Ung, 1887. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1887-11-13 / 46. szám

nélkül, hogy a résztvevő közönségnek anyagi Kárt okozna.

Ily társalgás előnyös befolyással lehetne más közérdekű ügynek fejlesztésére is, mert egyes családok, ha érintkeznek is közvetlenül, de nagyobb arányokban már nem tehetik ezt, miután egyik sincs oly helyzetben, hogy otthon nagj társasagot fogadhasson el magánál. Kell tehát égj közös találkozó hely, a hol az érintkezés megtörténhetik, erre pedig csak két mód van, vágj a társas kör helyisége, vagy azon hely, hol a nyilvános táncmulatságok is tartatnak.

A társaskörnek ily célra való felhasználása ellen maga a társaskör fogna tiltakozni, mert hiaba a férfiak megszokott mulatságaikat nem igen áldozzák fel. Nekik elég szórakozást nyújt a pipafüst és a kártyaasztal. He a nők mit csináljanak azalatt ? Az ő érdekükben is keli valamit tenni, hogy hivatásuk mellett a társadalmi élet hasznos tagjai legyenek.

Az ifjúság eszméje tehát méltánylandó s kívánjuk, hogy mielőbb valósuljon és célszerűnek bizonyuljon, mert akkor az oszmék uj életet adhat- nhk szunyadó társadalmunknak.

A vármegye közgyűlésiből.

E hó io-én Ungvármegye rendkívüli közgyűlést tartott, melyen gróf Török József főispán elnökölt.

A gyűlés nem volt valami vonzó érdekű, mert a napirendre tűzött tárgyak igen általános administrativ természetűek voltak, de egy két helyi érdekűnek mutatkozott ügy elintézésére mégis sokan kíváncsian várakoztak s e miatt a gyülésterem nemcsak városiakkal, hanem vidékiekkel is eléggé megnépesült.

De azért a gyűlés hangulata egy színvonalon maradt a kint zuhogó eső komorságával. Az ily időjárás valóban sok bajt okoz az embereknél, egyiknek testi fájdalmait fokozza, másiknál az agy nyomását segíti elő, igy is, úgy is az idegek szenved nek s megbocsátható feljajdulásokra ad okot.

Meglátszott ez a közgyűlésen is. De hát tartsunk sort. A főispán hangos éljenzések közt a gyűlés teremben megjelenvén, üdvözölte a megjelent tagokat s röviden jelezte a gyűlés tárgyait, mely után a gyűlést megnyitottnak jelentette ki.

— A földmivelés-ipar- és kereskedelmi m. kir. miniszter aziránt irt le a vármegyéhez, hogy a ka- marai kültagok választása iránt a kellő intézkedést tegye~iheg és "egy központi bizottságot alakítson. Az állandó választmány véleménye elfogadtatván, a központi bizottságba beválasztattak, az alispán elnöklete alatt Tarnócy Ferenc, Veinber- ger Albert, Krausz Adolf kereskedők, Timko László, Bercik István és Hevesi Mihály iparosok.

— A hidakon és kompokon való közlekedés biztosítása céljából szükséges szabályrendelet meg. alkotásával a kir. építészeti hivatal bízatott meg— A községi közmunka által fentartandó- útvonalak megállapi'tásá iránti szakvéleméúy meg* adásával egy bizottság bízatott meg, mely az alispán elnöklete alatt következő tagokból áll: a négy járás főszolgabirája és a város polgármestere, továbbá a kir, építészeti hivatal főnöke és a járásokból : Thuránszky Tivadar, Fekésházy Lajos, Ib- rányi László, grf. Sztáray Antal, Csuha Mihály, Fekete Vince, Pemp Antal Bernát Zoltán, Herceg Károly, Veinberger Albert, Bacsinszky Ödön, Cor- nidesz György, Rochlitz Nándor, Zaőhár József.

— A közszolgálati ügyben kirendelt fuvarok hid és kövgzetvám mentességének kieszkozlése irántTaz ungvári főszolgabíró által beadott jelentés Ungvárváros képviseletének adatik ki véleményezés s illetve a méltányosság figyelmébe vételével a kérelem megadása végett, de csak a kövezetvámra vonatkozólag.

—■ Az ungvári orth. izraelita hitközség által építtetni szándékolt mészárszék iránt hozott képviseleti határozat ellen beadott felfolyamodványnak hely adatván, a városi képviselet határozata semmisnek nyilváníttatott, mert oly ügyben határozott, mely hatásköréhez nem tartozik. E tárgynál Weinberger Lipót biz. tag szólalt fel csak, de meglátszott rajta, hogy tájékozatlanul fogott a beszédhez, mert szó sem volt arról, a mit ő feszegetett, a miről Farkas Ferenc őt felvilágosítván, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az állandó választmány véleményét a fentebbi értelemben.

