Ung, 1887. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1887-01-02 / 1. szám
mily eszközlésekkel lassítjuk is a korhadási folyamatot, azt teljesen meggátolni képesek nem va- gyunkj a tragya a korhadas által igen sokat vészit súlyából; fe] lehet venni, hogy szalonnás állapotban 3O°/0, egészen érett állapotban pedig 50%-ot, vagy ennél is többet, ennél fogva könnyen belátható, hogy minél későbben visszük ki a trágyát, azaz minél tovább hagyjuk a telepen korhadni, annál többet veszt az súlyából. Legnyereségesebb tehát a trágyát erjedés előtt, azaz egészen fris állapotban vinni ki a szántóföldre s azonnal alászántani, mert ekkor az a földben erjedven, a bomlási termények nem repülnek, el a levegőbe, hanem a föld által elnyeletnek, absorbeáltatnak, a föld pedig aztán átadja a növényeknek. Ha ezt oly könnyen lehetne kivinni, mint leírni, akkor trágyatelepre nem is volna szükség, azonban ezen eljárás különböző okoknál fogva igen sok nehézségbe ütközik. Ha teheti a gazda, csak saját hasznát fogja vele előmozdítani, ha azonban erre nem képes, pl- dologidő, rósz utak stb. miatt, akkor legalább arr; törekedjék, hogy minél előbb vigye ki trágyájá ne hagyja azt túlságosan megérni. A teljesen érett trágya gyorsan hat, de ha tása nem tartós, a kevésbbé érett trágya lassabban hat, de hatását sokkal tovább megtartja. Aí érett trágya első évben minden erejét kiadja, te hát a növények benne igen buján fejlődnek (ez ál tál vezettetik tévútra a gazdaközönség), a fris trá gya ellenben első évben nem fejt ki oly nagy ha tást, de 3—4 annyi ideig eltart. Ha nem szánthatjuk le a trágyát kihordáskor azonnal, kupacokba kell azt huzni, de igyekezni kell mielőbb szétterítve aláhozni, mert ha egy pár szór jó eső éri, kimossa a kupaczokat, miáltal alattuk a föld igen buja lesz, mig a kupac közök ki- lugzott trágyát kapván, sokkal soványabbak lesznek, s a vetésben buja foltok fognak támadni. Midőn a lábán álló vetés miatt nem hordhatjuk szét a trágyát, máglyába kell azt hordani, s erre ne sajnáljunk egy darabot a szántóföldből, mert ha az utszélre hordatik, mint leggyakrabban történik, értékes alkatrészei az eső által kilúgozva, veszendőbe mennek. A máglyát be kell földelni, hogy az alkatrészek elpárolgását megakadályoz- . i. A holdankinti irágyamennyiség függ a trágya talaj minőségétől. Jó trágyából kevesebb kell, mmt roszból, jó erőben lévő földre kevesebb, mint kizsaroltra, laza talajra kevesebb mint kötöttre. Átlagban 30 tiz mázsás szekér trágyát számítanak egy magyar holdra. Túlérett trágyával gyakrabban kell trágyázni, mint frissel, laza talajt gyakrabban, mint kötöttet, zöld takarmány termesztésnél és ugartartás- nái hosszabb időközökben lehet trágyázni, mintha a talajt szemes terményekkel igen megerőltetjük. Megjegyzendő, hogy a fris trágya is legfeljebb 5 évig tart a földben, és pedig az első évben elveszít tápértékéből 4O°/0-ot, a másodikban 3O°;0, a harmadikban 15°/0, a negyedikben 10°/0, az ötödikben 5°/o °t, vagy ha a talaj igen jól mi vehetik, az ötödik évre már misem marad ; tehát iparkodnunk kell annyi ti ágyát termelni, hogy minden 5—6 évben visszatérjünk