Ung, 1887. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1887-07-31 / 31. szám

Egy uj miniszteri rendelet

A vallás és közoktatásügyi miniszter újabb időben rendeletet adott ki, mely szerint a vidéki gymnasiumokban a tandíj 18 frttól 24 frtra ; a fő városban pedig 24 frtról 30 frtra emeltetett.

Ezen rendelettel több napilap foglalkozott és elitélték azt azért, mert sok szegény tanulót kiszorít a gymnasiumból. Azt is felhozták ellene, hogy ezzel akarja a miniszter a deficitet kiegyenlíteni.

Ismerve a rendeletet és egyes napilapok nézeteit, mi is el akarjuk mondani véleményünket, valamint e rendelettel összefüggésben levő egyéb dolgokat.

Felfogásunk szerint a miniszternek ezeß szigorított rendelettel az a célja volt, hogy mind azon tanulókat, kik nem a gymnasiumba valók, onnét kiszorítsa. És ez helyes. De kik lesznek kiszorítva ? Talán a gazdag szülők gyermekei, ? nem, hanem a szegény szülők gyermekei, de csakis azok, kik gyenge tanulók, kik nem képesek szorgalom, vagy tehetség hiány miatt, középszerű osztályzatra vergődni. Tehát a rendelet ellen nem lehet panaszunk.

Mert a gazdag ember, ha fia jó, vagy rósz tanuló megfizeti, a 24 frtot, úgy mint a 18-at; a szegényebb sorsú szülők gyermekei pedig, ha jó, ■vagy csak középsz >rü tanulók is, felmentetnek a tandíj fizetés alól.

A mint ezekből látjuk csak szegény de rósz tanulók vannak a rendelet által sújtva. Denát mit is keres oly fiú a gymnasiumban, ki nem tanul, vagy nem tud tanulni? Mi lesz az ilyenből? Semmi egyéb, mint proletár. Ezeket pedig szaporítani nem égyéb, mint az anarchiának tápot adni.

Térjünk már most át ezen rendelettel összefüggésben álló egyéb dolgokra.

Nevezetesen : Mi történik azon ifjakkal, kik a gymnasiumba nem valók ? Ez a szülők dolga.

Nálunk a szülők, különösen az alsó- és középosztálybeliek legnagyobb része azon hitben él, hogy csak a tudományos és tanult ember boldogul. Pedig a dolog korántsem áll úgy. A tapasztalat is egyebet bizonyít. Akárhányszor van alkalmunk látni, ismerni boldog, jó körülmények között élő földmiveseket, iparosokat; Azonban azt sem tagadhatjuk el, hogy találkozunk utón, útfélen oly egyénekkel, kik keveset tanulva, ide-oda a sors által vettetve — körülményeikkel nincsenek megelégedve, zúgolódnak hol ez, hol az iránt, sőt szülőiket átkozzák, vagy szidalmazzák, hogy miért nem nevelték inkább parasztnak, csizmadiának, suszternek, vagy Isten tudja minek.