•— A z

_iparkészitményeknek-Feti...vásár okon

! a nem helyben lakó iparosok által árulhatása iránti szabályrendelet alkotása tárgyában az alispán elnöklete alatt egy küldöttség választatott; tagjai: Lehócky Béla polgármester és Mislinsz- ky József, kik oly utasítással küldettek ki, hogy Tarnócy F erenc és Timko Lász- 1. ó iparosok közre vonásával készítsék el a szabályrendeletet.

— Utolsó tárgy volt Ungvárvárosának a hely- pénzszedési szabályrendeletre vonatkozólag hozott törvényhatósági bizottsági határozat ellen beadott felebbezése. Egy egyszerű felebbezés, mely törvény szerint akként szokott elintéztetni, hogy felülvizsgálat végett fel térj észté tik, ezúttal a közgyűlésen vitára adott okot, még pedig kissé éles accentussal. A főjegyző az állandó választmány azon vélemé nyét, mely szerint az ügy felterjesztendő, elolvasván, szót emelt Thuránszky Tivadar, a ki a városi tanácsnak azon eljárását, hogy a vármegye határozatában nem tudott r megnyugodni és felebbezni mert, nem tudta megfelelő sújtó szóval jellemezni és elégnek találta a „meggondolatlan“ szót rá.'Utána tette aztán, hogy mit akar már ez a város a vidékiektől ? stb. stb.

Szegény Ungvárvárosa 1 a te sorsod is keserves, ha a vármegye fiai csak igy szeretnek. Máshol örül a vidék, ha egy oly központot tud, a hol a szellemi élet forr és pezseg, nálunk kifogása van a vidéki gazdának a székváros ellen, mert az országos vásáron nem tudja eladni drágán, ökrét, lovát és még sorompó pénzt is kérnek tőle. Hát- ennek mind a szegény városi lakosok az okai ! ? Fiát a városoknak nincs egyéb hivatásuk, csak ily kicsinyes ügyeknél a vidéki gazdák krajcáros ér dekeit óvni ? Bizony, bizony kár volt e „meggondolatlan* felszólalás 1

Farkas Ferenc rendőrkapitány a Thuránszky Tivadar által a városi hatóság ellen tett erős kifejezéseket szükségesnek látta vissza utasítani.

Még Weinberger Albert bizottsági tag tovább ment s kijelentette, hogy a városi tanácsnak jogában sem állt felebbezni, az a kép viselet jogköréhez tartozik és ő mint városi képviselő, ha ez ügy a városi közgyűlés elé hozatott volna, nem engedi bizony, hogy a határozat felebbeztessék. (Notandum Weinberge^ Albert soha sem jár a képviseleti közgyűlésekbe.)

Utó végre bele nyugodtak mindnyájan, hogy a felebbezés terjesztessék fel a miniszterhez azzal, hogy a törvényhatóság kéri a ministert, miként az ő határozatát hagyja jóvá és erősítse meg, ne pedig a város által indokoltan előadottakat.

A közgyűlés rövid más fél óra alatt bevégezvén teendőit, feloszlott.

*

* *

Durcsák Dezső főszolgabíró ur válaszára.

A ki az „Ung“ f. évi 43. számában foglalt közleményemet elolvassa, az annak következő tartalmáról fog meggyőződni, hogy Szerednyén aszü réti határidőt ezidén a főszolgabiró határozta meg, meteorként értelemben, a mennyiben ezelőtt ezt legalább tudtommal nem tette ; hogy ezen intézke- dését örömmel vettem magam is, de nem helyeseltem a nyomban hozzá fűzött kivételeket ; hogy vannak, a kik tagadják e jogát, a mennyiben ezek szerint eltörültetvén a szőlő dézsma, kiki szabadon rendelkezhetik szőlőtermésével; végre megokolandó kérdést tettem az iránt, vájjon a jövőben célszerű s hasznos lenn-e egy záros határidő alatt szüretelni, miután a külföldön, sőt hazánkban is több izbc n szüretelnek, amint a különböző fajú szőlők érnek. Ezeket úgy hiszem nem nehéz megérteni, megértheti a gyerek is, anélkül, hogy abban valami szándékos sértést találna a főszolgabiró urra nézve.

A főszolgabiró ur azonban az „Ung“ f. évi 45. számában kíméletlenül nekem ront, izgágának tüntet fel, pedig soha senkinek sem volt velem baja, megleckéztet engemer a közigazgatásból, sőt a trigonometriából is, s rám fogott gyerkőc számtani feladványával gunytárgyul tesz ki, szóval össze vissza harapdál, akár csak a saját bajuszát,

A közigazgatásról tartott magyarázatából- mégis tanultam valamit, és ez az, hogy a községek képviseletei határoznak, ő pedig a hol már csak azért is, mert szerinte „nulla regula sine exceptione“ De épen ezek az exceptiók sokszor gyengítik a ha• ározatot magát és közsérelemnek tűnnek fel. Ilyen például egy Hluboka községből a nagy-szlatinai határfelé kiinduló s mindig gondozott mezei ut- Nagy-Szlatinán pedig egyik Szerednye felőli utcán gyalog, úgy mint szekeren alig lehet közlekedni, mert majd minden ház előtt ilyenkor megakad az üres szekér is, holott százszorta többen közlekednek ezen az utcán, mint amott. Tessék csak rajta egyszer végig menni, hisz nem messze van az állami úttól.

