Ung, 1885. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1885-02-22 / 8. szám
volt részvényesek csendes resignatioval vették tu lom á- sul valamint, az igazgatóság, úgy a felügyelő bizottság jelentését is. Akadt ugyan egy két beszélni szerető részvényes, de miután ezek se a tárgyat, a miről beszélni kívántak, se a módot, melylyel azt előadni kell, nem értették, rövid ellenfelszólalás, különösen az elnök, Bugyis Andrásnak, határozott vélemény nyilvánítása után, elhallgattak s a cél nélküli felszólalások elejtettek. A közgyűlés eredményét a következőkben ismertetjük. Elfogadtatott az igazgatóság abbeli előterjesztése, hogy a 16340 frt 12 kr. tiszta nyereményből a) 2000 darab részvényre osztalékként egyenkint 6 írttal 12000 frt; b.) jótékonycélokra 50 frt; c.)*hivatal szolgának 40 frt, kifizettessék ; d.) az 1885. évi számlára pedig előirassék 1550 frt 12 kr. A nyeremény és veszteség számla rovatán leírásba hozatott 8621 frt 15 kr. A mérleg összes forgalma 653493 fit 64 kit mutat fel. Ezután tárgyaltat ott az alapszabályok némely szakaszainak módosítása, nevezetesen az alaptőke leszállítása iránti igazgatósági vélemény, mely egész terjedelmében elfogadtatott. Lényeges módosítások ezek: Az alaptőke 200.000 írtról 100.000 írtra lesz állittatik. Részvényenként 50 frt visszafizettetik még pedig kisorsolás utján, úgy, hogy minden részvényes 20 hónap alatt részvény tőkéjét megkapja. A kiknek a sors a második, vagy a többi hónapokra rendeli á visszafizetést, mert egy hónap alatt csak 5000 frt fog visszafizettetni, azok betéti könyvecskét kapnak 5"/0-tóli kamatozás mellett a sors által kijelölt lejárati idővel ellátva. A második lényeges módosítás, hogy az igazga- óság létszáma 30-ról 2f-re szállittatik le. Ezzel egy- befűggőleg az alapszabályok több §-a is változást szenvedett. Végül a turnus szerint kilépett igazgatóság tag- ai választattak meg. Szieber Ede, Seidler LipÓt, Lám Sándor, Fincicky Mihály, Nehrebeckv Oyörgy, J)r. Here Mór, Kusnyiry Gyula, Ziuner Salamon, Dr. Preusz Adolf, Fekete Vince, Nyisztor István. * Ismét a jégáldozata, de ezúttal szerencsésebb fordulattal. E hó 19-én Sr.endrey József iparosunk két gyereke az Ung csatorna jegére ment, mely mór a múlt napi enyhe időjárás mellett olvadásnak indult s foliil is vízben állt, de alig léptek a jégre,' egy általuk észre ueru vett lékbe a leányka beleesett és el is merült volna azonnal, ha a fiúcska kezénél fogva nem tartja. Ekkor a kétségbeesett gyerek kiabálni kezdett s egy napszámos hirtelen oda ugrott és megkapta a kis fiút, ki már tovább nem bírta tartani az alámerült kis leány kezét. Mig a fiúcska meg volt mentve a férfi kéz által, azalatt a leányka kezét elbocsátotta s ez gyorsan eltűnt a jég alatt és csak a malomgát mellett Kint fel lábainál fogva. Az esetnek a kishíd«ól több nézője volt s már a gátnál lesték a vízbe fultnak bulláját. Mikor fel bukott a vizen, Keszler végrehajtó megkapta a szerencsétlen gyerek lábait és kirántotta a vízből. A rendőrkapitány és Dr. Benedek Gábor gyorsan segélyére siettek a vizbe fült kis leánynak, ki már egészen megfeketedett.. Előbb a malomba vitték be, s itt a fiatal orvos valódi hivatással, szakértelemmel vette kezelés alá a hullának vélt testet. Előbb belenyúlt a torkába és megtisztította azt az iszaptól, majd a testet kezdte dörzsölni s