Ung, 1885. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1885-01-18 / 3. szám
XXIII. ÉVFOLYAM. Ungvár 1885, vasárnap, január 18. 3. SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP. A s/.erkes/.tön»'/. inté/.enfin min «len közlemény, rneiy a lap irodai mi rÓR/ét illeti. Hevetek esafc bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, na nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó hivatal : Pollansek Miksa könyvnyomdája Előfizetési feltételek : Egy évre ....................4 frt Félévre .........................2 „ Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 krajezár. Hirdetésekszintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába IJngvár, Pollaosek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttór boronként, 20 kr. Főm unkatárs: ÍIÁNÓOV FERENC. V EG-VESTA BT AL M fi H ET FLAP, U ii «»• ni e y (> hivatalos közlöny e. Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY. Hivatalos közlemények. G3924. sz. „ . . .... ... 31. ku\ belügyin mistertől. * Köriendolol. Iparunk fejlesztése érdekében felette kívánatos, hogy uj gyáraink lehető támogatásban részesüljenek. Mert az uj gyárak csak is kellő támogatás mellett képesek a kezdet nehézségeivel megküzdeni s hasonló külföldi gyárak versenyét kiállani. Egy ily uj és támogatásra érdemes gyár az „Első magyar pamut- fonó és szövő gyár részvénytársaság.“ A gyár készítményei lámpa és kenőesbélok, bélpamn- tok (vasúti és bányászati célokra) mindennemű pamutszövetek, fehérnemüek. sebkötők, tisztitó és törlő rongyok. Miután e gyár hazánkban ezen a téren első és nagy szabású, s készítményei más hasonló gyárak készítményeivel a versenyt minden tekintetben kiállják, felhívom a törvényhatóságot miszerint saját hatáskörében hasson oda, hogy az illető hatóságok és intézetek ebbeli szükségleteiket a nevezett gyárból szerezzék be. Tudomására jutattom egyúttal a törvényhatóságnak, hogy a megrendelésekkel a nevezett részvény társaság irodájához (Budapest V. Zrínyi utca G sz.) kell fordulni. Budapest 1884. december 20. Tisza s. k. 487G sz. ——— I ngmegye alispánjától. k. I. A szbirák, Ungvár város polgármesterének, közhírré tétel végett kiadatik s az „Ung11 hetilap utján is közzé tétetik. Ungvári 1885. január 12-én. Kende Péter alispán. 5010. sz. . .......--------—— 31. kir honvédelmi miniszter. ein. ex 884. Ungvármegye közönségének. Miután előfordult, hogy az 1883. évi számú rendeletemmel újonnan kiadott s ugyanazon évi számú reidelettel szétküldött el íi. utasítások, a községi elöljárók kötelességeire nézve átalános mozgósítás esetében, a községi elöljárók személyei körül beállott változások következtében némely helyütt elvesztek, felhívom a vármegye közönségét : miszerint az alárendelt járási • tisztviselőket, utasítsa, hogy a községi elöljárók által vezetett nyilvántartási segédeszközök megvizsgálásánál arról is győződjenek meg vájjon a szóbanlevő mozgósítási utasítások az illető községi elöljáróknál megvannak-e ? s azon esetben, ha egy-vagy másnál hiányoznának, az illetőt felelőségre vonják s erről a vármegye közönségnek azonnal jelentést tegyenek. Ez alkalommal arra is felhívom a vármegye közönség figyelmét, miszerint azon sorozó járásoknak szolgabiráit, kiknek székhelyei az ujoncá'litási állomással nem azonosok. figyelmeztetni eine mulassza, hogy a mozgósítási előmunkálatokat megvizsgálás végett az ujoncállitási helyre magukkal vigyék. Budapesten 1885. január 2-án Fejérváry s. k honvédelmi minister. 187 sz. —.-r——— Uugmegve alispánjától, ki. 85. A szolgabiráknak * és Ungvár város Azt mondják a magyar társadalom beteg, meg vénült elerőtlenedett, megvan mételyezve, nem bir meglfjodni s a kor uralkodó eszméinek, közszellemének színvonalára emelkedni, tehát halálához közeledik ! . . . . Elég ! . . , Hallottuk e hangokat a múlt század forradalmainak bukásánál Tököli és II. Rákod Ferenc bujdosása napjaiban ; hallottuk az absolutismus diadalmámorában 1850-től 1868-ig; ezeket lehet hallani ma is, az alkotmányos magyar király másodszori újjászületése s a régi Magyarország eltemetése óta. Mindez tévedés. Magyarország nem halt meg sőt inkább fiatal ; az még sok kormányformát s társadalmi változást fog túlélni, mig elkopik, azon erőteljes szellemi élet, melylyel isten a magyar fajt megáldotta. A vállságok jelleme félre nem ismerésének biztos eszköze azonban : megfigyelni, melyik azon elem, mely valamely boái" lőtt uj korszakban uralkodik, mely forradalmat gyű1 ászt s a jövő magvait hintegeti ? Ha az uralkodó eszmék és elemek erkölcsi ösztönből észsze- rüségből, logikai kényszerűségből, a kormány és társadalom jobb rende felőli bizonyos — lehet homályos érzésből — vagy sejtelemből, a fejlődés és tökeletesedés szomjából, a polgárok s a nemzet más nemzetek s népfajok iránti Asszonyából származnak ; ha ezek magasztos eszményként