Ung, 1887. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1887-02-06 / 6. szám

— XIV. ÉVFOLYAM. Ungvár 1887, vasárnap, február 6. 6, SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz, intézendő minden fi közlemény, mely a lap irodalmi | részét illeti. Levelek csak bér- q mentesen fogadtatnak el. Semmit | sem Közlünk, ha nem tudjuk, kitől | jön. Kéziratok vissza nem adatnak. | Kiadó hivatal: Pollaceek Mikéi köiiyvnyomdájtt | <*SH®SSKÍK3ajiS; Wf%A KMl$m,3C5UX1H6B«Uii35Sa» Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt — Félévre ... . . 2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ —• Egyes szsim ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollaesek M. könyvnyomdájába küldendők. NyiIttér soronként 20 kr* VEGYEST ARTALM U UETiLAP. Uíigví«ri»eg,ye és az „ungaieífyei ^azdasAgi egylet“ hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály­Pénzintézeteink. MIMMUMIHIHU ^ Már közöltük pénzintézeteink forgalmi kimuta­tását az 1886-ik évről és meggyőződhetett minden­ki arról hogy e forgalmi kimutatásokban mind há­rom pénzintézet .vagyoni viszonyait kedvezően, de a valóságnak megfelelően is tüntette ki.* A mai szűk állapotok és gazdasági válságok közepette mind három pénzintézet vezetése nehéz feladat. És ez intézetek vezetői mégis a legjobb eredményt tüntetik fel. Ily vezetők méltán megér­demlik, hogy a sajtó működésűk ir.mt■ j elismerést nyilvánítson, Mert nem oly könnyű dolog ám az egy pénz­intézetet vezetni. Mutatják a példák. A múlt évben is hány pénzintézetnél jött elő az a szomorú eset, hogy vagy a vezérigazgató, vagy a pénztáritok meg­károsította az intézetet és a bukás szélére vitte. A mi pénzintézeteink ily viszonyok közt soha nem voltak és hisszük, hogy nem is lesznek. A vezetés olyan mind három pénzintézetnél, hogy a nagy közönség teljes bizalommal lehet pénzintéze­teink irányában. Mai időben a pénztőke rendkívül szaporodik, mert nincs üzlet, nincs kereskedelem, az ipar vonag­lik. Ily viszonyok közt minden ember megtakarított és félretehető tőkéjét viszi a bankokba, hogy biz­tosan elhelyezze, ha olcsó hetét mellett is. A betét- állomány tehát mindhárom pénzintézetünknél nagy arányokban szaporodik, a kereslet pedig ezen arány­ban fogy. A bizalom tehát egyedül és kizárólag a ban­kok felé irányul, mert már privát kikölcsönzés men­tői ritkább. É bizalmat a közönség irányában fen- tartani a bankok kiváló feladata; mert ha egy bank is könnyelmű eljárást tanúsítana a felekkel szemben, hova sülyed akkor a közerkölcs, az általános bizalom. sen Ungvármegyét Kende Péter alispán, Ta­li ody Jenő főszolgabíró, Cibur Vilmos kir. államépitészeti hivatalnok és többen uradal­mának tisztikarából képviselték. Zemplén vármegye, mint halljuk, nem -volt képviselve, pedig e vár­megye sok községe nagyon sokat köszönhet az el­hunyt grófnőnek, ki ott a hol a közjó, az emberi­ségi érdekek forogtak szóban, iniudig kész volt nagyobb áldozatokra is. A fővárosi lapok általánosan elmondtak éle­téből egyetmást, talán többet is, mint kellett vol­na, de viszont nem nagy hitelességgel. Mi is el­mondunk a megboldogult grófnő élettörténetéből némelyeket, mert megérdemli, hogy az utókor is tudomást vegyen egykor róla,'tetteiről jós jó cse­lekedeteiről. * * * Az tagadhatatlan, hogy az elhunyt grófnő sze­retett utazni, volt is rá alkalma, mert ha uradal­mait akarta bejárni, vármegyéről vármegyére me­hetett. Az ily utazás nála természetesen nagy