midőn nemi élet jelt adott, átvitték beidler Lipót lakására s olt egy félórái dörzsö- vés utáu a leánykát visszaadta az életnek. A fiatal orvos e tette méltó feltűnést keltett és a kétségbeesett [szülők öröm sugárzó arccal vitték haza a megmentett [leánykát, ki, ha két-három perccel később jön az. orvosi segély, menthetetlenül elvész. Az esetnél Dr. Be- i nedek Gábor fiatal orvos oly kitünően viselte magát, hogy tettét méltó dicséret illetheti. A veszedelmes jég azonnali eltávolítása iránt a rendőrkapitány már is iu- ézkedelt. * Jelzőtáblák. A megye összes községeinek ha tárán jelző táblákat állíttatott fel, melyek a megyejárását és a község nevét célszerű beosztással és szép alakban tüntetik fel, úgy, hogy az utas most már mindenkor tudhatja, hogy minő község előtt hajad el. * Rendőri hírek. S.-a.-Ujhelyben Kis Ödön Sgy- i védet a múlt napokban meglopták és sok értékes arany, I ezüst nemüt vittek el tőle. A tettesek egyikét Farkas Ferenc rendőrkapitány e napokban városunkban elfogatta és a lopott tárgyak egy nagy részét nála megtalálta. A betörő tolvajt és a rablott értékeket azonnal átküldte Újhelyije az ottani kapitányi hivatalhoz. * Egy szívtelen anya. Ismét egy szívtelen anya tettéről értesültünk a rendőrség utján. Egy ungvári cseléd, ki csecsemőjét dajkaságra adta Ne. vickére s ott egy évig fizette érte a dajkapénzt, a múlt napokban kiment a gyerekért, hogy már most ő maga fogja tartani s a gyereket elvette^ bár a gyerek dajkájától alig akart elszakadni az anya hívására, de mivel joga volt gyermekéhez, elvitte. Útközben azonban bedobta az Ung csazólag a címzett minister befolyását az ungvári m. kir. főerdőhivatal által gyakorolja, azon indokból nem teljesítheti, mert megbízható vállalkozó mig egyrészről ily föltételeket el nem fogadhat, addig' másrészről az osztályozás és ármeghatározás érvényesítésére oly7 kiterjedt munkálat válnék szükségessé, mely a célzott módon létesítendő értékesítésből várható hasznot felemészthetné. Honvéd értelíezlel. Az 1848/9-iki honvédek e hó 15-én a városháza nagy termében gyűlést tartottak, melynek eredményét következőkben közölhetjük. Jelen voltak : Dr. Turner Ferenc, Fekésházy Péter, Deák Vince, Kaill Ferenc. Keményesy Ferenc, Hazs- linszky Károly, Márványi Jakab, Szaidl Ferenc, és Plathy István. A gyüiést Plathy István nyitotta meg s indítványozta, hogy a gyűlés vezetésére elnököt válasszanak a jelenlevők, mire korelnökül Dr. Turner Ferencet választották meg. Ezután Plathy István előadta, hogy miután az ungmegyei honvédegyletnek eddigelé semmi foglalkozási köre nem volt s bár 1867-ben a kölcsönös segélyezést tűzte ki feladatául, de mód és alkalom hiányában nagyon rövid ideig működhetett s azóta csak névleg existált. Most azonban ^1 budapesti i848/9-iki honvédek országos központi választmánya a volt honvédek ügyének erélyesebb elintézését feladatául kitűzvén, az erre vonatkozó jegyzőkönyveket megküldte, minélfogva az ungi honvédegylet is morális kötelességének tartja ezen jkönyvi határozatok értelmében cselekedni. Fz alapon egy bizottság választatott az ügyek további vezetésére, melynek tagjai Plathy István elnöklete akitt Őri Jenő, Dr. Turner Ferenc, Kaill Ferenc és Fekésházy Péter F bizottság megalakítása után kimondatott, hogy az 1867-iki hivatalos utón történt veriflcált névjegyzék olvastassák fel