Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1883-05-06 / 18. szám

Lamoriciére fanczia tábornok alatti megszálló csapatnál vállalt szolgálatot. Nemsokára visszatért hazájába, s midőn a magyar honvédséget felállították, századosi ranggal ebbe lépett s parancsnoka lett a nyitrai zászlóaljnak. Mint ilyen igen sokat tett a magyar hazafias szellem ébresztésére s a pánszlávok tizeiméinek ellen- súlyozására. Az 1881-ik évben a tapolczai kér. ország- gyűlési képviselőjévé választatott.

A telepítés kedvencz gondolata volt már régebben, Balhéson Somogymegyébeu lévő birtokaira tótokat telepitett, maga méregetvén ki számukra telkeiket. Ezek elégedettek s mind megmagyarosódtak. Most Barsban Szkiczon lakik, hol férfias szenvedélyeinek él, de nagy előszeretettel foglalkozik magyar történelmi tanulmányokkal is.

Mi azt kívánjuk, hogy addig éljen hazánk ezen derék, lelkes fia, mig a világ minden részéről valamennyi magyart haza nem szállít.

A felvidékről.

Az alábbi cikket, mely az „Erdészeti Lapok“-ban jelent meg, helyi érdekű voltánál fogva célszerűnek láttuk olvasóinkkal is megismertetni.

Csornoholova — Feketefő ugyan honnan vetted neved, fővel nem bírsz s legkevésbbé még feketével; hisz nyáron bükköseid buja zöld lombja, télen pedig fulladásig mély, fehér hó takarja hegyes-dombos tájadat? A philologus módosít mostani neveden, s tudós alapossággal a múltnak regényes mondakörébe vezet.

Midőn még a jelenben földjeidet szántó kisorosz deli nép faj volt s oly jól kezelte a hajtókopját és a kelevézt, mint ma a pálinkás palaczkot, akkor rengeteg ős bükkösök emelkedtek a mostani teres völgy helyén, szabadon járt bennök Szt-Hubert czimeres szarvasa, embertől bántatlanúl keresve nyáron bús hangon párviadalra vetélytáraát s az erdők királya, a medve korlátlanul élt és uralkodott végtelen birodalmában, akkor, hajdan ezen táj egy hatalmas herczegé volt. Gazdag főúr, kegyetlen despota s a milyen dolyfös ő, ép oly angyali jó s ragyogó szép volt egyetlen leánya. Atyjának zajos udvarában a fejlődő rózsa vigaszát virágaiban leié, csokrot kötött s szive választottjának, egy vitéz, előkelő, de szegény leventének adá. Az atyja előtt e viszony titok nem maradt, s haragra gyuladva a szerencsétleneket kegyetlen halálra ítélte. Ezek azonban egy marék fegyveres hű baráttal a vadon erdőbe menekültek. Napokig űzték, hajszolták őket a herczeg és zsoldosai; sokáig tartott már az aránytalan küzdelem, mig végre a türelmet vesztett herczeg reájok gyújtotta az erdőt óriási lángkört vonva köröttük. A menekülők hű népükkel mindig beljebb szorulva a lángok martalékává lettek, nem messze azon helytől hol most az erdészlak áll, s fekete üszőknél nem maradt egyéb belőlök. Ennek emlékére a később ide telepitett népe helyet,, Csoruoho- lovnyának“ fekete üszőknek nevező el. De a hamut és az üszköt széjjel hordta a vihar, a múltak emlékét elmosta az idő s a lovagkort elfeledett rusznyák phan- tasia a nemes porból egy ijesztő fekete főt, Osornoho- lovát alkotott.

Ajz. „UNG“ tárca/jsL.

A NlMMl es megfigyelésük módjáról.

Közli: Kemény Bertalan, kir. s. mérnök, a magyarhoni földtani társulat földrengési bizottságának tagja.

(Folytatás.)

Ezekhez járul még az a körülmény is, hogy a földrengések azon területeken leggyakoriabbak, a hol nem rég letűnt geológiai korszakokban, tehát még aránylag fiatal gyűrődések történtek.

