Ung, 1885. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1885-08-16 / 33. szám

XXIII. ÉVFOLYAM.

Megjeleli:

MINDEN VASÁRNAP

A szerkes/tőhii/. intA/.enrf" iniml«!' közlemény, mely a lap irmláiiu. részét illeti. Levelek es»ir bér oientesen fegniltatnak el Semmit sem közlünk na nem tuHjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem nU< mk

Klailft-lilvulal :

Pttllauaisk Miksa könyvnyomdája.

zViinúnkatiiiB:

BÁNÓOY FERENC

Unsrvár 1885, vasárnap, augusztus 16.

V EGIYESTARTaL M Ü H BT ILAP,

U ii in e <4- y e li I v a lalos lí ö z l ö n y c.

83, SZÁM.

Előfizetési feltételek :

Egy évre

................\ frt

Félévre.....................2 . ~Noeyed évre .... J _

Egyes szám ára 10 krajezár.

Hirdetések

r/.iutugy mint sióit'?,etesek az ling .kiftilóiiivataliba IJ.rvár. Pollaossk M. zőnyvnyom i jába ziildeii tok.

Nyüi.ttjr soronként. 20 kr.

i íi ír m áwtri rí MM——^

Felelős szerkesztő:

KI NŐJ OK Y MIHÁLY.

IIi vatalos közIemények.

441.

—ft----- szám.

Misp. Ungmegye alispánjától.

Me^liiriíéü.

Ungmegve törvényatósági bizottsága folyó évi aiíjgiis/Yushó 17-ik nupjaii délelőtti ÍO órakor

rendkívüli közgyűlést fog tartan i.

Tárgyak:

1. Miniszteri rendeletek.

2. Ungvár város 1885. évi költségelőirányzata.

3. Ungvár város által, a 66.gyalogezred 4-ik zászlóaljának elhelyezésére szükséges laktanya előállítására s a „fekete sas“ épület vételárának kifizetésére felvenni szándékolt 30,000 forintnyi kölcsön.

4 Ungvár város képviseletének a „fekete sas“ épület megvétele iránt hozott határozata.

5. Ungvár város képviseletének a „zugótelep“ sarkán lévő kincstári épület megvétele iránt hozott határozata, s más sürgős elintézést igénylő ügyek.

Ungvárt, 1885. augusztus 9.

KENDE PÉTER, alispán.

A gazdák hitelkérése.

Azungmegyei gazdasági egylet múlt hóhan tartott vándorgyűlésén többek között a hitel-ügy is tárgyaltatott, mely alkalommal többen felszólaltak abban az értelembe», mintha a gazdaember a jelenleg divó váltó-rendszer mellett nem boldogulhatna, miután három havi lejáratú váltót négyszer egy évben kellene megújítania, holott a gazdának egy évben csak kétszer lehet pénze; továbbá, hogy a kamatláb oly magas, hogy a gazda azt elviselni nem képes; ennek folytán elhatároztatott, hogy a Budapesten megtartandó gazdasági eongreszszuson az egylet magát képviseltetni és képviselői által oly intózményne*k életbe léptetését fogja inditvá- nyoztatni, mely intézmény által a gazda kilenc havi lejáratú elfogadványára is 5% mellett kaphasson pénzt.

A gazdasági egylet valószínűleg érezte azt, hogy oly nemű váltó-üzletet a pénzvilág nem ac- ceptálhat; ajánl tehát biztosítókul a gazda terményére elsőbbséget, mely elsőbbség a hitelező részére törvényszerüleg biztosítandó volna.

Mielőtt e tárgyhoz szólanánk, tisztába kell jönnünk azzal a kérdéssel, vájjon jelenleg a gazda közönség előtt minden hitel-forrás el van-e zárva, és vájjon szükséges-e a baj elhárítására országos intézkedés, avagy segithet-e a bajon a gazda közönség maga is, saját körében ? Dacára demokratikus elveinknek kénytelenek vagyunk e téren kis és nagy-birtokos között különbséget tenni azért, mert a nagy-birtokosságról feltételezünk elég intelligen- tiát arra nézve, hogy ha pénzre szüksége van, azt a legjobb feltételek mellett képes megszerezni. A kis birtokosról pedig azt állítani nem lehet, és ő róla gondoskodni a kormánynak és társadalomnak kötelessége.

