Ung, 1887. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1887-02-27 / 9. szám

XXV. ÉVFOLYAM.

Ungvár 1887. vasárnap, február 27.

9. SZÁM.

Megjelen:

MINDEN VASÁRNAP

A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak.

Kiadó hivatal:

Pollaosek Miksa könyvnyomdája.

VEGYESTARTALMU HETILAP.

Előfizetési feltételek:

Egész évre . 4 frt —

Félévre

..........................5 „ —■

Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr.

Hirdetések.

szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pellaesek M. könyvnyomdájába küldendők.

Nyilttér soronként 20 kr

Ungvármegye és az „ungmegyei gazdasági egylet“ hivatalos közlönye.

~ ------ ' ................ • ~ ^ ' - Felelős szerkesztő: Fincicky MihályA törvényhatósági bizottság közgyűléséből.

Ungvánnegye e hó 24-én tisztválasztó közgyűlést tartott. A megüresedett főjegyzői és főpéne- tárosi állás betöltése volt a közgyűlés legfőbb tárgya.

A jelöltek voltak : főjegyzősógre Tabódy Jenő kaposi járási főszolgabíró, Horv á t h Dezső elsőaljegyző; a főpénztárosi állásra: Tomesányi Ödön és Saárosy Károly.

A járások, maga Ungvárvárosa is, a bizottsági tagok közt már hetekkel ezelőtt a főjegyzői állás betöltése miatt erős toborzást vitt véghez. A személyi érdekek erősen kidomborodtak. De hát ez másként nem is szokott megtörténni. Minden választásnál a rokon- és ellenszenv erős vonásokban nyilatkozik.

A közgyűlési terem zsúfolásig megtelt a bizottság tagjaival. A karzaton hölgy közönség nézte végig az actió megindulását, mely kezdetben az érdekeltek csoportjaiból állt, tanakodva az esélyek fölött, melyek egyik másik jelölt megválasztása után beállhatnak. Mert sok volt ám a hivatott, de kevés a választott.

Végre Kende Péter alispán felállt és a nyüzsgő bizottsági tagokhoz azt a kérést intézte, hogy küldjön ki bizottságot a kebeléből, mely ősi szokás szerint, hívja meg a főispánt a közgyűlésbe. A bizottságba ajánlja: Fircák Gyulát, Bugyis Andrást, Markos Györgyöt és Bernát Dezsőt.

A kiküldött bizottság nehány perc múlva vissza tért a főispánnal; gróf Török Napóleonnal, ki elfoglalván elnöki székét a közgyűlést megnyitotta.

Beszédében örömét fejezi ki, hogy a bizottság ily szép számmal gyűlt egybe a mai közgyűlésre, mert hát. e gyűlésnek mint a nép mondja : ,sorja“ van. E sor pedig a megüresedett tiszti állások betöltése. Mielőtt azonban a gyűlés megkezdené tanácskozását, egy forma hibát kér helyreigazittatni. A mai rendes tavaszi közgyűlés összehívásáról kiadott meghivó levél alá ugyanis a főispán irta alá a nevét. Ez ellenkezik a törvénynyel; mert a rendkívüli közgyűléseket egybe hívhatja a főispán is, de a rendes közgyűléseket törvény szerint az alispán hívhatja csak egybe. Felteszi tehát a kérdést: törvényesnek tekinti-e a bizottság a mára egybe hivott közgyűlést, vagy nem ?

A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az egybe- hivás törvényességét s így a főispán kimondta, hogy a törvényesen egybehívott közgyűlést megnyitottnak jelenti ki.

Következett az alispán jelentése a múlt év nevezetesebb mozzanatairól a megye belóletéből, melyre később visszatérünk. A jelentést Horváth Dezső aljegyző olvasta fel, de senki sem figyelte meg, mert minden ember választáson gondolkozott. Végre a felolvasás befejeztetett s a főispán felkérte a közgyűlést, hogy a megejtendő választáshoz szükséges candidáló bizottságba bárom tagot válaszszon meg. Az alispán erre felállt és ajánlatba hozta Lip- csey Józsefet, Thuránszky ’Tivadart és Herceg Károlyt. A közgyűlés elfogadta. A főispán a maga részéről kinevezte Fircák Gyulát, Markos Györgyöt és Makay Dánielt, kik aztán a főispán elnöklete alatt félre vonulván, félórai várakozás után jelentette a főispán, hogy a főjegyzői állásra eandidái- tattak: Horváth Dezső és Tabódy Jenő.