Földrengés által gyakran érintett partvidékekről vannak adataink rögtöni emelkedésekre, melyek az idők során át sokszor ismétlődvén, jelenleg már tetemes magaslatokat alkotnak. Heves földrengéseknél gyakran képződnek földhasadékok egész rendszerei is ugyan - ilyen alkalmakkor nemcsak rögtöni és tetemesebb ver - tikalis vetődések, hanem horizontális eltolások is lettek feljegyezve. (Oalabriában Polistena mellett 1783 ban egy terület, melyen több mint 100 ház állott, ]/* mérföldre tolatott el előbbi helyétől; Castanzáro egyik része a rajta levő épületek tetemesebb sérülése nélkül tolatott el stb.)

Ha mindezen tüneményeket áttekintjük, akkor csak nem elvitázhatlan következtetés az, hogy a földrengések leggyakrabban nem egyebek, mint a folyton tartó hegy torlódás nyil- vánulásai, mely földünk kérgében bizonyos feszültséget okoz, s mely azután rögtöni kiegyenlitóst, illetőleg rét eg- eltolódást, törést, szakadást vagy y e Egy csöp rege, a prózai élet valóságának tengeréből ?

Ma Csornoholova oasisa a kincstári erdők 60% képező bükköseinek, melyben azok kihasználásáról egy szerény csermelye fakadt, hivatva hatalmas iparággá fejlődni ki.

Mennyi hangzatos szót, mennyi biztató tervet olvastunk már bükköseink kihasználásáról; olvastuk, hogy csináljunk belőlük faczipőt, kefedeszkát és eczetet; csinálhatunk belőle sörös hordót és majdnem elephántcsoutot, kocsit és zongorát, sőt azt is, hogy a bükk fája hajlított bútorárura igen alkalmas — de ettől óvakodjunk mint a választóvíztől, mert kimarja zsebeinket. Egy szóval terv volt bőven csak realisálui kellett, mégpedig kinek inkább, mint hazánk legelső bükkös birtokosának az államnak. Mert magánbirtokosaink már régen mozognak s évről-évre uj, bükkfát feldolgozó telepek nyílnak, kivált hazánk északkeleti részén.

Múlt év őszén tétetett meg Bónai Antal főerdő- tanácsos úrnak erélyes kezdeményezése folytán az első lépés. Az ungvári m. kir. főerdőhivatal bükköseinek kihasználása czéljából a csornoholovai régi fűi ész át lón alakítva, felszereltetett egy fa (elegyes) szerkezetű kerettel, két léezvágó, egy daraboló körfűrészszel s ehhez még a tescheni Kohn Jakab és fiai czég, ki a termelt bútorléczet átveszi, 3 különböző nagyságú eszterga padot állított fel. Bükkrönkő elegendő mennyiségben termeltetett s meg lett indítva az úgynevezett próba metszés.

Rönkőink 20 cmtől egész 50-ig (felső átmérő)