elő­készületek közt történt. Igaz, hogy sok podgyász- szal utazott, de bizony ezek közt, vagy úti táská­jában, bor és liqueor-ös üvegek soha nem voltak. Volt azonban egy kancsója, mely a vasúti szolgák­nak szépen jövedelmezett, mert a hol jó, fris vi­zet ihatott, azonnal megtöltette a kancsót. A szegények segélyezésében fáradhatatlan volt A hol szegény, ügyefogyott embert látott, kész volt rajta azonnal segíteni. És neki mindegy volt saját uradalma szegényeit, vagy az útfélen talált szegényt segélyezni. Ellátta őket kenyérrel, ruhával, pénzzel, sőt a hol betegek voltak saját orvosát küldte gyógyítani. Az 1873-iki kolera idő­ben faluról falura járt egy felfogadott ápolónővel s orvosaival s a betegeket saját felügyelete alatt gyógy ittatá. A nép közt örökké emlékezetben marad az a Az „TTNGr“ tárcá/j a. A forgalom főtényezői. *) Az utókor történetünket nem fogja többé a fékezetlen erőszak következményeként, hanem az ember.^ ^sz szorgalom szülte jótétemények szaka­datlan láncolataként előtüntetni, melynek minden egyes alkotó eleme, a forgalom történeté- v e 1 elválaszthatatlanul összeforrt. Forgalom által az ember culturlénynyé válik. Általános szempontból kiindulva, a forgalom fejlődésében két korszakot alkothatunk: I.) azon időt, midőn a szervetlen erőt úgy szárazon mint vizen tetszésünk szerint nem tudtuk alkalmazni, és ez a gőzerő feltalálásáig ■— vagyis mintegy 6000 évig tartott. Amerika felfedezése Columbus által, a könyv- nyomdászat feltalálása, — a szabadság és humani­tás terén, uj magasabb célokat teremtettek. Ál­landóbb jellegű nagyobb szabású lakhelyek építése és a forgalom fejlesztése, végül a nemzeteknek azon törekvése, hogy a legkésőbbi utókorig- fenn­állható dicsteljes emléket hagyjanak hátra, az era béri tehetségnek nagy feladatokat tűztek ki, külö­nösen a gyors és könnyű közlekedési eszközök lé­tesítésénél, és ezen II-ik korszak a forgalom fejlő­désének és virágzásának korszaka. Addig ugyanis, mig a forgalom, az élőlények mozgásán alapult, annak gyorsasága és folytonos ság-a az alkalmazott erő nagyságától és birképes­*) Felolvastatok a? „ungvári kereskedelmi ifjúság önkép­zőkörében“. ségétől függött. Később, különösen a gőzerő hasz nositásával, az emberiség még addig el nem ért gyorsasággal tovahaladó közlekedési eszközök bir­tokába jutott, melyek között legnevezetesebb a „vasul és gőzhajó“. Főleg a vasút, nyilsebességgel vándorló mű­velt néptömegével, legprágnánsabb kifejezése cul- turkorszakunknak. Már az ókorban, nevezetesen az aegyptomiak- uál, találkozunk nagyobbszabásu létesítményekkel, melyeknek fokozatos fejlesztése, a bámulatos nagy­ságú kövek átszállítása, a piramisok építésénél se­géd eszközök feltalálására utaltak. Ig-y a négyke­rekű szekér feltalálását is az aegyptomiaknak tu­lajdonítják, de mint tudjuk, ez a vasút feltalálásáig vajmi csekély változást szenvedett. A római világuralom forgalmi igényeinek kielégítésére szolgáló úthálózat és nagyszerű hid- épitmények, határozottan az emberi tehetség előha- ladottságát igazolják, sőt a rómaiak a vízhaszná­latában úttörő és iránytadó lépést tett ik, de mind­ezek daczára a munkagépek a culiuráks életben mérvadó szerepre nem vergődhettek, azon okból, mert minden lényegesebb és nagyobbszabásu mun­ka végrehajtására, a rabszolgarendszerből kifolyó­lag tömeges emberi erő állott rendelkezésre. Még a középkorban is látjuk azt, hogy nagy­szerű létesítmények csekély segédeszközökkel haj­tatnak