A szavazáshoz küldöttségül Fekete Vince, Mislinszky József és Farkas Ferenc megválasztattak.

A kijelölés után felhangzott az óriási zaj, mely jobbról Horváth Dezsőt, balról Tabódy Jenőt éltette. Végre az elnöki csengetyü erős mozgalomba bozíisa után a zaj lecsilapult s elkezdődött a szavazás. A végeredmény az lett, hogy Horváth Dezső kapott 72. Tabódy Jenő 110 szavazatot, sekként Tabódy | Jenő főjegyzővé történt megválasztása 88 szó több- j séggel kijelentetett.

A megválasztott főjegyző az esküt azonnal letette, mely után csinos beszédben köszönte meg az iránta nyilvánult bizalmat s Ígérte, hogy valamint eddig — 20 éve már, — híren szolgálta a vármegyét, ezután is híven és lelkiismeretesen kívánja a rábízott teendőket végezni. A főjegyzői tollat úgy és akként fogja forgatni a mint azt a t. bizottság határozatai parancsolandják.

Ezután a főpónztárnoki állásra történt a kijelölés : Kijelöltettek : Tomesányi Ödön és Saarosy Károly. A bizottság általános többsége Tomesányi nevét hangoztatván, a főispán kijelentett«, hogy Tomesányi Ödön íopénztárnoknak megválasztatott.

A megüresedett kaposi főszolgabírói állásra kijelöltettek : Csicsery Árpád, Mokcsay Béla, Pálffy Béla és Köröskónyi Ferdinand. A megejtett szavazás után 75 szavazattal Köröskényi F e r d i- n á n d választatatott meg kaposi főszolgabíróvá. Csicsery Árpádra «sett 16, Mokcsay Bélára 13, Pálffy Bélára 8 szavazat. A Köröskónyi Ferdinánd megválasztása folytán megüresedett szolgabirói állásra kijelöltettek Deák Bertalan és Fehér Ákos; de Fehér Ákos visszalépvén, egyhangúlag Deák Bertalan választatott meg szolgabiróvá.

Az „UNTGr“ tárcája.

Margitka (Margerethenblmne. Gretchen.)

Báli meiHoir«k. Csevegés a természetből.

A közel múlt báljain alkalmuk lehetett a virágkultusz tisztelőinek bő adatokat szerezhetni, mely virágok, mily mértékben tettek hóditást a hölgy közönség soraiban, melyek voltak, vagy lehetnének a bálványozás tárgyai: mert mint minden, úgy a virágok is a divat szeszélyeinek vannak alávetve, ma a rózsát, majd a kaméliát, majd ismét a narancs citromvirágot kapják fel, hogy holnap már csak szép emléknek maradjanak meg, ott porladva el az imádságos könyv lapjain ?! De azt gondolom, hogy virág kultusz lesz, mig csak bálok lesznek, s mig csak érző kebelben érző szív honol. Mert mi természetesebb, mint az érzelemnek egy odanyujtott, egy átküldött, virágszál által való kifejezése; azt mondják: első bálra, első bókra, első virágra következik az első szerelem ! A virág különben csalétek a pillangók számára, a népdal szerint. . .

. . . Mert nem virágok, Lepkék a lányok.

A virágok által előidézett effektust legjobban igazolja a bál képe, hol a könnyű fantaisie ruhácskák a halvány sárga és a halvány rózsaszín nuan- ceokon át egész a hó fehérig, minden képzelhető fodraikkal, természetes rózsa- és gyöngy virág- füzéreikkel úgy néznek ki, mintha nem is szövött szállakból, de virág kelyhek és virág szirmokból rakták volna össze.

A teremtés tökélyeinek különben nincs szükségük feldíszítésre. A müizlés szempontjából talán a toilette is elmaradhatna, Phidias, Praxiteles nem igen tanulmányozták, hogy halhatatlan szobraik tökélyeit még jobban kiemelhessék.

