Ung, 1887. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1887-03-27 / 13. szám
XXV. ÉVFOLYAM. 13 SZÁM. Megjelen: minden vasárnap A izerkegztShöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér- memesen fogadtatnak el. Semmit «ein közliiiik.-ha nem tudjuk, kitől jön. kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó hivatal: Pollacsek fiSikss könyvnyomdája. I Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt — í’élévre ... . . 2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az üng kiadóhivatalába CJngvár, Pollaesek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér soronként 20 kr, ; VEGYEST A RT A i V U HETILAP. Uití> varüioaryc az ..tmíí íi?iidaftá.g,i ©íí jlot“ hivatalos közlönye. Felelős szenes 2 t ő; Fincicky Mihály. A gyumolcsíaütueoes. Uj gyümölcsösök létesítésénél nem szabad a }: fákat össze-vissza ültetni, hanem rendszeresen, hár-L más vagy négyes kötésben, miután ez esetben aj helyet leginkább ki lehet használni, azaz bizonyos j: nagyságú területen a legtöbb fát lehet ültetni, sj mégis minden fa elegendő térrel fog rendelkezni, j A négyes kötésnél minden négy fa alkot egy í derékszögű négyszöget, a hármas kötésnél pedig j minden három fa egy egyenoldalu háromszöget. Újabb időben a terebélyes iák közé, alma,; körte, dió, kis koronával bíró, és tenyészéletüket hamarább befejező gyümölcsfajokat szokás ültetni, | milyenek a szilva, barack, megygy, hogy mire j ezek magukat kitermették, eltávolíttatnak, s helyüket a többi fák terjeszkedő koronáinak engedik át. fia vén fákat akarunk újakkal pótolni, úgy igyekezzünk, hogy az uj fa helye a két vén közé essék, miután a vén fa a löldből minden táplálékot elfogyasztott, ha ellenben a gyümölcsösben a fák rendszeresen állanak tehát az uj fának okvetlen a. vén helyébe kell jönni, ezen esetben vagy kiemeljük az elsoványodott földet mintegy köb öl mennyiségben, s helyét tápdus földdel helyettesit- Lik, vagy gyakori és bű tpiü!tr-jgyázá^.al iparkodunk a fiatal fának szükségeltető tápanyagot megadni. Ügyelni kell, hogy a fák ne álljanak sűrűn egymás mellett, mert ekkor nélkülözni fogják a nap melegét, a világosságot, és a levegő szabad járását, gyökereik pedig egymástól fogják elvonni a táplálékot. Erre az ültetésnél, illetve az ültetési gödrök elkészítésénél igen figyelni kell, mert később igen nehezen esik a szépen növekedő fákat kivágni, sűrűségben pedig a termés mennyiségben és minőségileg alászáll. Az egyes gyümölcsfajokra nézve következő távolságok irányadók : alma, körte, cseresznye 5—ó öl, szilva, megygy, kajszi, őszi barack, mandula 2—21/2 öl, dió pedig ő—7 öl távolságra ültet- tessék egymástól. Ha a talaj fekvésben válogathatunk, diót cseresznyét erősen lejtős, kavicsos sovány helyre ül tessünk, almát pedig szelidebb lejtőkre vagy síkságra mély rétegű: erőteljes talajba, a körte sóvá nyabb talajjal is megelégszik, de az altalajban némi nyirkosságot követel ; megygy, kajszi, őszi barack, mandula kerti földbeit tenyész legvidámabban, szilvának végül a legaljasabb helyeket választhatjuk, miután ez leginkább tűri a nedvességet. A gödröket, az ültetendő fácskák alá már az előző év őszér. ki kellett hányni, hogy a téli fagy és nedvesség-, a gödör falait és a ki hányt földet megtermékenyítse, csak homokban, vagy igen kövér földben, pl. iszapban, folyópartokon lehet a gödröket akkor kiásni, midőn ültetni akarunk. A gödörből a földet úgy hányjuk