állanak, anélkül, hogy aljas indulatok által vezettetnének, az ily forradalmak válságaikban és mulékony kihágásaikban magok bizonyítják az életerőt, az ifjúságot és az oly életet, mely a népfajok növekedésének hosszú és dicsőséges korszakot Ígér. S ilyen volt különösen az 1848-diki magyar forradalom jelleme, melyből a nép megerősödve jött ki a jogban, erőben és erényben, az újjászületés e tulajdonaival keresvén a szabadság, egyenlőség és testvériség dicső országait. Az a kérdés: áthatottak-e már, vagy menynyire hatották át társadalmunkat s illetőleg ennek magvát, a c s a 1 á d o t, a 48-iki forradalom eme hagyományos eszméi, az uj M a g y a r o r- s z á g ezen uj hitvallása, mely nemzetünknek s társnépeinknek valamint politikai úgy társadalmi küldetését is újabban kijelölte ? . . . Magyarországon a család hajdanta erősen volt megalkotva. Ezen megalkotott családok jogrendszere képezte amaz első 108 nemzetséget, mely e hazát egyesült erővel, meghúditá, elíog- lalá, s miután egy legyőzhettem nemzet egészszé tömöritette s aztán állammá alakította át. ; Mióta e világtörténeti esemény megtörtént azóta egy sajátságos hitvallás tüze melengeti minden igaz magyar család kebelét s ez abban áll : hogy mig egy magyar család létezik a világon ; addig Magyarország s a magyar állam meg nem szűnhetik E hitvallás nemzeti hitvallássá szentesült, melynek oltára minden magyar nemes család kebelébe mint szentélyben van felállítva s mely egyszersmind a magyar nemzetiség geniu- sanak piedestáljául szolgál. E hitvallást azonban, mely erkölcseink, szokásaink s nemzeti jellemünknek is mintegy kritériumul szolgál, néposztályaink közöl kiválólag csak a kisebb nemesi osztály ápolja. mely még ma is mindenek fölött csak arra büszke, hogy ő magyar; hogy családokat nemzeti jogi történetünk értelmében csakis ő nevel s hogy az ő létele még ősi kiváltságainak megszűnte után is örök, mint magáé a nemzeté. Innen van, hogy családainkban a nemzeti kevélység bizonyos ridegsége még ma sem veszett ki s hogy általában a magyar családok nem csak jobbaknak tartják magokat, mint más nemzetiségek családai, hanem magasb hí vatásuaknak is. Az ugyan taA magyar társadalom, Üngmegyében. Hajdan és ma. I. A családok. Ácsai á d a folyam, melynek partjain születve, .éltető, nedvével legelőször s közvetlenül táplálkozunk ; tenger a n e m z e t, . melybe c a spk folyam, lecsörgedez. E-tenger két szigetvilágot képez magában ; a p o 1 i t i k a f é l e te,t és t á r s a d a l m a t. Amaz képezi a nemzetek nyilvános küzdelmei, c.élai, s aspirációi színterét; emez a zártköpüt, ho;va méhraj gyanánt milliónyi emberész és kar, dolgozza ki zárt egyedül való" ságban a közjóiét szinmézét. Ahol a család erős, munkaképes s. közös nemes ösztönök és egyetemes hivatásérzettől vezéreltetik : erős ott s életképes. sőt hatalmas és virágzó a nemzet, mondhatni boldog, nyugodt, fejlődő s gyarapodó a társadalom is ; ellenben hä elgyengült, -csenyeyész, megromlott, magas vágyak s érdekek iránt nem bir lelkesedni ; ott beteg a nemzet is, a társada- dalom is. polgármesterének, a kellő vizsgálat megejtése s jelentés tétel végett kiadatik s az „Ung11 hetilap utján is közzététetik. Ungvári, 1885. január 12-én. Kende Pétér s. k. alispán. 38279 sz. Földei, ipar és keresk. 111. k. iiiinisfertő] Valamennyi törvényhatóságnak. A hátiratolt marhalevelekkel való »eljárás iránt érvényben levő határozatok kellő alkalmazása céljából a következőkről értesítem a törvényhatóságot. Az 187G. évi szeptember hó 12-én 180G9. sz. a. kelt rendeletben határozottan ki van fejezve az, hogy a marhalevelekre vezetett hátirat csak az uj tulajdonos tulajdon jogának igazolására szolgái, de mihelyt a hátirattal igazolt (uj) tulajdonos marháját eladja, elcseréli. vagy más helyre szállítja, saját nevére szóló marhalevélre van szüksége. Ebből egy részt az következik, hogy hátiratolt. marhalevéllel marhát hajtani tilos, másrészt pedig, hogy ily hátiratolt marhalevelekkel ellátott állatoknak tovább szállítása a vasúti szemlélő bizottságok által mognem engedhető. hanem a marhák: tulajdonosa úgy azoknak a vasútra való felrakása előtt, mint akkor is, ha marháját vásárra vagy máshelyre hajtatni akarja, uj marhalevél váltására szorítandó. Felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy a vasúti szemlélő bizottságokat, a marhalevelek kiállításával megbízott közegeit és a városi közegeket ily értelemben utasítsa s egyúttal a határozatokat a közönség tudomására is hozza. Budapesten 1884. december hó 25-én a minister helyett Matlekovits s. k. 4:8 9 ő s z 1884;-e Uugmegye alispánjától. A szbirák s Ungvár város polgármesterének ahoz tartás, illetve a marhalevelek kiállításával megbízott közegek kellő utasítása végett kiadatik s az „Ung11 hetilap utján is közzé tétetik. Ungvári, 1885, január 13-án. Kende Péter alispán.