s a még életben levő tagok neve után azon megjegyzés irassék: „él“. Ha pedig valaki e névjegyzékből kimaradt volna, pótlólag vétessék be oda. A felolvasott névjegyzékből constatáltatott, hogy 1867-ben igazolt 94 volt honvéd közül ma már csak 32 tag él. A tévedésből kihagyott tagok és pedig Xaarossy Károly, Keményesy Ferenc, Hazslinszky Károly és Márványi Jakab pótlólag a névjegyzékbe felvétettek. Olvastatott ezután a budapesti országos központi választmánynak azon jegyzőkönyve, melyben indokolja létezésének célját, azt különösen, hogy az i8;s,,-iki rokkant, munka képtelen és elaggott, vagyontalan honvédek nyugdíjaztatása a magyar kormány által célba vétetni szándékoltatván, ez irányban teendő lépésekre nézve a honvédegyletek figyelmét felhívja. Határoztatott, hogy akkor midőn ez irányban az országos központi választmány a teendőket rendezi s az átalános szabályzatot ez egyesületnek is megküldi, miután itteni honvéde- ink majd mindnyája elaggottaknak tekinthetők s a nyugdíj élvezetét igénybe venni magát feljogosítva érzi, akkor fogja majd megtenni a kellő lépéseket. Ezzel kapcsolatosan olvastatott jugyanazon választmány abbeli értesítése, hogy 1885 évi már- ■ cius Q-én Budapesten országos honvéd gyűlés fog tartatni s erre az egylet ineghivatik. Határoztatott, hogy e gyűlésén való képviseltetésre Petrovay j Ákos volt honvédszázados fog felkéretni, azon kéréssel, hogy tartózkodjék minden politikai nézel nyilvánitástól, különösen a Görgey-féle rehabilitate ügyében se pro, se contra állást ne foglaljon a? ungi honvédegylet nevében, mert ez egylet nen: érzi magát feljogosítva oly kérdésben bírálatai mondani, melyre fel sem szólittatott, s melybe beavatva nincs. Megbízása tehát tisztán csak az ung honvédek anyagi kérdésének megoldására terjed ki Végül az országos központi választmányból kérés íntéztetik az iránt, miként lehetne Dr. Klein Károly, Szaidel Ferenc és Fekésházy Péter igazoll honvédek 11 yugdijaztatasát mielőbb eszközöltetni miután a két első a gyors segélyt nagyon is igényli Kiilöufélék. * Az ungvári népbank e hó 16.-án tartotta ren des évi közgyűlését, mely ez idén kevésbbé volt olt látogatott és kevesebb izgatottság közt folyt le min más években. A tárgy sorozatban említett ügyek közűi egyik sem keltett valami nagy feltűnést s a jeloi hogy soha nem űzött magyar propagandát, sőt in-1 káhb polyglottá züllött. Mai napság pedig a megyei bizottmány v i r i 1 i s tagjainak névsora, nem a volt nemes urak osztályából mutat többséget- s túlnyomó erőt, — hanem a zsidók részéről, kikre itt a magyar társadalom annál kevésbé várhat valami lendületet, minthogy 0 tekintetben azokat az orthodoxia is visszartartja. C s e 1 é d ü g y ü n k állapota szintén nem mutat örvendetes látképet. Ungmegyóben ugyanis magyar család alig találkozik,arról pedig,hogy ide magyar cselédség mentül nagyobb szántban szivárogjon, — kellőleg sem a vármegye, sem a városi cseléd- rendtartás nem gondoskodott, mig más részről a cselédtartó urak és gazdáknak sem jutott őszökbe, hogy leginkább magyar cselédeket tartaniok már csak azon okból is előnyös és kívánatos lenne,mivel ezek a mellett hogy jó munkások s általában j ügyesek — a nemzeti szellemet és nyelvet is terjesztenék. Különben figyelembe veendő, hogy a tót és rusznyák cselédség is mindinkább fogyatkozik j megyénkben s