Igen, de sokan a földmivelést alávaló foglalkozásnak tartják. Milyen balga felfogás. Gondoljunk csak Mátyás királyra Gömörben. Aztán meg Magyarország földmivelő ország, miért is a lakosság legnagyobb részt földmi velésből él. Epen olyan alávaló foglalkozásnak tekintik az iparral való foglalkozást. Magok az iparosok mindenképen azon igyekszenek, hogy fiaikból legalább tanítót, vagy papot, vagy ügyvédet stb. neveljenek. Különben az ellen nincs is kifogása senkinek, ha az a fiú jó tanuló. De ha gyengén tanul, sokkal célszerűbb és helyesebb, ha iparos lesz a gyermekből. Ne higyjük azt, hogy az iparos pálya nem jó, nem ér semmit, abból nem lehet mai napság élni. O igen is lehet; csak legyünk szorgalmasak, takarékosak és kitartók, akkor nem csak megélni, de szerezni is fogunk. Tekintsünk csak szét itt Ung- vár városában, hány vagyonos, jólétnek örvendező és elég műveltséggel biró iparossal találkozunk. Bizony elég tekintélyes azok száma. Azért ne lépjünk hivatás nélkül a tudományos pályára, hanem keressük kenyerünket ott, a hová tehetségünk vezet; s igy neveljünk gyermekeinkből inkább értelmes és müveit földmivelőt, iparost s kereskedőt. Ezeket nevelni és képezni pedig nem a gymiasium, hanem a felső nép, polgári és kereskedelmi iskolák vannak hivatva. Miután városunkban ezen tanintézetek egyike sincs, azért itt az idő most, midőn a -tanulók nagy része a gymnasiumt >1 távol marad, hogy lépéseket tegyünk a magas kormánynál, miszerint városunkban egy ily intézet állam költségen felállittassék, mert a város saját erejéből ezt nem teheti. Különösen ajánlanék a felső népiskola felállítását, mivel azt .a már virágzásnak indult agyagipar iskolával kapcsolatba lehet hozni. Hogy mennyire virágzik az „uj intézet, bizonyítja a mostani iparkiállitás is,

a hol igazán, meglepő szép tárgyakat láthatunk. De a többi szakmunkák is oly csinosak és szépek, hogy bámulatra és csodálkozásra ragadják az em- J bért. Hátha még felső népiskolánk volna és az, onnét kikerült ifjak dolgoznának a különböző mü' helyekben és gyárakban ? Bizonyosan még jtöbbet láthatnánk.

Mivel felső népiskolánk még nincs és azt> mint egy hólyagot felfújni nem lehet, azért felhívjuk azon szülők figyelmét, kik gyermekeiket gymnasiumba nem adják és azok már a 4-ik elemi osztályt elvégezték, hogy járassák a népiskola 5. és 6. osztályába, melyeket ha jól tudom, az állami iskolánál találnak és csak ha ezen osztályokat elvégezték, lépjenek akár iparos, akár kereskedői pályára.

A felső népiskola felállítása iránt pedig, tegyük meg az első lépést a város legközelebbi közgyűlésén. Adja az Isten, hogy az ige testté váljék.

KALLÓS.

Nyilvános nyugtázása

azon adományoknak, m hlyeket Ungvárváros rendezett tanácsa kezdeményezése folytán az erre felkért városi polgárok az eperjesi, nagykárolyi és torockoi tüzkárosultjainak javára gyűjtöttek. A kiadott gyüjtőivek szerint adakoztak.

XI. Tomtsics György és.Reiz- man Ignác ivén: Reizman Ignác 1 ft, Sechter Sámuel i ft, Reizman Gergely 1 ft, Bineth Dávid 50 kr, Propper Mór i ft, Zipszer Mór 1 ft, Dalejcsik 40 kr, Guttman Herman 1 ft, Weisz Kálmán 1 ft, Kesztenbaam Mayer 80 kr, Mittelman Herman i ft, Groszman Péter i ft, Jacik András 10 kr, Nebenzahl Mór i frt, Lebovics Dávid 24 kr Fried 20 kr, Nebenzahl Izrael 20 kr, Orsóvszky 44 kr, Bergman N. 40 kr,. Blum Mór 40 kr. Gottlieb Regina 60 kr, Bruck Jakab 20 kr, Miskovicsné 20 kr. Hollaender Adolf 1 frt, Horovitz 50 kr, Papp Gábor 1 ft, ledics István 50 kr, Friedmann Bertalan 40 kr, Papp Gáborné 20 kr, Preisz Mayer 40 kr, Groszmann Adolf 50 kr, Rozenbaum József 30 kr, Groszman N. 40 kr, Schlesinger Emanuel 1 ft, Sternlicht Dávid 1 ft, Lám Sándor 3 it, Benedek Bertalan 1 ft, Bley Náthán 60 kr, Grünfeld Náthán 1 ft, Lebovics 10 kr, Rottman L. 50 kr, Gross Elias 50 kr, Tomtsics György 2 ft, Rótt P.