Mióta az osztrák nemzeti-bank, osztrák magyar-bankká vált, és Budapesten egy fő, a vidékeken pedig fiókokat állított fel, és váltót 4% mellett számitól le, hazánkban is a pénzhelyzeten segítve lett annyiban, a mennyiben az általános kamatláb még a vidéki pénzintézeteinknél is lejebb szállt. A fővárosban és némely nagyobb vidéki városokban az általános kamatláb 6—7, a többi kisebb városokban 9 —10°/o a kamatláb. Összehasonlítva azt a múlttal, 3 és 5% különbözetet fogunk találni, mely a ^különbözet gazda közönség javára esik.

Mi a jelenlegi kamatlábat sem helyeseljük, mert ez a kamat is túl magas és aránytalan. A pénzforrásnál a kamat 4°/0 és mikor a pénz mindenféle retortákon át a gazdaember kezébe jut, még a nagy birtokos kezébe is, a kamat 9, 10 és 12%-ra rúg. Ebből kitűnik, hogy a kedvezmény csak a nagy kereskedő számára van szánva, a kiskereskedő és gazda háttérbe van szorítva. Ez a baj országos baj; de nem olyan, hogy rajta segíteni ne lehessen. Egyetlen egy erélyes fellépés a kormány és többsége és egy csekély jóakarat az osztrák magyar-bank részéről, és a bajnak hire sincs. Hiszen minden árucikket, melyet messze földről importálunk, kell hogy drágábban fizessük meg, mint az a fogyasztó, ki a termelési helyen lakik. Ha mi Budapesten, Kassán, Nagyváradon és azokon a helyeken laknánk, a hol egy bankfiók létezik, akkor mi is élveznék a 4%-es pénzt. De miután 300.000 lakos még a 4%-es élvezet kedvéért Budapestre, Kassára, etc. át nem költözködhetik, nagyon természetes, hogy kell az osztrák-magyar banknak egy bankfiók felállítása által mihozzánk közelednie. Szükséges tehát, hogy a kormány és pártja erélyesen követelje azt, hogy az osztrák-magyar bank Ungvárt is egy fiókot állítson fel, mely által mi is, kik olyan adózók vagyunk mint a többiek, a 4°/0-os pénzt élvezhessük.

Az osztrák-magyar bank az ellen fog érvelni, hogy egy bank-fiók Ungvár regijét nem fedezheti. Megengedjük, hogy regijét nem fogja fedezni; de az országban működő intézeteinek összes költségeit mégis az ország fedezi, minthogy 7°/0-en felüli osztalékot részvényeseinek fizet. Oly szabadalomért, mely a részvényesnek 770 osztalékot, 107o tőkeszaporítást, az igazgatóságnak zsíros jutalékot, egy oly nagyszámú tiszti karnak nemcsak élelmet de nyugdíjazást is nyújt, lehet még 100,000 frtot áldozni,mely áldozata forgalom nagyobbitásaáltal még haszonnal is, megkerül. Hogy félreértésre ne adjunk okot, fel kell említenünk, hogy ha számtalan bankfiókok állíttatnak is fel, még akkor sem élvezheti a gazda ember directe a 4%-es pénzt; mert a bankfiókok is csak bankképes váltókat számítolhatnak le; ahhoz pedig szükségeltetik, hogy az elfogadón kivül, egy kibocsájtó és egy benyújtó legyen a váltón.

Némely gazdaember összeköttetéseinél fogva benyújtóval is fog rendelkezni, némelyik pedig egy és fél vagy két %-ért egy közvetítőt, illetőleg benyújtót fog szorozni és igy a gazda közönség egy részének a pénz 4%-ben, egy másik félnek 5V», legfeljebb 6, de korántsem 10 — 12%-be fog kerülni. A három aláirásu váltótól elállani nem fog, mert a pénzügynek is vannak törvényei, melyeket mellőzni nem lehet és nem szabad. A cég bejegyzésről, melyet az osztrák-magyar bank a hitel élvezőktől kíván, erről a bank a gazdaközönsóggel szemben, elállhat ; mert a cég bejegyzés a bankra nézve semAz „TJTSTGr“ tárca j a.

Margit első szerelme,

Beszélj.

irt» Havassy Rózsa

(folytatás.)

Miért ? Óh ne mondja azt nekem. Ne keseregjen az égre, mert jobban elbusit. A mamács- ka jobban lesz, — hiszen baja nem veszélyes többé. S a maga csillaga édes szerelmem, nem homályosul el soha, mondá mosolyogva. Mert az fényes mint a maga lelke, mely szárnyaira szedi a mi szép, nemes, fenkölt és magasztos van a földön, s oda törekszik föl, föl a zenyth fölé. S a mily mosolygó volt gyermek múltja ép oly csillogó Tsz jövője is. Ha egyesek bántani fogják, jusson eszébe, hogy az ily lényeket mint maga mig egy felől dicsérik, magasztalják, elismerik kiváló voltukat, másfelől sárba rántani igyekszenek az emberek. És most menjen csücsülni édesem, mert az éjfél régen elmúlt, a levegő meghüvösült, meghűlhet- Az álmok bűbájos tündére ringassa lágy ölében. Jó éjtl mondá megragadva bársony kezének ujjait, hogy azt megcsókolva, gyorsan eltűnjék az éj homályában.

A kapuban azonban egy sötét alakkal ütközött össze.

— Pardon! Ki az? mondá meglepetve.

— Te — te — te ! mit csinálsz te itt e pilla natban, kérdé Tihamér csodálkozva, mertő volt, követve halkan, íresztelenül egy fekete holló sereg által.

— Pajtáskám te ellested szándékomat — mondá a mozgó árnyakra mutatva, kiknek minde- nike cipelt valamit — azzal a különbséggel, hogy én tudva miszerint a ház úrnője gyöngélkedő, eljöttem meggyőződni nem virrasztanak-e, szóval sötétek-e az ablakok.

•— És? — •—

— Nos tehát azelőtt io perccel még világítottak eszerint most még korán lenne a szerenád.

— Az nem baj, hogy világitottak, mert szükség volt reá. de különben is a zene a beteg idegekre is jótékonyan szokott hatni. Aztán a leány iránt tanúsított szép figyelem a beteg anyának is jól eshetik.

— Ne, ne még' most. Egy óra múlva jöhe tünk csak most ne még! sugá ez kéröleg.

— Pedig bus hallgatókat akartam játszatni, de ha úgy akarod -- isten neki, menjünk visz- sza gyerekek. Csak legyetek ügyesek a bemene* telnél, hogy ne sejtsék szándékunkat. Megállj pajtás, mondá hanyag taglejtéssel, kissé mámoros hangon, előbb én megyek be, utánam ők — és úgy jösz te utánunk. Menjünk.

És úgy lön — hogy egy óra múltán a cigány ott játszott az alatt a virágos ablak alatt; és egy sötét alak ott ült közel hozzájuk egy fehér pádon — bus hajlongással adva az ütenyt, olykor kezével hadonázva előre is, jobbra is, balra is, mig egy második szorosan az ablak mellé simulva oda-oda sugá a cigány fülébe előbb azt hogy „Csöndes éj van nyugalomnak éje“, azután egy részletet „Hunyadi Lászlóból, utána „Miért vagy hozzám olyan idegen“, — végül a „Hajnal álmot.“ Az első Tihamér — az utóbbi Etele volt. És a cigány kitett magáért; oly szépen — halkan játszott.

Tihamér fölugrott — s gyorsan hozzájok jőve rekedten boszankodva szidni kezdé Őket, hogy az ő dalait miért nem játszák?!

— Sok lesz pajtáskám, — de még nem is mondtad meg, melyek azok? válaszolt Etelehalkan kapacitalva ot.

— „Beh szomorú ez az élet énnekem“ és „Kétszer nyílik az ákácfa virága“, mondá dacos nehezteléssel.

És kedvéért ezt is eljátszották.

És ott benn — de hevesen dobbant föl a szenderéből fölrettent „fehér galamb“ szivecskéje, mint szökött föl nyoszolyájából, mily [édes örömmel tekintett — kíváncsian a függöny hézagján ki az éjszakába, elfojtva még lélegzetét is, meg-