ugyanazon földre. De miután 4—5 év alatt minden trágya elkorhad a földben, óvakodnunk kell a túlsók trágya adásból, mert bármily erősen tömjük is meg avval a földet, mivel az 4—5 évnél tovább nem tart s a növények ezen idő alatt csak bizonyos korlátolt mennyiségű tápanyagot képesek felvenni, világos, hogy a felesleg trágya, haszon nélkül fog elkorhadni, és elillanni, azért sokkal jobb, kevesebb trágyával, de rövidebb időközökben trágyázni. Az igen hosszú, 10, 12-es vetésforgók tehát csak akkor felelnek meg a célnak, ha az első évben kapott trágya mellett, tényleg megkapja a földia negyedik, vagy ötödik évben előirt féltrágyát, azaz, ha a fél trágya nemcsak a papíron létezik. Composttelepet csak akkor szükséges csinálni, ha lassan korhadó anyagokkal, pl. csont, szpru- alkatrészek felett rendelkezünk, a gyorsan bomlásnak induló anyagok a trágyatelepen is foglalhatnak helyett. A műtrágyák igen concentrált trágyaanyagok, s csak a kultúra magasabb fokánál karoltatnak fel. Alkalmazásuknál meg kell a talajt vizsgáltatni, hogy mely alkatrészek hiányoznak benne leginkább (káli, phosphorsav, légeny, mész), s aztán azon trágyát használni, mely ezen alkatrészekben bővelkedik. Angol, Francia é’émetországban már régóta használtatna :, s bizons, hogy a szükség mielőbb minket is ráfog veze. Az ugar csak relativ föld- javitó, mivel általa simit sem viszünk a talajba, általa csak a már meévő ásványi anyagok elmál- lásának. és a szervesnyagok elkorhadásának engedünk időt, s miutáa tiszta ugar tartása által a gyomok is hathatós irtatnak, ott, hol a gazdaság nem rendelkezik egendő trágyával, fentartása mindenesetre indicálvvan. Kímélhetjük a lajt a váltógazdaság által. Minden növényfaj feddéséhez, más más tápanyagból kíván legtöbbet, i tehát mi a vetésforgót úgy rendezzük be, hogyegy növényfaj, pl. a búza, ugyanazon táblába ak minden ötödik évben kerüljön, elég ideje mad azon tápanyagoknak, melyekre kiváltképen búzának van szüksége, a talajban felhalmozod, miután ezen tápanyagokra, a közbeeső növényeinek gyök és gumósok, zöld takarmány stb. nine annyira szükségük. f Bornemissza Zoltán. — UngmegyeercLészeti bizottsága f. évi decemker hó 29-; napján Kende Péter alispán elnöklete alatt — a községi és volt úrbéresek erdéjének állami rezelésbe való átvitele s az üzemterveknek államiközegek által leendő elké" szittetése tárgyában - ülést tartott, melyen Rónay Antal m. kir. fő’rdő tanácsos is, mint a föld' mivelés, ipar és keres, ügyi m. kir. minisztérium kiküldöttje is részt vtt. Ez alkalommal kimondatott, hogy a község és volt úrbéresek tulajdonát képező erdők kealése 1887. évi ápril hó i-ső napjától kezdve az illamerdészel által fog gyakoroltatni s a kezelés ügyében teljesített mindennemű munkáért, az erre szükséges tisztviselők alkalmazásáért az erre illetékes községek évenként 4000 frtot fognak fizetni, mely összeg évnegyedenként egyenlő részleteiben előlegesen, késedelme- zés esetén 60/0 kamatokkal az ungvári m. kir. adóhivatalba fog beszáll ittatni. Határozatilag kinondatott továbbá, hogy miután a megye területéi fekvő erdők értékesitteté- se s igy azok jövedelmezősége is, a fanemek minősége és a szállithatá; könnyebb vagy nehezebb eszközlésétől függ, azok 4 érték osztályba soroz, tatnak és máig az I. %TCé' osztályoa felvétettek: N.