Én részemről ama véleményben vagyok, hogy

a természetes a mesterkélttel szemben valam megmagyarázhatlan vonzó erővel bír, s igy értem már most, honnan származik a visszaesés a természeti dolgok felé, miért tűnt le a kert ünnepelt virágainak ágiója a mezők szerény jelenségeivel szemben.

De nem akarok tulmenni a célon, én most tisztán egy luxuscikkről, egy nagyon is dédelgetett erdei tündérről kivánok szólani, s ez: a „Margitka“, „Margarethe“, „Arriyvirág“, mely újabb időben oly ünnepelt lett!

Megtaláljuk az uralkodó nők gazdag hajfürtjében szemetkápráztató diadém alakjában, meg a büszke delnők illúzión, szalag, csipke és guirlancf halmazában, s végre a természet naiv gyermekének, az egyszerű falusi lánykának lihegő kebelén, midőn margitkákból kötött csokorral a keblén kíván tetszeni a vele folytonosan kötődő legénynek s szirmainak páros vagy páratlan voltából akarja levonni jövendő boldogságának a feltételeit.

Azt mondják, hogy nevét a jelenlegi bájos olasz királyné után kapta volna, ki midőn egy alkalommal Tiber melléki kirándulásáról hazatért, ily virágot tűzött volna hajába, s ma napság már egész Olaszországban nagy kiterjedésű kultusznak örvend, innen terjedt át Trieslbe, s a magyar fővárosba is, úgy, hogy alig képzelhetni elite-bált, hol ez ne szerepelne, ilyennel köritik a lady patronessek bouquet-jait is.

A „Margarethe“ név a latin „Margarita“-tói származik, mi „nemes gyöngyöt“, „gyöngy fényt“ jelent; s értem, eme varázs, eme bűvös hatás következtében vette fel e nevet annyi bájos jelenség, annyi fejedelmi női alak, kiknek élete maga kis történet, kiknek szereplését maga a történet örökítette meg, s ma napság is ünnepelt név, még pedig nem egy rejtett gyémántnak, bolygó csillagnak a neve.

ról tehát: fehér lepellel környezett arany virágot je lent, mi a valóságnak csakugyan meg is felel, s a halavány szin egyáltalában valami phenomen jelleget kölcsönöz a lányoknak, költők A a nők raA név varázsa még tovább terjed, nép mondák, sőt ünnepelt nemzeti költők tették elragadtatásuk, s fantáziájuk tárgyává, sőt még regék is megőrizték !

Én csak a következő történeti alakokat kívánom felemlíteni. Sz. Margit, pogány nőből lett keresztény, ki Olybrius, rómaipraefektus féktelenségének lett áldozatává.

Margit, Svéd, Norvég és dán királynő, kiről a történet azt jegyző tel, hogy elbájoló szépség, imponáló jelenség, jellemerős, ritka rábeszélő tehetség volt, s az éjszak „Semiramis“-ának nevezé el.

Anjou Margit, Renatus nápolyi király leánya, később VI. Henrik angol király neje, nagyon befolyásos nő volt.

Valois Margit, II. Henrik és Medici Katharina leánya, Guise herceg jegyese, kivel később megszüntetett minden visszonyt s navarrai Henrik francia király nejévé lön. O konditá meg a vészharangot a bertalanéji rémtett alkalmával a hugenották kiirtására.

Ezen kívül még parmai M., navarrai M. és osztrák Margit érdemelnek említést; ez utóbbi kettő írónő hírében is áll. Az előbbi gondolatait Haye János: „Marguerites de la Marguerite des princesses“, ez utóbbiét: „Discours de ses infortunes et de sa vie“ Lemaire J. adta ki Courinne Margeritique cimü gyűjteményében.

Mint mondái alakot Goethe örökítette meg Faustjában. Most még egyetmást a virág természetéről s regei szerepléséről kivánok megjegyezni.

Tudományos neve: Chrysanthemum leucan- themum. „Chrysus“ a görögben annyi mint aranyos, aranyból való, „Anthos“ pedig virág, de epithetonja a „leukos“, mi fehéret jelent, magya-