Ung, 1887. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1887-10-16 / 42. szám
XXV ÉVFOLYAM Ungrár 1887. vasárnap, október 16 Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt — Félévre ......................2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába üngvár, Pollaesek M. könyvnyomdájába k üldendők Nyilttér soronként 20 kr Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér- meutesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Pollaesek Miksa könyvnyomdája VEGYESTARTALMU HETILAP üngvármegye és az „ungmegyei t>a,zdassi<»i egylet“ hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő :>-F incicky Mihály. Hivatalos közlemények. 6976. sz.-----^----- M. királyi honvédelmi minister. UNGVÁRMEGYE KÖZÖNSÉGÉNEK. Részint katonai, részint nemzetgazdasági tekintetekből intézkedés tétetett, hogy a póttartalékosok, az 1882 ik évi 39-ik törvénycikk 8-ik § a ii-ik bekezdése értelmében nyolc heti katonai ki- képeztetésük végett, már a folyó évtől kezdve a sorozási évnek október 1-jére hivassanak be. Ebből kifolyólag a közös hadügyi ministerrel egyetértőleg elrendeltetett, hogy azon utóegyének, a kik a hadjutalék végleges számba vétele alkalmával a honvédséghez nem lesznek áthelyezendők, vagy a kivételesen felhivatott 4-ik korosztályból mint számfelettiek nem lesznek elbocsáta^dok, vagyis, a kik előre láthatólag az ujoncjutalékban megmaradnak, illetőleg a póttartalékba fognak jutni, szintén a sorozási évnek október i-ére hivassanak be. Ezen intézkedés folytán a védtörvények végrehajtása tárgyában kiadott utasitás 70-ik §-ának 3-ík pontja a következőleg módosittatik; nevezetesen ezen pont első bekezdésének negyedik sorában előforduló utóegyének“ szó ' itörlendő és helyébe betoldandó : ,’azon utóegyének, a kik a hadjutalék végleges számba vétele alkalmával a honvédséghez lesznek áthelyezendők, vagy a kivételesen felhívott 4-ik korosztályból mint szamfelettiek el lesznek bocsa- tandók“. Ezen bekezdés zármondata e szavaktól „békeidejében“ végig változatlanul megmarad. A föntebbi kiigazítás a védtörvények végrehajtása tárgyában kiadott utasitás minden hivatalos példányában azonnal eszközlendő. Végre megjegyzem, hogy azon utóegyének, a kik a hadjutalék végleges számba vétele alkalmával előreláthatólag a póttartalékba fognak jutni, az 1882-ik évi 39 ik törvénycikk idézett pontja értelmében a nyolc heti katonai kiképzés után a nemtényleges viszonyba helyezen- dők át, és csak azon esetben, ha végleges számbavétel alkalmával mégis az ujoncjutalékban maradnának meg, lesznek a legközelebbi szabályszerű létszám kiegészítés alkalmával tényleges szolgálatra ismét behivandók. Felhívom tehát az összes törvényhatóságokat, hogy azon rendeltemet saját területükön haladék nélkül tegyék lcözhirré, és a védtörvényi utasitás összés hivatalos példányainak kiigazítását, vármegyéknél a megyei központban és sorozójárások tisztviselői által haladék nélkül eszközöltessék. Budapesten, 1887-ik évi szeptember 27-én. FEJÉR VÁR Y s. k. . honvédelmi minister. 4953. sz. L i. 887! ITiigvármegye alispánjától. A főszbirák és Ungvárváros polgármesterének. Közhirrététel s a védtörvényi utasitás megfelelő kiigazítása végett kiadatik. Ezen rendelet az „UNG“ helyi lap utján is közzé téteti \ Ungvárt, 1887. október 3. KENDE PÉTER, alispán. 56313- szII. M. kir. beliigyministeriinn. A köztisztviselők minősítéséről szóló 1883, évi I. t. cikk végrehajtása tárgyában 1883. február hó 10-én 9959. sz. alatt kelt rendelet kapcsán a vallás és közoktatásügyi, valamint a honvédelmi minister urakkal egyetértőleg a következők kijelentését tartottam szükségesnek. Az 1883. évi I, t. cikk több §§-ban, jelesül a 5, 14, 15, 17, 18 §-ban, mikor a hivatali állásokhoz megkivántató qualificatiót vagy bizonyos szakvizsgák letehetéséhez való jogosultságot a középiskolai képzettség kimutatásához köti a „középtanodákkal egyenrendü kereskedelmi iskoláról“, illetőleg „megfelelő katonai tanfolyamiról is említést teszen. Ebből kifolyólag szükséges minden kétséget kizáró módon megállapítani azt, mely ilynemű intézetek tekintendők a középiskolákkal egyenrangúaknak. Erre vonatkozólag a nevezett minister urakkal létrejött megállapodás szerint kijelentem, hogy fő- gymnásiumokkal és főreál iskolákkal a következő kereskedelmi és katonai tanintézetek és tanfolyamok tekintendők egyenrangúaknak. A kereskedelmi tanintézetek közűi, a budapesti, fiumei, kolozsvári, székes fejér vári, debreceni, aradi, pozsonyi és saproni kereskedelmi akadémiák. Továbbá az újvidéki, budapesti II. kér. községi, budapesti V. kér. községi, brassói állami, turóc sz- mártoni állami, fogarasi álVmi, zalaegerszegi állami seg. községi, pancsovai állami seg. községi, szegedi községi és a miskolci társulati közép kereskedelmi iskolák. Végűi: A Witnér féle közép kereskedelmi iskola Te- mesvárott, a Rősér közép kereskedelmi iskola Budapesten, a Porges-féle közép kereskedelmi iskola Pécsett. A katonai tanintézetek közül, az 1883. évi XXXIV. t. cikk alapján, a m. kir. honvédségi lu- dovika akadémiában felállított tényleges állománybeli tisztképző tanfolyam, valamint az ugyanott az 1884-ik évig fenállott régi rendszerű általános tisztképző tanfolyam ; a cs. és kir. katonai akadémiák, a cs. és kir. katonai főieáliskolák, a cs. és kir. gyalogsági, lovassági, tüzérségi, hadmérnöki és utász hadapród iskolák. Végre a fenállott cs. és kir. katonai intéztek közül: a katonai akadémiák: bécs- újhelyi katonai akadémia a régi szervezet szerint, tüzér akadémia és hadmérnöki akadémia: katonai collegium; katonai technikai iskolák, hadapród intézetek; tüzér hadmérnöki, utász iskola század, hadapród század, utászkar iskola. Továbbá algymnasiumokka! vagy alre'lisko- lákkal egyenrangúaknak tekintendők: a fenálló cs. és kir. katonai alreáliskolák, valamint a fenállott cs. és kir. gyalogsági és lovassági iskolaszázadok. Ellenben a szabadságolt állományú honvédtiszti vizsgaletétele és a honvéd kezelő tiszti tanfolyam végzése, ha azokat az 1883 I. törvénycikkben megjelölt más polgári iskola, vagy megfelelő katonai tanintézet bevégzése meg nem előzte, az 1883: I. törvénycikk fentebb idézett szakaszaiban követett minősűltséget nem adja meg-. Végül megjegyeztetik, hogy a katonai árvaház tanulmányilag a felső népiskola II. vagy a polgári iskola IV. osztályának felel mag. Budapesten 1887- ik évi augusztus hó 3I- én. A minister helyett : B E N I C K Y s. k. államtitkár. Az iparostanonc oktatás. A művelődés minden irányban halad, tehát az iparosok képzése, művelése is országszerte örvendetes mozgalmat mutat. Igazolják ezt a városok iskolabizottságainak kiadott évi értesítői, melyekből meggyőződhetünk, hogy az iparosok jövője érdekében az első tenni való már meg van téve. Az ipar csak úgy fejlődhetik a mai müveit kor igényeihez mérten, ha az iparosok szellemileg bírják azon eszközöket, melyek őket bevezetik a tudás titkaiba, ha írni, olvasni tudnak saz iparukhoz megkivántató egyéb ismereteket eltanulják. Ezeket pedig csak az iskola adhatja nekik. Az iparostanoncokat tehát oktatni kell akkor, a mikor annak ideje van, mert később csak önművelés által szerezhetik meg maguknak a képességet, ez pedig vajmi ritkán fordul elő az életben. Az iparostanoncok oktatása későn bár, de azért sok városban kellő buzgalom kifejtése mellett szép sikerrel kezeltetik. A nagy alföldi városokban különös virágzásnak indult ez oktatás. A felvidéki városok közt is van egy-kettő, a hol a közoktatási miniszter kiadott szabályrendeletének az iparhatóság felügyelete alatt érvény szereztetik. Nálunk, Ungváron, ez az ügy egy keserves állapotban látszik megfenekleni. Iparostanoncok oktatásáról van szó, s a kik ez ügynek legnagyobb ellenségei, azok épen magok az iparosok. Már vagy négy év óta vajúdik ez ügy s minden iskolai év kezdetén ott vagyunk, a hol kezdtük, mert nincs érdeklődés, nincs pénz az iskola berendezésére. És ha volna is pénz, nincs tanonc, mert a mi mestereink nem akarják, hogy az ó,„tanon- caik olvasni, Írni tanuljanak. Mit gondolnak ők a jövővel ? ! Nekik elég, ha saját állapotukkal meg vannak elégedve és tovább nem gondolkoznak. Panaszuk ez irányban a következőkre Vezethető vissza. Kifogásolják azon valóban elszomorító állapotot, hogy a mesterséghez nem tudnak oly tanoncot kapni, ki már egy két évig iskolába járva, legalább olvasni, írni tudnak mert az úri gyerek mesterségre nem akar menni, tehát kénytelenek úgy szólván az utcáról felszedni olyan csavargó gyerekeket, a kiket ruházni, élelmezni kell nekik 3— 4 évig. Viszonzásul azért, hogy az utcáról felszedik őket, a mester urak aztán a gyerek munka idejét és erejét kihasználják a házi munka körében, s e miatt akadályozva vannak a tanoncok az iskolát látogatni; mert a ki ételt, italt ad, az megköveteli, hogy dolgozzék is érte. A tanulás nem munka. A mesternek az alatt nincs ki megétetni a sertését, marháját ; nincs a ki vizet hozzon a mes- ternének stb. stb. igy tehát ő nem bocsáthatja el rabszolgáját az iskolába, mert nincs vele conventiója. Az nem módos gazda gyereke, a kiért az apa megfizetné a tanításidijat, az nem úri gyerek, a kiért a szülő külön tandijat fizetne. Az élet a legnagyobb iskolamester. Ezt tartják a mi mestereink. Ha minket is csak az élet tanított meg, majd megtanítja azt az árva gyereket is, ha már mester lesz, arra a mire szüksége van. LAPUNK í .AI SZÁMÁHOZ FÉLÍV MELLÉKLET VAN CSATOLYA.
