Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1883-05-06 / 18. szám

ják. Ezután méret szerint oztályoztatván, vevő általi átvétetnek, ki a kiselejtezett s négyzet állapotban ko­bozott léezek köbméterjéért loco Ungvár 18 irtot fizet. Azt eldönteni, vájjon az előállítás a kincstárnak meny­nyibe kerül, a jelenlegi próbametszések feladata, me­lyektől azonban kifogástalan adatokat várni azért nem mernék, mert részben a tartós hidegek folytán beál­lott vizszükség miatti pangás, részben a hiányos fű­rész és hajtógép szerkezet s ennek javítása oly sok költséget, munkát s időt nyelt el, hogy abból normális viszonyokra, melyek mellett kellett volna különben a próbametszesuek megtörténnie, következtetni nem lehet. Az adatokat a próbametszés befejezte után, eset­leg közzé tenni óhajtanám. Kívánatos volna a próba metszés sikerülte, hogy azon óriási tőkét, mely bükköseinkben kamatozatlauúl fekszik, bármily alacsony 7<> mellett is forgásba hozzuk s bükköseink ilyetén kihasználásával könnyebben tel­jesülhessen jelszavunk fenyves á 11 a b o k telepítése. Idővel ez irányban mint úttörő nevezetes lehet még Osornoholova. Különben más oldalról már régóta hires; ez rend­kívül gazdag vadállománya s kiváltkép szarvasai vívták ki a munkácsiakkal együtt azon dicsőséget, hogy közöt­tük vannak jelenleg Europa leghatalmasabb agancsárai. De nem is képzelhetni kedvezőbb helyet tenyészetökre a rengeteg viz és patak, dús völgyek, lombos és fény" vés erdők elegyest, pompás legelők, terjedelmes vágások ez a rőt-vad Eldorodája. Mióta a vadászat bérbe van adva, nem igen bántja őket puskás; pusztítják a helyett a hihetetlenül elszaporodott farkasok, melyek által a té folyamán széjjel tépett szarvasok száma megközelíti a 30-at. A szironyos hó volt veszedelmük. Múlt héten nagy fagyok voltak — az erdőből hazatérő munkások a Lyutonka folyó egy jégtől ment részén benn a víz­ben egy szép szarvastehenet találtak ülve, míg két ol­dalt a jégen két farkas éhségtől ásítva gubbasztott; az emberek megjelenésére az ordasok megoldották a ke­reket; a szarvas más oldalra menekült, de a farkasok újra nyomára jöttek s másnap reggel a széjjel marczan- golt szarvast ott találták az útszélén, kis puskaiövés- uyire a fűrésztől. Borzasztó látványt nyújt ezen kanni­bálok lakomájának tanyája. De ón a farkasoknak mégis lekötelezettje vagyok, mert szarvast szereztek nekem. Marczius bó 23-án kora reggel jelentik, hogy a sztaniczkai rakiiely közelében az odameuő munkások egy, a farkasok által rokkanásig űzött szarvastfogtak, mely máshova nem tudván menekülni a máglyázó emberekhez rohant s előttük rogyott össze. Magam kihajtattam a tett színhelyére s ekkor a szar­vas, egy igen szép gyenge agancsár, már némileg ma­gához tért; megmarva sehol sem volt, de azért mene­külése közben sziklákon esvén át, több zűzódást szen­vedett. Szánra tétetvén szegényt udvaromba hozattam, hol gondos ápolás alá véve ma már teljesen kiépült s legnagyobb bizalommal veszi ki kezemből a sóval hin­tett kenyeret; csak néha-néha riad fel, ha fütyül a szél, magasan emelvén karcsú nyakát; ilyenkor mélyen arra sokkal tökéletesebbnek kell lenni a földrengések statisztikájának. A magyarázat kezdete már megvan, de a mosta­náig nyert eredmények még tovább fejlőduek ki. Na­gyon fontos, hogy minél több földrengés tűzhelye ha- tároztassék meg pontosan s hogy lassanként a föld­rengések pontos statisztikája állíttassák össze. Ezeken kívül a mostanig felismert okok alapján míg igen sok uj kérdést lehetne feltenni, melyek idővel volnának megoldandók, Például felhozzuk a következőket, Különösen heves földrengés alkalmával képesek se vagyunk a talaj mozgásának módját (mint forrásban levő folyadék, „vagy“ mint