-Ráth, Sislócz, Koncháza, Szürthe, Ptruksa, N.- Szelmencz, Palágy, P.-Komoróc, N. és k.-Kapos, Magyar, Mocsár, Kelecseny, tíiés, Vaján, Tarnóc, Győröcske, Csicser, A. és F.-Domonya, Nevícke, Petróc, Huszák, Radváac, Gerény, Daróc, Nagy és Deng-láz, N.-Szlatina, P.-Helmec, Ó.-Komoióct Csertész, Lehóc, Szerednye, Bacsava, Dubróka^ Hosszumező, Kereknye, N.-Geőcz. Tárná, Vinna- banka, Kaluzsa, Hunkóc, Ő. Poruba, Korumlya és Vajnatina. Il-ik értéköszlályba felvétettek: Ó.-Kemence Hutta, Cigányócz, Sztrippa, Rahonca. Árok, Hlu- boka, k.-Szlatina, Horlyó. Andrasóc, Orlyava, Klo- kocsó, Kuszin, Jósza, F.-Remete, F.-Ribnyice, Kó- nyus, Perecseny. A III-ik értékosztályba felvétettek : Antalóc, Köblér, Gajdos, Iglinc, N. Poruba, Váralja, Priko- pa, Dubrinics, Zaricsó, Vorocsó, Ó-Szemere, T. Remete, Rákó, Mircse, K. és N.-Berezna, Zábrogy> Uzsok, Huszna, Ticha, Lyutta. IV-ik értékosztályba felvétettek: Benetine, Ujkemence, Uj szemere, T. Paszika, T. Poroskó, T. Bisztra, T. Polena, Mokra, N. Turica, K. Turica, Lipóc, Vulsinka, Szmerekova, Bulcóc, Csornoholo- va, O. Mocsár, K. Pásztély, Koszty. Pásztély, Bég. Pásztély, Roszt. Pásztély, Zaszuina, Sztricsava, Do- masina.JKnyahina, Szolya, Kosztrina, Viska, Uj-Sztu- zsica, O-Sztuzsica, Záhorb, Sztavna, Luh, Voloszán- ka, Szuha, Lubnya és Verb. Bisztra. Ezen községek akkint fognak a fizetési kötelezettséghez hozá járulni, hogy az I. ért. osztályba, sorozottak ioo°|0 a, II. ért. osztályba sorozottak 75°|01 a III ért. oszt. sorozottak 5o0|° és a IV ért. oszt. sorozottak 25°j0 arányában lessznek megterhelve . A községek ezen felül saját erdeik őrizetére önköltségékükön felesketett erdőőröket kötelesek tartani, kik azonban feltétlenül az államerdészet fenhatósága alatt fognak állani. A városi Itépviseletiből. Az év vége felé járván, a városi tanács sietett az 1887-ik évi költségelőirányzatot letárgyaltatni. E hó 29-én gyűlt össze a képviselet, s az elnöklő polgármester exppséja valóban meglepő hatással volt a jelenvoltakra. A város anyagi visszonyait kezdte világosságba helyezni s a mennyire neki sikerült a ködfályolképet a múltról levonni, oly ijesztő képet rajzolt a jövendőre. Mig a múlt szór galmát és munkásságát megbecsüli, a jövőben már ehez való bizalmát csökkenni érzi. Egy szóval fárad a szellem, fárad a tettvágy. És hogy a jövő pénzügyi zavara városunkat kevésbbé nyomja agyon, mint különben várható, azon enuntiatiot teszi, hogy jó lesz előre is nagy községgé átalakulni és a közigazgatási kiadásokat reducalni, mert a teher évről évre nagyobbodik. A képviselet felkapta az eszmét s egy a polgármester elnöklete alatt Markos György, Lipcsey József, Mocsáry Géza, Reizmau Bertalan, Mihalko- vics József, Farkas Ferenc, Dr. Spitzer Sándor, Mislinszky József, Lám Sándor, Tarnócy B'erenc, Makay Dániel, Andrejkovics Endre és Seidler Li- pót tagokból álló küldöttséget választott meg, hogy ez ügyet tanulmányozzák és a jövő városi szervezetig javaslatot