1 ft, Fekete Gyula 50 kr, Mittelman Mór 25 kr, Klein Herman 70 kr, Moskovics Mór 40 kr, Schul- man Izidor 50 kr, Weinberger Adolf 2 ft, Rozen berg József 1 ft, Gottlieb Abraham 2 ft, Krön Chaim

2 ft, Sternberger Mór 50 kr, Grosz Simon lo kr, Dr. Brujman Béla 2 ft, összesen: 43 ft 69 k r. o. é.

XII. Farkas Ferenc ivén: Philipo- vics Herman 5 ft, Molnár József 4 ft, ungvári mű- malom 15 ft, Hirtenstein József 8 ft, Balogh t ft. összesen 33 frt o. é.

Különfélék.

* A „Kárpát egylet“ ez évi közgyűlését Ung- vár városában tartja. A közgyűlésre megjelenő tagok Ungvárváros vendégei, kiknek elszállásolásáról a rendező bizottság gondoskodott. A jelentkezettek száma 27, kik tegnap este érkeztek városunkba. Ma lesz a közgyűlés, délután kirándulás a uevickei várba, hétfőn úta :ás a Polonina iRunára s onnan át Szolyva Hársfai vára, innen ipedig a munkács-sztryi vásut megtekintésére.

* Az eperjesi ág. evang. kerületi collegiumi jogakadémián az i887j8-tanévre a beiratások f. év szeptember i-től 8-ig eszközlendők. A tűzvész pusztításai után a collegium ép .létének helyre állítása azonnal megkezdetvén, ez mielőbb elkészül, s igy

jennek következtében a jövő tanév rendszeres meg- j kezdése hátráltatva nem lesz.

* Gyászliirek : Neviczky Görgyné szül. Tomnicska Mária élete 46-ik

! évében, szivszéihüdésben e hó 24-én Szobráncon elhunyt. Riedel Ede P .-recsenyben e hó 23-án 75 éves korában elhalt.

* Tüzek. Több vidékről vesszük a hirt, hogy nagyobb tüzesetek fordulnak elő a falukon. Legközelebb e hó 28-án Sólymoson 11 lakház, 5 csűr,

j s több gazdasági épület pusztult el. Biztosítva I csak 3 ház volt, Ungvár városában pedig több ; helyen csóvákat találtak, sőt egy pár udvar- I ban ki is gyu.lt, de, sikerült a tüzet rpég ideje

korán elfojtani. A rendőrség utasítva lett. hogy éjjel nagyobb vigyázattal legyen a csavargó egyé- n kre, mert a tűz csóvák azt igazolják, hogy gonosz kezek készítik elő a veszedelmet,

* Országos vásárunk e hó 25-én a barom vásárban látogatott volt. Nagy mennyiségben hajtottak szarvasmarhákat vásárunkra, de a kereslet nem volt arányban a kínálattal s ennélfogva az árak nagyon alacsonyak voltak. A lóvásárban sem volt nagy élénkség

* Iparkiállitás. A „Kárpát egylet“ által Ungvári tartandó közgyűlés alkalmából a társaskör helyiségében iparkiállitás rendeztetett, melyhez az agyagipar iskola* az első hajlított bútorgyár kitűnő ipar cikkeket szolgáltatott. A kiállítást Farkas Ferenc rendőr kapitány nyitotta meg szép számú közönség jelenlétében. A kiállítás hétfőig lesz nyitva. Bemenetidij 10 kr. Ajánljuk a közönségnek, hogy el ne mulassza megtekinteni városunk e szép, Ízléses iparcikkeit. Az agyagipar cikkei különösen meglepik a szemlélőt; valamint az iskola készítményei, úgy a nők diszitelt müvei szép ízlésről tanúskodnak. A bútorgyár székei is Ízlést, csint mutatnak. Bercik István rugany mat- rác gyára városunk iparának előhaladását igazolja. Keleti J. keztyű és sérvkötő gyára kiváló érdekes tárgyakat állított ki, mik közt a ruganyos lábszár készülék, a kik szükségük van ilyenre, csinos készítmény. Krausz Adolf katona öltözék kiállítása is érdekes. Kár hogy oly kevés kiállító iparcikkeit láthattuk, de igy is kell mes benyomást tesz.