ki, hogy a felsőbb termékeny réteg a gödör egyik, az alsó nyers föld pedig másik oldalára essék, hogy ültetéskor a felülről kihányt termékeny földet a gödör aljára, a fagyökereihez tehessük. Minél nagyobb gödröt ásunk, annál vigabban fog a fa a felszított földben növekedni, mert csak ilyenben képesek a gyökerek szabadon terjeszkedni, azért ezen munkával fukarkodni nem szabad, Legyen a gödör szélessége i—-i*/2 mé tér, mélysége pedig 80 ctm. — i méterig. •a’ hogy a fák nem a! A nak növekedni, elcsene- /észednek, mire aztán -* tzda azt mondja, hogy nár nem akar úgy nőni, mint régente, t. i. egy íét kapavágása 1 kivág: ik egy ' gyephántol:, az gy támadt nyilasba befi-'tuszkolják a fagyökereit, > a hantot reá borítva megnyomkodják, s ezzel ninden el van végezve. A beültetendő fácskát előbheni helyéről még ászkor kell kiszedni, (vél Miiéi tehát mindig őszkor :esszük a megrendelést), aztán egy árokba egymásmellé tesszük, gyökereiket földdel vastagon beborítjuk, azaz el vermeljük. Ezen eljárás mellett io—i j. nappal későbbéi-, indul meg bennük a nedvkeringés, mint’;-- . ászig állandó helyükön meghagyattak volna, s ify az ültetés idejére nézve nem vagy un k korlátozva, akkor ültethetünk, miliőn arra az idő legalkalmasabb. Az ültetéssel addi» kell várni, mig a föld kellőleg- fel nem melegedett, és meg nem szikkadt, sárba vagy oly földbe ültetni, melyben még a fagy csillámlik, hiábavaló mu .ka, az ily fák rendszerint lassú halállal pusztulnak el. Ültetéskor kiszedjük a fácskákat, s gyökereit elkészítjük. Erre nézve főszabály, hogy csak egészséges gyökérnek szabad a földbe menni, tehát minden megsérült gyökérrészt. • es késsél gondosan levá- yaíiik, f fia i*.é v^Üifi-diAa * zar-i^sva, ezeket is az elevenig visszavágjuk, mert csak ekkor lesz képes a gyökér magába nedvességet szívni, s uj hajszálgyökeret ereszteni. Hasonlóképen megkurtitjuk a túl hosszú gyökereket is, úgy, hogy a gyökerek t—i1/» arasznál hosszabbak ne legyenek. A gyökerek úgy metszetnek meg, hogy a metszlapok lefelé nézzenek, őzkörömformára, azaz, ha a fát a földbe tesszük, a nietszlapok mintegy talpat képezzenek. A fiatal fában a táplálék, mely első időben szerveit van hivatva képezni, már az előző évben felhalmozódott, csakhogy sürü állapotban van jelen, hogy ez folyékonyabbá tétessék, szükséges a fácskák megmetszett gyökereit 24—48 órára naptól felmelegedett vizbe állítani, hogy magukat telesziv- hassák s aztán azonnal elültetjük. Hogy melyik égtáj felé volt azelőtt fordulva, arra. fiatal fák kiültetésénél ügyelni nem szüksé ges, idősebbeknél azonban t. nácsos erre figyel- meznl, s pl. a déli oldalt egy kréta vonással megjelölni. Ülíe+és előtt egy héttel be kell a gödröket a kihányt földdel temetni, hogy a föld kellői g megülepedhessék, a földet úgy kell visszahányni, hogy a jobb föld alulra, a nyers pedig felülre jusson ültetéskor, aztán kapával csak oly nagy gödröt csinálunk, hogy abba a gyökerek kényelmesen beférjenek. Bornemissza Zoltán. (Folyt, kör) A helybeli hom/édlaktanya gombái. E cim alatt e lap 12-ik számában meglepetéssel közöltetett, hogy „a mi drága pénzünkön felépített honvédlaktanyában gombák fognak tanyát ütni vitéz honvédeink h lyett“ stb. s egyúttal megfejtetett, hogyan keletkezett e veszedelmes rovar az épületben. A házigomba csakugyan annyira veszedelmes, hogy mindenesetre érdemes vele közelebbről megA jelenleg sokhelyütt divő ültetési eljárás