozik vele, álmodik róla és rövid idő múlva? hasonló esetről tesznek említést a lapok ; ési ez ismétlődik addig, mignem valami más feltűnőbb esemény nyomul az előtérbe és feledékenységgel borítja az előbbit. így halmozódik párbaj párbajra, öngyilkosság öngyilkosságra stb., a nélkül, hogy az azoknak alapjául szolgáló indokok, — esekélységöknél fogva — kíváncsiságunkat és még kevésbbé józan falfogásunkat kielégíteni képesek volnának. Ha most figyelembe vesszük mindezeknek a tényeknek csekély, úgy szólván latba sem vethető indokait; ha fontolóra vesszük ama legeredetibb módon mag'át megölni szándékozó, különös közvágyat; és végre a csodálatos gyorsasággal ismétlődő „emberirtási“ kísérleteket vagyis öngyilkosságokat; ha továbbá szemelőtt tartjuk e szerencsétlenek korbeli fokozatának szélsőségeit, melyek ilyenkor feltünőleg szoktak kiríni és melyek közt az alacsonyfoku, az élet valódi becsének tudatával még nem is bírhat és e szerint tettéről „egyénileg“ be sem számolhat, és viszont a magas- fokú, mely ha még egyénileg igen is, de csak a legritkább esetben képes amaz akara tkifejtésre felvergődni, melyet az életkioltás nehéz munkája okvetetlenül föltételez: akkor nem igen messze lehetünk attól az igazságtól, hogy mind-ma, he- lyenkint és időnkint, járványképen föllépő rendel lenességeket, egyetlen egy forrásra vezethetjük vissza: az u. n. utánzási ösztönre. Vagy talán más — és észszerű — indokra vezethető vissza, teszem a milesi hajadonok ama tömeges öngyilkolása, m lyről már az ókorb'n tesz említést ! Plutarch, valamint ugyanő beszél a chiosi asszo- } nyokról is, kik rohamosan vetélkedtek ekstatikus (felhevülési) rohamokban és szélsőségekben egymáson tultenni ?! S a középkort elfogulatlanul tekintve : minek tulajdoníthatjuk voltaképen a keresztes hadjáratokat általán és különösen a gyér mekek szomorú hadjáratát? Fényesebb bizonyítékát az akaratátvitel lehetőségének, mint azt az amiensi Péter, a kereszteshadjáratok szellemi indítójának, ezerekre és ezerekre gyakorolt akaratátvitelének példája bizonyítja, nem is hozhatnánk fel, dacára annak, hogy a középkor történelme, hasonló rendellenes jelenségekben nagyon is bővelkedik. Mert gondoljunk csak vissza az u. n. flagellánsokra, továbbá a képirtókra sat! De az újkor sem ment hasonló rendellenes jelenségektől ; kezdve az első francia forradalom szereplőitől, egészen le a napjainkban oly hírhedtté vált fran- cia tábornokig, a sokat emlegetett Boulanger íg. Mind e jelenségek kutforrásának — tágasabb értelemben — a suggestio tekintendő. Ez alól csak azok az emberek szabadulnak meg, kiknek agya egészen függetlenül, önállóan működik, vagyis — a fentebbiekre visszaemlékezve — kik sajátos agytestecsekkel rendelkeznek, melyek segítségével saját gyártmányu gondolataikat gondolják, saját önelhatározással bírnak, szóval: saját tetteiknek tettesei. A legtöbb ember azonban, a természettől kevésbbé szerencsésen megáldott, azaz i gyengébben fejlett agygyal bírván, csak ritkán jut I öngyártmányu gondolatokhoz és ezekből kifolyó jön álló tettekhez ! Ok mindig a suggestio martalékaivá válhatnak, sőt válnak is ; miért is mások észjárásán élősködnek, mások akarata szerint mozognak és mások tetteit utánozzák! Ha most e szomorú tények benyomása alatt azt találnák önök végül kérdezni : lehets^ges-e, hogy a természet célirányos és tökéletes alkotásánál és berendezésénél, előre nem gondoskodott volna egyszersmind, arról, hogy e rendellenes,