végre. Magasabb erkölcsi erőre kellett még szert tenni és a megfelelő társadalmi átalakulást is vég rehajtatni, mielőtt az emberi ész egyik leghatalma­sabb eszközét ,.a gépet“ kifejleszthette. Fz irányban előharcősképen szerepeltek a j könyvnyomdászat, — a puskapor, —- és a lőfegy- I verek feltalálása ; Galilei jpedig megnyitotta a tu­dományos kutatásokat, melyek a legfontosabb problémák megoldására vezettek. A rabszolgarendszert fölváltotta a ^szabadon gondolkodó és cselekvő munkások működése, és ezzel mint fontos culturális tényezővel, kiváló ér­vényre emelkedett „az idő becsértókónek“ felisme­rése, mely a hatványozott erőnek alkalmazásit maga után vonta. A tűz erejének ipari célokra való felhaszná­lása illetőleg gőzerővé való átalakítása a „Watt“ féle gőzgép segélyével sikerült; ez képezte évszá­zadokig tartó szellemi tusának azon jutalmát, mely már jelenidőig is, előre nem látott és előre nem remélt eredményeket szült; ennek alkalmazása az ipar minden ágának hatalmas lendületet adott. Az áru és személyforgalom gyorsítása, a köz­utak és vizi-utak kiépítése mellett a vasúti és gőz­hajózási közlekedés fejlesztését előmozdította, mely utakon a gőzlovaknak több mint kétharmadrésze folytonosan működik. Hogy ezen magasabb forgalmi igényeket ki­elégíteni lehessen, nagy akadályok legyőzésére kényszerittettünk; ezeknek elhárítása ismét nélkü­lözhetetlenné tette a gőzerő és a munkagépek alkal mazását. A Suezi és Panama csatornák átvágása, azok­nak a vizi forgalom céljaira való hasznosítása, óri - ási akadályok legyőzését igényelték, illetve az utóbbi még most is igényli. A gépi erőnek legnagyobb erélyét, a hegysé­gek áthatolásánál, nevezetesen: az Alpeseken, a A bizalmatlanságnak aztán erős visszahatása volna a társadalmi életre is, mert sok tőke kényte­len volna gyümölcsözetlenül heverni, mi által a for­galmi eszköz : a pénz, nagyon eltűnnék a piacról. Az „ungvári kereskedelmi és iparbank“ már e hó 2-án megtartotta közgyűlését, e hó 7-én fog­ja tartani az „ungmegyei takarékpénztár“, ü-én pe­dig az ungvári népbank. Mind három intézet igaz­gatósága nem feledkezett meg a társadalom szegé­nyeiről sem. A nőegyleteknek: rendes évi segélyt szokott javasolni, mit a közgyűlések egyhangúlag elfogadnak. E segélyezés kiterjed a tűzoltóságra, a népnevelésit is, mert az elemi iskolák is része­sülnek mindenkor némi segélyben. A részvényesek e tekintetben nem sajnálják a nyeremény egy ré­szének hasznos és szükséges célokra való elosztását. A város egyeteme pedig' nagy hazznot húz tőlök, mert jelentékeny adót [fizetnek, mi által a közteherviselés az egyesekre ]könnyebbé van téve. Kívánjuk, hogy pénzintézeteink ezentúl is si­kerrel és biztosan haladjanak a jó utón. ügy gróf nő őleíeből. Már megemlékeztünk múlt számunkban Ha­dik Barkócy Uojp. nrófnö haláláról. A halálá­ról kiadott gyászjelentés jp-* szól : „Futaki gróf Hadik Endre saját és testvérei: János, csász, és kir. huszár hadnagy, Sándor, Ilma Miksa, Béla és Karolina nevében mélyen szomo­rodott szivvel jelenti szeretett, anyjuknak Nagy- méltóságú özv. futaki gróf Hadik Béláné szül gr. Barkócy Ilonának január 25-én reggel, életének 54 ik évében, szivhüdés következtében történt gyá. szos kimúl tát. stb.“ Temetése január hó 31 én ment végbe Tavai nán d. u. 2 órakor s tetemét a csicsvaaljai családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. temeté -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents