Ung, 1887. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1887-07-31 / 31. szám
XXV. ÉVFOLYAM. Ungvár 1887. vasárnap, jnlins 31. 31. SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem Közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt — Félévre ......................2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Hng kiadóhivatalába Ungvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttér soronként 20 kr VEGYESTAETALMÜ HETILAP. Ungvármegye és az „ungmeuyei gazdasági egylet“ hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő: Fincicky MihályHivatalos közlemények, SZABÁLYRENDELET. e Ungvármegye tiszti segéd, kezelő és szolgaszemélyzete, valamint ezek özvegyei és árvái J nyugdíjintézetének alapszabályai megállapítása tárgyában. (Folytatás) 9- §• A választmány határozatai ellen beadott fel - f folya nodványok felett másod fokulag a megyei bizottsági közgyűlés, harmadfokulag pedig a bel- ' ügyminister határoz. 10. §. Az alispán, mint a választmány elnöke képviseli a nyugdíjalapot és választmányát hatóságok, és magánosok irányában, összehívja a választmány üléseit, a megalakulás és minden tisztujitás után a közgyűlést, kitűzi a napi rendre kerülendő tárgyakat, mire nézve minden folyamodvány hozzá nyújtandó be, minden esetleges indítvány a gyűlés előtt neki bejelentendő. O Írja alá a hitelesített jegyzőkönyvet, s minden a választmány nevében kiadott iratot. O tartja meg vagy rendeli el a pénztári vizsgálatot, melyet egy választmányi tag felhívására megtenni tartozik. Akadályoztatása esetén a főjegyző helyettesíti. 11. §. A jegyző vezeti a jegyzőkönyveket, szerkeszti és ellenjegyzi mindazon okmányokat, melyeket az elnöklő alispánnak kell aláírnia. A pénztárnokkal egyetértve összeállítja a nyugdíjalap minden mozzanatáról a megyei bizottsági tavaszi küzgyü - lés elé terjesztendő évi jelentést. 12. §. A pénztárnok vezeti az alap összes számodá- sait, a pénztárt a választmány utasítása szerint s a megyei pénzkezelési és számviteli szabályzat értelmében kezeli, kifizeti az ellátásban részesülőket1 és nyugdíjazottakat. A havi dij járulékokat s esetleg máshonnan begyülendő összegeket a havi kifizetendők levonásával 3 (három) nap alatt takarékpénztárba elhelyezni köteles . A pénztárt bármikor vizsgálat alá bocsátani tartozik. Az év végével számol a választmánynak. Az alapnak reá bízott vagyonáért felelős s kárpótlásra köteles. l3- §• A hat évenként — tisztujitás után — tartandó rendes közgyűlésen kívül a nyugdíjalap részesei rendkívüli közgyűlését csak azon esetben hívja össze az alispán, ha azt valamely okból megüresedett választmányi tagságnak betöltése, vagy más rendkívüli körülmény tenné szükségessé.Az ily rendkívüli közgyűlésre az elnök az alap részeseit egyenként meghívja, kijelölvén a tárgyat, mely felett határozni kell. A szavazás minden esetben titkos és csak személyesen gyakorolható. Érvényes határozat hozatalra legalább a tagok felének jelenléte s azok általános szótöbbsége szükséges. A nyugdíjalap 10 részesének Írásban beadott kérelmére, az alispán rendkívüli közgyűlést összehívni tartozik. 14. §. Az alapszabályok csakis a tisztujitások után tartandó rendes közgyűlésen az összes részesek általános többségének beleegyezésével módosíthatók. Az ily megváltoztatás a megye bizottsági közgyűlésnek s ennek utján az országos kormánynak bemutatandó, s csak ennek helyben hagyása után érvényes. 15. §• A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére az elnökön kívül két jelen volt, de nem választmányi tag küldetik ki, a kik a jegyzőkönyvet aláírják. III. NYUGDÍJAZÁSI, illetőleg ellátási SZABÁLYOK. 16. §. 'Nyugdíjazásnak illetőleg ellátásnak van helye. 1. Ezen nyugdíjalap létrehozásának kezdetétől számítandó 10 évi szolgálat után. a. )" A megye szolgálatában álló egyén saját kérelmére, ha ez elaggulás, betegség, testi vagy szellemi fogyatkozás miatt, hivatalos kötelességeinek teljesítésére, véglegesen vagy tartósan képtelenné válván, ezt főorvosi bizonyitványnyal igazolja; ez esetben a munkaképtelenséget a választmány állapítja meg. b. ) A megye szolgálatában álló egyéu elag- gulás, betegség, testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos^ állásának betöltésére képtelenné Alván, ezen indokból hivatalától fegyelmi utón elmozdittatik. c. ) Ha a hatósági szervezés következtében állomása megszüntettetik. d. ) Ha a tisztviselő közválasztás alkalmával állomásából kimarad. 