4. 5 és 6 ra. hosszúak; a 4 méteresek a legvastagabb, a 6-osok a legvékonyabb méreteket tartalmazzák. Mi a nyert léczanyagot illeti, ez négyzetes állapotban a nyers bükkrönkök körülbelül 50%-át fogja kitenni. Az átvételnél a Kohn czégnek egy megbízottja selejtezi a kész árút. Az „Érd. Lapok“ 1881. évi folyamának VII. füzetében egy igen figyelemre méltó czikk jelent meg, azon visszaélésekre figyelmeztetvén, melyek a selejtezésnél elő fordulni szoktak. Tény, hogy a szerződésekben mindenütt benn vau „a léczek teljesen ág, goes és geszt nélküli minősége, egyenes, egészséges és üde volta“, de ezek mind oly feltételek, melyekkel a birtokosnak eleve és komolyan számolni kell. Mert hisz, ki ne látná be annak a szükségét, üogy a léczek ág és gőcstelenek legyenek, mert ugyan kitudná az ágas és göcsös bükkfát törés nélkül mintába hajtani. A mi az egészséges és üde voltot illeti az is feltétlen kellék, mert redves a régen kiszáradt fát, bármily hosszan is legyen az főzve és párolva, hajlítani nem lehet. Ha tehát az egyes birtokosok „kar vastagságú göcsös léczekeu is reméltek túladni,,, akkor legfeljebb járatlanságuk miatt sajnálatra méltók. Különben vannak alkatrészek, hol a gombostű fejnyi finom ággöcs, mely épen a rúd közepén megy át s esetleg ott van, hol legiukább fog meghajlittatni, pl. a háttlámlák közepén, sokkal veszedelmesebb, mint a „karnyi“ göcs ott, hol a lécz majdnem egyenes állapotban marad meg, pl. a széklábak felső részén; ily helyeken lehet kissé reves is a fa, de nem az egész lécz vastagsági méretén át; rajta lehet a kéreg kis rétege is, mert miután nem hajlittatik, tekintetbe ne m jön.

A mi pedig a nyers fatömeg és a lécz közötti százalékot illeti, ez relativ dolog, s egyenes arányban áll a fűrész alá kerülő biikkanyag minőségével.

Rósz termőhelyen, magasan nőtt, fiatalkorban marha által lerágott csenevész erdőből természetes, hogy 100% nyers fa után 15% léczaél többet nem igen fog nyerhetni; de ha ilyen erdeje van a birtokosnak, akkor ne is kössön bükkbútorlécz szállítási szerződést, mert ahhoz szép, sudár, sima s ép szálerdő szükséges, s hogy ilyenből a lécz 45-52% ad, arról tények szólnak.

Az itteni fűrészen legtöbb és legjobb anyagot szolgáltatnak az 5 méteres rönkök; először, mert ezen hossz mellett hasznaiható ki legjobban a rönkő s másodszor, mert azok legiukább a bükkszálak derekából nyervék, simák és kevés geszttel birók. A 4 métereseket a bükk alsó részéből nyerik, ezeken a geszt már rendesen redves és korhadt, a 6 méteresek pedig a bükk csúcsából nyeretvén, göcsösek és ágasok ámbár gesztjük kevés. A. legértékesebb léczeket — a színanyagot

— a széldeszkák szolgáltatják, mert ezen van a legfiatalabb fa. Sokan szemére szokták vetni vevőknek, hogy igen különböző méretű anyagot és ezt is bizonyos százalék szerint kívánnak. Ez a mennyire előnyös a birtokosra, oly méltányos a vevőre is. A méretek mennyisége megfordított arányban áll a selejt és hulladék fához. Mert mennél több a választék, annál jobban lehet szigorú selejtezés mellett is az egyes léczdarabokat kihasználni; másrészt pedig csak nem követelhetjük, hogy csupa széklábat fogadjon el a vevő, mert egy székhez neki csak 2 lábra, de a mellett egy, háttámlára van szüksége, vagyis ő a különböző készleteknél (Garnituren) az egyes alkatrészeket bizonyos % szerint szükségli.

A selejtnek felhalmozódása kivált ott terhes, hol a fűrész vizi erőre vau berendezve s tüzelő anyagban szükség nincsen.

A csornoholovai fűrészen 33 választék készíttetik részint négyzetes, részint esztergáles állapotban ; a vastagsági fő méretek a 4/4 és 2.6/2.6 cm. a léczek hossza változik 0.47 m.-től 3.64in.-ig; leggyakoribb pedig a 2. 37. m.-es háttára.

Az eljárás, mely szerint már a hajlitásra, illetőleg párlásra alkalmas rúd elkészül, igen egyszerű.