főleg a napszámosokban ; kik közül sokan kivándorolnak, már is nagy szükséget érzünk s e szükség mezőgazdászatunkat rendkivülileg zsibbasztja. Különben nagy hátramaradást jelez, hogy megyénkben bárha vasárnapi iskolák sincsenek, a felnőttek oktatása is egészen el van hanyagolva, bárha mindezek valamint a nemzeti úgy a társadalmi nevelésnek is nagyon hasznos képezdéi.Sajnálandó körülményként kell végre felemlítenünk még azt is, hogy a háziipar oktatása, mely pedig a cselédképzésre is közvetlen s jótékony hatással van, — megyénk népiskoláiban mélységesen alszik. Pedig, alig ha csalatkozunk ha hisz- szük, miszerint az ungmegyei cselédség általánosan j ismert ügyetlensége részben e körülménynek is tulaj dőli it ható. Mert nem válik az mind tudóssá, pappá, s katonává, kiket az oktatási kényszer ma iskolába hajt ; a tanulók legnagyobb contingense ugyanis a cselédeskedési és szolgálati pályára van utalva, hol a háziiparijaid ügyesség a cseléd értékét vagyis szolgálati diját bizonyára csak emeli, fokozza, mindenütt ti világon. De valamint a vasárnapi iskolázás és felnőttek oktatásának ügye a magyar nyelvijeid pőttanfolyainmal együtt csupán commoditási szempontból ma már el van ejtve, jóllehet, hogy mindezek eredménye már a kezdett- legesség s első próbálkozás stádiumán fényesen mutatkozott. B. Eötvös volt közoktatási miniszterünk jós szeme, bizonyosan látta ezt a jövendőben is,! de a mai közoktatási minisztérium, csak főiskolák, egyetemek, s akadémiák építésében találván gyönyö-l rüsógét, mint Polonius felhőkben keresvén az elefántokat, itt az alsóbb talajon nem látja a népet, — a tanfelügyelők pedig, ezen államilag pensionált sineeuristák, nagyon örvendenek, midőn a miniszter ur csak ábrándozik, kéjutazásokat tesz, a helyett . hogy a nép társadalmi belső szükségeivel komolyan foglalkoznék. A cselédségnek olyképeni alkalmazására nézve, hogy az egyszersmind a nemzetiségnek, illetőleg a nyelvismeretnek is tényezőjévé válhasson, ezelőtt még csak alig felszázaddal is divatozott azon :■ szokás, hogy a német családok s házigazdák a magyar nyelv könnyebb elsajátítása végett magyar cselédeket szerződtettek, fogadtak házukhoz, kiktől aztán mind ők magok, mind gyermekeik el is tanulták a magyar szót. Hogy tehát e példa követése Ungmegye szláv és zsidó lakói között is megteremné a maga gyümölcsét, nem szorul bővebb bizonyításra. Probatum est! ........................ Mészáros Károly. — Az ungvári m. kir. főerdőhivatal vezetése alatt álló zugó telepi fűrészgép bérbeadása és az ott feldolgozandó fenyő rönköknek gömbölyű állapotban leendő eladása tárgyában a megye közönsége által tett fölterjesztésre, a földmivelés- ipar és kereskedelemügyi mk. ministerium f. é. február hó 14-ikéről kelt leiratával arról értesíti a közönséget, miszerint azon esetre, ha az aggály tárgyát képező bér, illetve adásvételi szerződés csakugyan létre jönne, a megye közönségének abbeli érdeke, hogy az illető vállalkozó annak szükségletét első sorban legyen köteles kielégíteni mindenféle választék készletben tartása által, úgy a mint ez az ily természetű kincstári szerződésekben rendszerint ki szokott köttetni, ez alkalommal is kellő figye' lemben fog részesittetni. A fölterjesztésnek ellenben azon kivánatát, mely szerint az osztályozás végrehajtására és az árak megállapítására vonatko-