2. ) Ha a megye szolgálatában álló egyén az alábbi § értelmében beszámítható 40 évi szolgálati idő betöltése után nyugdíjaztatását önmaga kérelmezi. l7- §• Ha a megye szolgálatában álló egyének valamelyike hivatalos eljárás közben szenvedett baleset folytán válik szolgálat képtelenné, ha beszámítható szolgálati ideje még tiz évre nem terjed is. O, illetőleg özvegye és árvái ugyanazon ellátásban részesitendők, mintha már tiz évet szolgált volna, ha pedig beszámítható szolgálati ideje a 10 évet meghaladja, akkor az ellátás kiszabásánál szolgálati éveihez további 6 év számítandó. Miként lehet a gyümölcstermelést a felvidéken a gazdaság jövedelem forrásává tenni. — Otüdik közlemény. — Hogy a szelek ki ne mozdítsák, a fácska mellé erős karót ütünk, azon oldalra, konnan a legerősebb szelek járnak s a fából egy arasznyi távolságra. Kötözésre megnedvesitett zsupszal- mát használunk, s ezt a ía és karó közt többszörösen megcsavarjuk, hogy szilárdul álljon, s rögzítve legyen a fa, nehogy azt a szelek a karóhoz dörzsöljék. Ha a fácska körül tenyérnyi vastagon korhadt polyvát vagy töreket hintünk, ez igen sokáig fogja a nedvességet a talajban megtartani. Aljas területek alagcsövezés, vagy nyílt levezető árkok által javítandók. Ha a talaj tul- sovány, még őszkor adunk érett istállótrágyát, (melyhez hamut is keverhetünk) a gödörből kihányt földhöz, s azzal összekeverjük. A gödör fenekére, különösen meg nem értt istállótrágyát soha se tegyünk. Ha a fiatal fácskák törzsén az első években hajtások jönnek elő, ezeket nem szabad azonnal eltávolítani, hanem a nyár folyamában hegyeiket egy, vagy kétszer visszacsipjük, hogy a főhajtásból el ne vonják a táplálékot, s csak a következő év tavaszán távolittatnak el többen. Ezen mellékhajtások beárnyékolják a törzset, hozzájárulnak annak vastagitásához, s elősegítik a gyökérképződést. Ha moh képződnék a fiatal fákon, az nedves szalmacsutakkal azonnal ledörzsölendő. Szántásnál vigyázni kell, hogy a fácskák az eketaliga által meg ne sértessenek, azért célszerű az ily helyeken a mankós ekék használata. A fasorok melletti első barázdákat valami jámbor igavonóval előre elkészíttetjük, úgy, hogy a ló vagy ökör egy ember által vezettessék. A közöket pedig fel kell ásóztatni, vagy ha a föld puha, kapáltatni, s ez szintén be lesz véleményezve. Uj ültetvényekben első évben répát vagy krumplit ültetünk, mert ezek árnyékukkal nem akadályozzák a fiatal fákat növésükben, s ha a nagy szárazság miatt öntözésre szorulnának, a járás keléssel semmi kárt sem csinálunk a veteményben. Szántás alkalmával figyelmeztetni kell a cselédeket a vigyázatra, de szigorúan nem kell velük bánni, mert akkor rendesen több kárt tesznek. Ha valamely fa az eke által megsértetett, tartozik a cseléd azonnal bejelenteni a tulajdonosnak, ki a sebet éles késsel simára metszi, s oltóviaszkkal bekeni. Az igy kezelt fák csakhamar be fognak gyógyulni. A fákkal beültetett táblát legalább 4—5 évig legeltetni nem szabad. A fákat akkép kell nevelni, hogy azok minél magasabb törzszsel bírjanak, hogy a szántást ne akadályozzák, s a korona a legelő marha által el ne éressék. Miután pedig alig vau gazdaság, hol a legelőket évekig nélkülözni lehetne, ide azonnal magastörzsü, tehát vénebb fákat kell; ültetni, s hogy a legelő marha clörgölődzése által helyükből ki ne mozgassa, 3—4 karóval, s keresztlécekkel vétetik körül minden fa, s azonfelül tö- visgalyakkal körülköttetik. Ha az ültetést bevégeztük, a további munkálatok következők: a fácskák körül a földet évenkint 2 -3 szőri kapálással porhanyóan kell tartani. Ezt sohasem szabad elmulasztani, mert kapált földben sokkal vidámabban nőnek a fák mint gyepben. Ha a nyár száraz, legalább kétszer öntözni kell, minden íácskának 4—5 kupa vizet adván. Öntözés előtt a takaró, s a felső földréteg egy kapás ember által eltávolittatik, hogy a viz a földbe könnyebben szivárogjon, öntözés után pedig egy másik ember isméi betakarja. A nyulak károsításai ellen be kell télire zsupszalmával kötni a fáeskákat, s ősztől ta- 1 vaszig szorgalmasan hernyózni. Ezen említett munkálatok oly kevés nap- 1 számot igényelnek, hogy a költséget a tulaj do- 1 nos alig togja megérezni, és miután ezen mun- : kálatok legnagyobb része tavaszkor, s őszkor eszközölhető, midőn még a mezőn nincsen dolog, “ nagyobb ültetvényeknél is a házi cselédség által ' kényeim isen teljesíthető. Nyáron át szintén akad > egy két szabad napjuk a cselédeknek, midőn a fácskák körül foglalkozhatnak, annál inkább miután ezen teendők nincsenek annyira időhöz kötve, mint pl. a tengeri kapálás, vagy repcearatás, s nem nagy baj, ha 2 héttel előbb vagy utóbb végeztetnek. Végezetül még a meglevő vénebb ültetvények gondozásáról kivánok egyet mást elmondani. A fák rósz termésének oka, az időjárás viszonyokon kívül a hiányos gondozásban keresendő. BORNEMISSZA ZOLTÁN.