A kereten metszett deszkák vagy a körfűrészeken vágatnak szükség szerinti méret szerint léczczé, vagy a keretben is metszhetők azzá, de ez nem takarékos,

— mert a hasznavehetleu gesztből teljes léczet kapunk, a legjava anyag pedig a szél deszkák, illetőleg deszkák szélei a leghiányosabban metszett léczeket szolgáltatják. Az igy nyert léczek a daraboló, körfűrész alá kerülnek; a daraboló, ki egyszersmind előlegesen selejtez, a léczek minőségét vizsgálván, belőlök a lehető leghoszszabb méreteket vágja ki; azon léczek, melyek oly méretben vágattak, mely esztergálást nem követel, már kész anyagot szolgáltatnak ; a többiek ellenben az esztergapadok alá kerülnek, hol perczenként 1800—2500 forgást tevő kések segélyével a szükséges alakot kap- 1

tődóst szül, mi azután bennünk egy messze terjedő földrengés érzetét okozza. Megjegyzendő azouban, hogy még más okok is vannak, a melyek földünk kérgében a megkezdett eltolódásokat vagy gyűrődéseket néha lassan működve néha pedig hirtelen iökésszerüleg tovább folytathatják. Újabb rázkódtatások régi vetődési vonalakon mindig utóbbiak további kiképződését jelzik.

Földünk kerülete hajdan nagyobb volt mint jelenleg, mi már a lánczhegységek alkotásából is biztonsággal következtethető. — A mag térimójében fogyván, a külső burok lelohadt, mi által horizontális irányban torlódás keletkezett, mely azon roppant ránczkép - ződésre és eltolódásra nyújtott alkalmat, melyet ma töldünkön észlelhetünk. — A földrengések bizonyítják, hogy a föld kérgével torlódása, szóval planétánk fonya- dása, habár nagyon lassan, még most is tart, mi a földkéregben egy csaknem folytonosan tartó csuszám - lást, tolódást és szakadást okoz.

Ezen ismerethez jutott a legtöbb geolog, ki az utolsó 10—15 évben a hegységek alkotásával és a földrengésekkel foglalkozott. Azon érvek azonban, melyek e nézetnek valósága mellett szólauak, még nem szaporodtak meg annyira, hogy ez által minden régibb, részben nagyon extrem nézet megsemmesült volna. — Még sok esetben hiányzik az áttekintés és az összhangzás, s ennélfogva óvakodnunk kell ezen általunk is elfogadott nézetet talán túlzásig átalánositani, minthogy mostanig a kellőleg átvizsgált földrengések még nagyon kis számmal állanak rendelkezésünkre.

Ha jelenlegi ismereteink álláspontja szerint a földrengések okait röviden és tárgyilagosan összefoglaljuk, arra a következtetésre jutunk, hogy a földrengéseknek nem mindnyája vezethető vissza azonos okokra, de meg kell különböztetnünk.

1. Vulkáni földrengéseket, melyek a vulkáni kitöréseket előzik meg s a melyeknek centrumában maga a vulkán foglal helyet. Ezek azáltal keletkeznek, hogy a vulkán belsejéből kihányandó anyagok csak lassanként nyomatnak fel, s különösen a túlfeszült gőzök azok, melyek a lávából kiszabadulván, a hegynek és környékének rengését okozzák. Ezen rengések kiterjedése csekély szokott lenni.

2. Földrengéseket okozhatnak földalatti beomlások

is, de ilyenek szintén kisebb mérvűek és csak helybeli jelentőséggel bírnak.

3. Földrengések, melyek földünk kérgének torlódása által a benne lévő és újonnan keletkező vetődéseken jönnek létre. Ezek számra nézve a túlnyomók s a nálunk előfordulók is mind a földrengések ezen osztályába tartoznak.

Ha földünk belsejét izzón-folyónak feltételezzük, akkor a hold állásai által előidézett ár és apályszerü mozgása bírhatna talán elősegítő befolyással a földrengések keletkezésére és beállásuknak idejére; de valódi közvetlen okának soha sem tart ható, a mint ezt némelyek állítják, a nélkül, hogy azt minden kétséget kizáró módon bebizonyítanák. Hogy a hold, a légnyomás. az évszakok stb, a földrengésekre bizonyára csak nagyon közvetve ható befolyását kellően méltathassuk,