készítsenek. Következett ezután a költségvetés felolvasása és részletes tárgyalása. A bevétel 25.832 ft 74 krban, a kiadás 45.917 ft 32 krban állapíttatván meg, a hiány 20.085 ft 58. kr. Ezt kell pótadó utján fedezni, s mivel az adókulcs 51617 ft 83 kr, esik 4i°/o’ egy adó forintra. A katonaügyi költségelőirányzat változatlanul elfogadtatott. Eszerint a bevétel 16804 ft 97V* kr, a kiadás 16774 ft 6ó'/2 kr, mutatkozik több bevétel 30 ft 31 kr. A pénzügyi és gazdasági bizottság véleménye alapján Tarnócy és Klein kaszárnya építő vállalkozóknak méltányossági tekinteteknél fogva szenvedett káruk és mindennemű igényeik végkielégítésére 700 ftot szavazott meg s rendelt el kifizettetni q. laktanyai jövedék terhére. Az üresedésben levő főjegyzői, árvaszéki ülnöki és közgyámi állásoknak rendes választás utján való betöltése iránt a polgármester utasittatott, Egyúttal az elhunyt főjegyző családjának kegydij címén egy évi 800 ft fizetés megszavaztatott, melybe a halotti negyed is benfoglaitatik. A városi orvosnak megengedtetett, hogy a vágó marhák vizsgálatáért a mészárosoktól minden szarvas marha után 10 krt, borjú után 3 krt szedhessen. Bcbovszky Tamás kéményseprő abbeli kérelme, hogy eddigi 1200 ft fizetése a kémények számarányához viszonyittassék, s hogy az illetékeket ő szedhesse be, véleményezés végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatott. Különfélék. — Boldog újévet! E szóval köszönti ma egymást az emberiség. Mi is szívből kívánunk t. olvasóinknak boldog újévet ez uj esztendőben. Lapunk 20-ik évfolyamába lép a mai számmal s reméljük, hogy az eddigi bizalmat nem fogja megvonni tőlünk ezentúl sem, melyet iparkodni fogunk kiérdemelni. * Uj minister. Közmunka és közlekedési m. k. ministerré Baross Gábor államtitkár neveztetett ki. * Az „ungvári szegény izr. iskolai ifjakat segélyező egylet“ javára ez idén Reismann Pepi, Grosman Pérerné és Reismann Eszti urhölgyek voltak szívesek a gyűjtéseket elvállalni. Bejött rendes tagoktól 66 írt ehez hozzá járult az iskolaszék 30 írttal s igy 96 frt. o. é. ruhanemüek osztottak ki 19 szegény tannló közt. Fogadják a nemes lelkű adakozók valamint az iskolaszék és gyűjtők köszöne- tünket. Az egylet nevében Gottlieb Á-né elnök. * Laudon István és Bekény Aladár hadna■ gyokká neveztettek ki a tartalékban, az első a 66-ik, az utóbbi a 63-ik gyalogezredben, A nőegylet calicó báljára mint értesülünk távolabb vidékről is készülnek s igy annak sikere teljesen biztosítottnak látszik. Meg is érdemli a nőegylet, hogy az általa rendezendő jótékonycélu táncmulatság, mely különben is igen érdekes és szép is lesz, számos résztvevőnek örvendjen. . * Az „ungvári ipartestiilet“ és a „polgári olvasókör“ 1887. január hó 9-én saját pénztáruk gyarapítására táncmulatságot rendeznek a „Korona“ vendéglő termében. A táncmulatság anyagi sikere annál inkább óhajtandó volna, mivel két zsenge testület pénztárának gyarapitásáról van szó, a mi különben remélhető, mert a rendezőség élén oly férfiak állanak, a kiknek személyi egyéniségük azt előre is bizositják. * Kinevezés. László Kálmán a n.-kaposi kir- jbirósághoz Írnokká neveztetett ki.