* Megerősítés. Oberle János állami tanítót a vallás és közoktatási minister állásában végleg megerősítette.

* Meghívás. A gálocsi ifjúság 1887. augusztus 14-én a konezházi erdőben, a gálocsi oldalon eső részben zártkörű nyári táncvigalmat rendez. Belépti dij a t. vendégek kegyességére bizatik. Kezdete d, u. 1 őr ikor. Kellemetlen idő esetén fedett helyről gondoskodva van. Kéretnek a t. vendégek Gálocsot útba ejteni.

* Tűz volt ismét az éjjel. Sternberger Mi- hálynál szobránc utcai házában e hó 28-án éjfél után 1 órakor a pőce fedélzete gyuladott ki; s két sor zsindely, a léc és a ref. iskola szomszéd széldeszka kerítése is elégett. A felébredt szom szédok ügyessége azonban a bajnak elejét vette, A tűz gyújtásból származott; ez a héten már a második házon esett.

Képes folyóirat, a Vasárnapi Újság füzetekben. Ezen uj vállalat tizennegyedik füzete a következő tartalommal jelent meg: A nyiri p jkosok. Történet elbeszélés Szomaházy Istvántól. Végrendelet. Költemény Rudnyánszky Gyulától. Egykor szerelmet... Költemény Lévay Sándortól. Elfelejtve. Költemény Petri Mórtól. Az angol királyné jubileuma. Bubics Zsigmond, Kassa uj püspöke. Kovács Zsigmond. Gróf Dessewffy Marczel. Dr. Ompolyi M. Ernőtől Gyarmathy Zsigáné. Kalotaszegről. Irta Gyarmathy Zsigáné. Magyar családélet, Irta Jókai Mór. Mar- czafánk. Lővey Klárától. Az árvíz Képviselőválasztás a vidéken, A magyar-töröknépköltészetről. Irta Thury József.-Udvari szokások Mária Terézia idejében, Király Páltól. A tengeri kígyó. A hóditó Robur. Verne Gyula regénye, forditota Huszár Imre A budapesti váltótorpny. Az oroszok Magyaror szágon 1848149-ben. Irodalom és ^művészet. Egy ve - leg. Sakkjáték. Rajzok. A tiszai árviz. (Melléklet) A nyiri pajkosok cimü elbeszéléshez kezdőkép Dörre Tivadartól. Viktória királynő jubileuma alkalmával megcsókolja gyermekeit. Az angol királyi család tagjai az ünnepi körmeneten. Bubics Zsigmond püspök. EUinger fényk. után. Kovács Zsigmond veszprémi püspök. Gróf Dessewffy Marcze^- G'cz<^ Géza rajza. Gyarmathy Zsigáné. Fénykép után rajzolta Biczó Géza. Kalotaszegi népviselet Fénykép után rajzolta Biczó Géza. Kalotaszegi udvarház, Bruck Lajos festménye. Kalotaszegi udvarház (Hóry Farkas háza.) Telepy Károly festménye. Vizhordó fiú Kalotaszegről. Betömési munkálatok a kis-tiszai szakadásnál. Háry Gyula rajza. Földes zsákok szállítása a kis-tiszai szakadáshoz. Háry Gyula rajza. Képviselőválasztás a vidéken czimü czikkhez hat rajz. Erdődy Gyula-grófnő és Angyal- ffy Erzsitől. Verne Gyula A hóditó Robur czimü regényéhez három kép. A központi váltó-készülék A Képes Folyóirat, mint a Vasárnapi Újság füzetes kiadása, nyolez nagy negyedrétii ivre terjedő félhavi füzetekben jelenik meg számos képpel és képmelléklettel. Az egyes füzet ára 3o kr.: előfizetési ár egész évre (24 szám) 7 frt 20 kr., félévr«