Ung, 1885. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1885-01-18 / 3. szám

XXIII. ÉVFOLYAM. Ungvár 1885, vasárnap, január 18. 3. SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP. A s/.erkes/.tön»'/. inté/.enfin min «len közlemény, rneiy a lap irodai mi rÓR/ét illeti. Hevetek esafc bér­mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, na nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó hivatal : Pollansek Miksa könyvnyomdája Előfizetési feltételek : Egy évre ....................4 frt ­Félévre .........................2 „ Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 krajezár. Hirdetések­szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába IJngvár, Pollaosek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttór boronként, 20 kr. Főm unkatárs: ÍIÁNÓOV FERENC. V EG-VESTA BT AL M fi H ET FLAP, U ii «»• ni e y (> hivatalos közlöny e. Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY. Hivatalos közlemények. G3924. sz. „ . . .... ... 31. ku\ belügyin mistertől. * ­Köriendolol. Iparunk fejlesztése érdekében felette kí­vánatos, hogy uj gyáraink lehető támogatás­ban részesüljenek. Mert az uj gyárak csak is kellő támogatás mellett képesek a kezdet ne­hézségeivel megküzdeni s hasonló külföldi gyá­rak versenyét kiállani. Egy ily uj és támoga­tásra érdemes gyár az „Első magyar pamut- fonó és szövő gyár részvénytársaság.“ A gyár készítményei lámpa és kenőesbélok, bélpamn- tok (vasúti és bányászati célokra) mindennemű pamutszövetek, fehérnemüek. sebkötők, tisztitó és törlő rongyok. Miután e gyár hazánkban ezen a téren első és nagy szabású, s készít­ményei más hasonló gyárak készítményeivel a versenyt minden tekintetben kiállják, felhí­vom a törvényhatóságot miszerint saját hatás­körében hasson oda, hogy az illető hatóságok és intézetek ebbeli szükségleteiket a nevezett gyárból szerezzék be. Tudomására jutattom egyúttal a törvény­hatóságnak, hogy a megrendelésekkel a neve­zett részvény társaság irodájához (Budapest V. Zrínyi utca G sz.) kell fordulni. Budapest 1884. december 20. Tisza s. k. 487G sz. ——— I ngmegye alispánjától. k. I. A szbirák, Ungvár város polgármeste­rének, közhírré tétel végett kiadatik s az „Ung11 hetilap utján is közzé tétetik. Ungvári 1885. január 12-én. Kende Péter alispán. 5010. sz. . .......--------—— 31. kir honvédelmi miniszter. ein. ex 884. Ungvármegye közönségének. Miután előfordult, hogy az 1883. évi számú rendeletemmel újonnan kiadott s ugyan­azon évi számú reidelettel szétküldött el íi. utasítások, a községi elöljárók kötelességeire nézve átalános mozgósítás esetében, a közsé­gi elöljárók személyei körül beállott változások következtében némely helyütt elvesztek, felhí­vom a vármegye közönségét : miszerint az alárendelt járási • tisztviselőket, utasítsa, hogy a községi elöljárók által vezetett nyilvántartási segédeszközök megvizsgálásánál arról is győ­ződjenek meg vájjon a szóbanlevő mozgósí­tási utasítások az illető községi elöljáróknál megvannak-e ? s azon esetben, ha egy-vagy másnál hiányoznának, az illetőt felelőségre von­ják s erről a vármegye közönségnek azonnal jelentést tegyenek. Ez alkalommal arra is fel­hívom a vármegye közönség figyelmét, misze­rint azon sorozó járásoknak szolgabiráit, kik­nek székhelyei az ujoncá'litási állomással nem azonosok. figyelmeztetni eine mulassza, hogy a mozgósítási előmunkálatokat megvizsgálás vé­gett az ujoncállitási helyre magukkal vigyék. Budapesten 1885. január 2-án Fejérváry s. k honvédelmi minister. 187 sz. —.-r——— Uugmegve alispánjától, ki. 85. A szolgabiráknak * és Ungvár város Azt mondják a magyar társadalom beteg, meg vénült elerőtlenedett, megvan mételyezve, nem bir meglfjodni s a kor uralkodó eszméinek, közszellemének színvonalára emelkedni, tehát ha­lálához közeledik ! . . . . Elég ! . . , Hallottuk e hangokat a múlt század forradalmainak bukásá­nál Tököli és II. Rákod Ferenc bujdosása nap­jaiban ; hallottuk az absolutismus diadalmámorá­ban 1850-től 1868-ig; ezeket lehet hallani ma is, az alkotmányos magyar király másodszori újjá­születése s a régi Magyarország eltemetése óta. Mindez tévedés. Magyarország nem halt meg sőt inkább fiatal ; az még sok kormányformát s társadalmi változást fog túlélni, mig elkopik, azon erőteljes szellemi élet, melylyel isten a ma­gyar fajt megáldotta. A vállságok jelleme félre nem ismerésének biztos eszköze azonban : meg­figyelni, melyik azon elem, mely valamely boái" lőtt uj korszakban uralkodik, mely forradalmat gyű1 ászt s a jövő magvait hintegeti ? Ha az ural­kodó eszmék és elemek erkölcsi ösztönből észsze- rüségből, logikai kényszerűségből, a kormány és társadalom jobb rende felőli bizonyos — lehet homályos érzésből — vagy sejtelemből, a fejlő­dés és tökeletesedés szomjából, a polgárok s a nemzet más nemzetek s népfajok iránti Asszonyá­ból származnak ; ha ezek magasztos eszményként állanak, anélkül, hogy