heves ütések, vagy lökések alulról,, stb efféle kifejezéseket) kellően felfogni és meg­magyarázni. Azon elmélet, melyet mi is elfogadtunk minden dislocátióbeli földrengésnél, a tűzhely táján ma­radandó alak — és helyváltoztatást tételez fel ; vájjon kimutatható és mérhető-e ez ? Földünk kérge egyes tábláinak eltolódását vagy a rengés tisztán csak tova vezettetését eddig csak ki­vételesen és kiválóan kedvező esetekben különböztethet­tük meg. Ezen megkülönböztetést pedig mindig meg kellene tenni és e kétféle értékű mozgás területeit egymástól elkülöníteni, mit vagy e ezélra berendezett eszközök segélyével, vagy pedig a beérkező, a föld­rengés hatására vonatkozó adatok helyesebb magyará­zása által lehetne elérni. — Az eddig szerkesztett esz­közök e tekintetben nem felelnek meg teljesen czél- juknak. (Vége következik.) szimatol s fordítja hallóit, ta'án a farkasok iszonyú da- j náját véli neszelni, vagy pedig övéire gondol? ki tuduáj megmondani. L a v o t. h a Albert. Különfélék. — Felhívás az Arany-szobor ügyében. Az Arany­szobor létesítésére alakult bizottság elérkezettnek látja az időt, hogy hozzáfogjon a halhatatlan költő érc-em­lékének tervezéséhez. E végből azonban mindenekelőtt a rendelkezésre álló összeg felöl kell legalább meg­közelítőleg tisztában lennie. Ebből az okból, de meg hogy a szobor-alap a már befolyt összes adományok kamatoztatása által is gyarapodjék, a szoborbizottság elnöksége tisztelettel felkéri mindazokat, kiknél még gyűjtői vek vannak, hogy ezeket, a gyűjtött összegek­kel együtt, a magyar földhitelintézethez (Budapest, V. kér. bálvány-utca 7. sz.) mielőbb beküldeni szívesked­jenek. Minthogy a határidőül kitűzött 1883, ápril 1 -ike már eliualt. azok is, kiknek fáradozása netán sikertelen maradt, az elszámolás könnyebbsége céljából az üres iveket visszaküldeni, a kik pedig hivatalos ivek nélkül gyűjtöttek volna, a kezüknél levő összegeket szintén a nevezett intézethez juttatni szíveskedjenek. Budapest, 1883. ápril 25. Beöthy Zsolt, az Arany szobor bizottság titkára, — A magyei állandó választmány a megyék ház­tartásáról szóló törvény értelmében alkotandó szabály­rendelet kidolgozásával s a tiszti-segéd-kezelő- és szolga­személyzet létszámának és lizetésének megállapítására vonatkozó javaslattétellel az alispán elnöklete alatt: T o r d a j Ede, Nehrebeczk y György, L i p c s e y ' József, M i s 1 i u s z k y József és Tkuránszky Ti­vadar bizottsági tagokat bízta meg. Ez aiválasztrnány jegyzője 11 o r v á t li Dezső első aljegyző volt s munká­latát már be is végezte, — A szoht'áuczi fürdő első vendégei V árady Károly kir. tanácsos és neje T örök Etelka grófnő teguap utaztak a fürdőbe, hol gyönyörű villájuk vau. — Az ungvári gazdasági és borászati kiállítás ügyében kiküldött végrehajtó Bizottság folyó hó 10-éu d. u. 3 órakor a megyeház nagytermében értekezletet log tartatni. — A város által felveendő 100 ezer írt köl­csönügy lölött a budapesti első hazai takarékpénztár már határozott s pedig oly értelemben, hogy a 100 ezer írt kölcsönt megszavazta 5% papírokban negyven évi félé veu kin ti törleszt •« mellett 6V* Vttel. Most már a tervezett katonai laktanyák felépítésének u:m áil út­jában semmi és hozzá lehet az építkezéshez fogni mi­előbb; de szükséges, hogy a vállalatra az árlejtés azon­nal Írassák ki, mert inig ez megtörténik s az anyag beszereztetik, az idő nagyon elő fog haladui. — A májusi előléptetések alkalmából] e megye­beli illetőségűé: közül kiueveztettek: honvéd-huszár főhadnagynak gojzesti és mezőmadarassi Madarassy Oszkár honvéd huszár-haduagy , a gyalogságnál fionvéd- hadnagyokuak Aschenbrier László, Horváth Béla és Jelenyi Kálmán tiszthelyettesek; végül az itt állomásozó üö-ik gyalogsorezredbeu hadnagynak ki­neveztetett Kail tiszthelyettes, Irodalom. Uj zeneművek. Táborszky és Barsch zeneműke- reskedésében Budapesten megjelentek. Löw Józsefi 428 ik mű. Üdítő hangok. Öt hang terjedelemben irt hiroin jellemző zougora mű. (Négy kézre.) 