okoz- ismerkedni. A nagy tekintélyű szaktudós R. Hartig a ßota. Centralblatt Berlin 1885. évi XXIII. köteté- aen a többi közt azt mondja: „a házigomba, avagy rártya-gomba — Hymenomycetes — óriási károdat okoz leginkább a mai rögtönzött építkezések nellett, midőn alig emelkedett fel a durva fal nár is hozzá látnak a vakoláshoz, máris ott tarem 1 szobafestő, és a ház átadatik a lakóknak. ... A tázigomba elébb fehérszinü sugaras fonalként mu- . itkozik az épületben, e fonalak lassan, lassan piszkossá, vagy ibolyásszinüekké válnak s jó hosszúra, néhány méternyire is megnőnek, és ezen alakúkban igen gyorsan terjednek az épület fi- és kőrészein, és valamennyi része elébb tiszta, utóbb tej- szerü kellemetlen izü folyadékot választván ki, kö- nyezik, onnan a neve ilacrymans. A házigomba spórái oly parányiak, hogy négy millió is fér egy köbmilliméterben, és sürü fonadékká csoportosulnak, melyet miceliumnak neveznek, mely mi- celium finom szállakból állván, keresztülhatja a fatestet és elterjed abenne még jelenlevő fehér t ye anyagok mennyiségéhez képest a padló töltelékben, a falak repedéseiben, az ablakok és ajtók fabéléseiben, igy hozza aztán létre a kalapalaku tér- mőtestet, melyben spórák képződnek s ezek meg- érése után a termőtest rodhadásnak indul, és akkor' erős, kellemetlen dohos szagu és felette egészségtelen ^gázokat fejleszt. A házigomba fejlődésé^ nem gátolja sem a fény sem a levegő, sőt szükséges mind a kettő fejlődéséhez, a nagyobb hideg iránt azonban érzékeny. E spórák legjobban csíráznak a hugygyal kevert gyümölcsnedv oldatban, és ez magyarázza meg, hogy miért lép fel a házigomba leginkább az árnyékszékek közeliben, a humustartalmu területeken álló épületekben, mivel rendesen itt van a sok ammóniák-vegyület. Azon kérdésre, hogyan jut a házigomba mi- celiuma az uj vagy régi épületbe ? a szaktudós azt mondja : hogy vagy behurcoltatik máshonnan, a többi közt behurcolhatja ruhájával az ember is; vagy létrejön a nedvességtől s igy az által is, ha a íalak mielőtt kiszáradtak volna, be vakoltainak, létrejön ilyen helyeken annál gyorsabban s nagyobb mérvben, minél nagyobb ammóniák-vegyület találtatik azon talajban, melyből áll a padló- töltelék és melyen áll az épület. A házigomba ellen Hartig számos kísérletei után a következő óvintézkedéseket ajánlja. Ha a házigomba valamely épületben mutatkozik, azonnal eltávozandó s megégetendő minden megfertőzött fatest; eltávolitandó a padlótöltelék még pedig gondosan, nehogy a kellően meg nem tisztított szállító jármüveken ismét vis.za hureoltassék ; a vakolat megfertőzött falrészeiről, repedéseiből, teljesen tisztára levakarandó, s lehetőségig engedni kell kiszáradni ; ezután ezen falrészeket kreseot olajjal befecskendezvén, újra bevakoltam mészhabarcscsal, a repedéseket pedig cementtel jól kitömni ; a padló és körf dák mentében szárítás és az időközben összegyűlt viz levezetés« céljából szükséges kis csatornákat építeni; elvégre legj ob b s legbiztosabb óvszer a házi gomba ellen az, ha a ház alatt pincét épitünk. A. E. A kereskedelemrííl. (Vége.) Ma már nem csupán egy társadalmi osztály privilégiumát képezi a kereskedelem, de nem is lehet tulajdonkép azt „privilégiumnak“ nevezni, ha egy társadalmi osztály azon kényszerhelyzetbe jut, hogy csak egy életpályát választhat, mivel a több1 L;.pulik ma’ sz m.Jioz a kas-ai Keíimg) r fe hívása vau csalóivá j Ungvár 188?. vasármi jx, márc/Jus 27-