ANDREJKOVITS ENDRE.

Különfélék.

* A törvényhatósági bizottság Ungvárváros II ik kerületében megüresedett kép tagsági helyére az e hó 11-én megejtett választásnál Grabovszky Román és J án o s i Dénes választattak meg, előbbi egyhangúlag csaknem, utóbbi 76 szavazat többséggel Mihalkovics József ellenében, kinek 62. szavazata volt.

* Hangverseny. A katonai zenekar f. hó iq-én hangversenyt rendez a katonai zenekarok karna- gyainak nyugdij-alapja javára. Előre is ajánljuk e nagy élvezetet Ígérő mulatságot a közönség figyelmébe.

* -ffskiivS. Aeleke^Jör^ fstvan vadászkapi- tany e hó 8-án tartotta esküvőjét Schram Hugó ezredes és városunk díszpolgárának müveit leányával, Schram Marietta urhögygyel Gráczban..

* Eljegyzés. Szuhy László petriki (Zemplén m. néptanító október hó 16-ik napján eljegyezte Balázs Irma kisasszonyt, Kimák György nevickei éneklész tanító kedves rokonát.

* Gyászos eset történt Szobránczon e napokban. Tarnovszky Endre ottani néptanító neje, Pierre Lujza, meghalt, öt neveletlen gyermeket hagyván árvaságban, mi fölött a néptanító annyira kétségbe esett, hogy múlt szombaton, neje temetése után méreggel kivégezte magát. A teljes árvaságra jutott gyermekeken az ottani jólelkü urak megosztoztak.

* Halálozás, ifj Jjmko Jánosn é szül. Fábián Annáé hó, 6-án 29. éves korában hirtelen elhunyt.

* Értesítés. Pénteken folyó hó 18-án a cs. kir. katonai élelmezési raktárnál Kassán, Kassa, Munkács és Eger kiadási állomások részere a kivántató rozs és zab szükségletre nézve szerződtetés tartatik meg. Közelebbi feltételek Kassa, és Eger élelmezési raktároknál megtekinthetők.

* Milyen lesz a tél ? Ez a kérdés nemcsak a szűcs- 駔^^imélera~sFéc[o'ket, hanem az azoktól távol álló köröket is érdekli. A felelet azokra aózve kedvező, kik az enyhe telet elébe teszik a zordnak. Megmagyarázzuk a dolgot úgy, hogy a csillagászathoz nem értők is értsenek belőle, előrebocsátjuk, hegy a mi földünk egy villámvonal, mely állomásokon meg nem állva, rohan a nap körül. Tudvalevő dolog, hogy e vonaton első-, második*, harmadik-, sőt negydik osztály is van ! szabadjegy nincs, mindenki az életével íizéti meg az utazást. Utazni pedig mindenkinek kell. Az 1887|8-iki menetrendről az hallatszik, hogy a föld egész decemberig egy roppant űr szélén halad, melyben a mi fűtési fogalmaink szerint berzasztó hideg vau] 120° C. a fagypont alatt. Ez égi sivatag azért oly hideg, mert nem melegíti meg egyetlenegy átvonuló planéta sem. Naprendszerünk planétái ugyanis — ha megtartjuk a villámvonat hasonlatát — a melegítő palackok szerepét játszák. Ha előttünk vagy mögöttünk érintik a föld pályáját, akkor földi coupóinkban fa- és szénben szép kis summát takaríthatunk meg ; de ha a föld oly űrökön halad keresztül, melyeket meleg nem táplál, akkor nagyon is sok melegítő szobát kell nyitnunk a íágyoskodó emberek számára. A közelgő télre nézve a dolog így áll : Mars, Saturnus és Neptun most már messze előttünk haladnak s a roppant sivatagon átvezető utunkban nem várhatnak hasznot, Jupiter és Uranus pedig nagyon lassan jönnek utánunk ; ha e két potrohos urra akarnánk várui, hogy nekünk befütsenek, ugyancsak megfagyhatnánk. Villámvonatunk tehát decemberig rettenetes hideg égürben száguld s csak ekkor jutunk olyan vidékre, hol a Neptun füt. Januárban oly térségeken haladunk, melyet előttünk Mars meg- raelegitett ; februárban a Mars által hátrahagyott meleget élvezzük és martiusban már oly szomszédságot kapunk Uranusban, hogy a végtelen aetheroeeán nem gördítheti hozzánk hideg hullámait. Ezen itt kifejtett „téli menetrendiből tehát kitűnik, hogy 1887. december havában a hideg „meg lesz törve.“ A ki tehát jeget akar hordani — siessen vele.