1 A ki-í rályi huszárok. 2. A három tollastárs (Pitypataty, ka- kuk és tengelice) 3 Ünnepély-induló. Minden szám 1 frt. „Magyarország függetlenségi harca 1848-49- ben“ Delicti Bichárd tábornoktól című Aigner Lajos történelmi könyvtárából a 4-ik füzet e napokban je­lent meg érdekes tartalommal. E füzetek havonkiut je­lennek meg ; előfizetési ára negyedévre 6 füzetre 2 frt 40 kr, félévre 4 frt 80 kr. A mezőgazdaság alapvonalai. Irta Szüts Mihály. Ara : 60 kr. Közgazdaság. A gazdasági egyesületből. A gazdasági egyesü­let választmánya f. hó 1-jén egy szűkebb körű ülést tartott a kiállítási programúi tárgyában. Ez ülésben mindenek előtt az határoztatok el, hogy a kiállítani szándékolt állat termény és tárgyaknak kellő időben eszközlendő jelzése végett bejelentési ivek fognak ki- osztatui az érdeklődő közönség között. A kiálli ási programúinak gazdasági része a következőkben hatá­roztatok egybeállittatni. A kiállítás tárgyai 1. I. csoport: állattenyésztés, lovak; ezek között az 1—2 és 3 éves kanczacsikók fognak jutalmaztatni a lótenyésztési jutalomdijakhoz mórt arányban, 2.) szarvas marha állomány úgy a nyö­gök mint a magyar fajra kiterjedve; jutalomban ré szesülnek a) az 1—2 és 3 éves mindkét ivarbeli bor­nyak, — b) bornyas tehenek és e) a hizott marha. 3) Juhok a magyar és selyembirka fajból. 4) sertés ; a) hizott, b) malaczczal biró s 1 évnél nem idősebb ko- czasertésekre vonatkozó jutalmazással a dij úgy ennél, valamint a juhoknál egyenlő leend. 5) Baromfi kiálli- itás II. csoport; termény kiállítás, mely a ter­! mesztmények összes nemeire ki fog terjedni s mely- | bői a gabnanemek mindannyija egyenlő jutalmazásban részesül; — továbbá általános gyümölcs, zöldség és vi­rág kertészeti termékek. III. csoport Gazdászati eszkö­zök: 1) a gép kiállítás gyári terméket képező cséplő­gépek, rosták, ekék és boronák. Ezeknél a jutalomdijt j diszokmány fogja képezni, mely fölé még a 100 írton alóli értékűek közül egy nehány darab becsértékben átvétetik a gazd. egyesület által. 2) a mezőgazdasággal egybefüggő házi ipar czikkek. minők a kovács készí­tette ekék, gazdasági szekerek és kisebb eszközök. A jutalom diszokmány vagy kívánatra arányérem dijból fog állani.3) szántás; 4) eke verseny. A szántásnál kitün­tetett ekéknek diszokmány s csak esetleg éremből álló jutalmat az ekekiállitó, a verseny érem jutalmát pedig az ekekezelő fogja elnyerni. — Mi n programra borászati részét illeti azt egybeállitani a kassai iparkamara tartá föl ugyan magának, de hogy a gaz­dászati részszel összhangzásban legyen: az e részben szükségelteknek a kamara megbízottjával Deil Jenő k. titkárral tüzetes megbeszélésére az egy alkalommal más oldalról is igénybe vett egy alelnök mint önként ajánl­kozó mellé az egyesületi titkár küldetik ki. hogy az időt igénylő Írásbeli, illetve programm összeállítási te­endőket megtegye. Ezen ülésben egyszersmind elhatároztatott, hogy az egyesület által megajánlhatott s a kamara által megajánlott költség és jutalom dij összegekhez 1000 írttal való hozzájárulás czéljábóla nmélt. föidm. ipar és keresk. mkir. ministeriumhoz a czélt részletező felirat intéztessék és hogy a szűkebb körű rendező bizottság megválasztás végett a végrehajtó bizottság f. hó 10-ike vagyis csütörtök d. utánjára egybehivassék. Az Ungh-megyei lótenyésztés emelésére enge­délyezett lótenyésztési-jutaloradijosztás í. évi június hó 18-án Uughváron a vásártéren fog megtartatni, — mely alkalommal