aljas indulatok által ve­zettetnének, az ily forradalmak válságaikban és mulékony kihágásaikban magok bizonyítják az életerőt, az ifjúságot és az oly életet, mely a népfajok növekedésének hosszú és dicsőséges kor­szakot Ígér. S ilyen volt különösen az 1848-diki magyar forradalom jelleme, melyből a nép meg­erősödve jött ki a jogban, erőben és erényben, az újjászületés e tulajdonaival keresvén a sza­badság, egyenlőség és testvéri­ség dicső országait. Az a kérdés: áthatottak-e már, vagy meny­nyire hatották át társadalmunkat s illetőleg en­nek magvát, a c s a 1 á d o t, a 48-iki forradalom eme hagyományos eszméi, az uj M a g y a r o r- s z á g ezen uj hitvallása, mely nemzetünknek s társnépeinknek valamint politikai úgy társadal­mi küldetését is újabban kijelölte ? . . . Magyarországon a család hajdanta erő­sen volt megalkotva. Ezen megalkotott családok jogrendszere képezte amaz első 108 nemzetséget, mely e hazát egyesült erővel, meghúditá, elíog- lalá, s miután egy legyőzhettem nemzet egészszé tömöritette s aztán állammá alakította át. ; Mióta e világtörténeti esemény megtörtént azóta egy sajátságos hitvallás tüze melengeti minden igaz magyar család kebelét s ez abban áll : hogy mig egy magyar család létezik a világon ; addig Ma­gyarország s a magyar állam meg nem szűnhetik E hitvallás nemzeti hitvallássá szen­tesült, melynek oltára minden magyar nemes csa­lád kebelébe mint szentélyben van felállítva s mely egyszersmind a magyar nemzetiség geniu- sanak piedestáljául szolgál. E hitvallást azonban, mely erkölcseink, szokásaink s nemzeti jellemünk­nek is mintegy kritériumul szolgál, néposztályaink közöl kiválólag csak a kisebb nemesi osztály ápol­ja. mely még ma is mindenek fölött csak arra büszke, hogy ő magyar; hogy családokat nemze­ti jogi történetünk értelmében csakis ő nevel s hogy az ő létele még ősi kiváltságainak megszűnte után is örök, mint magáé a nemzeté. Innen van, hogy családainkban a nemzeti kevélység bizonyos ridegsége még ma sem veszett ki s hogy általá­ban a magyar családok nem csak jobbaknak tart­ják magokat, mint más nemzetiségek családai, hanem magasb hí vatásuaknak is. Az ugyan ta­A magyar társadalom, Üngmegyében. Hajdan és ma. I. A családok. Ácsai á d a folyam, melynek partjain szü­letve, .éltető, nedvével legelőször s közvetlenül táplálkozunk ; tenger a n e m z e t, . melybe c a spk folyam, lecsörgedez. E-tenger két szigetvilá­got képez magában ; a p o 1 i t i k a f é l e te,t és t á r s a d a l m a t. Amaz képezi a nemzetek nyilvános küzdelmei, c.élai, s aspirációi színterét; emez a zártköpüt, ho;va méhraj gyanánt milliónyi emberész és kar, dolgozza ki zárt egyedül való" ságban a közjóiét szinmézét. Ahol a család erős, munkaképes s. közös nemes ösztönök és egyete­mes hivatásérzettől vezéreltetik : erős ott s élet­képes. sőt hatalmas és virágzó a nemzet, mond­hatni boldog, nyugodt, fejlődő s gyarapodó a tár­sadalom is ; ellenben hä elgyengült, -csenyeyész, megromlott, magas vágyak s érdekek iránt nem bir lelkesedni ; ott beteg a nemzet is, a társada- dalom is. polgármesterének, a kellő vizsgálat megejtése s jelentés tétel végett kia­datik s az „Ung11 hetilap utján is közzététetik. Ungvári, 1885. január 12-én. Kende Pétér s. k. alispán. 38279 sz. Földei, ipar és keresk. 111. k. iiiinisfertő] Valamennyi törvényhatóságnak. A hátira­tolt marhalevelekkel való »eljárás iránt érvény­ben levő határozatok kellő alkalmazása céljá­ból a következőkről értesítem a törvényható­ságot. Az 187G. évi szeptember hó 12-én 180G9. sz. a. kelt rendeletben határozottan ki van fe­jezve az, hogy a marhalevelekre vezetett háti­rat csak az uj tulajdonos tulajdon jogának igazolására szolgái, de mihelyt a hátirattal igazolt (uj) tulajdonos marháját eladja, elcse­réli. vagy más helyre szállítja, saját nevére szóló marhalevélre van szüksége. Ebből egy részt az következik, hogy hát­iratolt. marhalevéllel marhát hajtani tilos, más­részt pedig, hogy ily hátiratolt marhalevelek­kel ellátott állatoknak tovább szállítása a va­súti szemlélő bizottságok által mognem enged­hető. hanem a marhák: tulajdonosa úgy azok­nak a vasútra való felrakása előtt, mint ak­kor is, ha marháját vásárra vagy máshelyre hajtatni akarja, uj marhalevél váltására szo­rítandó. Felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy a vasúti szemlélő bizottságokat, a mar­halevelek kiállításával megbízott közegeit és a városi közegeket ily értelemben utasítsa s egyúttal a határozatokat a közönség tudomá­sára is hozza. Budapesten 1884. december hó 25-én a minister helyett Matlekovits s. k. 4:8 9 ő s z 1884;-e Uugmegye alispánjától. A szbirák s Ungvár város polgár­mesterének ahoz tartás, illetve a mar­halevelek kiállításával megbízott kö­zegek kellő utasítása végett kiadatik s az „Ung11 hetilap utján is közzé tétetik. Ungvári, 1885, január 13-án. Kende Péter alispán.

Next

/
Thumbnails
Contents