Ung, 1887. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1887-11-13 / 46. szám
XXV. ÉVFOLYAM, Ungvár 1887. vasárnap, november 13. 46. SZÁM. I II. I l.ll. —- — I . ■ I ■ ■ ........... .................... _ .11 .1 II . Ij.J_______________i ' - 1 1 Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőim intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek esak bér- meiuesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal Pollac8ek Miksa könyvnyomdája. VEGYESTAETALMU HETILAP. Előfizetési feltételek: Egész évre . . 4 frt — Félévre ......................2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollacssk M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttór soronként 20 kr. üngvármegye és az „ungmegyei «íazdasági egrylet“ hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály. Hivatalos közlemények. Az 1887. évi november hó 8-án UjOLg.-^ várt t tartott közig, b i z o 11 s ági ülés jkvi kivonata: 763. (969) sz. A kir. építészeti hivatal főnöke beterjeszti f. évi október havára vonatkozó szakjelentését. A közig, bizottság a kir. építészeti hivatal főnökének jelentését tudomásul vévén, az abban kifejezett javaslathoz képest, nehogy a községi közmunka ledolgozására megállapított tervezet, a különböző időszakokban benyújtott kérvények folytán hátrányos változásokat szenvedjen, határozatba hozza, hogy oly esetekben, midőn egész községek községi közmunkája a rendelkezéstől elté- röleg kívántatik felhasználtatok csak oly kérvények fognak figyelembe vétetni, melyek ^december hó végéig nyujtatnak be; elrendeli egyszersmind a közig, bizottság, hogy ezen határozat a főszolgabírók. Ungvár város polgármestere és az „Ung“ lap utján közhírré tétessék. GRÓF TÖRÖK JÓZSEF, főispán. mint a közig. biz. elnöke. 735.5/.. alisp. 887. Ungvármegye alispánjától. A főszbiráknak és Ungvárváros polgármesterének. A vármegyei közigazgatás részére 188g, évben szükséges irodai szerek és stearingyertya szállítása, szegődvényesek ruházatának elkészitéseTés vizhor- dás, f. évi november hó 17-ik napján délelőtti 10 órakor az alispáni hivatalos helyiségben árlejtés utján zárt ájánlatok mellett ki fog adatni. Ezen árlejtésre a vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy a lepecsételt ajánlatok, melyekbe a költség előirányzatoknak megfelelő io®|0 bánatpénz készpénzben vagy államkötvényekben becsatolandó, f. évi november hó 17. napjának délelőtti lo. órájáig az alispáni hivatalnál beadan- dók, ahol az árlejtési feltételek a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Különösen figyelmeztetnek az árlejtésben részt venni óhajtók, hogy az ajánlatoknak bizonyos összegről kell szólnia és hogy utóajánlatok elfogadtatni nem fognak. Felhívom cimet, hogy ezen hirdetményt hatósága tarületén azonnal közhírré tétesse s jelentést tegyen. Jelen rendelet az „Ung* helyilap utján is közététetik. Ungvári 1887. november hó 7.-én. KENDE PÉTER, alispán. 28963. sz. Közmunka és közlekedésügyi m, kir. miniszter. Valamennyi törvényhatóságnak (kivéve Budapest és Fiume városokét). A közúti közlekedésnek a hidakon és kompokon közbiztonsági érdekben leendő fentartása céljából addig is, mig ily irányban esetleg törvényhozási intézkedés történnék, a következőkre utasítom a törvényhatóságot. 1., A törvényhatóság területén lévő valamennyi vámos hidat és kompot alaposan vizsgáltassa meg, s amennyiben azok egy vagy más te- j kintetben a közlekedésre alkalmasaknak nem talál-1 tatnának, azok megfelelő helyre állítása irán- szigoruan és erélylyel intézkedjék. 2., A fahjdaknál tízszeres biztosság számítandó s ennek alapul vétele mellett a fahidak öszponto- sitott maximál megterhelése 4000. kggal veenndő. Ehhez képest elrendelő lesz hogy a fahidaknái a 4000 kg. elegvsulyt megháláló járművek, továbbá a vasúti mozdonyok, gőzekék mozdonyainak avagy más nagyobb gépek szállítása esetében a m. kir. államépitészeti hivatalhoz 48 órával előre jelentés tétessék és a megerősítések, vagy alátámasztások, vagy bármi intézkedés, a kiküldött mérnök rendeleté szerint az á1 szállító költségére eszközöltessék. A költségek az átszállító által előre lefizetendők. 3., A kompokon történő átszállítást illetőleg a komp feletti hatósági felügyeletet és ellenőrzést gyakorló illetékes törvényhatóság által megállapi- tandók a komp szerkezete, berendezése és felszerelése, továbbá mindazon intézkedések, melyek a közbiztonság és a közlekedés akadálytalan fentartása érdekében a komp használatánál szem előtt tartandók. A többi közt megállapitandók lesznek a komp teherviselési képessége úgy a személyek számáráj mint a rakomány összes súlyára nézve, mely megállapítások mindkét parton, valamint a kompon is látható helyen kifüggesztendők. Ha a kompokon rendesnél jelentékenyen nagyobb jármüvek, súlyosabb gépek, tfeyezetesen mozdonyok szállítása céloztatik, a hidakra nézve fentebb megállapított határozatok itt is követendők. 4., Szoros kötelességévé teendő a kompok tulajdonosainak, hogy a fentebbi megállapításokat kövessék, s hogy a megállapított hordképességnél, nagyobb megterheléstől tartózkodjanak. A községek elöljáróságai pedig utasitandók, hogy e részben szigorú ellenőrzést gyakoroljanak úgy a komp birtokosok, mint a kompot használó közönséggel szemben. 5., Ebbéli határozatát a törvényhatóság területén, az 1886. évi 21. t. c. értelmében tegye közzé. 6., Ki valamely komp, vagy hid és azokhoz vezető fel és lejárók fenntartására jogosítva, vagy kötelezve van, köteles az érintett tárgyakat a közlekedés igényeinek és biztonságának megfelelő állapotban tartani és a hatóságnak e részben kiadott intézkedéseit teljesíteni. Ha a hidak és kompok veszélyes állapotban tartatnának, vagy a hatóságnak az életbiztonság szempontjából a közlekedésre nézve kiadott intézkedései nem teljesittet nének, a mennyiben súlyos beszámitásu büntetendő cselekmények szóban nem forognának, az 1879. évi XL t. c. 113. § határozatai tartatnak szem előtt? Jelen rendeletem pontos végrehajtását a törvényhatóságnak azzal teszem felelőségével járó kötelességévé, hogy tett intézkedéseiről jelentést tegyen. Budapest, 1887, julius 15. én. BAROSS, s. k. Olvastatott az I887. évi szeptember hó 30 napján Ungvári tartott törvényhatósági bizottsági őszi rendes közgyűlésben : I13. (3840) sz. A felolvasott miniszteri rendelet az abban kifejezett kivánalmaknak megfelelő szigorú eljárás és közhirréfétel végett a főszolgabiráknak, Ungvárváros polgármesterének és a kir. áll. épitészeti hivatalnak másolatban kiadatni és az „Ung“ hetilapban közzététetni rendeltetik. kiadta : TABÓDY JENÓ. _________ főjegyző. Eszmék és az élet. Sokan foglalkoznak a mai társadalmi élet igényeit szükségleteit boncoló kérdések megfejtésével. Olvasunk jó és rósz javaslatokat, de maga az élet a jót vajmi kevésre becsüli, tehát el nem fogadja, a roszat, mert nem gyakorlati, figyelmen kívül hagyja ; tehát megy minden a maga utján. Azt mondja az élet, hogy nekem hiába prédikálsz. Igaz, hogy ez a legnehezebb kérdés, mert az emberi szenvedélyek forrását megakadályozni, annak gátat vetni, valóban nehéz s igy a kérdés megoldatlanul marad. Van azonban a társadalmi életnek mégis oly pontja, a hol a szenvedélyek, az indulatok jóra is vezethetők s ekkor a hajlamok, az indulatok önmaguktól fejlesztik az emberben a jót, a nemest, De e pont fordulója sok akadály mellett közelíthető meg. Az emberi szenvedélyek irányozzák a társadalom mozgalmait. A melyik szenvedély erősebb, a divat zsarnokának engedékenyebb, az bizonyosan uralni fogja a társadalmi életet. Mert az ember rabja saját szenvedélyének. Vegyük csak helyi érdekeinket ezen előre bocsátott nézetek alapján vizsgálat alá s látni fogjuk, hogy az okoskodásra maga az élet vezeti rá az embert. A mi kis városi életünk elég zajos, néha napján több benne a zaj és lárma, mint a mennyi kellene, de nem az igazi lelkesedésből meritve. Van nálunk minden évben egy-kót jóravaló eszme megvalósítására a kellő lelkesedés, csakhogy a mily gyorsan fellobbant a szikra, ép oly hamar el is aludt. E tünetek sokakat elkedvetlenítenek, lassan visszavonják magukat a közélet fárasztó izgatottságától s igy kevesbedik azok száma, a kik mozgatói volnának a korszerű eszméknek. Hány intézményt akartunk már itt megvalósítani, s végre is alig mondhatjuk, hogy van társadalmi életünknek egy oly életre való intézménye, mely hivatásszerűen megfelelne feladatának. A példákat ezúttal mellőzzük, mert sajnálatos körülményeket kellene felsorolnunk egyik-másik ügyből kifolyólag és közönségünk úgy is tudja, minő változásokon megy nálunk keresztül minden nagy melegséggel felkarolt intézmény, mig odáig jut, hogy végleg beszüntettetik. Ennek nem kellene történnie, ha azok, kik valamely eszme kivitele körül fáradoznak, oly hamar bele nem unnának saját alkotásuk ápolásába. De az emberek mint mindenben, úgy az ily ügyeknél is, szeretik a változatosságot. Ma ezt az egyletet karoljuk fel, egy év múlva már újabb egylet alapításán fáradoznak mások, az előbbi, jól indult társulás, egyszere meglazul s erőit átveszi az újabb társulás, mely szintén csak bizonyos fokig képes fejlődni, azontúl pedig mások példájára lazul, fonyad, mig végkép megszűnik. Ezt nem kell igy hagynunk, a társadalom erejét nem kell hagyni megbontani. Hogy az összetartó kapocs meglegyen, gondoskodni kell a kölcsönös érintkezés fentartásáról, erre pedig egyedüli mód a szellemi és anyagi erők szövetkezését előmozdítani. Halljuk, hogy az ifjúság ez irányban mozgalmat szándékozik megindítani. Célja e mozgalomnak az volna, hogy a társadalmi élet egy kissé felvillany oztassék az által, hogy az ifjúság vezetése alatt havonkint összejövetelek lartatnának, mely alkalommal a kölcsönös ismerkedés mellett szórakoztató felolvasások, zene s ének és szavallat által egymás mulattatása. hasznos foglalkoztatása éretnék el, a