következő államdíjak lesznek kitűzve: 1. Sikerült szopóscsikóval bemutatott anyakanczák szá­mára, melyek jól ápolt, egészséges és erőteljes álla­potban vannak s jó tenyészkanczák kellékeivel birnak. Első díj 12 darab magyar arany. Második díj 8 drb, i m. arany. Harmadik díj 6 drb. m. arany. Negyedik díj 5 drb. m. arany. Ötödik díj 5 drb. m. arany II. Hároméves kanczacsikók számára, melyek kitűnő te- nyészképességet Ígérnek. Első díj 10 darab magyar arany. Második díj 8 drb. m. arany. Harmadik díj 6 drb. in. arany. Negyedik díj 5 drb. m. arany. Minden tekintetben kitűnő mén- és kancza-csikókat a kitűzött dijakból pályázaton kívül is jutalmazhat a díjosztó bi­zottság. Ezen államdíjakra pályázhat minden ungh-me- gyei tenyésztő, ha községelöjárói bizonyitványnyal igazolhatja azt : hogy a szopóscsikóval bemutatott anya- kancza már a csikó születése előtt sajátja volt, vagy pedig, hogy a kiállított hároméves kanczacsikó egy, az ellés idejekor birtokában volt anyától származik és ál­tala neveltetett. A pályázatból csak az angol telivér ! lovak vannak kizárva, — minden egyóbb fajú - - akár i nagyobb, akár kisebb tenyésztő által nevelt ló, az aranydijakra kivétel nélkül pályázhat; ha azonben va- ; lamely ménestulajdonos vagy bármely más díjnyertes i pályázó a nyert aranydijat a közügy érdekében a hely- í szinén újólag pályázat alá kívánná bocsátani, úgy ki­tüntetésül a díjak szerint fokozatosan osztályozott arany­ezüst- vagy bronz-díszoklevelet log nyerni. A berau- j tatott lovak megbirálása, valamint az odaitét díjak ki- 1 osztása is, egy e végre alakult vegyes szakbizottság által azonnal a helyszínén fog eszközöltetni. Hogy a díjosztó bizottság kellő időben megtudhassa valamennyi pályázó ottlétét, köteles minden pályázó a kijelölt nap reggelén az unghvári helyhatóságnál jelentkezni, hol további utasítást nyerend. Kelt Budapesten, 1883. évi április hóban. A f ö 1 d m i v e 1 é s-, ipar- és keres­kedelemügyi m. k. minisztérium. Assicurazioni Generáli. Lapunk hirdetési rovatá­ban található ez intézetnek az 1882-ik évre és íennál- iásának 51-ik évére vonatkozó zárszámlája. Ezen régi intézet, tevékeny és óvatos üzletvitelének megfelelőleg, az elmúlt évben is jelentékenyen haladt hatalmas fejlő­désében. A díjbevételek 761,730 frt 98 kr. gyarapodás mellett fölemelkedtek 12.783,415 frt 63 krra. A dij - kötelezők tárczája 1.768,863 frt 20 krnyi gyarapodás­sal elérte a 17.250,119 frt 23 krt. A még érvényben álló életbiztosítási tőkék 5.214,551 frt 19 krnyi sza­porodással felmennek 70.822,205 frt 82 krra. A kész- pénztartalékok gyarapodtak 784,670 frt 68 krral és a j biztosítókul szolgáló részvénytőke és készpónztartalékok [immár kitesznek 28.799,108 frt 6 krt. Köztudomás sze­rint a lejárt évet nem lehet a biztosítási üzletre elő - nyös évek közzé sorolni, és e tény a Generali által teljesített kárfizetésekben is kifejezésre talál. Az előt­tünk fekvő kimutatás szerint a társaság 1882-ben 32,591 káresetben kármentesítések, mentési és kárbecslési költségek fejében kifizetett 9.186,775 frt 13 krt., vagyis kerek összegben 1 */a millió írttal többet mint a mege­lőző évben. Ez intézet által alapítása óta kármentesí­tésekben, mentési és kárfelvételi költségekben kifizetett összegek 488.258 káreset mellett tesznek 160,174,718 irtot; mely összegben hazánk részt vett 68,982 kár­esetben 27.831.634 frt 50 krral. Az előttünk fekvő je­lentés különösen kiemeli az életbiztosítási üzlet örven­detes fejlődését. Az újonnan kötött életbiztosítások ki­tesznek : 1874-re 523 millió forintot, 1880-ra 82/3 mil­lió forintot, 1881-re 91/i millió forintot, 1882-re 12 Folytatás a mellékleten.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents